Somogyi Néplap, 1968. augusztus (25. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-10 / 187. szám

XXV. évfolyam, 187. szám. Szombat, 1968. augusztus 10. Társadalombiztosítási mérleg Fél év alatt száztízaiilliós kiadás Több receptet írtak az orvosok Meglőtt a üfóiyfirdizik száma Évről évre magasabb a tár­sadalombiztosítás színvonala, egyre több somogyi emberre terjed ki a biztosítás. Az eTsó félévben már mintegy százhet­venkilencezer ipari és terme­lőszövetkezeti biztosítottat tar­tott nyilván a Társadalombiz­tosítási Igazgatóság. Csaknem ötezerrel többet, mint a múlt év első felében. A családtago­kat is számítva elmondható, hogy a megye lakosságának kilencvetnhét százaléka élvezi a társadalombiztosítás előnyeit. 1813 évet betegeskedtünk fél év alatt Érdemes megnézni a megye félévi költségvetésiét. Hat hó­nap alatt több mint százmillió­hétszázezer forintot költöttek társadalombiztosításra. S eb­ben az összegben nincs benne negyvenháromezer-nyolcszáz somogyi ember nyugdíja, já­ruléka. A költségvetés tizen­hatmillióval haladta meg az 1967 első félévit. Hujber Ferencné megyei igazgató és dr. Csillag Gusztáv főkönyvelő beszédes számokat sorakoztatott fel. Jellemző adat, hogy csaknem száz fo­rinttal nőtt az egy biztosítottra jutó kiadás a családi pótlék fölemelése, a hetvenöt száza­lékos táppénz kiterjesztése stb. miatt, s az így most már ezerszázötvénhét forint. Bármilyen meghökkentő is első hallásra: hat hónap alatt ezernyolcszáztizenhárom évet betegeskedtünk. A somogyi biztosítottak a tavalyinál száz­ezerrel többet, összesein hat- százhatvanegyezer-ötszáznyolc- vanhárom napot voltak táp­pénzes állományban, s har- mincmillió-kétszázötvenhá- romezer forint táppénzt kap­tak. Megnyugtató, hogy két év óta nem volt táppénzcsalás a megyében. A betegek több mint egy- millió-hétszáznyolcvanezer vényt váltottak be a patikák­ban, s az állam több mint har- mincnégymillióval járult hoz­zá a gyógyszerek árához. Első­sorban az influenzajárvány számlájára írható, hogy a ta­valyinál százhatvannyolcezer- rel több receptet írtak az or­vosok. Egy jellemző adat: na­gyon elterjedt a gyógyfürdő­zés. Hévízen, Kaposváron és Nagyatádon kétszázharminc- háromezer forint értékű in­gyen jegyet használtak fel a somogyiak. 1216 anya otthon maradt Somogybán tizennyalcezer- kétszáz család kapja minden hónapban a családi pótlékot. A Társadalombiztosítási Igaz­gatóság statisztikája szerint a jogosult családok közül leg­több a két- és háromgyerme­kes. Az előzőből tizenkétezret, az utóbbiból pedig kétezer-ki- lencszázat tartanak nyilván. A postás százhatvanhat hatgyer­mekes, százhat hétgyermekes, huszonhét nyolcgyermekes és tíz kilencgyermekes család aj­taján kopogtat rendszeresen a pótlékkal. Hat hónap alatt a somogyi családok több mint harminchatmillió forintot kap­tak ilyen formában az állam­tól. A második félévben még magasabbra rúg ez az összeg, hiszen a július 1-én életbe lé­pett rendelet szerint a terme­lőszövetkezeti biztosítottak családi póléka most már meg­közelíti az ipari biztosította­két.. Egy-két adat a kismamák támogatfsáról. TV-rh*«^ c- gyermeí-ágy* címen több mint ha tmíTI) ó-hs. .szízezc-r fo­rintot fizettek ki. Ezernyolc- vannégy iparban és százhar­minckét mezőgazdaságban dől-, gozó édesanya élt a lehetőség­gel és maradt otthon a