Somogyi Néplap, 1968. szeptember (25. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-03 / 206. szám

Kedd, 1968. szeptember 3. 3 SOMOGYI NÉPLAP Szabad-e a szabad szombat? MILYEN IS A SZABAD SZOMBAT? — Én például paradicsomot rendelteim, azt fogom befőzni. . Három szabad szombatom van ebben a hónapban, s ez jó. így legalább el tudom vé­gezni mindazt, amit betervez­tem. — Dehát ez nem pihenés — vetem közbe. Az asszony el­mosolyodik ezen a mondaton. Látom rajta, hogy jólesik le­ülnie itt, a Kaposvári Ruha­gyár szakszervezeti bizottsá­gának csendes irodájában. A . műszak második felében a gé­pek zaja már fárasztó a sza­lagon. A közbevetett mondat­ra ezt válaszolja: — Három gyerek mellett nem nagyon pihenhet egyasz- szony. Ha teheti, mindig mos, vasal, így legalább kevesebb munka marad vasárnapra. Szombaton sok mindent elvé­gezhet az ember. Most meg, hogy kezdődik az iskola, még a gyerekek körül is sokkal több a tennivaló. A szabad szombatnak a gyárban is meg kell teremite- •ni a feltételét, s ezt nem le­het csupán műszaki megoldá­sokkal elérni. Tény, hogy a korszerűbb, gyorsabb gépek sokat segítenek ebben, de nem oldanak meg mindent. Sok vár az emberekre is. —( Nem lehet most tízkor abbahagyni a munkát az esti műszaknak, mint régen tet­tük. Jó, ha hegyed tizenegy előtt két perccel leállíthatjuk a gépeket. Máskor pedig már tízkor mindenki szedte a cso­magját és menni készült. A HÁROMGYEREKES ASSZONY, Balogh Józsefné itt. mosol yodik el másodszor. Amikor azt mondom, hogy ez jobban igénybe veszi a mun­kásnőket, tiltakozik: — Nem, csák jobb munka­idő-kihasználást követel. — Ezért kellene méginkább a pihenés szombaton. A választ Varga Istvánnétól kapom: — Aki két gyerek mellett pihenésre is tud időt szakíta­ni, az művész. Már ketten bizonygatják, hogy egy háziasszony mindig talál .magának munkát. Pedig ezt aligha kell bizonygatni. Hogy mégis miért jelentős a szabad szombat? Mert akkor elvégezhetik azt a munkát, amit máskor vasárnap kel­lett. — És le merek ülni este a tv elé is. Nem furdal a lelki­ismeret, hogy még ezt is meg azt is el kell készíteni. A SZAKSZERVEZETI TIT­KÁR KÉRDEZI: — És gondoltál már arra, hogy színházbérletet váltasz, mondjuk szombat estére? — Nem. — Miért? — kérdezem. — Mert a férjemnek nincs szabad szombatja. — Csak ezért? — Hát... — Ideje lenne rá? — ... .Ha nagyon akarnám, ha van ideje az ember­nek, akkor inkább nekifog egy nagyobb munkának. — Tehát akkor nem is a legjobb ez a szabad szombat a nőknek? Dankos Gyuláné most kap­csolódik bele a beszélgetésbe: — A szabad szombatról csak a legjobbat mondhatjuk. — Augusztusban a szabad szombatokon voltak kirándul­ni? — kérdezem az asszonyok­tól. Egymásra néznek. Aztán szinte egyszerre mondják: Legföljebb, ha moziban ... BIZONYGATOM, hogy a munkát azelőtt is elvégezték. És olykor televíziót is néztek. — Igen, de leginkább éjsza­ka meg vasárnap, amikor megfőztük az ebédet. Ha vala­ki szombaton negyed tizen- egyik dolgozik, akkor vasár­nap, reggel korábban kell föl­kelni, mert a piacon hatkor már vásárolni lehet, és az ebédet délben mindenképpen az asztalra kell termi. — Ez igaz. — És ha szombaton nyu- gondtan elvégezhet mindent az emibér, akkor más megfőz­ni a vasárnapi ebédet is. Kercza Imre Engedményes vásár csak KERAVILL üzletekben! Vasárnapi lapunk első ol­dalán — egy MTI-jelentés alapján — tájékoztatást kö­zöltünk, hogy szeptember 2 és október 5 között számos mű­szaki cikket, köztük többféle televíziót engedményes áron hoznak forgalomba. Már hétfőn sokan keresték föl Kaposváron az Iparcikk­kiskereskedelmi Vállalat rá­dió-villamossági szaküzletét, hogy éljenek a kedvezményes vásár lehetőségével. Akadt köztük olyan vásárolni szán­dékozó is, aki régi televízióját előző nap olcsóbban eladta, gondolván, hogy újat vesz helyette. Sokaknak a figyelmét