Somogyi Néplap, 1968. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-09 / 237. szám
Szerda, 1968, október 9. 3 SOMOGYI NÉPLAP ü Beaosztffljis «Sie«! riete FALUN JÄRTAM a napokban, és ismerőseim figyelmeztettek: náluk igen jó kenyeret sütnek, igazi kisipari kemencében, ragadjam meg az alkalmat. Vettem is egy gyönyörű, barnapiros magyar cipót. Odahaza óriási volt a sikerem.. Még a szomszédok is átjártak kenyeret enni, és nem fukarkodtak az elismeréssel. »Hiába, ez a jó falusi kenyér és ez az igazi jó magyar búza, ebből lehet jóízűen falatozni-“. Hallgattam, nem szóltam. Nem mondtam el — egyébként korántsem dicsérő — véleményemet a városi sütőiparról, de a búzáról se. Mosolyomat azonban alig-alig tudtam leplezni. Éppen mostanában foglalkoztam ezzel a kérdéssel, így pontosan tudom, hogy a maga idejében kiváló szolgálatokat tett, nagy nevet szerzett a Bánkút! búza, ma már legfeljebb hírmondónak, itt-ott található földjeinken. Ahol magyar fajtát termesztenek, ott a közelmúltban nemesített fél- intenzív, nem követelőző, de hálás Fertődivel foglalkoznak. Ez sem több azonban, mint a vetésterület egynegyede. A falu pedig, ahol a kenyeret vettem, híres tsz-szel büszkélkedő, jó földű, belterjes vidék. Abban a határban külföldi búzát termesztenek. Engedjék meg tehát, hogy a szomszédok sok dicséretét most közvetítsem. Továbbadjam a Bezosztajának. Annak a külföldi intenzív fajtának, amelyet ma már hazánk búzaföldjeinek több mint a kétharmadán termelünk. NEM IS OLYAN RÉGEN 1957-ben kezdődött Szinte állandósultak akkor kenyérgabonagondjaink. Mivel a régi, magas vetésterületeket nem állíthattuk vissza, a hozamokat kellett növelnünk. A szélesebb vizsgálódás érdekében kísérletek kezdődtek külföldi búzafajtákkal. A próbaképpen vetett cseh és német fajtákról hamar kiderült hogy tenyészidejűk a mi viszonyainkhoz képest túlságosan hosszú. Az olasz fajták sokat ígértek, de lisztjük minősége gyenge, gyökérzetük a keményebb teleket nem bírja. Évről évre több kiválóságról tett azonban bizonyságot a szovjet Bezosztaja. Hozama magas, az intenzív körülményeket különösen meghálálja. Lisztje kitűnő, szára erős, nem dől meg. Kalásza nem rozsdásodik, magja nem pereg, és hazánkban majd mindenütt termeszthető. Amikor 1960-ban a külföldi fajták köztermesztésbe kerültek. a Bezosztajának már előkelő, de még nem döntő szerep jutott. Két év múlva is csupán a külföldi maggal vetett területek felét foglalta el. De előnyei a nagyméretű termesztésben mindinkább kibontakoztak, úgyhogy az idén már az egyetlen nagy méretekben terjesztett külföldi fajta volt hazánkban, aránya pedig elérte a 70 százalékot. A fennmaradó terület részén Fertődi termett. A búza terméshozama sok tényező függvénye. Igaz, hogy nálunk az utóbbi években sokat javult a szakértelem, az érdekeltség, a vegyszerezés, a műtrágyázás. Ha azonban az idén minden kedvezőtlen körülmények ellenére 14 és fél mázsa búzát termeltünk holdanként, ezért okvetlenül dicséret illeti a Bezosztaját is. És reméljük, erre a dicséretre a következő éveikben fokozódó 'mértékben szolgál még rá. Kísérletezünk más hazai és külföldi fajtákkal is, de ezekben a hetekben a vetőgépek magládáit a legtöbb helyen Bezosz- tajával töltik meg, hiszen a "fajta igazolt »teljesítőképessége« 25—28 mázsa Holdanként! KENYÉRGABONAGONDUNKAT tehát megoldottuk, és ebben nagy része volt annak, hogy 7—8 év alatt gyakorlatilag teljesen felváltottuk a termesztett fajtákat. Érdemes volna gondolkodni, nem kelle- ne-e hasonló bátor lépéseket tenni más területeken is. A magyar mezőgazdaságnak ugyanis nem csupán a kenyérgabonagondot kell megoldania! F. B. Fejlesztik er kis községek üzleteit Vendéglőt kap Hetes és Mezőcsokonya (Tudósítónktól.) A kutasd fogyasztási szövetkezet igazgatósága az utóbbi években sokat tett a körzetéhez tartozó öt község üzleteinek fejlesztéséért. A tagság jogosan kívánja, hogy a kereskedelem megfelelő színvonalú legyen a 6—700 lakosú kisközségekben is. Az utóbbi években Nagykorpádon például 120 000 forintért korszerűsítették a vegyesboltot. Kutason ugyanennyiért cukrászdát létesítettek. Augusztus óta búsboltja is van Kutasnak. Ezt a tanáccsal közösen hozták létre, a tanács 80 000 forintot adott Üjonnan alakult vízvezeték-szerelő részlegünkbe SZAKMUNKÁST és SEGÉDMUNKÁST, valamint VILLANYSZERELŐ SZAKMUNKÁST felveszünk. Építőipari Ktsz, Kaposmérő. (7667) az üzlet megnyitására. A Kisbajom! vegyesboltra ugyancsak ráfért már a korszerűsítés. Az erdők között meghúzódó kis falu boltját 60 000 forintos költséggel újították fel. A legnagyobb fejlesztés Szabáson volt. Itt 350 000 forintba került az italbolt. Az asszonyok kívánságára cukrászda és fagvlaltozó megnyitását is tervezi a szövetkezet igazgatósága, s ez utóbbihoz a szabási tagság és a termelőszövetkezet 12 000 forint értékű célrészjegy befizetését ígérte. A szövetkezet törődik a külterületek lakóival is. Kutaskozmán például — ahol tizenöt család él 6 küométemyire Kutastól ■*— ráfizetéssel is vállalja a bolt üzemeltetését A hetesi és a mezőcsokonyai tsz-vezetők arra kérték a mezőcsokonyai fogyasztási szövetkezetét hogy nyisson kis vendéglőt községükben. A kérés már részben teljesült is. Mezőcsokonyán a volt cukrászda helyiségét alakították át melegkonyhás üzletté. Már Hetesen is befejezték az építkezést, s hamarosan megkezdheti munkáját az ötvenezer forintos átalakítással létrehozott vendéglő. Azonnal felveszünk: kőműves, ács, vízvezeték-szerelő, központi fűtésszerelő, lakatos szakmunkásokat, kubikosokat és segédmunkásokat Munkát télen is biztosítunk! Bérezés teljesítmény szerint1 Szállást, étkezést biztosítunk! Hazautazasa kóltség- bozzájárulást jogosultság szerint fizetünk. Felvétel eseten az utazási költséget térítjük! Fejér megyei Állami Építőipari Vállalat, Székesfehérvár, Ady Endre utca 13. (7639) Tanulószemmel a turnusos oktatásról A Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat Szántó Imre utcai munkásszállásán három harmadéves szakmunkástanulóval beszélgetek. Azok közé tartoznak, akiknek a tanév kezdete nem a könyvet, a tanulást jelentette, honem az építkezést, a. munkát. Ezek a fiatalok turnusos képzésben részesülnek. Ez azt jelenti, hogy szeptembertől január 3-ig egyfolytában gyakorlati munkát végeznek: január 3-tól áprilisig elméleti oktatásban vesznek részt, áprilisban ismét kimennek dolgozni. Júniusban vizsgáznak, ezután a nyári szabadság következik. Szeptemberben aztán kezdődik minden elölről. A turnusos oktatást egyrészt azért vezették be, hogy a tanulók a gyakorlati munkát jó időben végezhessék, másrészt, hogy a gyakorlatot ne zavarja meg minduntalan az elméleti oktatás, és fordítva. Korábban ugyanis a hét egyik részében az iskolában, a másikban az építkezéseken tartózkodtak a fiatalok. — Bevált a turnusos képzés? — kérdeztem tőlük. Szinte egyszerre mondták az igent. — Jó, hogy nem kell gyalcorlati munka után fáradtan nekilátni a tanulásnak — így Kákatics János. — Van idő arra, hogy összemelegedjek a brigádommal — folytatta Kincses Ábel. — A szabad szombat is jól jön — jegyezte meg Varga István. — Én is csak azt mondhatom, hogy nagyszerű ez így — szólalt meg a tanári szoba egyik zugában eddig csöndesen. üldögélő Hrankai Sándor. Ö már a tapasztaltak bölcs nyugalmával beszélt, ő már befejezte a tanulást. Versenyen szerezte meg a szakmunkás-bizonyítványt. Azért eljár az alma materba, az intézetbe. Ezen az estén is látogatóba jött Csak azután szólalt meg, hogy Hargitai Bálint tanár úr megkérte, mondjon véleményt a turnusos oktatásról. Nehogy azt gondoljam, elfogultság, részrehajlás, szubjektivizmus nyilvánul meg a fiú szavaiból, a tanár úr bizonyítja is a turnusos képzés előnyeit. — Tavaly a turnusos osztályban egy jeggyel javult az átlag. Bukás nem volt... Tulajdonképpen amire kíváncsi voltam, azt megtudtam. Bár a fiúk engedélyt kaptak, hogy a kollégiumi tévében megnézzék a Halló, fiúk, halló, lányok című műsort, nem nagyon siettek, noha már erősen közeledett az adás időpontja. Beszélgettünk hát kötetlenül. Szó esett az építkezésről, s a kislányról is, akitől Varga Pista levelet kapott. Élveztem a közvetlen eszmecserét. A fiúkból ugyanis nagyfokú önbizalom, életkedv áradt. Ügy vettem észre, hogy ezt elsősorban a szakma szeretete táplálja bennük. — Én a kórház környékén épülő OTP-lakásokon dolgozom. Nagyon szeretek ott lenni. Jól haladunk. Határidőre át akarjuk adni az épületet — mondja Kakatics János. — Mi a Szántó Imre utcában vakolunk igyekszünk gyorsan és jól dolgozni — jegyezte meg Kincses Ábel. — Megértjük egymást — tette hozzá. Aztán egyszer csak ki is mondták: látnak fantáziát az építőiparban. — A mai kőműves már különbözik a régitől. Az építőipar egyre inkább szerelőiparrá válik. Ami még hagyományos munka, az a válaszfalépítés, a vakolás. Az épületek zöme előre gyártott elemekből készül. A ma kőművesének haladnia kell szakmájával, ismernie kell minden csínját-bínját; még egy kicsit a tervezéshez is értenie kell. No meg a divatot is ajánlatos ismerni — állapították meg. Ügy éreztem, büszkék a szakmájukra, úgy látják, megtalálják számításukat is. Ab<ban, hogy megkedvelték, meggyőződésem szerint, nagy része van a korszerű, turnusos képzésnek. E kedvező változásra érdemes a fiataloknak felfigyelni. Szegedi Nándor Ki mit tud a Tanácsköztársaságról ? Somogybán rendezték meg az első megyei döntőt — Élen a kefeüzem Tizenketten utaznak az országos döntőre Lajos Gésa A legméltóbban emlékeztek a helyi ipari vállalatok és a kisipari szövetkezetek szocialista brigádjai az őszirózsás forradalomra, a KMP-re, a KIMSZ-re és a Tanácsköztársaságra a közelgő ötvenedik évforduló alkalmából. Szellemi vetélkedőn adtak számot arról, hogyan ismerik a kor történetét, művészetet, irodalmát, nagy történelmi alakjait és forradalmárait, mennyire otthonosak Somogy munkás- mozgalmi hagyományaiban. Az országban elsőként Kaposváron rendezték meg a HVDSZ vetélkedőjének megyei döntőjét Ötvan brigád versenyzett az elődöntőkön, s közülük tizenhét várta izgatottan hétfőn délután a termálfürdő emeleti halijában a verseny megkezdését.. Akik az asztaloknál ültek, többségében a felszabadulás után születtek, az utóbbi években végezték ed a közép- vagy az iparitanuló-iskolát. S éppen ezért úgy fogalmaznék, hogy az unokák tisztelegnek a hős nagyapák dicső emlékműve előtt S hogy mennyi hittel, tisztelettel s milyen fölkészültséggel, arról a vetélkedőn részt vevő veteránok: Száméi Dezső és Galina János meg- hatottan és a legnagyobb elismeréssel nyilatkoztak. Munkásfiúk és munkáslányok, irodában dolgozó fiatalok hetekig kutattak, kerestek, tanultak, hogy a legpontosabb válaszokat adhassák. Tömegével olvasták a könyveket, a jubileummal foglalkozó újságcikkeket, fölkeresték a levél- levéltárat, a múzeumot, a pártFekete Ibolya kiselőadást tart archívumot, a megyei könyvtárat. Azt hiszem, a vetélkedőn részt vevő ötvenegy fiatal bármikor me| tudna tartani egy ünnepi megemlékezést a jubileumokról. S ez az egyik nagy erénye a HVDSZ kezdeményezésének. Erről beszélt megnyitójában Szamosi István, a HVDSZ megyei kulturális bizottságának vezetője is. S aztán átadta a szót a tizenhét brigádnak- BóKonzultál a brigád. (Grábner Gyula felvételei) tíi János játékvezető jelére minden asztalnál felbontották a kilenc-kilenc kérdést tartalmazó sárga borítékokat, s megkezdődött a vetélkedő. Mindenki izgatott volt: ki a ceruzáját rágta, a lányok egyik cigarettáról a máskra gyújtottak. Hazay Sándor és két társa a 13-as asztalhoz ült, hátha szerencséjük lesz. Órákon keresztül folyt a verseny. A nyoicalik kérdés után már eldőlt az első hely sorsa. A legnagyobb küzdelem a harmadik és a negyedik helyért folyt a vízmüvek és a híradástechnika brigádjai között. Nehéz dolga volt a zsűrinek, amelynek elnöki tisztét Váradi Vilmos, a HVDSZ központjának munkatársa töltötte be. A brigádokat sokan elkísérték az üzemekből és a ktsz-ékből. De nemcsak ők szurkoltak értük, hanem a munkahelyeik is. A termálfürdőből félóránként telefonáltak haza — hogyan szerepel a brigád. S a legszélesebb nyilvánosságot, az egész helyi ipar bevonását ez jelentette. A vetélkedő a Kefe- és Mű- anyagipari Vállalat teljes győzelmével végződot. Az első helyen a Kiss Ilonából, Lukács Évából és Pintér Júliából álló Május 1. brigád, a másodikon pedig a Mátrai Ferencnéből, Orbán Évából és Esküdt Miklósból álló Kállai Éva brigád végzett. Kiváló teljesítményéért 750, illetve 600 forintos vásárlási utalványt kapott. A vízművek brigádja harmadik, a Híradástechnikai Vállalaté negyedik lett, s 450, illetve 300 forintos utalvánnyal jutalmazta a zsűri. A többi versenyző tárgyjutalmat kapott. A szövetkezetek közül a Kaposméröi Építőipari Ktsz szerepelt a legjobban, s ötödik lett. A HVDSZ Miskolcon megrendezendő országos vetélkedőjén Somogyot tizenkét tagú csapat képviseli. Jó fölkészülést kívánunk nekik!