kisgye­reke mellett. Az első félévben hárommillió-nyolcszázezer fo­rint gondozási segélyt kaptak az igazgatóságtól. Ez a mérleg pontosan pél­dázza, hogy a mi társadal­munkban az ember áll minden terv, rendelet, határozat és intézkedés középpontjában. Lajos Géza Megszűnt az italbolt Alig több mint két író- asztalnyi helye van a vá­sárlóknak a horvátkúti ve­gyesboltban, mégis 130— 140 000 forint értékű áru talál itt gazdára havonta azóta, hogy a Marcali Álta­lános Fogyasztási és Értéke­sítő Szövetkezet megszün­tette az italboltot. Az ok: a tulajdonos nem adta to­vább bérbe a szobát. Ez májusban történt, s azóta a község és a fogyasztási szö­vetkezet között folyik az alkudozás. Mint Grübl László, a községi tanács tit­kára elmondta, a falu már felajánlott egy épületet erre a célra, sr$, a termelőszövet­kezet azt is vállalta, hogy hitelben elvégzi az átalakí­tási munkákat, csak a szö­vetkezet nyissa meg ismét az italboltot. A válasz mindig ugyan­az: nem. A boltnak amúgy is ki­csiny raktára május óta még zsúfoltabb, s rossz a falu italellátása. Főleg a nagy nyári munkák idején érez­ték ezt meg az emberek. De sok kívánnivalót hagy maga után egészségügyi szempontból is a bolt. A község lakói nem értik, hogy miért nem hajlandó segíteni a fogyasztási szö­vetkezet, amikor ők segít­séget ajánlanak föl neki. K. I. Saját díjbeszedésre térnek át Hatvanezer forint megmarad — Nyugdíjasok szedik össze a szemétpénzt Évek óta a vízművek alkal­mazottai szedik Kaposváron a szemétdíjat. Ez hatvanezer forintjába kerül a városnak, ugyanis a vízművek tíz száza­lékot levon az összes szemét­díjból. A városi tanács költségveté­si üzeme most azt tervezi, hogy saját maga szedi be Ka­posváron a díjakat. Elsősorban nyugdíjasokat alkalmaz pénz- beszedőnek, s azok minden negyedévben egyszer kopogtat­nak a pénzért. Eddig nehezen tudták ellenőrizni a nem fize­tő lakosokat. Az új rendszerre való áttérés azt jelenti, hogy a költségvetési üzem új szerző­déseket köt a városban élők­kel. Csak akkor veszi figye­lembe a reklamációkat a fize tés megtagadásakor, ha a pa­naszos az előírás szerint hu­szonnégy órán belül jelenti a szemeteskocsi elmaradását. A költségvetési üzem 1968. ne­gyedik negyedévétől tér át a saját díjbeszedésre. Uj iparitanuió-iskola épül Siófokon (Tudósítónktól.) A Siófoki Járási Tanárs Végrehajtó Bizottsága Köt­ésén tartotta meg azt az ülését, melynek napirendjén az általános és középiskolában végzett fiatalok továbbtandása és az iparitanuló-képzés helyzete szerepelt. A járás általános iskoláinak, gimnáziumának és a siófoki 523-as számú Szakmunkás­képző Iskola igazgatójának közreműködésével készült be­számoló részletesen elemezte a fiatalság továbbtanulásának és pályaválasztásának helyze­tét. Megállapították, hogy az előző évekhez viszonyítva ug­rásszerűen nőtt az általános iskola nyolcadik osztályából kilépett fiatalok száma, és a korábbi évekkel szemben az idén már nem gimnáziumba, hanem túlnyomórészt szak­munkásképző iskolába jelent­keztek. Túljelentkezés volt a női fodrász, kozmetikus szak­mában, a vendéglátóiparnál és a kereskedelemnél is. A me­zőgazdasági és építőipari pá­lyák viszont nem keresettek. A pályaválasztáshoz a jövő­ben mind az általános isko­láknak, mind a tanácsi és tár­sadalmi szerveknek több se­gítséget kell nyújtaniuk — határozott a vb. Megnehezíti a szakmunkás- és iparitanuló­képzést, hogy a siófoki ipari- tanuló-iskola mostoha körül­mények között működik. Ezért olyan határozatot hoztak, hogy mielőbb épüljön meg a kor­szerű, hatszáz személyes ritanuló-iskola Siófokon. ipa­„Jó heccek voltak. íí A Balaton-parti „tár»“ — Ki hallgatta a híreket másnap reggel? Betört a templomba, a raktárba, meglopta szüleit EXPORTRA TERMELNEK Alacsony termetű, semmit­mondó tekintetű fiú. Arca mindvégig közönyös marad, csak egy-egy »■kalandja« emlí­tésekor látok arcán átfutni va­lami csibészes mosolyt. Ilyen­kor rövid időre felcsillan a szeme, egy kicsit kihúzza ma­gát, mintha érdemeit err'oget- nék. Aztán jó időre megint bábuként viselkedik. A nyo­mozás során az elmeszakértő véleményét is kikérték, a vég­leges megállapítás azonban csak a bírósági tárgyalásokon hangzik el. A most alig tizenhét éves K. György februárban jött ki az egyik budapesti fiúnevelő intézetből. A kaposvári járás egyik községében lakó szülei­hez ment. Semmihez sem volt kedve, a munkához a legke­vésbé. Unta már erősen otthon az életet, gondolta: nem árta­na egy kis izgalom. Április 26-án se szó, se be­széd, faképnél hagyta szüleit. Kaposvárra ruccant ki. Hogy ne térjen haza üres kézzel, egy jókora téglával betörte az egyik dohánybolt kirakatát, aztán felpakolta, ami a keze ügyébe esett: pipákat, golyós­toliakat, römikártyát. Májusban ismét megszökött hazulról, de most már mesz- szebbre helyezte az úticélját; kirándulást tervezett a Bala­ton partjára. Mivel pénz híján volt, gyalog vágott neki az út­nak. Majdnem két napig tar­tott a »túra«, megpihent egy kicsit a fárasztó kilométerek után. Amikor úgy érezte, hogy már van kellő ereje egy újabb Készül a pálcás gyermekfotel és a fonott betétes kenyér- és gyümölcsöskosár a Gyü­mölcs-, Zöldség- és Göngyölegcllátó Vállalat szentborbási telepén. Ötezer gyermekfotelt és mintegy tízezer kosarat készítenek. Termékeik nagy részét az NSZK-ba^ az NDK- ba, Franciaországba, Svédországba szállítják. Az üzem egy év alatt 1,5 millió forint értéket termel. Szalagon készülnek a gyermekfotelok. (Alsó kép.) Balogh Sándor ellen­őr» a fonott kosarak miaöseget. (felső kép.) kalandhoz, az éjszaka leple alatt behatolt a siófoki Hab­leány étterem konyhájába. Mivel értékesebb dolgokra nem talált, be kellett érnie konyhakésekkel, sörnyitóval és egyéb apróságokkal. Nyugod­tan becsomagolta a zsákmányt sportszatyrába, s tovább in­dult. Ügy látszik, sürgős dolga akadt, mert már hajnalban út­nak eredt. Balatonendréd ha­tárában járt, amikor észrevet­te, hogy nyitott ablak mellett alszanak egy személygépkocsi­ban. Odalopakodott, s miután meggyőződött róla, hogy senki sem látja, kiemelt az autóból egy tranzisztoros rádiót. (Ki­hallgatásakor gúnyorosan meg­jegyezte, a kocsiban ülők ugyancsak mudepödhettek: hogy másnap reggel helyettük valaki más hallgatja a rádió­ból a híreket.) Nem sokkal ezután arról is gondoskodott, hogy ne marad­janak izgalom nélkül faluja la­kói sem. Bemászott a templom ablakán, főifeszegette a per­selyeket. a pénzt meg zsebre vágta. Világító eszközökkel is fölszerelte magát, villanyégő­ket, gyertyákat pakolt össze. Aztán az a »vicces« gondolata támadt, hogy félreveri a ha­rangokat. Ezzel jókora riadal­mat keltett. Mivel félt a fele- lősségrevonástól, a