elke­rülte az a világos közlés, hogy az engedményes vásárt csak a KERAVILL üzletei­ben rendezik meg. Kaposvá­ron, illetve megyénkben ilyen üzlet nincs — csak Budapes­ten van —„ mert villamossági szaküzlettel az Iparcikk-kis­kereskedelmi Vállalat, illetve a. fogyasztási szövetkezetek rendelkeznek. Ezekre az üzle­tekre pedig nem vonatkozik az engedményes vásár. Tízezer pecsenyebárány Somogyból Olaszországba és Görögországba Megyénk állami gazdaságai és termelőszövetkezetei az il­letékes vállalaton keresztül már évek óta jelentős exportot bonyolítanak le expressz pe­csenyebárányból. Erre az év­re a Gyapjú- és Textilnyens- anyag-forgalmi Vállalat ka­posvári kirendeltsége 9730 ex­pressz peosenyebárány expor­tálását tervezte, s már eddig 10 030 darabnál tart. Az álla­mi gazdaságok közül a bala- tonnagybereki, a lábodi és a kaposvári a számottevőbb szállító, a tsz-ek közül pedig az ádándi 700, a balatonszaba- di 500 és a karádi 400 dara­bos értékesítése a legjelentő­sebb. A korábbi évekhez ké­pest jelentősen fejlődött a karádi, a szenyéri, a puszta- kovácsi, a ságvári termelő- szövetkezet juhászata. A megye huszonöt termelő- szövetkezete hizlal exportra bárányt, vagyis a juhászaltal rendelkező közös gazdaságok egynegyede jut szép bevétel­hez ily módon. A pecsenye­bárányokat Olaszországba és Görögországba szállítják, de van rá remény, hogy Fran­ciaországba is eljutnak majd a somogyi gazdaságok bárá­nyai. Ezen a héten a balaton- újhelyi és a kaposvári állami gazdaságból, illetve a szenyéri és a balatonszabadi tsz-ből Olaszországba, a somogyvári és a szentgáloskéri termelő- szövetkezetből pedig Görög­országba indítanak export­rakományokat. \ A megyei NEB vizsgálata Az építőipari termékek minőségéről és az ellátásról Sok áru szerepelt a hiánycikklistán — Gyakran van baj a minőséggel Több gépet a betonüzemeknek! — A NEB javaslatai A megyei Népi Ellenőrzési Bizottság az utóbbi hónapok­ban megvizsgálta a kereskede­lem által forgalomba hozott építőipari termékek minőségét és az ellátás színvonalát. A vizsgálat tíz téglagyárra, há­rom betonüzemre, tíz TÜZÉP- telepre és egy általános fo­gyasztási és értékesítő szövet­kezet tüzelőszertelepére ter­jedt ki. A bizottság előterjesztésében megállapítja, hogy a vizsgált A KAPOSVÁRI CUKORGYÁR értesíti az őszi idényre fölvett dolgozóit, hogy a cukorgyártási kampány 1968. szeptember 10-én megkezdődi» Ezért fölkérjük mindazokat a dolgozókat, akiket a ré­pafeldolgozási idényre fölvettek, műszakbeosztásuknak megfelelően munkára a kővetkezők szerint jelentkezzenek: az I. műszakra fölvett dolgozók 10-én reggel 5 órakor, a II. műszakra fölvett dolgozók 10-én délután 1 órára, a III. műszakra fölvett dolgozók 9-én este 9 órára. A fent közölt időponttól eltérően az »-udvar« üzem­részhez fölvett réparakók és a tolatószemélyzet mű­szakbeosztásuknak megfelelően szeptember 6-án, az erőtelepre fölvett fűtők és salakosok ugyancsak beosz­tásuknak megfelelően szeptember 9-én jelentkezzenek munkára. Közöljük továbbá, hogy 1968. szeptember 8- án, vasárnap reggel 8 órai kezdettel a gyár alsó bejáratánál pótfelvételt tartink Fölvételre jelentkezhet minden 18. évét betöltött férfi és női munkavállaló, aki a cukorgyártási idényre mun­kát kíván vállalni. KAPOSVÁRI CUKORGYÁR (7532) területeken a lakossági épít­kezés a múlt évihez viszonyít­va öt-tizenöt százalékkal csök­kent. Egyes építőanyagokból az új gazdaságirányítási rend­szer bevezetése óta is vol­tak hiányok, a főbb építési anyagokat aránylag nehe­zen lehetett beszerezni. A hagyományos építőanyago­kon kívül korszerű építőanya­gokból; pvc-padlóból, hézag­mentes gumimagnezit padló­ból, színes farostlemezből is akadozott az ellátás. A Somogy—Zala megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat nagy erőfeszítéseket tett az igények kielégítéséért, évente mintegy húszmillió téglával gyárt többet a tervezettnél. A gyártmányok osztályozásával kapcsolatban azonban több ki­fogás merült föl. Nemegyszer a kemencéből nappal kikerülő téglát azonnal elszállítják. Alapos osztályozásról ilyenkor nem lehet szó, mivel kevés a tégla, örömmel elviszik a vá­sárlók első osztályúként az alacsonyabb osztályú árut is. Más a helyzet az éjszakai mű­szakban, akkor mód van az el­készült tégla megfelelő osztá­lyozására. A helyszíni minőségvizsgála­ton kívül a gyárakat arra is kötelezik, hogy küldjenek min­tát a Minőségvizsgáló Intézet­be, ahol a szilárdságot ellen­őrzik. Betonáruk előállításával nagyüzemi módon a megyében csak a balatonmáriai fogyasz­tási szövetkezet foglalkozik. A gyártás technológiáját sem itt, sem a többi kisebb üzem­nél még nem dolgozták ki, eb­ből következik, hogy a minő­ség sok kívánnivalót hagy ma­ga után. A gyártó telepek csak né­ha végzik el az alapanyag minőségi vizsgálatát, ez is oka, hogy a betontermé­keknél a kívánt kötés nem következik be, s az áru se­lejtes lesz. A minőség javításának egyik gátja a gépesítés viszonylag alacsony foka. A betontermé­keknél használt sablonok nagy része elhasználódott, gyakori, hogy a kész tónnak mérete élt tér a szabványban megjelölt­től. A népi ellenőrök azt is meg­állapítottak, hogy a legtöbb TÜZÉP-telepen nem folyama­tos á készletek feltöltése azok­ból az árukból sem, amelyek­nek a beszerzése nem nehéz. Az állandó hiánycikkek közé tartozik a tetőfedő pala, a te­tőfedő cserép, a falicsempe, a köanyagburkoló, a hajópalló stb. A TÜZÉP az építőanyag biztosítására a múlt évben szerződést kötött az építtetők­kel — ez azonban nem hozta meg a kívánt eredményt. Mi­vel a szállítás egyenetlen volt, a vevő más megyében szerezte be a szükséges építőanyagokat. Az építésszerelési anyagok biztosításában is adódtak fenn­akadások, például hónapokig nem lehetett kapni zománco­zott öntöttvas fürdőkádat, ön­töttvas falikutat, pvc lefolyó­csövet és igy tovább. Az épí­tésszerelési anyagok hiánya a Vas-műszaki Nagykereskedel­mi Vállalat és a Somogy me­gyei Iparcikk-kiskereskedelmi vállalat szerint arra vezethető vissza, hogy a gyártó vállala­toknál kapacitáshiány van Ezek a vállalatok elsősorban az állami, szövetkezeti építő­ipar igényeit elégítik ki. Így a lakosságot meglehetősen nehe­zen tudja ellátni az Ioarcikk- kiskereskedelmi Vállalat. A Somogy megyei NEB töb­bek között javasolta a Tégla- és Cserépipari Vállalatnak, gondoskodjon arról, hogy a gyártáshoz szükséges alap­anyag kitermelésénél és fel- használásánál a szakmai köve­telményeknek megfelelő anyag kerüljön a présekbe Minőségi reklamáció ese­tén a vállalat igazgatója vonja felelősségre a telep­vezetőt, illetve a minősí­tést végző dolgozót. A fel­merült költségeket szintén a hibát elkövető viselje. A NEB azt is javasolta, hogy a TÜZEP és a balatonmáriai szövetkezet fokozottabban gondoskodjék arról, hogy a ke­reskedelemnek adott építőipari anyagokat a szabványoknak és a minőségi előírásoknak meg­felelően vegyék át u_ - !*- 5« Már termel a betonüzem KészUl a kerítésoszlop. Munkában a betonkeverő. Szorgos munka látványa fo­gadja a látogatót a Somogy megyei Vegyesipari Vállalat somogyudvarhelyi betonüze­mében. Az udvaron betonosz­lopok és betongyűrűk előállí- tásáhóz szükséges sablonok, nem messze innen betonke­verő zúg. Az üzem a kísérleti gyár­tást augusztus 21-én kezdte meg, de eredményeik máris biztatóak. Kis létszámmal ter­melnek, a dolgozók túlnyomó többsége segédmunkás. Kérdésünkre, hogy milyen árukat állítanak elő, Jászbe- lényi István üzemvezető tá­jékoztatott. Elmondta, hogy többek között 15, 20, 30 50 és 60 centiméter átmérőjű át­eresz-betongyűrűt, kerítésosz­lopot és járdalapot készíte­nek. Az átereszgyűrűkre sok megrendelés érkezett már, a Sajómenti Vízművek pedig 50 