Somogyi Néplap, 1968. szeptember (25. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-22 / 223. szám

gOMOCYI NÉPLAP Vasárnap, 1968. szeptember Í2. ni Száznyolc hold fő vetésű és kétszázhatvan hold tarlóvetésd silót takarítanak be az attalai Vörös Csillag Tsz-ben. Átlag 120—150 mázsát vágnak le holdanként. Három géppel silóz­nak és kilenc pótkocsival hordják a termést. A tsz még a háztáji állományt is ellátja silóval. A fsz kovácsa Félig érték el céljukat a kölcsönzéssel A műhely előtt ekék, lóka­pák és különböző szerszámok hevernek. Az udvar végén né­hány pótkocsi vár javításra. A bejárattól balra lovat patkói Bútor József, a belegiek ková­csa. A ló néha megrántja a ba­kot és a fejét felkapva jelzi, ha a szög véletlenül eltévedt a patában. A patkolás nem a legkönnyebb foglalkozások kö­zé tartozik. Könnyen kaphat rúgást az ember. — Hat éve dolgozom a tsz- nél — mondja a kovács —, de nem tudnám megmondani hány vasat vertem föl, de ar­ra még nem emlékszem, hogy valamelyik ló megrúgott vol­na. A műhelyből a széngáz erős szaga árad. A helyiségben pél­Közös tanácsok Egy hónappal ezelőtt foglal­kozott a megyei tanácsülés a községi tanácsok helyzetével és a közös községi tanácsok kiala­kításának lehetőségeivel. Pápa Imre; a Csurgói Járási Tanacs vb-titkára és Hubay Sándor vb-elnökhelyettes örömmel új­ságolták, hogy a járásukban is megteremtették a feltétele­ket több kisközség közös taná­csának létrehozására, lharos* berény, Iharos és Pogány- szentpéter községekben feb­ruárban vetődött fel a három falu államigazgatási egyesíté­se, és a pártalapszervezetek; a Hazafias Népfront tanácskozá­sai mind-mind napirendre tűz­ték ezt a kérdést. A három község január else­jével működteti majd a közös tanácsot és végrehajtó bizott­ságot, hogy az anyagi és tár­sadalmi erőket koncentrálhas­sák. Iharosban és Iharosbe- rényben 1969-ben még felépül a törpe vízmű, de az utána kö­vetkező esztendőkben mind­hárman egyformán részesül­nek a közös anyagi alapokból. Ugyanezen elv alapján csat­lakozik Csurgóhoz a mintegy á égy száz lakosú Csurgónagy­marton. Az udvar végen szorgoskodó két fiatalemberre mutat — Ők ketten a tanulóim. So­kat segítenek. Beszélgetés közben egy lovas kocsi érkezik. Meg kellene va­salni a lovakat. — Ne haragudjon, Pista bá­csi, de csak délután érek rá. — Rendben van, akkor dél­után visszajövök — mondja a kocsis, majd köszön és kihajt a kapun. A belegi kovács csöndes, nyugodt ember. — Mióta dolgozik a szakmá­ban? — Az apámnál kezdtem 1947-ben, akkor ő volt a köz­ség kovácsa. Amikor 1959-ben az anyám belépett a tsz-be, Papára mentem hathónapos gépszerelő tanfolyamra. 1961- ben pedig elvállaltam ezt a munkát Azóta itt dolgozom. dás a rend. A falakon kulcsok, fogok és egyéb szerszámok lóg­nak. Az egyik sarokban vil­lanyíúrógép áll, szemben vil­lanyhegesztő kábelja fekszik. A kohóból hőség vágódik az arcomba. A fújtató hatására ez egyre erősödik. A tűzben pat­kó izzik. Még néhány pilla­nat, s már egyengeti is a kala­páccsal. A mester homlokán sűrűsödő verejtékcseppek je­lennek meg. — Ilyenkor még elviselhető valahogy, de kánikulában ... — mondja, homlokát törölget- ve. — De ezt is meg lehet szok­ni. — Mikor van a legtöbb mun­ka? — Talán nyáron meg vetés előtt, amikor az ekevas élezé­sén meg a vetőgépek javításán kívül nagyon sok más tenni­való is akad. Tizenhat kisebb-nagyobb te­lepülés húzódik meg Bárdud­varnok határában a zselici dombok között, nehezen bejár­ható, nagy területen. Ezek a 150—200 lakosú falvak köz­igazgatásilag Bárdudvarnok­hoz tartoznak, élelmiszer- és iparcikk-ellátásukról pedig a kaposfői fogyasztási szövetke­zet gondoskodik. Ugyancsak a szövetkezet látja el a szétszórt települések szolgáltatását, köz­tük a kölcsönzést is. könnyítsék a falusi asszonyok otthoni munkáját, és közvetve vevőket találjanak a boltokban kapható praktikus háztartási gépekre. A kölcsönözhető nyolc mosó­gépből már csak kettő van meg s ezek is éppen felújítás alatt. A négy padlókefélőbői csak egy, a hat porszívóból kettő működik. A többit a MÉH vásárolta fel értéktelen fémtömegként, mert ezeket már felújítani sem lehetett. Az őt évvel ezelőtti cél így csak félig valósult meg. Bár- dibükkben, Szentbenedeken — ahogy a szövetkezeti boltosok mondják — már mindenkinek van mosógépe, többnyire az egyéb háztartási gépek is megtalálhatók a falusi háztar­tásokban. Ha ez nem is így van egészen, kétségtelen, hogy a falusi háztartások gépesítése ezeken a településeken is igen sokat fejlődött az elmúlt öt év alatt. Amióta a kölcsönözhető elektromos gépek csak igen korlátozott mennyiségben áll­nak a lakosság rendelkezésére, egyszerre megmutatkozott, mennyire szükség volna még rájuk. Nemrégiben Bárdudvar­nokon a tanácsülés napirend­jén is szerepelt a kölcsönzés gondja. Gál Lászlót, a kaposfői szö­vetkezeti igazgatósági elnökét kerestük meg a lipótfai, a bá­nyai, a zsippói asszonyok kéré­sével. a háztartási gépek kölcsönzé­sében, kevesebb is elég mint öt évvel ezelőtt. Az értéktelen­né vált, tönkrement gépek he­lyett nem tudunk újat beállí­tani. A szövetkezetnek sok ezer forintos kára származott a kölcsönzésből. A bevétel pedig például a múlt évben is mind­össze 196 forint volt — tájé­koztatott Gál László. Arra a kérdésre, hogy hány esetben javíttatták meg a gépeket azokkal, akik hibásan vitték vissza, a következőket vála­szolta: — A boltosoknak plusz mun­ka, nyűg volt a kölcsönzés, mivel a szolgáltatás kevés ju­talékkal jár, s nem tartották fontosnak a visszahozott gépek ellenőrzését, — Ilyen esetekben a boltve­zetőt kellett volna anyagilag felelőssé tenni. — Csakhogy így könny«! megvált volna tölünk egyik­másik kereskedő. A kis fbr- galmú boltok eladóit nemigen tudjuk pótolni. Az isten háta mögötti üzletekbe nagyon ne­héz jó szakembert kapni. Így inkább megalkudtunk a hely­zettel. Emiatt porszívók, mosógépek mentek tönkre, és ahogy a szövetkezet elnöke mondja, a boltos nem szólt érte, csakhogy megtartsa a vevőt. A szövetkezet sem követelt nagy fegye'met a bol­tostól. Inkább vállalták a nagy összegű javításokat, majd a gépek selejtezését, a ráfizeté­seket. A szövetkezet ezzel meg is fizette a lazaság, az elnézés árát, de miért bünteti ezzel a lakosságot? Hiszen a szolgálta­tási tevékenység most lényege­sen csökkent. Ha a háztartá­sok gépesítése fejlődött is, a bárdudvamoki tanács fölméré­se szerint még mindig szükség volna kölcsönözhető mosógép­re, padlókefélőre, porszívóra — ha kevesebbre is, mint öt évvel ezelőtt. A gazdasági tényezők mel­lett a szövetkezeti tagság igé­nyét sem szabadna, figyelmen kívül hagyni! Nagy József Csökkent az igény Öt évvel ezelőtt 77 000 forint értékű háztartási gépet kaptak a boltok azzal, öngettek. Élesen, bán­tóan dúlta szét a la­kás csendjét az otrom­ba berregés, rezonáltak az ab­lakok, és az ágy mellett ol­vasó férfi kezében megrez­zent az újság. Határozottan agresszív volt ez a csöngetés. A férfi kicsoszogott az előszó- bálja, megállt az ajtó előtt. Pár másodpercig várt, majd amikor ismSt megszólalt a csengő, odahajolt a kémlelő­höz és szemügyre vette a lép­csőházban álldogáló alakot. Alacsony, inkább köpcös, ko­paszodó, jelentéktelen férfi, olyannyira érdektelen figura, hogy egyetlen vonása sem rögződött meg benne, s ami­kor fél év múlva találkozott vele nem is ismerte meg. Egy pillanatig habozott, hogy ki­nyissa-e az ajtót vagy sem, aztán hosszasan csörgött a biztosító lánccal, krákogott egyet, s mint aki tudja, hogy az ajtónyitással semmi érde­kes nem történik, lenyomta a kilincset. — Jó napot kívánok — kö­szönt alázatosan —, ugye itt hirdettek értelmiségi, szolid férfi részére kiadó szobát? Miközben ezeket mondta, kezével idegesen simogatta tar koponyáját és topogott hozzá. — Igen — szólalt meg a lakástulajdonos, olyan közö­nyösen, mint akit untatnak az ilyen fölösleges kérdések. — Aktuális még? — Nem is tudom ... de jöj­jön be — tárta szélesre az ajtót. Azonnal felveszünk külszíni munkákra 18. ével betöltött dolgozókat: fúrósegédmunkásokat, segédmunkásokat Jó keréseti lehetőség! Vidéken lakóknak szállást és étkezést, vidéken dolgozóknak külszolgálatot bizto­sítunk a fizetésen felül. Jelentkezni lehet a MÉV Kutató—Mély­fúró Üzemének munkaügyi osztályán, Kővágószőllős. (Pécs mellett). (7597) NITEILEIKTÜ A vendég idegenül álldo­gált a kopott előszobá­ban, amely avítt búto­raival inkább egy külvárosi butikra emlékeztette, mint a városközpont sokemeletes há­zainak tágas lakásaira. — Jöjjön, jöjjön — nógatta a házigazda —, vagy nem a szoba miatt jött? — emelte fel a hangját. — Dehogynem — tüsténke­dett a látogató és óvatosan ment utána. — Hát ez az — mutatott körbe a férfi, s a látogató széles tekintettel igyekezett bevonni a helyiséget. Nem rossz — gondolta magában, miközben végigmustrálta a berendezést. Ebben a lakás­ban minden antik — állapí­totta meg —, öreg bieder­meier utánzatok, félresikerült bútorok, a múlt század poros hangulatát árasztó képek, ha­talmas ágy, s a szoba szaga — megfoghatatlan, semmihez sem hasonlítható illat, de ez is öreg és elhasznált. — Kemény az ágy — tá­maszkodott öklével a duny­ha közepébe, mert a keze alatt durva ellenállást tanúsí­tott a gyalulatlan deszka. — Így szoktuk meg — dör- rent a férfi, mint aki nem tűri a kritikát —, majd alá­tesz valamit, és akkor nem lesz kemény! — Igen, igen — állt meg a vendég a szoba közepén, majd félve leereszkedett a vé­kony lábú kerevetre. A kis asztalkát még két fotel övez­te és ő parányi mosollyal gondolt miniszoknyás