Somogyi Néplap, 1968. szeptember (25. évfolyam, 205-229. szám)
1968-09-12 / 214. szám
I Szabadtéri múzeumok Magyarországon Épül a szemes! aluljárd ELTÁVOLÍTOTTÁK A RÉGI VASÚTI HIDAT — A SZEZONRA ELKÉSZÜLNEK Az óriási daru karja ott ma- gaslik az egész pályatestet átívelő felüljáró híd fölött. Vas-- tag drótkötelek fonják keresztül a híd testét, amely most Utolsó pillanatait éli. Aztán megindul a daru motorja, s a tíztonnás, huszonhat méteres vasszerkezet pilleként emelkedik a levegőbe. — Ennél súlyosabb terhet is könnyedén eltávolít ez az NDK gyártmányú Diesel-motorral ellátott 115 tonnás daru, melyből egyetlen van az országban. Képes 80 tonnás teher fölemelésére is — tájékoztat a híd lebontását irányító Gelencsér Sándor, a MÁV pécsi igazgatóságának főépítésvezetője. S ezzel a régi vasúti felüljáró híd eltávolításával valami új kezdődött Balatonszemesen. Azok, akik a nyáron itt üdültek, jövőre nem ismernek majd rá a szemesi vasútállomásra. Miközben a felüljárót bontották, a dombóvári vasúti ütemben épül az aluljáró. i < forintba kerülő munkával — mondja. A terveket tanulmányozva valóban impozáns alkotás lesz a Balaton déli partjának első vasúti aluljárója. Belseje különleges, díszes burkolatot kap, s ezzel a zsúfolt Balatonszemesen jövőre megszűnik a tülekedés. A tervezők arra is gondoltak, hogy a keskeny állomást, a kevés vágánypárt is bővítsék. Szélesítik, s két vágányai tusig — 65 000 utas váltott Balatonszemesen jegyet. Azt, hogy hány ezren, tízezren utaztak másutt váltott jeggyel, azt senki sem tudja. Nagy volt a tolonngás, a balesetveszély, az utasokat nem tudtuk fegyelmezni, gyaki'an csak a véletlenen múlott, hogy a szinte félóránként áthaladó vonatok nem okoztak súlyos balesetet. Ezzel az építkezéssel a Balaian déli partján elkezdődött egy nagyszabású program megvalósítása, amely a forgalmasabb üdülőhelyek hasonló gondjait lesz hivatva megszüntetni. Ezután balatonbog- Iáron, Balatonlelíe felsőn és Balatonfenyvesen épül majd hasonló vasúti aluljáró. Szalai László » . . . A nép történetét igazán és híven, kézzelloghaíóan tárgyi néprajza rejti magában; aki megszerzi hozzá a kiucsot, annak gyönyörűen nyilatkozik arról az időről is, amelyről az írott történet nem is szólhat. . . ’Tudtam, mert láttam, hogy a XIX. század alakító hatása az ősi tárgyi néprajz halálát jelenti, és akkor e nép históriája legbecsesebb forrását veszti: megmenteni indultam és mentettem, amit egyes ember menthet. Akik megértettek, támogattak is. Köszönöm nekik . . . « AZ UTOLSÓ MAGYAR POLIHISZTORKÉNT emlegetett Herman Ottó irta ezt egyik munkája előszavában. A legnagyobb magyar népművelők egyike, a természettudós ornitológus, és néprajztudós életművének kimagasló része a két magyar ősfoglalkozás, a halászat és a "pásztorkodás ku tatása, tudományos feldolgozása. A készülő milléniumi kiállítás e fontos részének ösz- szeállításával is őt bízták meg. Annak idején világszenzációszámba ment a Városligetben fölépített, magyar néprajzi falu eredeti szépsége, tudományos értéke, szemléletessége. A tóra helyezett cölöpépítményekkel a magyar történeti halászat szerszámait, eszközeit, módszereit mutatták be. A parton pedig az ősi pásztoréletet ábrázolta a — javarészben Somogyországban — gyűjtött eredeti anyag: enyhe- lyek, cset’ények, öltözködés, szerszámok, pásztorm űvészet