Somogyi Néplap, 1968. szeptember (25. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-28 / 228. szám

r­im.ÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ára: 70 fittéi- \ Somogyi Nép, u[W AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXV. évfolyam, 228. szám 1968. szeptember 28., szof Nyugat-Németországban újjáalakult a Német Kommunista Párt Mint az ADN hírügynökség jelenti, tizenkét évvel a Né­met Kommunista Párt betiltá­sa után csütörtökön Majna- Frankfurtban új kommunista párt alakult. A párt megala­kulását az »NKP újjáalakítá­sáért küzdő szövetségi bizott­ság« jelentette be közlemény­ben. A közlemény aláírói nyilat­kozatukban hangoztatják, hogy a német népnek, kivált a mun­kásságnak és a diákságnak csak olyan párt biztosít lehe­tőséget a demokrácia és a szo­cializmus útjának elérésére, amely Marx, Engels és Lenin eszméit veszi alapul. A nyilat­kozat aláírói hangsúlyozták, hogy az NKP tiszteletben tart­ja az alkotmányt, védelmezi a demokratikus alapjogokat és alapelveket, és megalakulásá­nak jogalapjául idézi az al­kotmány 21. cikkelyét, amely szabályozza a politikai pártok életrehívásának elveit. A nyilatkozat belpolitikai célkitűzéseiben leszögezi: »Cé­lunk az állam és a társadalom szocialista átalakítása. Ezt a célt csak a munkásosztály, a nép nagy többsége valósíthat­ja meg, hiszen a szocializmus megteremtése feltételezi, hogy a nép valamennyi dolgozó ré­tegével szövetséges munkás- osztálynak meg kell szereznie a politikai hatalmat«. Az- új párt követeli a szük­ségállapot-törvények érvény­telenítését, a monopóliumok teljhatalmának korlátozását és ennek első lépéseként az üze­mek, vállalatok dolgozóinak és az állami alkalmazottaknak a beleszólási jog biztosítását. A párt követeli a szociális szolgáltatások kiszélesítését, a vezető iparágak és a piacokat kézben tartó nagyvállalatok társadalmi tulajdonba vételét. A Német Kommunista Párt ÍDKP) követeli a fennálló ha­tárok elismerését, Bonn egye­düli képviseleti igényének fel­adását és az egyenjogú kapcso­latok helyreállítását a Német Demokratikus Köztársasággal. A nyilatkozat sürgeti, hogy az NSZK azonnal csatlakozzék az atomsorompó-szerződésiiez, csökkentse a fegyverkezési költségvetést és tevékenyen működjék közre egy európai biztonsági rendszer megterem­tésében. Frankfurtban egyelőre meg­marad jelenlegi formájában az -NKP újjáalakításáért küzdő szövetségi bizottság«. A bi­zottság felszólít minden kom­munistát, minden marxistát, hogy csatlakozzék a párthoz és alakítson hasonló bizottságo­kat az egyes tartományokban, városokban és községekben. Az új párt vezetői hamaro­san országos értekezletet tar­tanak, amelyen döntenek az első pártkongresszus összehí­vásáról. Az új párt a csehszlovákiai eseményekről is véleményt nyilvánított. A nyilatkozat megállapítja: »Azt a nézetet valljuk, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban sú­lyos veszély fenyegette az or­szágon belül a szocialista tár­sadalmi és államrendet, ve­szély fenyegette a Varsói Szerződésben egyesült szocia­lista országok közösségének biztonsági érdekeit, valamint Európa békéjét. Az öt szoria* lista ország katonai beavatko­zása kizárólag e veszélyek megszüntetését célozta«. Az ADN hírügynökség rá­mutat, az új párt megalakulá­sa igen nagy. érdeklődést kel­tett bel- és külföldön egyaránt. Az új Német Kommunista Párt (DKP) szövetségi bizott­sága .levélben tájékoztatta a párt megalakulásáról Max Reimannt, az 1956-ban tör­vényellenesen betiltott Né­metország Kommunista Párt­jának (KPD) elnökét. Az AP Günter Diehl nyu­gatnémet kormányszóvivő pénteki megnyilatkozását is­merteti. A szóvivő sajtóérte­kezleten közölte,, hogy a bel­ügyminisztérium és más kor­mányszervek vizsgálatot indí­tanak annak eldöntésére, hogy az új Német