Somogyi Néplap, 1968. szeptember (25. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-20 / 221. szám

7 y VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK Ára: 70 fillér Somogyi Néplap MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LÁPJA XXV. évfolyam, 221. szám 1968. szeptember 20., péntek A mezőgazdaság szocialista brigádvezetőinek megyei tanácskozása Tegnap Kaposváron, a La­tinka Sándor Művelődési Ház színháztermében megtartották a mezőgazdasági szocialista brigádvezetők idei első, de a mozgalom indulása óta immár ötödik megyei tanácskozását Az IMSZMp Somogy megyei Bizottságának mezőgazdasági osztálya, a megyei tanács t vb mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztálya, továbbá a me­gyei versenybizottságban részt vevő szervek, tömegszerveze­tek és -mozgalmak vezető tes­tületéi a rendezvény megtar­tásával azt a célt tűzték ki, hogy elemezzék a brigádok ed­digi tevékenységének tapasz­talatait és meghatározzák a szocialista brigádok munkája további fejlesztésének idősze­rű feladatait. A széles körű tanácskozáson megjelent és felszólalt Virág István, a Termelőszövetkeze­tek Országos Tanácsának fő­titkár-helyettese; részt vett dr. Fábián László, a Hazafias Népfront országos mezőgazda- sági bizottságának titkára. Ott voltak állami gazdasági, gép­javító állomási, erdőgazdasági igazgatók, termelőszövetkezeti elnökök és párttitkárok. Pfeif­fer Elemér, a Közép-somogyi Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének titkára megnyi­tójában megállapította: »Ta­nácskozásunknak az a felada­ta, hogy elősegítse: terjedjen ki ez a mozgalom a megye mezőgazdaságának egészére, váljék a szocialista brigádmoz­galom a mezőgazdasági terme­lés emelésének, a dolgozók, a szövetkezeti parasztok tudata formálásának hatékony esz­közévé.« Fábrt István, a megyei párt- bizottság mezőgazdasági osz­tályvezetője mondott vitaindí­tót Beszélt a mozgalom ki­alakulásának körülményeiről, elémezte a mezőgazdaság ál­lami szektora szocialista ver­senymozgalmának több éves tapasztalatait, majd a terme­lőszövetkezetek versenyének értékelésére tért át. Rámuta­tott, hogy éppen a termelőszö­vetkezetekben szükséges a szo­cialista brigádmozgalom erő­teljes fejlesztéséért a legtöbbet tenni. Az országos érvényű el­vi útmutatásnak meg a megyei párt-vb ez év januári határo­zatának szellemében az a fel­adatunk, hogy adjunk meg minden segítséget a szövetke­zetek szocialista brigádjainak megerősítéséhez és újabb kol­lektívák alakulásához. A számszerű, összesítés tanú­sága szerint a megye mezőgaz­daságának állami szektorában 254 szocialista brigád műkö­dik 3248 taggal. Kiemelkedő szerepet töltenek be a mozga­lomban az erdőgazdaságok meg a balatonboglári, a bala- tonújhelyi és a kaposvári ál­lami gazdaság szocialista bri­gádjai. A tsz-ekben tavalyig 125 brigád alakult, s ezek együttvéve 2200 tagot tömörí­tettek soraikba. Elmondható róluk, hogy a dolgozók nagy tömegei közül kiemelkedve forradalmi szellemükről tettek tanúbizonyságot, amikor nap mint nap a termelés élvonalá­ban haladtak, s kommunista eszményeinknek megfelelően formálták környezetüket. A szocialista brigádok több­sége az újért, a haladóbbért, a korszerűbbért folytatott min­dennapos tevékenysége során megtalálta azokat a kereteket, amelyekben többet tehet ön­maga, közvetlen környezete és a társadalom fejlődése, boldo­gulása érdekében. Ezek a ke­retek a szocialista munkaver­seny, a szocialista brigádmoz­galom keretei. Beszélt a tanácskozás elő­adója arról, hogy a termelő- szövetkezetek szocialista bri­gádjai munkájának egyik fő jellemzője ma még a gazdasá­gi célkitűzések megvalósítása, az önköltség csökkentésé, , a takarékosság, a, tervek túltel­jesítése. Mind­ezzel az egész közösség jól jár. De azt sem veszí thet - jük szem elől, hogy a közösen ||| végzett mun­kának igen nagy közösség- formáló ereje van. Éppen ezért megér­demlik a szo­cialista brigá­dok, hogy a pártszerveze-' tek is kellő gondot fordít­sanak rájuk, törődjenek ve­lük, adjanak segítséget mun­kájuk anyagi és erkölcsi elis­meréséhez. Számos szövetkezetben fel­ismerték a vezetők a szocialis­ta brigádmozgalom fontossá­gát, és jelentőségüknek meg­felelően jutalmazzák a brigá­dokat. Kapolyon például hat brigádtagot külföldi úttal ju­talmaztak, a. somogydöröcs- keiek és a nágocsiak ugyan­csak hasonló jutalmazást ve­zettek be. Van olyan tapasz­talatunk is, hogy a brigádta­gok közös üdülésben vagy együttes tapasztalatcsere-láto­gatáson vesznek részt. Az er­kölcsi-politikai elismerést mu­tatja, hogy tavaly 135 tsz-tag részesült kitüntetésben és mintegy hétszázjan kapták meg a ver.senyvá 11 alás teljesí­téséről tanúskodó oklevelet. Szocialista módon dolgozni, élni, tanulni — ennek a hár­mas követelménynek a jegyé­ben adta meg a beszámoló a szocialista brigádok munkájá­nak további programját. A vitaindítót a hozzászólók értékes helyi tapasztalataik közreadásával egészítették ki. Fábri István mondott vitaindítót. Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtö­kön ülést tartott. Meghallgat­ta és jóváhagyólag tudomá­sul vette Apró Antalnak, a kommáiny elnökhelyettesének beszámolóját a magyar—bol­gár gazdasági és műszaki— tudományos együttműködési bizottság Vili. ülésszakáról. Dr. Ajtai Miklós, a kor­mány elnökhelyettese beszá­molt a Koreában járt magyar küldöttség útjáról. A magyar delegációt, amelynek módja volt meggyőződni a Koreai Népi Demokratikus Köztársa­ság gyors fejlődéséről, szívé­lyes fogadtatásban részesítet­ték. A tárgyalásokon megálla­podtak a két baráti ország kapcsolatainak további fej­lesztéséről is. A külkereskedelmi minisz­ter a bmói vásár alkalmával baráti légkörben folytatott csehszlovák—magyar kereske­delmi tárgyalásokról tett je­lentést a Minisztertanácsnak. Megállapodtak az 1968. évi árucsere bővítésében és ab­ban, hogy az idei várható kölcsönös forgalom volume­nét 1969-ben további, mint­egy 10 százalékkal növelik. A kormány meghallgatta és tudomásul vette az Országos Tervhivatal elnökének jelen­tését az 1969. évi népgazda­sági terv előkészítéséről. A mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter előterjeszté­se alapján' a Minisztertanács módosította az élelmiszerek és italok előállításáról és forgalmáról szóló egyes jog­szabályokat. A Szakszervezetek Országos Tanácsa elnökségének — a pénzügyminiszterrel és a munkaügyi miniszterrel egyet­értésben tett — javaslata alapján a kormány szabá­lyozta a külföldön munkát vállaló magyar állampolgárok társadalombiztosításának rend­jét. A Minisztertanács az Enö- ki Tanácstól kapott felhatal­mazás alapján rendelettel in­tézkedett a Magyar Népköz- társasági Sport Érdemérem- alapítására és adományozásá­ra. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) • A Biztonsági Tanács határozata a Közel-Keletről Az ENSZ Biztonsági Taná­csa szerdán este befejezte a tűzszüneti vonalak megsértése következtében a Szuezi-esa- toroa térségében kialakult helyzet megvitatását. A Biz­tonsági Tanács a kérdésről egyhangú határozatot fogadott el, amelyet George Ignatieff, a Biztonsági Tanács kanadai elnöke olvasott fel. A szava­zástól csupán egyetlen or­szág, Algéria tartózkodott. A határozat sajnálkozását fejezi ki a közel-keleti hely­zet súlyosbodása miatt, sür­geti a tűzszüneti megállapo­dás szigorú tiszteletbén tartá­sát és felszólítja a feleltet, hogy működjenek együtt Gunnar Jarringgal, az ENSZ- főtitikár, különleges közel-ke­leti megbízottjával feladatá­nak teljesítésében. A Biztonsági Tanács legkö­zelebb pénteken, magyar idő szerint 16 órakor ül össze, hogy megvitassa U Thant ENSZ-főtitkámak az arab menekültek helyzetéről szóló jelentését. Rudé Právo: „Jó példa Budapestről“ A Rudé Právo csütörtöki száma »Jó példa Budapest­ről« cím alatt kommentálja a Csehszlovákia és az öt szo­cialista ország szakszervezeti központjai képviselőinek bu­dapesti tanácskozását. Meg­állapítja, hogy az esemé­nyekről lehetnek különböze nézetek, lehet különféle ki­utat látni, de