stb. A kiállítás lebontása után az anyag jelentős része a Magyar Néprajzi Múzeumba került. Hét évtized múlt el, amíg törleszthetünk ebből a régi adósságból. Néhány éven belül a magyar táj, a magyar néprajzi atlasz természetes valóságában megvalósul Herman Ottó kezdeményezése. Fölépítik az Országos Néprajzi Szabadtéri Múzeumot. Az országos vállalkozáson kívül néhány helyi egyedi épület megőrzéséről és újabban több kisebb regionális gyűjtemény felállításáról is tudunk. A harmincas években Balassagyar • maton palócház, Veszprémben bakonyi ház létesült; az ötvenes évek végétől pedig több szabadtéri táji néprajzi kiállítás is kaput nyitott. (Pl. ZaSomogy országosan a harmadik 210000 borítékos sorsjegy lopott i 120 millió forinttal emeikeöett a betétállomány Levegőben a hatalmas vasszerkezet. építésvezetőség munkásai változatlan szorgalommal folytatták a tavasszal megkezdett, de nyáron abbahagyott aluljáró építését. A főépítésvezető erről a munkáról is készségesen tájékoztat: — Igen nagy feladatat ró ránk ennek az aluljárónak az elkészítése. A Balaton vizének szivárgása miatt különleges négyréteges szigetelési eljárást kell alkalmaznunk, mert ha csak egy gyufafejnyi helyen is behatolhat a talajvíz, akkor tönkreteszi, amit elkészítettünk. Az aluljáró 46 méter hosszú és 4 méter széles lesz, bőröndökkel, csomagokkal négyes sorban is kényelmesen haladhatnak majd benne a gyalogosok. Az első 11 méteres szakasszal elkészültünk, a szezon kezdetére teljesen végzünk a hárommillió növelik az állomást, s majd 200 méter hosszú fedett peront létesítenek a sínek között. Az aluljárót úgy készítik, hogy az utasoknak ne kelljen a síneken mászkálni, mert az aluljáróból közvetlenül a sínek közé, helyesebben az ott épülő fedett peronra mehetnek majd. - Összesen négy irányból lehet majd az aluljárót megközelíteni. Selmeczi András állomásfőnök — 1945 óta látja el ezt a feladatát — örömmel szemléli a formálódó, változó állomást. Ezzel a munkával egy- időben ugyanis lebontják a régi utasellátó éttermet, jövőre újat építenek helyette, s készülnek új szolgálati lakások is. ■— Nagy szükség van erre az aluljáróra, a fedett peronra s az állomás bővítésére - Az idén nyáron — júniustól auguszHétfőn tartotta második félévi munkaértekezletét az OTP Somogy megyei fiókja. A beszámoló szerint 1968 második felében 120 millió forinttal emelkedett a takarékbetét-állomány. Ezzel Somogy a tizenkilenc megye között a harmadik helyre került. 4 515 900 totó- és lottószelvényt adtak el, 116 0Ö0 darabbal többet, mint az előző év azonos időszakában. A jelzett Időszakban 210 000 borítékos sorsjegyet vásároltak meg a somogyiak. Az idén egyszer még árusít borítékos sorsjegyet az OTP Somogy megyei fiókja. A legutóbbi hat hónapban 926-an igényeltek valutát, 832 000 forint értékben. Különösen nagy forgalmat bonyolított le a siófoki fiók. 773 kérelmezőnek, összesen 33 642 000 forint építési kölcsönt engedélyeztek. A saját beruházásaikból épülő Szalma István utcai lakások felét (hatvan három lakást) még ebben az évben értékesítik. Áruvásárlási kölcsönre 6658 hitellevelet adtak ki, a kölcsönök összege 25 millió forint volt. jüwmmm. Keczeli Józsefné szentbalá- zsi olvasónk azzal a panasszal fordult szerkesztőségünkhöz, hogy augusztus 25-én, vasárnap hiába várta a 22.40-koir induló Kaposvár—Gálosfa között közlekedő autóbuszt, jóllehet a pályaudvari menetrendtáblán nem volt feltüntetve, hogy a kérdéses járat csak munkanapokon közlekedik. A kaposvári 13. sz. Autóközlekedési Vállalat forgalmi és kereskedelmi szakosztályvezetője az alábbi levelet küldte szerkesztőségünknek. »Be kell ismernünk, hogy ez esetben a panasztevőnek volt igaza, a menetrendi táblán nem jelöltük meg, hogy az csak munkanapokon közlekedik. Ezt természetesen pótoltuk, de rendkívül sajnálatosnak tartjuk, hogy megtörténhetett. Emelkedik a Holt-tenger szintje A Holt-tenger 40 méterrel emelkedett az utóbbi 150(1 év alatt, ami annak a következménye, hogy a judeai dombokon felhagytak a mező- gazdasági tevékenységgel, s minthogy nem tartóztattak fel a teraszos művelés és az öntözés céljaira, a domb vizei eljutottak a Holt-tengerbe. laegerszegen göcseji lakóház, Kiskunfélegyházán szélmalom. Ráckevén hajómalom, Párádon palóc udvar és ház.) De mind több helyen gondoskodnak ma már a népi építészet helyi emlékeiről, a helyben megőrzött épületekről is. AZ ELSŐ NAGYOBB SKANZENT, a 32 épületből (4 kát. holdoh) kialakított göcseji szabadtéri múzeumot néhány hete avatták fel. Megindultak a szombathelyi 34 objektumra tervezett skanzen átépítési munkálatai, s hasonló elgondolásokról tudunk Nyíregyházán, Pécsett is. E törekvéseket az országos szabadtéri múzeum kialakítása koronázza meg. A munkálatok 1966-ban indultak meg a Nemzeti Múzeum megbízásából. A skanzen helyét 'Budapesttől 25 kilométerre északra. Szentendrén jelölték ki.-Lényege: Magyarország jellegzetes tájait, népéletéi, szokásait, népművészetét stb. bemutatni a tájcsoportok eredeti fekvése es nagysága szerinti reális arányban, illetve elhelyezéssel ,— ún. mikrofalu kialakításával. Tehát a tudományos terv a Magyar Néprajzi Atlasz alapján készült, és a valóságos tájcsoportokra vonatkozó 1 elvekre, arányokra épül. A kiállítás tervezői és végrehajtói ügyelnek arra is, hogy a néprajzi egységek legjellegzetesebb épületei kapjanak helyet a mikrofaluban. Az utóbbi kéit-három évszázad fejlődését is szemléleteim kívánják ezek az objektumok, kizárva a variációk és a megegyező néprajzi elemek ismétlődését. Ézután indult meg az épületek, kiválasztása. Néprajzi szakembereink több mint 2000 falu népi építészetét tanulmányozták. A felmérés — leírásokkal, alaprajzokkal és fotókkal — 1967 végére készült el. A kiállítás fölépítésére nyolc mérnökkollektíva adta be tervpályázatát. Az elfogadotton kívül is valamennyiből értékes útmutatásokat, megoldásokat kaptak a 11 tagú magyar tájcso- pont-mikrofalu fölépítéséhez. Az országos szabadtéri múzeumot Szatmár, Tiszántúl, a Közép^Tisza vidék, Zemplén- Ábaüj, Palócföld, Dél-AAföld. Kisalföld. Mezőség. Dél-Du- nántúl, Őrség és Göcsej vidékének 4—6 kisebb épületegyütteséből és gazdasági épületeiből alakítják ki. Érzékelhetve a jellegzetes településformákat, a tájcsoportokra jellemző mezőgazdasági é<. kertkultúrákat, valamint né ■ hány tematikus néprajzi épü- letcsonortot is. Ilyen például a hegyollalba vájt pincesor, a temető síremlékváltozatai; a legelő pásztorén ítményei. A mikrofalut patak szeli ketté, amelynek tóvá duzzasztott szakaszán vízi objektumok (halásztanyák, vízimalmokon stb.) kapnak helyet. Megfelelő térformában alakítják ki a szabadtéri múzeum _ íaluközpontját, a magyar falu i jellegzetes