templom padlásán bújt el. Júniusban aztán úgy határo­zott, hogy búcsút mond a szü­lői háznak. Hogy könnyebb le­gyen újabb dolgokba kezdenie, hazulról egy kazettából ello­pott ezerkétszáz forintot. Kaposvárra vette az irányt, itt első teendői közé tartozott a tetőn keresztül bemászni egy kiskereskedő raktárhelyi­ségébe. Silány zsákmánnyal távozott: tükröt, golyóstollat, palackbontót emelt el. — Mondja, mi értelmét lát­ta a lopásoknak? — Jó heccek voltak ... — Ahogy látom, túlzottan nagy értékű holmit sehonnan sem vitt el. — Ha találtam volna, elvit­tem volna azt is. Frappánsul megfogalmazta a választ, szavaiból egyáltalán nem érződik, hogy bármit is megbánt volna. Talán majd a bírói ítélet után . .. K. György bűnügyében az ügyészség elkészítette a vád­iratot. (Pintér) Győzött a jobbra bajts A svéd lakosság 71 százalé­ka határozottan kijelentette, hogy örül a »jobbra hajts« bevezetésének. Az első félév statisztikájából kiderült, hogy a balesetek száma (a legelső, nehéz időszaktól eltekintve) általában véve csökkent. A gyors átállást a svédek a rendkívül intelligensen végre­hajtott, nagyarányú informá­ciós kampánynak köszönhe­tik. Leánykérőben — ön a lányom kezét kéri, miközben rendes állása sincs? — A kilátásaim viszont igen biztatóak. — Akkor magának nem menyasszony kell, hanem távcső. Türelem — Tudod, kisfiam, nincs a világon olyan dolog, amit kellő türelemmel véghez ne lehetne vinni. — Próbáld csak meg, papa, visszanyomni a tu­busba azt a fogkrémet, amit az új kalapod kari­májára nyomtam. Udvariatlanság — Mama, Évi megint udvariatlanul viselkedik. — Miért, mit csinál? — Ráült a légypapírra, s szegény legyek egy fél órája várják már, hogy rárepülhessenek. Megszokás Egy magyar a húszas évek elején kivándorolt Amerikába, s a búvár-ok­hoz került dolgozni. Első alkalommal, alighogy le­eresztik, megrándul a ve­szélyt jelző kötél. Sietve felhúzzák. — Mi baj van? — Nem dolgozok to­vább. — De hát miért? — A fene se látott olyan munkát, ahol még a markát sem köpheti meg az ember. (Gmy) A vádlott — Miért nem akar be­szélni az utolsó szó jogán? — kérdezi a bíró. — Mert semmi értelme. Amit nekem mondanom kellett, azt elmondta az ügyvédem, és amit nem kellett mondani, azt el­mondta az ügyész. Skót vicc A skót az utcán sétál, és kalapjában egy kis kutyát visz. Találkozik vele egyik barátja, s az megkérdezi: — Mióta szereted te úgy a kutyádat? — Dehogy is szeretem. — Hát akkor miért hor­dod a kalapodban? — Tegnap lenyelt egy pennyt. Bölcs mondások Az oroszlán tekintélye akkor is érintetlen ma­rad, amikor már hull a sörénye. Nincs kifogásom senki ellen. A legtöbb, amit te­hetek, hogy nem vagyok senki mellett. Olyan óvatos volt, hogy nem olvasta el a kapott leveleket, hogy ne tépje fel a borítékot. A dicsőség olyan, mint a skarlát. A kiütés után kezd elmúlni. Smoggi Néplap Az LV1SZMP Somogy megvet Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon: 11-510. 11-511. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon: ll-5t6. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem örzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 18 Ft Index: 2>0fi7 Készült a Somogy megyei Nyomd®* ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár. Latinka Sándor utca 6. Nyomdáért felel: Mautner Józsit

Next

/
Oldalképek
Tartalom