Somogyi Néplap, 1968. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-05 / 234. szám

Szombat, 1968. október 5. 3 SOMOGYI NÉPLAP Mennyi munkájuk van? AZ ÜJ TERMELŐSZÖ­VETKEZETI TÖRVÉNY megjelenése és az új alapsza­bályok jóváhagyása után min­denki többet akar dolgozni. Egy sor juttatás, kedvezmény attól függ, hogy ki hogyan ve­szi ki a részét a közös mun­kákból. A háztáji földterület nagysága, illetve egyáltalán a jogossága, a betegsegélyezés mértéke, a nyugdijévek beszá- míthatósága, a fizetett szabad­ság igénybevétele mind-mind attól függ, hogy a termelőszö­vetkezeti tag egy-egy eszten­dőben hány tízórás munka­napot teljesített. Az asszonyok dolga a nehezebb, ugyanis a férfiak jobbára egész éven át találnak munkalehetőséget a közösben, ha keresnek. Az asszonyok már kevésbé. Ezért lett a szövetkezeti vezetők egyik legnagyobb gondja — mert annak kell, hogy legyen — annak a lehetőségnek a megteremtése, hogy a tagok teljesíthessék az előírt mun­kanap-mennyiséget Angyal Ferencné zlcsl növényter­mesztő. A tabi járás két termelőszö­vetkezetében beszélgettünk vezetőkkel és növénytermesz­tő asszonyokkal erről a fon­tos kérdésről. Ez ma annál is inkább időszerű, mivel csak három hónap van hátra az évből. S ezek a hónapok már a télbe nyúlnak, amikor is a mezei munkákban szünet kö­vetkezik ... A zicsi Búzakalászban a legutóbbi telet, illetve annak egy részét sok asszony dió- és mogyorótöréssel töltötte. Te­hát kereshettek. Hogyan véle­kedik erről és általában az asszonyok foglalkoztatásáról Angyal Ferencné növényter­mesztő, aki a múlt évben 124, az idén augusztus végéig pe­dig 84 — egyenként tízórás — munkanapot teljesített? — Igazuk van a vezetőink­nek, amikor azt mondják, hogy a mezőgazdaságban nem lehet módot adni a növény- termesztőknek az egyenletes munkateljesítésre. Szeptem­berben például alig csinálhat­tunk valamit a közösben. Napraforgót vágtunk, a szil­vaszedéssel is néhány nap alatt végeztünk. Októberben meg novemberben a kukori­cát törjük, decemberben a magtárban akad némi mun­ka. — Az irodán azt mondták, hogy az asszonyok felének ne­héz lesz munkát adni. — Igen, de állítólag az idén korábban kezdhetjük a diótö­rést, így többet kereshetünk. — És ezzel szaporodik a tel­jesített munkanapok száma is? — Nem, mert ezt a múlt té­len sóm számolták bele a tel­jesítésbe. Hogy miért nem? Nem tudom. Pedig, amikor az új rendeletek megjelentek, sok asszony aláírta nálunk a belépési nyilatkozatot, és el kell érnünk legalább a száz munkanapot, különben ... Többen is vannak Zicsen Angyalnéhoz hasonló, szor­galmas asszonyok. Holenár Jánosné minden kapásból két és fél részt vállalt, így már augusztus végéig 100 munka­napja volt. A Búzakalászban megoldották, hogy senki se essen el a munkalehetőségtől, ha valóban akar dolgozni. A csapatvezetők listát vezetnek arról, hogy mikor kit szólí­tottak munkára, így elejét veszik az utólagos vitáknak. A KARADI BÜZAKA­LÁSZBAN jóval több em­bert foglalkoztatnak évente, mint Zicsen. S itt is azt mond­ják: a tagok közül néhányan csak akkor szeretnének dol­gozni, amikor nincs munkale­hetőség. Ez azt jelenti, hogy a Horváth Jánosné karáéi növény- termesz ő. foglalkoztatás problémája két­oldalú, vagyis nemcsak attól függ, hogy ad-e munkalehető­séget a tsz, hanem attól is, hogy