központi épületei- ' vei. Összesen 55 lakóházat, 104 gazdasági épületet és 77 egyéb sajátos épületet (pl templom, harangláb, csárda halásztanya stb.) építenek föl itt. Ehhez mintegy 230—240 jellegzetes népi építészeti objektumot telepítenek Szentendrére az ország különböző vidékeiről. Az épületbelsők tudományos pontossággal tükrözik a paraszttársadalom korhű rétege- ződését. Használatukról és a hagyománytartó népszokásokról is képet adnak a skanzen lakóházai. Lesznek télies be- renrezésű és használatú házak; füstöskonyhák, lakó- konyhák; lesz lakodalmas ház és gyászoló, halottas paraszt- haz is. Az épületekben huszonnégy különböző falusi mesterséget és műhelyt is bemutatnak a skanzen tervezői. Az építkezést ez év májusában kezdték el és 1972-ber. fejezik be. HERMAN OTTÓ nagyszerű úttörő kezdeményezését és egykori néprajzi faluját a magyar etnográfia teljességében ugyancsak 1972-ben, a Néprajzi Múzeum centenáriumé’’ avatják fel. W. E. Házasok E-gy ifjú filmcsillag körül rajzanak a férfiak. Az egyikhez odaszól: — Maga nagyon ismerős nekem. Mondja, nem voltunk mi mór házasok? Kimegy a divatból »Az én feleségem úgy dobálja a pénzt, mintha attól tartana, hogy kimegy a divatból« — jellemezte tékozló asszonyát a férj. Öt év után »Mikor ismerted meg a férjedet? — érdeklődik az asszony barátnője, »öt évvel az esküvő után — válaszolta a feleség. Vagy — vagy Bertrand Russell angol filozófus mondta egy alkalommal »Mindenki tud úgy hazudni, hogy igazságnak tűnjék, de ha valaki úgy tudja csűrni-csa- varni az igazságot, hogy hazugságnak higgyék, ahhoz művésznek vagy politikusnak kell lenni«. Néma tanácskozás Hetenként egyszer ül össze a Hallgatók Klubja Ramisevben, és hangtalanul ülésezik egy fél órán át. Aki a csendet megtöri, hat penny büntetést fizet. A klubnak egyetlen nőtagja sincs. Első nap Péterke dühösen jön haza az első nap az iskolából. — Oda se megyek többet — mondja az anyjának. — Az ember eltölt ott egy egész napot, és még olvadni sem tanul meg. Sorrend Hat hónappal a házasságkötés előtt a férfi beszél, a nő hallgatja. Hat hónappal a házasság után a nő beszél, a férfi hallgatja. Két esztendővel a házasságkötés után mindketten beszélnek, s szóváltásukat a szomszédok hallgatják. Pályaudvari párbeszéd A kaposvári állomás vasútit ívtől megkérdezte egy erősen dülöngélő alak: — Tessék mondani, hol vagyok pillanatnyilag? — A kaposvári állomáson. — Bocsánat . . . Hukk! . . . A Donnerban lakom, hogv lehetek én itt az állomáson? — Biztosan ügy, hogy többet ivott a kelleténél. Érzékeny utas Az éíkezőkocsi egyik vendége, amikor behozták a kért marhaszeletet, sírva borult az asztalra: — Mi baja, uram — kérdezte ijedten a pincér. — Miért tetszik sírni? — Hogyne sírnék — mondta a vendég —, amikor arra gondolok, hogy egy ilyen picike húsadág- ért egy egész marhát kellett leölni. H. S.-né Semsgsji Néplap Az MSZMP 5omo*rv megy*» Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon» 11-510, 11-511Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon: 11-516. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem örzünk meg és nem adunlr vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 18 Ft, Index: 250»7. ■"•'vzült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári tízemében. Kaposvár. Latinka Sándor utca 6. Felelős vezetői Mautner József.