000 darab kerítésbetétlapot is rendelt. Már elkészült egy nyoloszáz négyzetméter alapterületű üzemcsarnok, amelyet esős időben használnak majd, egyébként a szabadban dol­goznak. A következő hóna­pokban építik fel majd az ezernyolcszáz négyzetméteres csarnokot s a szivattyúházat is. Szeptember elsejével befe­jeződött a kísérleti gyártás időszaka, most mar teljes ka­pacitással dolgozik az üzem. Egy nap a kárbecslővel A PARAGRAFUSOK CSATÁJA A tsz hintója jött be értünk a városba. Kifelé menet nem­igen esett szó az ügyről. A majorban felült mellénk Sza­bó Zoltán főagronómus, a sze­szélyes esztendőről beszélget­tünk. De amikor közeledtünk Péterpusztához, a tűzre tere­lődött a szó. — Hogy vettétek észre? — kérdezte Orgel Gyula, aki az Állami Biztosító súlyos aktáit vitte a táskájában. — Az itteni emberek látták meg. Nagy vihar volt azon a napon, azt azért nem gondol­tuk, hogy belecsap a villám — mondta Szabó Zoltán. Leszálltunk. Az I istállók elé rakták a tönkrement nádpad­lót. — Az a legnagyobb baj — fejtegeti Szabó Zoltán —, hogy nádpadlót mostanában már csak a »föld alól« lehet előte­remteni. Ezt is hosszas után­járással szereztük, és tessék .. Az egymásra helyezett nád- padlókötegek közepén 15—20 centiméteres rés tátongott. Szélük megfeketedett. — Egy hatalmas gúlába raktuk fel annak idején — folytatja az agronómus. — Műanyag fóliával takartuk le a tetejét. Annyira nem volt magas építmény, hogy éppen ebbe kellett volna belecsapni a villámnak. De hát ilyen sze­rencsétlenek vagyunk. Az idén már a harmadik tűzkárt szen­vedjük el. — Mi meg azért vagyunk, hogy fizessünk. A többi tsz- ben panaszkodnak is, hogy csak fizetik a biztosítási díjat, csak fizetik, de még egy be­csületes tüzűk sem volt — tréfálkozik Orgel Gyula. És mintha elvágták volna. Előkerülnek a jegyzetfüzetek az akták, és záporoznak a kérdések: — Hány darab nád­padló volt a gúlában, hány centiméter széles egy-egy darab, hány égett el, mire le­het felhasználni még a káro­sodott nádpadlókat. Megkezdődött a kárbecslés bonyolult folyamata. A kaposvári Latink«, Sán­dor Tsz elnöki irodájának asztalán szanaszét hevernék a papírok. Kárfelvételi jegyző­könyv, számlák, kimutatások, mozgósították az egész köny­velést, még számológépek is forgalomban vannak. Mindent pontosan ellenőrizni kell, egyik fél sem akar veszíteni egy fillért sem. Szükség van minden okmányra. Itt ül a szobában Tóth Dalos tsz-elnök és Várvízi Jenő főkönyvelő is. Segítenek az ügy lebonyolítá­sában. A főkönyvelő: — Július 23-án szállítottunk ide 768 négyzetmé­ter, azaz 384 darab nádpadlót, Négyzetmétere 20,30 forint, egy darab tehát 40.60 forintba került: A nádpadló szélessége 5 cm. S a bizonylat a 691-es számú TÜZÉP- számla. A kárszakértő: — A tsz-nek évi 250 000 forint a biztosítási díja. összevont biztosítás van érvény­ben. A kárkifizetés átutalás útján történik, amely a következő ősz- szeg lesz . . . — Kérjük ám a fuvardíj megtérítését is — szól közbe a főkönyvelő. A kaposvári vas­útállomásról szállítottuk Pé- terpusztára, azaz hat kilomé­ter távolságról. — A fuvardíjat? Nincs az egészen hat kilométer, ötben számoljuk. Az is több a semminél. Bejön a gépírónő, hozza a gépet, elkészí­tik a kárfelvételi jegyzőkönyvet. Oldalakon keresztül válaszol írás­ban a károsult a legalább tizen­hatféle kérdésre. Egy mondat zárja a gépelt sorokat: »A kárté­rítés összegét az MNB 823—801 sz. számlánkra kérjük átutalni«. Az aláírások, pecsétek és a paragra­fusok. csatájának eredménye: 0600 forint tűzkártérltést fizet a* Állami Biztosító Somogy megyeS fiókja a kaoosváTi Latinka Sán.“ flór Termelőszövetkezetnek. Az akták visszakerültek a táskába, a jegyzőkönyvek a fiókokba. Az ügy le volt zár­va. Hazafelé a másodvetések» ről társalogtunk ismét. Bán Zsuzsái

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom