Somogyi Néplap, 1968. augusztus (25. évfolyam, 179-204. szám)
1968-08-14 / 190. szám
Szerda. 1968. augusztus 14. 3 SOMOGYI NÉPLAP EGY HÍD TÖRTÉNETE Munkájukat mindenki ellenőrizheti Elkészült a harmadik híd a balatonmáriai övcsatornán, ugyanazon a helyen, ahol elődjei álltak. Az első betonhidat a második világháború előtt építették, de nem állhatott sokáig, mert a háború közbeszólt. A bombák szétszaggatták a két part közötti gyalogos átjárót. Az újjáépítés idején egy tahidat vertek az övcsatornán, a vízben álló romok azonban még sokáig árulkodtak a pusztításról. A fahíd huszonhárom évig »szolgált«, az utóbbi években azonban egyre több panasz volt rá, kezdett mindinkább veszélyessé A legnagyobb gabonaraktárban Uj üzem Kaposváron a mezőgazdasági termények Összpontosítják a munkaerőt pen példul kerítések választották el egyik részleg területét a másikétól, a raktárban az egyik zsák cement az útkarbantartóké volt, a másik az építőké, s egyik nem nyúlhatott a másikéhoz. — Hogyan gyökereztetik meg az üzemi gondolkodást? — Egy hónap alatt sok intézkedés született. Mi fizetjük a bért, a családi pótlékot és a táppénzt dolgozóinknak. Megvalósítottuk az egységes raktározást, központilag osztjuk el a gépkocsikat és a rakodókat. Fejlesztjük az üzemet. A garázs eddig a telepen kívül volt. Az a tervünk, hogy nagyobbat és korszerűbbet építünk javítóműhellyel együtt a telepen belül. Félmillió forintból megkezdjük az emeletes központunk építését. Eddig nem volt semmilyen szociális létesítményük a részlegeknek. A földszinten étterem lesz, öltöző és fürdő, az emeleten kapnak helyet az irodák. Az üzemi jelleg kialakítását a munkafegyelem megszilárdításával kezdtük. Rendeztük a béreket is. Jelenleg csak az építők dolgoznak teljesítménybérben. Szeretnénk más területen is áttérni erre. Dolgozóinknak termelési tanácskozáson számoltunk be programunkról, elképzeléseinkről. Most azon fáradozunk, hogy megalakítsuk a szakszervezetet. Az új mechanizmusban megnőtt a szerepe, s nálunk is nagy segítséget adhatna a vezetésnek. Például jövőre mi is köthetnénk kollektív szerződést. Kaposvár legfiatalabb és egy szempontból »legnagyobb« üzeme a városi tanács költségvetési üzeme. Július 1- én alakult meg a tanács különféle részlegeiből (köztisztasági, kertészeti, útkarbantartó, építési). Az a feladata, hogy tisztán tartsa a megye- székhelyet, gondozza a parkokat, virágágyakat, játszótere két és ligeteket, karbantartsa az utakat, járdáikat, hidakat és árkokat, s gyorsan megépítse a tervezett kisebb-na- gyobb épületeket. Mindennel takarékoskodni válni, elkorhadt a szerkezete. Az ez évi szezonra már új híd várta a nyaralókat, új, erős betonhíd, amely már nemcsak a gyalogosoké, hanem autóút is vezet át rajta. Az új hidat három és fél millió forintért építették. Ennek az üzemnek az egész város a munkaterülete. A kaposváriak ellenőrző és bíráló szeme előtt dolgoznak az utcákon és a tereken. ízelítőül néhány adat: háromezer lakásból és mintegy hetven kö- zülettől hordják el a szemetet, százhatvanezer négyzet- méter úttestet és járdát takarítanak, háromszáztizenötezer négyzetméter parkosított területet gondoznak, tiz kilométer árkot tisztítanak, harmincegy kilométer hosszú hegyi utat és járdát salakoz- nak és harminchat és fél ’nlométer csapadékcsatornát tisztítanak. Építenek éttermet, lakóházat, bővítenék iskolát. Az új szervezet lehetővé teszi az anyagi és a munkaerő ésszerű csoportosítását és fel- használását. Jobb szervezéssel, okos megoldásokkal például a tervezett költségnél olcsóbban végezhetnek el egy- egy munkát, s a megtakarított pénzt, anyagot, munkát máshol és másra használhatják fel. Mint üzemnek érdeke' az ésszerű gazdálkodás, hiszen a jól dolgozókat jutalmazhatja, bérüket emelheti. Üzemmé kovácsolják a részlegeket A kétszáznyolcvan embert foglalkoztató költségvetési üzem élére a textilművek tervcsoportvezetője került. Molnár László a régi munkahelyéről magával hozott nagyüzemi gyakorlatot és tapasztalatot meghonosítja a most formálódó üzemnél. — Azelőtt minden részleg önállóan gazdálkodott a költségvetés alapján. A különféle rovatok elsősorban arra ösztönözték őket, hogy elköltsék a pénzt. Ezért halmozódtak fel nagy anyagkészletek. Máról