kollé­ganőire, akiknek mindenük kilátszana, ha helyet foglal­nának az alacsony fotelban. — Tudja — nyögte ki las­san —, családos ember va­gyok, de nem értjük meg egy­mást a feleségemmel. Gyerek is van — nem köt össze ben­nünket —, nem tudtam so­ha dolgozni otthon... tudja, hogy van az ilyesmi, kis ma­szek munka — heherészett — elköltöztem. A jelenlegi szál­lásom szörnyű, nem lehet tisztálkodni, a vécéért is fi­zetni kell... Képzelje csak, ott van a budi mellett egy persely, s használat előtt vagy után be kell dobni a pénzt, mert a háziasszony hallgató­zik, a hét végén összeszá­molja, és ha hiánya van, be­jön és bevasalja. De nem is ez az érdekes, intcllektüel vagyok — közgazdász, most járom a jog második évét. Nyugalomra van szükségem, csendre és függetlenségre vá­gyom — ez hiányzott a fele­ségem mellett. — Itt meglesz — nézett rá a háziúr. — Háromszázötven és havi harminc a gáz-vil­lany. — Rendben, holnap költö­zöm ... a bejelentkezést is elintézem. Holnap jövök... viszontlátásra... akkor hol­nap ... ígérem, nem lesz ba­ja velem! » A ház urát meghatotta a gyerekes ígérgetés, és amikor becsukta az ajtót, örömmel dörzsölte ösz- sze a tenyerét. Másnap a férfi odaköltözött és két hónapig a legteljesebb egyetértésben lakott a házi­gazdával. Ha az béjött hoz­zá, nagyokat hallgattak, né­ha egy-egy üveg bor is ke­rült az asztalra, de ha az al­bérlő dolgozott, soha nem za­varta. Nővel ne-m látták, a iürlőszobában sem akadtak össze. A legideálisabb albér­lő — hangoztatta a házmester néninek, amikor az új lakója felöl érdeklődött. Elmúlt a nyár, zakóban, pulóverban járkáltak az em­berek, az eddigi egy takaró helyett kettőt húzott magá­ra, és csak a fél ablakot hagyta nyitva éjszakánként. Egy nap, kora délután taxi állt meg a ház előtt, az al­bérlő és egy nő szállt ki be­lőle, s fölmentek a lakásba. A háziúr nem volt otthon, nyugodtan pakolhattak. Bő­röndbe, táskába kerültek a férfi ruhái, amikor megérke­zett a háziúr. — Hová? — kérdezte ré­mülten. — Haza, haza, haza — kiál­totta boldogan a férfi, s egy nyaláb kabáttal a kezén vág­tatva vette a lépcsőket. — Haza, haza, haza. — De a lakbér... hónap eleje van... ? — Tartsa meg magának, boldog vagyok ... kibékültem a feleségemmel... isten áld­ja! A felpakolt gépkocsi pisz­kos füstöt köpve húzott csí­kot a frissen locsolt aszfalton. A háziúr még mindig döb­benten állt az ajtóban. — Ilyen hirtelen ... rendet ember volt, és az egész hóna­pot kifizette — mormolta ma­ga elé, majd bedöcögött a szobába, papírt, ceruzát vett elő és fogalmazni kezdett. — Intellektüel fiatalember részére albérleti szoba sürgő­sen kiadó. K icsit gondolkozott, átol­vasta még egyszer, majd határozottan át­húzta az intellektüel szót... S. G. A SOMOGY MEGYEI AGROKER VÁLLALAT értesiti a vevőket, hogy műtrágya- és nővény- védőszer raktárában 1968. szeptember 25-től október 15-ig leltározás miatt az áruk átvétele és kiszállítása szünetel A vállalat csak az 1968, IX. 23-ig beérkező megrendelésekre tud ieltározás előtt szállítani. A leltározás tartama alatt a sürgős megren­deléseket a Baranya megyei AGROKER Vál­lalat teljesíti. (7605)

Next

/
Oldalképek
Tartalom