a tagok igénylik-e azt. A tsz igyekszik az év minden szakában munkát adni, a fog­lalkoztatási igényt a lehető leghosszabbra nyújtani. A hu­szonöt holdas füzesben pél­dául már decemberben lesz tennivaló, a kertészet és a gyümölcsös pedig késő ősszel is igényli a szorgos kezeket. Az erdő tisztítása, a majorvé­dő erdősáv telepítése, a víz­rendezés ugyancsak sokakat foglalkoztat, a legelőn pedig mindig akad munka. Csupán két hónap volt eddig, amikor nehéz volt munkát adni: ja­nuárban és júniusban. Jövőre már januárban üzemel a haj­tatóház, s ezt a problémát is megoldja. Horváth Jánosné karádi nö­vénytermesztő augusztus vé­géig 112 munkanapot teljesí­tett. A szántóföldi munkákon kívül az erdőn is dolgozik, s így nem csoda, ha semmisem veszélyezteti az előírtak telje­sítését. De Karádon rajta ki­wi még sok olyan asszony van, akinek már az év két­harmadában összejött 110—130 munkanapja. — Ezután a kukorica, a búr­Amennyi a takarmány, annyi sertést tartanak Az idei hosszan tartó szá­razság a felsőmocsoládiakra is alaposan ráijesztett. Mivel úgy látszott, hogy kevés lesz a takarmány, a sertésállomány a múlt évi 700-ról csaknem 500-ra csökkent. Az / anyako­cák száma a tavalyinak az ötven százalékát is alig éri el. Walter Ferenc tsz-tag az idén csak öt süldőt nevelt, de hármat már abból is eladott — Nagyon féltünk az időjá­rás következményeitől — mondja. — Ha a szárazság még két héttel tovább tart, nem is lett volna takarmány. Azért ha a tsz támogat ben­nünket, még az idén vásáro­lok néhány malacot. Hasonlóan vélekednek Dek- ker Józsefek és Lutz Elekek is. Ha a kukorica- és burgo­nyatermés jó lesz, ők is sze­retnének állatot venni. A községhez tartozó Sándor- pusztán kedvezőbb tapasztala­tokat szerezhettünk. Itt egész évben kihajtanak, s így a ta­karmánygond sokkal enyhébb­nek mutatkozik. Nekik csak a téli etetésre kell felkészülni. Némelyik családnál 12—14 sertés is van, majdnem min­denütt van egy anyakoca. Vajant Ferenc most is tizen­nyolc disznót tart Tizenkét malacot nevel, s két anyako­cája van. A tsz tőle telhetőén segft a háztáji gazdaságoknak, mun­kaegységenként másfél kiló szemes kukoricát és egy kiló őszi árpát terveznek kiosztás­ra. Felsőmocsoládon a sertés­állományt elsősorban a tsz ér­tékesíti. A háztáji sertésekre is a szövetkezet köt szerző­dést az ÁUatforgalmi Válla­lattal, így a nagyüzemi felár­ból kilónként 1,50 forint a tsz- tagé. (K. Varga) Jól képzett műszerészeket és segédmunkásokat felveszünk Jelentkezni személyesen a balatonboglári GELKA szerviznél, Berzsenyi u. 14. (9511) gonya, majd a sárgarépa kö­vetkezik — mondja. Nem hi­szem, hogy van olyan asszony Karádon, aki szeretne dol­gozni, s nem találnak számá­ra megfelelő asszonymunkát. Itt van például a kukorica. Megérjük majd letörni ... Tizenkét—tizenöt vagon fűz­vesszőt termelhetnek majd ki a télen, s tervezik, hogy en­nek egy részét maguk a kará- diak dolgozzák fel. Munka te­hát lesz. AMIT SEM ZICSEN, SEM KARADON, de úgy gondo­lom még nagyon sok termelő- szövetkezetben sem tudnak megvalósítani, az a fizetett szabadság előfeltételének szá­mító 250 munkanap lehetősé­gének a biztosítása. Ez az, ami a jelenleg érvényben levő rendelet szerint nagyon nehe­zen vagy egyáltalán nem megy, főként a növényter­mesztő asszonyoknak nincs módja ennek megszerzésére. Állattenyésztők, kertészetben dolgozók, magtárosok és rak­tárosok — még a nyugdíjasok vagy járadékosok is — vi­szonylag könnyebben ledol­gozzák ezt az időt Éppen ezért helyes és követendő a kará- diak módszere; ahogy tőlük telik, enyhítenek a gondokon. Hernesz Ferenc Két alapszervezetben felelős „Szükségem volt az eddigi tapasztalatomra...