szükség van ar­ra, hogy itthon és a külföldi partnerekkel együtt keressük a különböző változatokat, és aktívan kapcsolódjunk a tra­dicionális nemzetközi együtt­működés folyamatosságához Ebben kell látni a budapesti szakszervezeti értekezlet ér­telmét, amely az augusztus 21-e utáni fejlődés szempont­jából jelentős esemény volt. A budapesti értekezletnek »ismerkedési« jellege volt, és hidat akart építeni a szak- szervezeti központok együtt­működéséhez. A Rudé Právo örömmel ál­lapítja meg, hogy a hat or­szág szakszervezetei csatla­koztak a CSKP januári és májusi plénurnáinák minden' pozitív megnyilvánulásához, és a csehszlovák munkásosz­tály szerepében látják a múlt hibái felszámolásának és a szocialista demokrácia to­vábbfejlesztésének legfőob biztosítékait. Egyetértünk az­zal is — írja —, hogy hatá­rozottan fel kell lépni: ne­hogy a szocialistaellenes erők kihasználják a január utáni pozitív folyamatot. (MTI) Komócsin — Len őrt találkozó Prágában Csütörtökön ffrágában köl­csönös megállapodás alapján találkoztak Komócsin Zoltán, az .MSZMP KB Politikai Bi­zottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Jozef Le­nárt, a CSKP KB elnökségé­nek póttagja, a központi bi­zottság titkára. A nyílt, elvtársi eszmecsere során kicserélték nézeteiket a mindkét felet kölcsönösen érdeklő kérdésekről, különö­sen a nemzetközi kommunis­ta és munkásmozgalom prob­lémáiról. Változás a csehszlovák kormányban A CTK jelentése szerint Ludvik Svoboda csehszlovák köztársasági elnök csütörtö­kön saját kérésére fölmentet­te funkciójából diri Hajek külügyminisztert. Egyidejűleg a külügyminisztérium vezeté­sével a kormány elnökét, Oldrich Cemiket bízta meg. A városi tanács vb napirendjén a donneri városrész helyzete és fejlődése A felszabadulás előtt a Donner Kaposvár egyik leg­elmaradottabb városrésze volt, mert • zömmel a város lakói­nak szegényebb rétege lakta. Fejlődésének üteme — jólle­het néhány területen elérte a város többi részének fejlő­dését — nem volt elég gyors ahhoz, hogy az elmaradottság teljesen megszűnjön. A mint­egy hét és fél négyzetkilomé­teren élő közel kilencezer lakos kénytelen volt tudomá­sul venni, hogy a rossz föld­rajzi adottságokkal rendelke­ző, és ezáltal nehezen fej­leszthető városrész egy lépés­sel lemaradt a belvárostól. A tegnapi végrehajtó bi­zottsági ülésen a statisztikai adatok bebizonyították, hogy a Donner egyáltalán nem a város »mostohagyermeke«. Az .ezer főre jutó lakások tekin- «etéb®a meghaladja a város átlagát. A vízhálózat növe­kedésének üteme 1960 és 1966 között szintén meghaladta Kaposvár átlagát. A negyedik ötéves tervben a Kapós-he­gyen 600 köbméteres vízto­rony épül, mert a vízművek tervei a jövőben 1000 köbmé­teres napi vízfogyasztással számolnak, és a jelenlegi be­rendezés ezt a nagy me-ny- nyiséget nem tudja biztosíta­ni. Az útviszonyok tekintetében a Donner elmarad a városi színvonaltól, de a harmadik és a negyedik ötéves terv so­rán mintegy negyvenezer négyzetméternyi területen építenek vagy javítanak utat és járdát. Az egészségügyi és szociális ellátottság területén jónak mondható a jelenlegi helyzet. Gyermekorvosi ren­delőt kap a városrész és fo­lyamatban van a Bartók Béla úti általános iskola bővítése. A kereskedelmi ellátottság — az 1965-ös vb-ülés óta — so­kat javult. Jeleni:-» 27 egység üzemel és ha a Somogy geszti termelőszövetkezet meg a Pannónia Termelőszövetkezeti Társulás fölépíti zöldség-gyü- möleselárusító üzletét, akkor az ilyen termékek beszerzése is könnyebb lesz. A Bencze József vb-elnök- helyettes által előterjesztett anyag nagy vitáit váltott ki a vb-ülés részvevői között. So­kakat foglalkoztató problémák kerültek előtérbe, és a »kert­város« lakói érezhették, hogy a város vezetői nagy figye­lemmel és alapossággal fog­lalkoztak a Donner helyzeté­vel, fejlődésével. A végrehajtó bizottság a beterjesztett jelentést a szó­beli kiegészítésekkel együtt egyhangúlag elfogadta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom