Somogyi Néplap, 1968. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-15 / 242. szám

Kedd, 1968. október 15. 3 SOMOGYI NÉPLAP Negyven mázsa savanyúságot készít a télre a barcsi Vörös Csillag Tsz. Az értékesí­tésre népi kerülő kései paprikát minden évben feldolgozzák, káposztával leszelve tartósítják. Ezzel látják el a télen saját boltjukat, azonkívül Budapestre is szállíta­nak, a többit pedig a MÉK-nek adják el. A savanyúság készítése háromhetes mun­kát ad egy asszonybrigádnak. Társadalombiztosítási ügyintézők tanfolyama A mezőgazdasági termelő­szövetkezetek társadalombiz­tosítási ügyintézőinek ötnapos tanfolyama szombaton fejező­dött be. A tanfolyamot a Kö­zép-somogyi termelőszövet­kezetek Területi Szövetsége szervezete meg (először So­mogybán) Balatonbogláron a kaposvári és a tabi járás ter­melőszövetkezetei ötvenhat ügyintézőjének. A termelőszövetkezeti ta­gokra vonatkozó társadalom- biztosítási jogszabályokat a Szakszervezetek Országos Ta­nácsa Somogy megyei Igazga- ságának szakelőadói ismer­tették a hallgatósággal. A tanfolyam, amely azt a célt szolgálta, hogy a sok­rétű társadalombiztosítási el­látásra vonatkozó törvénye­ket, rendelkezéseket alapfo­kon megismertessék, sok hasznos tanácsot adott a biz­tosítási ügyintézőknek. 1969- ben, jövőre a tízéves tsz-tag­sági idő megszerzése után vár­hatóan ugrásszerűen megnő a tsz-nyugdíjigények száma is. Az ügyintézők felkészül­tek erre a feladatra is. Sok szó esett még a családipótlék kiutalásáról, a betegségi-se- gély-biztosításokról. a kereső- képtelen tsz-tagoknak a tsz által nyújtott segélyellátásáról, valamint a tsz járulékfizetési kötelezettségeiről is. Az ötnapos tanfolyam meg­szervezése újszerű volt (ed­dig is tartottak már egynapos továbbképzéseket), az ügyin­tézők egymás között is kicse­rélhetitek tapasztalataikat, el­mondhatták problémáikat, megtárgyalhatták a vitás kér­déseket. S hogy lesznek-e követői a Közép-somogyi Termelőszö­vetkezetek Területi Szövetsége kezdemén'-ezésónek, az pusz­tán megyénk termelőszövet­kezetedtől függ. A 44 órás munkahét gondjai Az élelmiszeriparban spe­ciális feladatot jelent a mun­kaidő csökken tése, mert egy­ben össztársadalmi hatása i<= vain. Az élelmiszeripar kü­lönböző ágazataiban ed­dig is sok egyenlőtlenséget okozott a hét végi csúcs, amelynek figyelembe vétele most újabb erőfeszítéseket követel. A tegnap kezdődött buda­pesti ankétem azokat a leg­jobb megoldásokat keresik, amelyek az élelmiszeripar dolgozóinak lehetővé teszik, a kormányhatározatban előírt rövidített munkaidőt, az eh­hez szükséges munkafeltétele­ket, ugyanakkor biztosítják, hogy az élelmiszertermelés­ben és szállításban ne legyen fennakadás, a lakosság ellátá­sa semmiben sem szenvedjen csorbát. Választékkiegészítés közvetlen termelőktől Száztíznilliés árukészlet téli cikkekül Száztízmillió forintos kész­lettel várja a téli nagy forga­lom kezdetét a Somogy me­gyei Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat. Ehhez a számhoz mindjárt azt is hozzáteszi dr. Nagy Gyula áruforgalmi fő­osztályvezető, hogy nem em­lékszik, volt-e olyan év, ami­kor ennyi és ilyen változatos árukészlettel várhatták a bol­tok a vásárlókat. Mindez an­nak köszönhető, hogy nem­csak a nagykereskedelemtől, Az 1968—69. évi javítási idényre vállaljuk típusu erögepek főjavításai A megrendelők igényeit a jelentkezés sorrendjében elé­gítjük ki. A gépeket házhoz szállítjuk. Cseregépet adunk. Gépjavító Állomás, Várdomb. (22179) A cukorgyár a répafeldolgozási üzem tartamára férfi dolgozókat felvesz Havi kereseti lehetőség: Férfi dolgozók részére — munkahelytől függően 2000 Ft-tól — 3000 Ft-ig, Vidéki férfi dolgozóknak a gyár szállást és napi há­romszori étkezést — térítés ellenében — biztosít. Utazási költséget térítünk. (7612) hanem a termelőktől is vásá­rolhatnak. A Kaposvári Ruha­gyár például olyan árut is ad a kereskedelemnek, amelyet egyébként exportra termel. A Veszprém megyei Ruházati Vállalattól olcsón — hat-hét- száz forintért — sikerült mu­tatós női télikabátokat szerez­ni. A Hódmezővásárhelyi Kö­töttárugyártói többek között darabárut, a Budapesti Kéz­műipari VáUalattól meg a budaörsi háziipari termelőszö­vetkezettől pedig olyan ruhá­kat vásároltak, amelyeket a helyi ízléseknek megfelelően tudtak elkészíttetni. Mintapél­dányokat mutattak a vállalat­nak, s megkérdezték: vélemé­nyük szerint mit kell még ja­vítani rajta, hogy jobban fogy­jon. Ezek az áruk természetesen csak a választékkiegészítést szolgálják. A nagy tételeket az idén is a nagykereskedel­mi vállalatoktól vásárolták. Az áru egy része már raktá­ron van, a többit folyamato­san szállítják. A ruhán kívül cipőből is jó ellátást ígér a kereskedelem: szereztek például műanyagból készült női csizmákat, s száz­hatvan—kétszáz forintért áru­sítják majd. Az új gazdasági mechanizmus adta jobb be­szerzési lehetőségek ellenére hiánycikkek is vannak, főleg vasárukban, ezekből sajnos országosan is gyengébb az el­látás. Hiánycikk például a zománcozott füstoső A megváltozott beszerzési lehetőségek nemcsak jobb té­li ellátást ígérnek, hanem meglátszanak az Iparcikk-kis­kereskedelmi Vállalat gazda­sági eredményeiben is. A há­romnegyedévi mérleg tanúsá­ga szerint az idei 473 millió forintos forgalom ötvenhat- millióval nagyobb, mint a ta­valyi. Az év végéig azonban még száznyolcvanmillió fo­rintos forgalmat terveznek a i kereskedők. 1» Van pénz, méc) sincs... Ki a felelős a Finommechanika űj csarnokainak építéséért? A Somogy megyei Finom­mechanikai és Gépjavító Vál­lalat Mező Imre utcai új csar­nokai egyrészt a tető befeje- zetlensége, másrészt a csapa­dékvíz-elvezetés megoldatlan­sága miatt beáztak. Az ügyről elég sok szó esik mostanában. Foglalkozott vele Kovács Bé­la, a megyei pártbizottság ipari osztályvezetője is a me­gyei pártbizottság legutóbbi ülésén. Hogyan alakult ki ez a helyzet, s ki a felelős érte? — ezt vizsgáltuk meg. A beruházás eléggé elüt a többitől. Furcsaságát bizonyít­ja, hogy a Somogy megyei Fi­nommechanikai és Gépjavító Vállalat, amelynek a nevén szerepel, ma is azt mondja, az égvilágon semmi köze már eh­hez az építkezéshez. Hol va­gyunk már 1966-tól, amikor még arról volt szó, hogy a Mező Imre utcában épülő űj üzem az övé lesz? Azóta szer­ződésileg átadták a Budapesti Irodagépipari és Finommecha­nikai Vállalatnak, sőt miután az 1968. március Í9-én vissza­lépett a szerződésből, a Buda­pesti Finommechanikai Válla­latnak. A Somogy megyei Fi­nommechanika a lebonyolítás­sal 1967. május 20-án a So­mogy megyei Beruházási Vál­lalatot bízta meg. De kezdjük az elején ... Nehézségekkel kezdődött Mivel az építkezés előké­szítésére nem volt elég idő, igen sok kezdeti nehézség tá­madt. A Somogy megyei Ta­nácsi Építőipari Vállalat azon­ban ennek ellenére vállalta a kivitelezést. A csarnokok nem éppen kozmikus sebességgel készültek. 1968. június 1-én már a másodikat is át kellett volna adni rendeltetésének. Éles fordulat akkor követke­zett be, amikor az Irodagép- ipari és Finommechanikai Vál­lalat (IGV) mondván, hogy nem kap hitelt, elállt a koráb­bi megállapodástól. A már említett Budapesti Finom- mechanikai Vállalat kötelezte magát arra, hogy üzemelteti a csarnokokat. Ám csakhamar kiderült, hogy a folytatás nem olyan egyszerű. Az új kijelölt gazda (jogilag továbbra is a Somogy megyei Finommecha­nikai Vállalat a beruházás gazdája; az ő nevére lehet csak kiutalni a pénzt) — nem hajlandó addig komoly lépé­seket tenni, amíg nincs tisz­tázva kap-e pénzt a fejlesz­téshez, továbbá árt kell dol­gozni a kiviteli, főiként tech­nológiai tervet. E körülmény miatt 1968. augusztus 13-ám a Somogy megyei Beruházási Vállalatnál tartott tanácsko­záson az érdekeltek úgy ha­tároztak, tartanak egy mű­szaki átvételt az űj létesít­ményről, egyelőre leállítják az építkezést és az állagmeg­óvás érdekében elkészítik a csatornát és a tetőt. Ekkor teremtődött meg az írásunk elején említett hibák meleg­ágya. Gazdátlan az építkezés? Kire r^ilyen hatást tett ez a lépes? A kivitelező, a Ta­nácsi Építőipari Vállalat, amely drótüveg-hiánnyal küz­dött (ez az üveg kell a tető­fedéshez), látva a beruházás leállítását, lassítani kezdte az ütemet. Nem törte magát túl­ságosan az anyagbeszerzésért, öt—hatmilliója úgyis ben­ne volt már ebben a munká­ban, ezért nem sietett kiadá­sait tovább növelni. Hiszen arról értesült, hogy nincs pénz az építkezésre. A Beruházási Vállalat úgy vélte, hogy az új helyzetben gazdátlan az építkezés. Nincs kinek a nevén folyósítani a pénzt. Ezért a szerződést nem kötötte meg a Somogy me­gyei Útépítő Vállalattal a csapadékvíz elvezetésére. Nem vette figyelembe, hogy a Fi­nommechanikával kötött szer­ződés továbbra is érvényben van. A megyei tanács ipari osztálya pedig, mint aki jól végezte dolgát, sorsára hagyta a beruházást^ Egy napon azonban látva az áldatlan állapotot, intéz­kedést kértek a megyei párt- bizottságnál. Itt pattant ki az ügy, a .mulasztás. Az említésekből követke­zik: mind a beruházási Vál­lalat, mind a Tanácsi Építő­ipari Vállalat, mind pedig a megyei tanács ipari osztálya felelős bizonyos mértékig a történtekért. Közben hozták össze a hibát. Különösen helytelenül járt el a Somogy megyei Beruházási Vállalat, mivel sorsára hagyta az épít­kezést, belenyugodott a leál­lítás után kialakult helyzet­be. A lebonyolításért mint­egy kétszázezer forintot kap a Somogy megyei Finom- mechanikai Vállalattól. Ezért a nagy összegért többet kel­lett volna tenni a levelezés­nél. Addig nem lett volna szabad megnyugodniuk, amíg az ügy el nem mozdul a holt­pontról. Ha saját hatáskörén belül nem talált megoldást a Beruházási Vállalat, okvetle­nül a megyei tanács vagy a megyei pártbizottság segítsé­gét, közbenjárását kellett vol­na kérnie. A megyei tanács ipari osz­tálya nem kísérte nagyobb fi­gyelemmel az ügyet. Tudnia kellett volna, hogy egv olyan bonyolult, sokféle mahináción átesett beruházás, mint ami­lyen a. Mező Imre úti, »nem passzolható le«. Az osztálynak mint az iparfejlesztés egyik szervezőjének, állandóan fi­gyelemmel kellett volna kí­sérnie a létesítmény sorsát. E) kellett volna oszlatni a menet közben támadt bizonytalansá­Gépjavításra társult a mar­cali járás négy termelőszövet­kezete, a pusztakovácsi, a niklai, a somogyfajszi és a libickozmai gazdaság. Bár még az indulással járó szer­vezeti, bérezési és egyéb prob­lémák megoldása jelenti a fő feladatot, a társulás pusztako­vácsi műhelyében már meg­kezdték a munkát a szerelők. Jelenleg kilencen dolgoznak, erőgépeket javítanak — A most szükséges mun­kagépek mindegyik gazda­ságban rendiben vannak — mondta Szita Tibor, a társu­lás vezetője. — Ezért most elsődleges feladatunk az, hogy a betakarításhoz, vetés­hez szükséges erőgépeket fo­gót, kételyt, tisztázni az eset­leges félreértéseket Ezt er­kölcsi felelősségérzet és poli­tikai meggyőződés kellett vol­na, hogy diktálja. Mikor lehet befejezni a beruházást? Hogy egy kis beavatkozás­sal megoldhatták volna az fel­merült problémát, azt bizo­nyítja, hogy a megyei párt- bizottság ipari osztályának közbelépésére megindult a tetőfedés, a szennyvízelveze­tés. Ám, ez az eredmény sem keltheti azt a benyomást, hogy most már minden rend­ben van a Mező Imre utcában. Van ott még kérdőjel és ten­nivaló bőven. A Beruházási Vállalat véleménye szerint az áttervezés után bekövetke­zett helyzet azt mutatja, hogy a kivitelezést majd csak a jö­vő év második negyedében le­het folytatni. Ez azt jelenti, hogy a befejezés 1970-re,vagy még annál is későbbre toló­dik el. Mit mondanak az új gazdának, a pesti Finom- mechanikai Vállalatnak a ve­zetői 1969 második negyedé­nek végén, amikor az átadást meg kellene ejteni? Vagy egy másik probléma. Nincs biz­tosítva annak a végleges szennyvízelvezetési program­nak a megvalósítása, amely­ben a finommechanikai csar­nokokon kívül érdekelt a többi környékbeli üzem is. Jó lenne ezzel a helyzettel most alaposan számot vetni és megtenni a szükséges in­tézkedéseiket. Méghozzá na­gyon körültekintő, megfontolt intézkedésekre van szükség! Nem látszateredmények, jegy­zőkönyvek, hanem gazdasá­gosan működő, veszteségek nélkül fölépített üzemek kel­lenek. Szegedi Nándor lyamaitosan és ütemesen ki­javítsuk. Az induláskor mindegyik gazdaság nyolcvan—nyolcvan ezer forintot bocsátott a tár­sulás rendelkezésére beren­dezések, felszerelési tárgyak vásárlására, valamint a for­góalapra. Tervezik, hogy a téli nagy­javítások idejére a létszámot tovább emelik. — Sokat várunk ettől a társulástól — mondták —, bízunk abban, hogy gyor­sabban, jobban elkészülnek a gépeink. A mai technika, a mai követelmények ismereté­ben ez ma már nagyon' is alapvető, léhyeges dolog egy mezőgazdasági üzemiben. Gépjavításra társultak

Next

/
Oldalképek
Tartalom