“ Több munkaalkalom A járási párt- és tanácsi szervek erőfeszítései eredmé­nyeként létrehozott üzemek bővítésével és újabb munka- lehetőségek teremtésével csökkent a lakosság elvándor­lása a tabi járásból. Az 1980— 65 közötti évenkénti mintegy 700-zal szemben tavaly már csak nyolcvannal csökkent a járás lélekszáma. Tíz község­ben a visszatérések eredmé­nyeként ismét gyarapodott a lakosság száma. Mindez szo­rosan összefügg az iparosítás­sal. Az iparfejlesztés eredmé­nyeként 1960 óta 508-cal emel­kedett az iparban dolgozók száma, s ezen belül a nők ará­nya 16,2 százalékról 29,9 szá­zalékra nőtt. A bővülő és az újonnan alakuló üzemek, il­letve ipari jellegű munkahe­lyek egyre több munkáskézre tartanak igényt. A budapesti Május 1. Ruhagyár karádi üzemében például a legutóbbi két év alatt 24-ről csaknem százra, a Tabi Campingcikk Vállalatnál 143-ról több mint kétszázra, a kaptárgyártó üzemben 65-ről több mint másfél százra emelkedett a foglalkoztatottak száma. A budapesti Horizont Szövetke­zet műanyagfeldolgozó részle­ge is mind több munkást és bedolgozót foglalkoztat. A női munkaerő foglalkoz­tatási gondjain enyhít a tabi fogyasztási szövetkezet is. A járás vezetői továbbra is igyekeznek több munkaalkal­mat teremteni. A tervek sze­rint jövőre 85—90 millió fo­rintos beruházással megkez­dődnek Tabon a mintegy 500 dolgozót foglalkoztató Vegy­ipari Gépgyár építési munká­latai. Emellett tárgyalásokat folytatnak különféle nagy­üzemek vezetőivel további ipari üzemek létesítéséről is. P. F. Sokszor megy haza késő este mostanában Vadas Jó­zsef pártititkár. A saját párt­szervezetén kívül még két al apszervezetben felelős a vezetőségválasztás előkészí­téséért. — Hol voltál ilyen ké­sőig? — kérdezte egyik este a felesége. — Pártvezetőségi ülésen a Textilipari Vállalatnál... — Hát ez már mindig így lesz — sóhajtott az asszony megadóan. Az Asztalosipari Ktsz egyik műhelyében beszélgettünk Vadas Józseffel a sok gond­dal és nagy felelősséggel járó pártmegbízatásról. Vadas elv­társ tizenegy éve párttitkára kisipari szövetkezetben, s hat éve tagja a városi pártbizott­ságnak. Sokszor van házon kí­vül választási ügyben. Munka­társai tudják, hogy a kárpi­tosrészleg vezetőjét ilyenkor vagy a Textilipari Vállalat vagy az Ásványvíz és Szikvíz- ipari Vállalat párttitkáránál kell keresni. — Hányszor volt eddig egy- egy pártszervezetnél? — Hát legalább tízszer-ti- zetkéitszer... — S kikkel beszélt? — Nagyon sok emberrel... A gazdasági vezetőkkel, a párttagokkal, a tömegszerve­zetek titkáraival. De sokszor mentem úgy ezekhez a válla­latokhoz, hogy eleve elszakí­tottam magam az irodától, s nem az igazgatóval meg a párttitkárral beszéltem, ha­nem a dolgozókkal. — S miről? — Általában a pártdemok­ráciáról, a felelősségükről. Hogy nem mindegy, milyen pártvezetőséget választanak a köveitkező két évre. Arra kü­lön felhívtam a figyelmüket, hogy minden kommunista tnondjon véleményt. Amikor a tagság megválasztotta a jelölő bizottságot, alaposan elmagya­ráztam az elnöknek és a ta­goknak, hogy minden párttag véleményét kérjék ki, mert enélkül nem lehet jó a jelö­lés. — Simán ment eddig a föl­készülés? — Egyáltalán nem... Mind a két pártszervezetben szük­ségem volt az eddigi tapasz­talatomra, hogy helyes taná­csokkal segíthessek a pártve­zetőségnek, a jelölő bizott­ságnak. Csak egyet említenék meg: a Textilipari Vállalat kommunistái öt elvtársat tar­tanának megfelelőnek a tit­kári tisztségre. A jelölő bizott­sággal együtt órákon át mér­legeltük. hogy a taggyűlésen kit javasoljunk. A végén ab­ban állapodtunk meg, hogy nem egy, hanem két tiitkárje- löltet állítunk. — Hasznosítani is tudja a két pártszervezetben látotta­kat a saját alapszervezetében? — Az ember mindig talál valamilyen jó módszert, s ezt aztán áttültettem a mi vi­szonyainkra. Vadas József szeretettel és felelősséggel készíti föl a veze- tőségválasztásra a két párt- szervezetet. A gyakori látoga­tásokra, a hosszú beszélgeté­sekre, a vezetőségi ülésekre fordított időt azért nem saj­nálja, mert tudja, hogy az alapos előkészítéstől függ az újjáválasztó taggyűlés sikere. L. G, Ma arról ítélik meg a vál­lalatokat, hogy hogyan gaz­dálkodnak. Ez a körülmény fokozottabban a munkaerő­gazdálkodásra fordította a gyárak vezetőinek figyelmét. Köztudott, hogy minél ta­pasztaltabb a munkásgárda, annál jobb az eredmény. Igyekeznek tehát megtartani a munkásokat. Erre ösztönöz jó néhány üzemvezetőt a me­gye iparositottabb területén időnként jelentkező munkás­hiány is. Nincs recept arra, hogyan kell munkaerőt szerezni, il­letve azt megtartani. Ki-ki a saját elképzelése szerint te­szi ezt. A Nagyatádi Kon­zervgyár vezetői például most a fiatalok téli foglalkoztatá­sával igyekeznek utánpótlást biztosítani maguknak. A ko­rábbi étiekben a 16 éves fiú­kat, lányokat így ősz táján szélnek eresztették — mondta a gyár főmérnöke. — Ezek­nek a többsége rendszerint az otthon körül tett-vett, vagy másutt helyezkedett el. Vissza az üzembe igen kevés került belőlük a következő években. Az idén változtattak a ko­rábbi gyakorlaton. Kerestek munkát a fiataloknak, s akit csak lehetett, megtartottak közülük. Ezzel is enyhítik a jövő évi munkaerőgondot, amelyet főként az okoz majd, hogy a termelés az idei 2800 vagonról 4200 vagonra nő. Az okos ötletnek a fiata­lok is örülnek. Azt mondták a raktárban — ott foglalkoz­tatják őket ugyanis —, hogy jól jön a téli kereset, szüleik is helyeslik a gyár intézke­dését. A kölcsönösen előnyős lé­pés egyik kisérő jelensége az a bánásmód, amelyet a fiatalok iránt tanúsítanak. Kálmán Sándorné, aki min­dig is nagyon szem előtt tar­totta az üzem érdekeit, meg­különböztetett szeretettel gardírozza-oktatja a serdülő fiúkat, lányokat. »Legyetek szívesek holnap két órára jönni« — így kérte őket. A kedves, udvarias bánásmód­dal a fiatalok bizonyára nem élnek vissza. A legtöbbjük­ben kétségkívül azt váltja ki, érdemes a gyárban gyö­keret verni, hiszen ez olyan, mint a második otthon. (Szegedi) GAZ 51|A típusú, 2,5 tonnás nyitott tehergépkocsi 20 000 Ft-os árengedménnyel raktárról azonnal vásárolható, ára: 65 000 Ft Megrendelhető: t) jautó-kereskedelem Budapest XIII., Gogol u. 13. TeL: 494-730.

Next

/
Oldalképek
Tartalom