holnapra nagyon nehéz megszüntetni a részleg-szem Tf.f Kint a rámpán most fejezte be a műszakot a Helmann-bri- gád. Reggel hattól négyszáznyolcvan mázsa szemes kukoricát raktak be a vagonokba. Előbb végeztek, mint ahogy tervezték, most beszélgetéssel ütik eF a hátralevő perceket. — Papíron pontosan százhúsz mázsa jut fejenként — mondja Helmann Gyula brigádvezető. — És a valóságban? — Egy kis lapátolás, söprö- getés. Meg néha eligazítjuk a vagonba ömlő szemet, hogy jobban megteljen a kocsi. Ezt csináljuk egész nap. Borsföldi Ferenc műszaki vezető is jelen van a beszélgetésnél. Tovább fűzi a rakodók szavait: — Amikor vállon jött be száz mázsa a raktárba, akkor estefelé már tonnákat érzett lábában az ember. Most a rakodók csak úgy dobálóznak a tonnákkal. Lépcsőzéssel ezt a mennyiséget aligha lehetne bírni. Nap mint nap 30—40 vagon terményt mozgatunk meg, és ez nyolcvan rakodónak adna egész napos elfoglaltságot. A műszaki vezető 20 évvel ezelőtt maga is zsákoló volt. A Nostra kopott falépcsői még mindig a lábában vannak. Csukott szemmel is feltalálna a hatodik emeletre. Egy tölcsérben harminc vagon A Nostra mögötti terménysiló emeleteit járjuk. A hatodikon kifújjuk magunkat, aztán a műszaki vezető szólal meg: — Csak a kilátás kedvéért érdemes felmenni a kilencedikre. Különben ott sem találni mást, mint az elsőn vagy a harmadikon. A termények tárolását, elosztását a gépek segítségével egyetlen irányító végzi. A tizenöt emeleten húsz nagyteljesítményű villanymotor. több mázsáló-, tisztitó- és szállítóberendezés működik. Az egyik mázsa teljesen automatikus, önmaga mér és ürít. Fentről. a kilencedikről lelátni a talkarmánysiló har- mincvagonos tölcséreibe. Ahogy a vidéki raktárakból szállítják be a gabonát, hogy helyet csináljanak a kukoricának, úgy áll egyre magasabban és magasabban a gabona a 18 méter mély betontölcsérekben. Egy ötlet Az idei aratás gyors átvételre serkentette a Gabonafelvásárló Vállalatot. Rövid idő alatt, szinte két hét alatt érkezett be a termés nagy része, és a hagyományos módszerekkel aligha tudták volna biztosítani a folyamatos átvételt. Egy ötlet azonban segített. A műszakiak házilag elkészítettek egy óriás torkú garatot és a billenős teherautók így egykettőre lerakodtak. A garatból aztán már gép szállítja tovább a szemet. A nagyüzemről, ami még nem ért véget a Nostrá- nál, így beszél Borsföldi Ferenc: — Vidékre gabonafelfúvó- kat, szállítószalagokat küldtünk, hogy a kis raktárak előtt se várjanak a kombájntól érkező vontatók. Ezeket esetenként egyik faluból vittük a másikba. Mindig oda, ahol a legnagyobb szükség volt rájuk. A bizonyítvány Az átvételt különböző vizsgálatok követik. — Milyen az idei gabona bizonyítványa? — A szárítókra szinte alig volt szükség. A fajsúlya is jó az idei búzának, árpának — mondja a műszaki vezető. — Minőségi jellemzői nagyjából ugyanazok, mint a tavaljd gabonáé. Lefelé is hosszú az út a lépcsőkön. A hatodik emeleti ablakból jól látni az épület elé kanyarodó teherautókat. Gyakran fordulnak, a rakodás csak percekig tart. A nagy torkú garat 350 mázsa szemet is elnyel egy óra alatt. (Nagy) Vasbetonszerelő szak- és segédmunkásokat FÖLVESZ A SOMOGY MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT. Jelentkezés: Kaposvár, Berzsenyi u. 41. sz. alatt a vasbetonszerelő részlegnél. ________________________(10597) gyorsszárítója Űj mezőgazdasági termény- szárító épül a Fornádi Állami Gazdaságban (Tolna megyében). Az Aradi—Rjbiánszky- féle lebegtető rendszerű gyors- szárító berendezés többek között zöld lucerna, lóhere, fűfélék és egyéb zöld takarmányok szárítására alkalmas. Évenként mintegy 80—100 kát. holdas terület zöld takarmánya szárítható vele. E szárítási eljárásnak az a lényege, hogy a gépbe frissen kaszált takarmány kerül, így úgyszólván semmi levélpergés sincs betakarítás közben. Ez azért rendkívül gazdaságos, mert — mint szakmai berkekben köztudott — a takarmánynövények legfontosabb tápértékei éppen azok levelében van. A kutatók kimutatták, hogy milyen nagy a különbség a hagyományos módszerrel renden szárított (többször forgatott) széna beltartalmi értékei és a gyorsan szárított széna béltartalma között — az utóbbi javára. A régi módszerrel nyert széna emészthető fehérjetartalma átlagosan csak 12—13 százalék, keményítőértéke 28—30 kg mázsánként, karotintartalma pedig 5—8 milligramm kilogrammonként, ugyanakkor a gyorsszárított lucernaszéna emészthető fehérjetartalma 18—20 százalék, keményítőértéke 40—42 kg mázsánként, karotintartalma pedig 200— ?20 milligramm kg-onként. A képen látható berendezés — amely a lebegtető, szárító típusnak is egy legújabb, fejlesztett változata — egyéb mezőgazdasági termény és élelmiszeripari melléktermék, így: zöldségfélék, zöld dohány, szőlő-, paradicsom- és almatörköly, valamint fűszer- paprika és gyógynövények szárítására is alkalmas. F. I. Az Aradi—Ribiánszky-féle mezőgazdasági gyorsszárító legújabb változata a Fornádi AG-ban. Egyre nagyobb munka hárul 'majd a költségvetési üzemre. Éppen ezért emelik négyszáz főre a létszámot. Elsősorban az építőipari részleget erősítik meg, mégpedig szakmunkásokkal, hogy ne legyen szükség alvállalkozókra. Ezzel meggyorsítható az építkezés. — A városi tanács költségvetése határozza meg feladatainkat. Mint üzem a városi tanács építési és közlekedési osztályához tartozunk. Nem kell tehát külön-külön részlegekkel tárgyalniuk, mint azelőtt. Mind az irányítás, mind az ellenőrzés nehéz volt úgy. A kommunális feladatokat a költségvetési üzem az eddiginél magasabb fokon oldhatja meg. Csak egy példát mondok el. A téli hónapokban minden nélkülözhető emberünket a hóeltakarításra összpontosíthatjuk, hogy minél gyorsabban megtisztítsuk az utakat és az átkelőhelyeket. Ugyanez mondható el minden fontos munkáról. A város érdekében csoportosítjuk át a rendelkezésre álló erőket. így az eddiginél gyorsabban, jobban, bizonyos esetekben kisebb költséggel végezhetjük munkánkat. A mostani intézkedések gyümölcse hamarosan megérik, s a megyeszékhelyet szerető, a város fejlődését rendszeresen figyelő emberek megelégedésére tevékenykedhet a legfiatalabb üzem. Lajos Géza A gallér melleit A balatonkiliti termelőszövetkezet majorjában, a falu végén dolgozik egy kicsi épületben a tsz fűrészgatterja. Kuntler János egyedül van most a gépnél, a társának valami elfoglaltsága akadt. Kihúzza a vontatókocsit a farönkök mellé, majd az egyik végére ráemeli a rönk egy részét, aztán a másikat. — Mindig emberi erővel végzik? Hisz ha ketten vannak sem könnyű, hát még egyedül... — A nagyobbakat csőrlővel huzatjuk fel — válaszol —, ez körülbelül csak egymázsás lehet. Fel kell csavarozni a fát, nehogy a fűrészelés közben leessen. Jobb oldalon egy kis vaséket helyez a rönk széléhez, bal oldalon pedig addig csavarja, amíg az ék belemar a fába és szilárdan tartja. Ehhez a munkához elkel most az én segítségem is, addig biztosan kell tartanom az éket, amíg a gatteros néhány centire becsavarozza. — Ebből szalufák lesznek építkezéshez. Nincs vele sok munka — mondja, miközben beállítja a fűrészt. Egy kapcsolás, és máris indul a gép a szíjáttételekkel, csigákkal. — Mióta dolgozik a gatter mellett? — Állandó munkásként három hónapja. De tavaly is voltam itt kisegítőben. Régóta szerettem volna már idekerülni, idén aztán sikerült. — Eddig hol dolgozott? — Minden területen a mező- gazdaságban. Voltam sofőr mellett gépkocsin, voltam fo- gatos is. De ezt a munkát szeretem a legjobban. Már gyerekkorom óta foglalkozom a fával, tudja, szabad időmben sokat faragok. Azért is jó ez a munkahely, mert itt a2 ember egy helyben van, nem ma itt, holnap ott. Ritkán ál! a gatter. Sok megrendelést kapnak, s a szövetkezet ügyesen él ezzel a lehetőséggel. Van úgy, hogy reggel hatkor, fél hétkor már elkezdik a gatterosok a munkát, délután ötig-hatig. Vállalnak mindent. A gattert egy szalagfűrész egészíti ki, gerendákat, szalufákat fűrészelnek, vagy deszkákra hasítják a rönköket. A közelben van a tsz bognárműhelye, oda is besegítenek. Fölkeresik őket a környező tsz-ek, állami gazdaságok, magánosok is. Közel vannak a Balatom-parthoz, így a villaépítők rendeléseinek is eleget tudnak tenni. Nemcsak hozott anyagból dolgoznak, hisz a tsz-nek erdője is van, saját kitermelésű fával szolgálhatnak a megrendelőknek. — Jó üzlet ez, melléküzem- ágként szép hasznot hajt — mondja Kuntler János. — Idén, azt hiszem, több pénzt hoz a közösnek, mint tavaly. S. M.