Kommunista Párt megalakulása »-megfelel-e az alkotmányosság követelmé­nyeinek«. (MTI) Ülést tartóit ' az Elnöki Tanács A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tar­tott. Megtárgyalta és módosí­totta a kisiparosok ipargyakor­lásáról szóló korábbi törvény­erejű rendeletét; és ennek alapján a Minisztertanács kü­lön jogszabályban jelöli ki az Iparhatósági jogkört gyakorló hatóságokat. Az Elnöki Tanács az állam­polgársági törvény alapján magyar állampolgárságától megfosztott tizenkilenc olyan külföldön tartózkodó személyt, aki bűnöző életmódjával ér­demtelenné vált a magyar ál­lampolgárságra. Az Elnöki Tanács végül egyéb ügyeket tárgyalt. De Gaulle Bonnban De Gaulle elnök pénteken délután egynapos látogatásra Bonnba érkezett. A francia— nyugatnémet barátsági szer­ződés értelmében esedékes konzultációs megbeszéléseken az elnökön kívül ezúttal fran­cia részről csak Couve de Murville miniszterelnök, Deb- ré külügyminiszter és Ortoli gazdaságügyi és pénzügymi­niszter vesz részt. De Gaulle — bonni kívánság elleniére — nem hozta magával Messmer hadügyminisztert, ezzel kife­jezésre juttatta, hogy katonai kérdésekről nem hajlandó tárgyalni.- — - my. -----­A program szerint a megér­kezés után közvetlenül meg­kezdődött négyszemközti De Gaulle—Kiesinger beszélgetés után később Couve de Mur- ville-t, Debréft és Brandtot is bevonták a tanácskozásba. Ma újabb megbeszélésre kerül sor. Bomuban a tárgyalások meg­kezdése előtt kialakult az a nézet, hogy De Gaulle-ra erős nyomást kell gyakorolni — különösen a Közös Piac prob­lémáival kapcsolatban —, s ha ez is eredménytelen marad, akkor Franciaország nélkül, a többi nyugat-európai állam­mal és az Egyesült Államok­kal együtt kell új megoldáso­kat keresem az úgynevezett európai együttriűködés kifej­lesztésére. (MTI) KÖZLEMÉNY a KGST Végrehajtó Bizottságának 36. üléséről Debré ismét elutasította Anglia közős piaci csatlakozását Brüsszelben csütörtökön Giuseppe Medici olasz kül­ügyminiszter elnökletével megkezdte munkáját a Közös Piac külügyminiszteri taná­csának értekezlete. Az ülés napirendjén a Közös Piachoz tartozó országok számának a bővítése szerepel. Az atomfegyverekkel nem rendelkező országok értekezletének határozatai Az atomfegyverekkel nem rendelkező országok genfi kon­ferenciája csütörtök délutáni plenáris ülésén határozatokat fogadott el az atomfegyverek­kel nem rendelkező országok fokozottabb együttműködésé­ről az atomenergia békés célú felhasználása területén. A konferencia egyebek kö­zött javasolja, hogy a nemzet­közi atomerő ügynökség és a világbank közreműködésével dolgozzanak ki a nukleáris technológia tanulmányozását és fejlesztését célzó programo­kat. A nagy atomhatalmakat a határozat arra hívja fel, hogy vállalják magukra e programok finanszírozásának fő tervét. Szerepel a határoza­tok között egy olyan javaslat, hogy létesítsenek speciális ha­sadóanyagokból nemzetközi alapot, amely elfogadható áron és a szükséges mennyiségben biztosítaná a nukleáris hasa­dóanyagokban mutatkozó szükségletek kielégítését az atommentes országok, elsősor­ban pedig a fejlődő országok számára. Felhívja a konferencia a nemzetközi atomerő ügynöksé­get, hogy könnyítse meg a tu­dományos és műszaki ismere­tek cseréjét az atotnenő békés felhasználása területén az atommentes országok helyze­tének megkönnyítésére. Fel­hívja a konferencia a figyel­met arra, hogy sürgős megol­dást kell találni békés célú atomrobbamtások végzésére, és ebből a célból nemzetközi szolgálat létesítését javasolja. India, Jugoszlávia és az el nem kötelezett országok egy csoportja (az EAK, Indonézia, Etiópia és Afganisztán) javas­latára a konferencia elé ter­jesztették a zárónyilatkozat tervezetét Ez az okmány, amelyről a pénteki utolsó ülé­sen szavaztak, sürgeti a fegy­verkezési verseny beszünteté­sét, az atomleszerelést és az általános leszerelést hatékony nemzetközi ellenőrzés mellett. Rámutat, hogy a leszerelés a béke és a biztonság garantálá­sának és valamennyi ország gazdasági fejlődésének elen­gedhetetlen feltétele. Sürgeti a nyilatkozat a bé­kés célú atomrobbantások nemzetközileg ellenőrzött sza­bályozását és felhívja az ENSZ-kÖzgyűlést, folytassa erőfeszítéseit a nukleáris prob­lémák rendezésére, egyebek között oly módon, hogy al- t Kaimat itiií&w&im AÉG» az atomfegyverekkel nem ren­delkező országok új nemzet­közi konferenciáját (MTI) Witty Brandt nyugatnémet külügyminiszter felszólalásá­ban indítványozta, hogyNagy- Britannia teljes, jogú tagként való csatlakozása előtt a Kö­zös Piac kössön kereskedelmi megállapodást Angliával. Michel Debré francia kül­ügyminiszter szembeszállt az­zal a nyugatnémet elképzelés­sel, hogy a kereskedelmi kap­csolatok fokozásával egyen­gessék az utat Nagy-Britanma közös piaci tagsága előtt. Hangsúlyozta, hogy Francia- ország álláspontja nem vál­tozott Továbbra is úgy véle­kedik, hogy Anglia gazdasági helyzete nem teszi lehetővé a Közös Piachoz történő csat­lakozást (MTI) A Kölasönös Gazdasági Se­gítség Tanácsának Végrehajtó Bizottsága szeptember 24—26- án tartotta Moszkvában 36. ülését Az ülésen Apró Antal, a Magyar Népköztársaság képvi­selője, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány el­nökhelyettese elnökölt. , A végrehajtó bizottság meg- Ihallgatta a végrehajtó bizott­ság irodájának tájékoztatását arra vonatkozólag, miként foglalkoznak a KGST szer­veiben azokkal az egyes prob- lémkákal, amelyek a népgaz­daság kíjlönböző ágaiban való együttműködést illetően ve­tőditek fel a KGST-országok- niak a most következő öt évre szóló népgazdaságig tervei ösz- szehangolásával kapcsolatban. A végrehajtó bizottság jóvá­hagyta a gazdasági együttmű­ködéssel kapcsolatban fölve­tett problémák listáját. Te­kintettel arra, hogy • e problé­máknak a KGST szerveiben idejében történő kidolgozása nagy jelentőséggel bír, az ülés részvevői hangsúlyozták e problémák komplex megvizs- éálásámak szükségességét — beleértve a termelés szakosí­tásának és kooperációjának kérdéseit is — azzal a céllal, hogy a megvitatás eredmé­nyeit a KGST-tagországok 1971—1975. évi népgazdasági terveinek összehangolásánál fel lehessen használni. A végrehajtó bizottság meg­vitatott egy jelentést a KGST- országok 1980-ig terjedő fűtő­anyag- és energetikai mérle­gével kapcsolatos hozzávető­leges számítások pontos meg­határozásáról, valamint az ar­ra vonatkozó elgondolásokról, hoey miként fejlesszék az ér­dekelt országok együttműkö­dését fűtőanyag- és villamos­energia szükségletük biztosítá­sa céljából. , Megállapították, hogy az ed­dig végzett munkálatok elő­mozdították az érdekelt orszá­gok együttűm,ködösének fejlő­dését e területein. Tekintet­tel arra. hogy mennyire fon­tos a fűtőanyag- és energeti­kai kérdések megoldása az országok távlati fejlődése szem-pontjából, a végrehajtó bizottság ajánlotta az érde­kelt országoknak, folytassák az 1980-ig terjedő fűtőanyag­éi energetikai mérlegük nyo­mán felmerülő problémák vizsgálatát, figyelembe véve az 1971—1975. évi népgazda­sági tervek összehangolásának eredményeit. A végrehajtó bi­zottság egyúttal megbízta a végrehajtó bizottság irodáját, hogy készítsen programterve­zetet a KGST-országok fűtő­anyag- és villamosenergia el­látásával kapcsolatos távlati problémák további feldolgo­zását illetően. A végrehajtó bizottság meg­vizsgálta, milyen munkát vé­geztek a KGST szervei a szabványosítás területén. Az ülésszak részvevői megállapí­tották, hogy az idevágó mun­kálatok az 1962—1968-ig el­telt időszakban tovább fejlőd­tek. A KGST szervei nagy számban fogadtak el szabvá­nyosítási javaslatokat és ez kedvező volt azoknak a felté­teleknek a megteremtése szempontjából, amelyek a KGST-országok termelése szakosításának és kooperáto­rának további fejlődéséhez, valamint árucsere-forgalmának kibővítéséhez szükségesek. A végrehajtó bizottság célszerű­nek találta, hogy a további munka főként a technika leg­újabb ágainak készítményeit illető javaslatok kidolgozásá­ra, valamint a szabványosítá­si javaslatok műszaki színvo­nalának emelésére irányul­jon. A végrehajtó bizottság meg­vitatta a KGST rádiótechni­kai és elektronikai,, valamint élelmiszeripari állandó bizott­ságának jelentését a végzett munkáról, és e bizottságok további tevékenységéről. A végrehajtó bizottság meg­állapította, hogy a rádiótech­nikai és elektronikai bizottság pozitív munkát végzett a KGST-országok és Jugoszlá­via együttműködésének fej­lesztésében és elmélyítésében a szóban forgó iparág terüle­tén. Munkálatok folytak a KGST-országok 1966—1970. évi népgazdasági terveinek összehangolását célzó munká­latok nyomán felmerült egyes problémákat, valamint az 1971—1975. évi tervek össze­hangolásával kapcsolatos prob­lémákat illetően. A rádiótechnikai és elektro­nikai bizottság az utóbb évek­ben elfogadott számos javas­latot, amelyeknek megvalósí­tása elősegíti a KGST-orszá­gok és Jugoszlávia fokozot­tabb együttműködését a rá­diótechnikai és elektronikai készítmények termelésében és kölcsönös szállításában, s a szóban forgó készítmények műszaki színvonalának eme­lését szolgálják. A KGST élelmiszeripari ál­landó bizottsága munkájában figyelmét elsősorban azoknak a javaslatoknak kidolgozására fordította, amelyek a KGST- országok 1966—1970. évi ter­veinek összehangolása során felmerült problémák megol­dását célozták. A bizottság széles -körű tapasztalatcserét folytait az élenjáró termelési tapasztalatokat, tudományos és technikai vívmányokat il­letően, beható műszaki—gaz­dasági kutatásokat végez és megszervezi az együttműkö­dést az élelmiszeripar fejlesz­tésének időszerű kérdéseivel kapcsolatban. A KGST-orszá­gok gazdasági, tudományos és műszaki együttműködésének fejlődése ezen a területen elő­mozdította, hogy a KGST-or­szágok megoldhassanak szá­mos olyan feladatot, amely lakosságuk élelmiszer-szük­ségletének teljesebb kielégíté­sével, valamint az élelmiszer- ipari termékek minőségének további javulásával függ ösz- sze. A végrehajtó bizottság jó­váhagyta a KGST rádiótech­nikai és elektronikai, vala­mint élelmiszeripari állandó bizottságainak eddig végzett munkáját és megfelelő hatá­rozatokat hozott, amelyek cél­ja a KGST-országok együtt­működésének további fejlesz­tése e népgazdasági ágaikban. A végrehajtó bizottság meg­vitatta a KGST-országok együttműködésének fejleszté­sére vonatkozó javaslatokat a belkereskedelem és a munka területén és megfelelő hatá­rozatokat hozott. Így célsze­rűnek tartja, hogy a KGST- országok belkereskedelmi mi­niszterei és munkaügyi hiva­talainak vezetői a jövőben rendszeresebben folytassanak tanácskozásokat. A végrehajtó bizottság ülé­sén a gazdasági, a tudomá­nyos és műszaki együttműkö­dés néhány más kérdését is megvitatták. A végrehajtó bizottság ülé­se a barátság és a teljes köl­csönös megértés légkörében folyt. (MTI) A nasvberki Kaposvölgye Egyesült Tsz-ben á hatvan férőhelyes, szabadtartású borjú- szálláson négyhónapos korig vannak a kisborjab, amíg elérik a 230-210 kilogrammos «áiyt. utána » e»¥«ndékistállóba kerulneh. Pártküldöttségeh érkezése Budapestre A Kommunista és Munkás­pártok Nemzetközi Tanácsko­zását Előkészítő Bizottság ülé­sére pénteken Budapestre ér­kezett Észak-lrország Kom­munista Pártjának, az Indiai Kommunista Pártnak, az ír ^Dolgozók Pártjának és Nagy- Britannia Kommunista Párt­ijának küldöttsége. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom