Somogyi Néplap, 1968. augusztus (25. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-09 / 186. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Péntek. 1968. augusztus 9. Az alelnökjelölt: Agnew marylandi kormányzó (Folytatás az 1. oldalról.) Nixon megválasztását az amerikai sajtó jórésze csütör­tökön úgy kommentálja, mint a »legnagjrobbszabású politikai feltámadást az utóbbi idők amerikai politika történeté­ben«. A lapok általában leszö­gezik, Richard Nixon elsősor­ban annak köszönheti jelentős sikerét, hogy messzemenően kihasználta a demokrata párti kormányzat gyengeségét és versenytársainak hibáit. A New York Times, amely ko­rábban Rockefeller New York-i kormányzó' jelölése mellett foglalt állást, megálla­pítja, ahhoz, hogy az új repub­likánus elnökjelölt elnyerje a választók többségének támo­gatását, világosan körvonalaz­nia kell politikáját. így pél­dául a vietnami háború, a le~ szerelés kérdésében. Nixont égyébként versenytársai, Rockefeller és Reagan támoga­tásukról biztosították. Nixon csütörtökön sajtókon­ferencián jelentette be, hopv Spiro T. Agnew marylandi kormányzót választotta alel- nökielöltjéül. Agnew kivá­lasztása bizonyos mértékig meglepetést jelent, mert a 49 éves kormányzó viszonylag úi figura a politikai életben. Politikai megfigyelők a jelö­lést úgy tekintik, mint en­gedményt a déli államok re­publikánus vezetőinek. akik • Lindsay New York-i polgár- mestert és Hatfield oregoni szenátort nem voltak hajlan­dók elfogadni liberális néze­teik. különösen a vietnami háború kérdésében elfoglalt álláspontjuk miatt. Aenew két évvel ezelőtt mefflervetésszerű győzelmet aratott a marylandi kor-mány- zóváiasztAsorí, olvan ellenfé-1 lel szemben, aki nem volt hallandó elfogadni a négerek szabad letelepedési és házvá­sárlás! ingáról elfogadóit tör­vényt. Agnewnak komolv sze­rep ’"tett a Nixon ylHlése « - Jrö-nií noUnkst •.alkudozásban -ŐrríS ő volt az. aki szerdán este a pártikonV“p.ciá> elé terjesztet­te a volt alnlnök nevét. Richard Nixon elnökjelölt. Spiro Agnew a közelmúlt­ban rendkívül élesen állást foglalt a néger zavargások el­len és hangoztatta, bár min­den lehetőt meg kell tenni a »jogos követelések« kielégíté­sére, a törvény teljes szigo­rával kell haladéktalanul el­járni »minden rendbontással« szemben. A marylandi kor­mányzó nézetei nagyjából megfelelnek Nixon új, »mér­sékeltebb« magatartásának. Agnew jelölését hivatalosan a konvenció ülésén kell jóvá­hagyni. Richard Nixon életrajza Richard Nixon 1913-ban született a kaliforniai Yorba Linda helység­ben, apja előbb farmer, majd ben- zinkút-tulajdonos volt. Iskolai ta­nulmányait Kaliforniában végezte, és röviddel a második világhábo­rú előtt ügyvédi vizsgát tett. A háború idején a haditengerészetnél teljesített szolgálatot. Leszerelése után azonnal megkezdte politikai tevékenységét, 1946-ban képviselő lett, két év múlva pedig megvá­lasztották az állam egyik szená­torának. Mind a képviselöházban, mind a szenátusban pályafutásá­nak egyik fontos eleme a szélső­séges kommunistaellenes hajsza volt: a képviselőházban tagja volt az amerikaellenes tevékenységet vizsgáló bizottságnak, a munka­ügyi bizottság tagjaként pedig részt vett a munkásellenes Taft— Hartley-törvény előkészítésében. Képviselő korában ő vezette az egyik látványos kommunista elle­nes boszorkányüldöző kampányt, az úgynevezett Alger Hiss-ügyben főivé vizsgálatot. Amikor a republikánus párt 1952-ben Eisenhowert jelölte elnö­kül, a tábornok-elnök a nagyobb S olitikai rutinnal és múlttal ren- elkező vetélytársakkai szemben Nixont választotta alelnökéül. Amikor az elnököt hivatali műkö­dése második szakaszában súlyos szívroham érte, gyakorlatilag Nixon látta el feladatkörét. Az el­nök megbízásából több külföldi körutat tett, járt a Szov jetunióban, az 1959-es amerikai kiállítás meg­nyitásán, és körutat tett Dél-Ame- rikában, ahol több ízben csak a rendőrség mentette meg az ame­rikaeilencs tüntetők elől. kidolgozása 1960-ban Nixon megszerezte reK Kidolgozása ugyan a republikánus párt elnök­---,— --------------­í elöltségét, de a választáson alul­maradt a demokrata jelölttel. John Kennedyvel szemben. Amikor 1962-ben Nixon vereséget szenve­dett a kaliforniai kormányzóvá- Jasztáson, kijelentette, hogy visz- szavonul a politikai pályafutástól és egy New York-i ügyvédi íródé­ba társult be. Négy év múlva azonban visszatért a politikai élet­be, és szervezett akcióba kezdett a párt helyi vezetői támogatásának elnyeréséért. Nixon valamennyi előválasztáson indult, de gyakorla­tilag ellenfél nélkül. A pártkon­(Telefotó — AP—CP) vención kezdettől fogva a legesé­lyesebb jelent ke ni szerepelt. A korábbi kuuarcok Hatására íLchard Nixon felülvizsgálta poli­tikáját, és »-új« elképzelésekkel Je' leniKezeit. Kampányából e*.uw-4i szinte teljesen hiányzott az élesen Kommunistaellenes, uszító hang, sőt, »mérsékelt-«, helyenként »li­berális-« magatartást muuuoit. A legfontosabb politikai kérdések Közül a vietnami háborúra vonat­kozóan nem fejtette ki részletesen elképzeléseit, de azt mondotta, nogy a tárgyalásos megoldás híve, noha »nem hajlandó szétrombolni azt a hitet, amit a világ az Egye­sült Államok szavahiiie tőségébe vet«. »Tisztességes« békét hirdet, amely »nem jutalmazza meg az agressziót« és »nem ösztönöz újabb felszabadító háborúkra«. Az elnökjelölt szerint Amerika he­lyesen járt el, amikor beavatkozott Vietnam ügyeibe, és »nem veszít­heti el a háborút«. Egyéb nemzet­közi kérdésekről szólva kijelen­tette, hogy tárgyalásokat akar Kezdeni a legfontosabb kérdések­ről a Szovjetunió vezetőivel, mert »a konfrontáció kora elmúlt és az együttműködés korának kell meg­kezdődnie«. Ugyanakkor több íz­ben is éles hangú kirohanásokat intézett a Szovjetunió és a szo­cialista országok ellen. Közölte, hogy megválasztása esetén intéz­kedéseket tesz »új fegyverrendsze- « érdekében. BT ülés Az ENSZ Biztonsági Taná­csa szerdán délután, magyar idő szerint 20.35 órakor újból összeült, hogy folytassa a Jordánia ellen elkövetett újabb izraeli agressziós cse­lekmények következtében ki­éleződött közel-keleti helyzet vitáját. Az elsőnek felszólaló EZ- Farra jordániai delegátus hangoztatta, a közel-keleti helyzet kiéleződésének fő oka, hogy Izrael továbbra is tör­vénytelenül megszállva tartja a múlt évi júniusi agresszió­ba so»án elfoglalt arab terü­leteket. Tekoah izraeli küldött az izraeli—jordániai tűzszüneti vonalon kialakult feszült hely­zetért ismét az arab államok­ra igyekezett hárítani a fele­lősséget és az Izrael által megszelt területek lakossági­nak fegyveres ellenállását : elleni agressziónak« ne­vezte. Az egyre ismétlődő izraeli ngre ?.“ zi ós csel ekm ínyeknek igen komoly következményei lehetnek — hangoztatta fel­szólalásában Pacsacsi iraki küldött. A Magyar Néoköztársaság képviseletében felszólaló Tar- dos József rámutatott arra, hogy nem lehet agressziónak nevezni az arab lakosság fegyveres ellenállását a beto­lakodókkal és megszállókkal szemben, miként azt Izrael kénvisnlője tette felszólalásá­ban. Agresszor az. aki erő­szakkal elfoglal idegen föl­deket és nem hajlandó on­nan visszavonulni. A Biztonsági Tanács ülését ezután elnapolták nénteken, magva» idő szerint 15.30 órá­ra. (MTI) Jog és alkotmány görög módra Az alkotmány tervezet elfo­gadása új polgárháborúoa so­dorná a nemzetet — jelentet­te ki Szpiliakosz volt görög külügyminiszter-helyettes. Hasonló állásponton van Andreasz Papandreu is, aki éppen tegnap jelentette ki Stockholmban egy sajtóérte­kezleten, hogy levelet inté­zett Konstantin királyhoz, s ebben javasolta: »a görög ka­tonai junta által kidolgozott alkotmány elleni közös állás­pont kialakítása céljából« ta- lálkozzanak Párizsban. Nem lehet tudni létrejön-e vagy sem a találkozó. A Gö­rögországból keltezett hír- ügynölcségi jelentések viszont arra engednek következtetni, hogy az új alkotmányterve­zettel sokan nem értenek egyet. A kormány kedden azt közölte, hogy az alkotmány­ról a népszavazást szeptem­ber 29-re tűzték ki. Meglehe­tősen furcsa módon biztosí­tották azt is, hogy mindenki részt vegyen a szavazáson: kötelezővé tették. Aki távol marad az urnáktól, azt egy hónaptól egy évig terjedő börtönnel büntetik. Nem cso­da tehát, ha Patakosz minísz- terelnök-helyetles kedden es­te kijelentette: »a mostani népszavazás a legtisztább, a leg erkölcsösebb és a legbe­csületesebb lesz, amit valaha is Görögországban tartottak«. A junta ezt valószínű így is érzi. Ennek azonban eppen a junta által produkált tények mondanak ellent. Mégpedig az, hogy a szavazás előkészü­leti időszakában jelölt ki a közbiztonsági minisztérium a szaloniki egyetem két tanárá­nak kényszerlakhelyet. Nem ott. ahol a politika kohója dolgozik, hanem a közép-gö­rögországi hegyvidéken. Az egészben csupán az a furcsa, hogy a két professzor közül az egyik nemzetközi jogot, a másik alkotmányjogot taní­tott. Lehet, hogy túl sokat tud­tak az alkotmányosság fogal­máról meg a nemzetközi jogi normákról, s ez nem kedve­zett a juntának? (Kercza) KTESINGER KÉRTE A Bundestagot hívják össze A szabadságon levő Kiesin­ger kancellár levelet intézett Gerstenmaierhoz, a Bundes­tag elnökéhez és kérte, hívja össze szeptember harmadik hetében a parlamentet, ame­Kl TEHETTE? Elrabolt vezérigazgató Uruguay történetének leg­nagyobb »embervadászata« in­dult meg szerdán annak a négy férfinak a kézrekeríté- sére, aki a nap során elrabol­ta Ulisses Pereirát, az állami elektromos és telefontársaság vezérigazgatóját, vaijmint an­nak titkárát. A rendőrség közlése szerint Pereirát szerdán az úgyneve­zett Tupamaro Nemzeti Fel- szabadítási Front négy, gép- oisztollyal felfegyverkezett tagja rabolta el, megsebesítve a vezérigazgató sofőrjét és egyik munkatársát A szerve­ret röocédi’lája szerint »Pe­reira elrablása figyelmeztetés, hogy semmi sem marad bün­tetlenül és a népi igazságszol­gáltatás a legmegfelelőbb mó­don fog érvényesülni«. A röp­cédula azzal vádolta a kor­mányt, h_ogy eladta az orszá­got. az amerikai nagytőkének. Baceco elnök szerdán tanács­kozott a helyzetről a belügy- és a hadügyminiszterrel. Első intézkedése: betiltotta a Co­lorado és a Blanco elnevezé­sű polgári pártok balszárnya és — az AFP jelentése sze­rint — »kommunista irányza­tú« Fidel-mozgalom által szer­da estére meghirdetett gyű­lést. Uruguayban június 13-aóta már ostromállapot van ér­vényben — ennek az intézke­désnek egyik szerzője éppen Pereira volt, akit a »kemény vonal« híveként ismertek. (MTIó lyen a kormány külpolitikai nyilatkozatot kíván tenni. Ez­által elmarad a Bundestag bi­zottságainak és parlamenti csoportjainak nyugat-berlini Ülésezése, amelyet szeptember 23-a és 27-e között terveztek. Ahlers, a kormány helyet­tes szóvivője, aki Kiesinger levelét ismertette, hangsú­lyozta, hogy a Bundestag Bonnba történő összehívása nem jelenti a nyugat-berlini ülésezések lemondását. Politi­kai körökben azonban tartja magát az a vélemény, hogy a kancellár ügyesen kihúzta a méregfogát egy olyan do­lognak, amely állandó kritika tárgva a szocialista országok részéről. Hivatalos körökben egyébként cáfolják azt a hí­resztelést, hogy az erre vo­natkozó tanácsot a nyugati nagyhatalmak adták volna a kancellárnak. Kiesinger egyébként azt ír­ta levelében, hogy a kormány- nyilatkozat főként három té­mával foglalkozik majd: az atomstop egyezménnyel, a ke­let-európai problémákkal és a nyugat-európai fejlemé­nyekkel. (MTI) Franco-elienes megmozdulások Spanyolországból érkező hí­rek szerint az ország északi tartományában, Quipuzcóban fokozódtak a Franco-elienes megmozdulások. Spanyolor­szágnak ez a legszegényebb vidéke és az itt élő baszk la­kosság rendkívül elégedetlen. A hatóságok kegyetlen meg­torlásokkal válaszoltak a meg­mozdulásokra. A San Sebas­tian-i titkosrendőrség főnöké­nek múlt héten történt meg­gyilkolása ürügyén a tarto­mányban rendkívüli állapotot vezettek be. Kormányrende­lettel hatálytalanították az alapvető polgári jogokat, töb­bek között megszüntették az engedély nélküli házkutatási tilalmat és a sommás letartóz­tatást tiltó rendeletet. (MTI) Grisa — a tizenötéves tudós Valóságos szenzációként ha­tott a lett fővárosban, Rigá­ban a nyáron megtartott Vili. jsszoroszországi általános al­gebrai tanácskozáson az a be­számoló, amelyet Grisa Csud- novszkij, egy 15 éves kijevi iskolás terjesztett elő. B. Plot- kin professzor, a fizikai—ma­tematikai tudományok doktora azt mondotta, hogy Grisa Csudnovszkij »rendkívüli je­lenség a matematikában«. Grisa hosszú idő óta súlyos betegségben szenved. Körülbe­lül két évig fel sem kelhetett az ágyból. Most már járkál, Azonnal fölveszünk pécsi és bercmendi munkánkra ács, kőműves, víz-, fűtés-, gáz-, csőszerelő (ifiú szak munkásokat is), továbbá kubikos, férfi segédmunkás munkavállalókat Bérezés: teljesítménybér. Naponta bejáró munkásoknak előnyős utazási kedvezmény. Jelentkezés a 63. sz. építésvezetőségen: Pécs, hőerőmű melletti 1. sz. barakban (Petkó Zoltán építésvezetőnél). 26. sz. Építőipari V. 63. sz. építésvezetősége, Pécs. _______________________________________________________________________________ (7396) G risa Csudnovszkij és David bátyja otthon. (Fotó: V. Tiolinyko APN) bár nem könnyen, de látogat- A város központjában lak­ja az iskolai órákat. Apja Volf Csudnovszkij a mechanika és épületszerkezeti tudományok ismert szaktekin­télye, professzor, több főisko­lai tankönyv szerzője. Anyja, Marija Csudnovszkaja hosszú ideig a Kijevi Építészeti Főis­kola tanára volt, anyagszilárd­ságtant adott elő. Fia betegsé­ge miatt kénytelen volt ott­hagyni a főiskolát. Bátyja, Da­vid, a Kijevi Egyetem mate­matikai szakának harmadéves hallgatója. Grisa maga a 13t-es iskola nyolcadik osztályába jár, fekete szemű, vékony ka­masz. nak. Lakásukban könyvtár, külön íróasztal mindenkinek. Az asztalokon könyvek, tudo­mányos folyóiratok orosz és angol nyelven, a felső mate­matika különböző területéről. 4 fiúk jól tudnak angolul és ismerik a külföldi szakirodal­mat is. — Hogyan kapott kedvet Grisa a matematikához? — A bátyja az oka — vála­szolták. Grisa bátyja három évvel 'zelött iratkozott be az egye­temre, és asztalán megjelent °py csomó matematikai tan­könyv, folyóirat, cikk. Grisa ezekben a napokban ágyban- fekvő beteg volt. A könyvek egymás után átkerültek hoz­zá. Matematikai érdeklődése, elemző gondolkodásmódja va­lahogy szinte váratlanul nyil­vánult meg. Grisát érdekelte a felső algebra. Bátyja azóta az őt érdeklő munkákat hazahoz­za. — Hogy engedhetik meg, hogy Grisa ilyen sokat dolgoz­zék — kérdeztem édesanyját. — Hiszen az ő egészségével... _— Megpróbáltuk elszedni tőle a könyveket és a füzete­ket, de el lehet-e venni a gondolkodás képességét? Rá­jöttünk, hogy ami örömet sze­rez neki, az nem gyengíti, ha­nem. segít leküzdeni a beteg­séget. Tavaly augusztusban Moszk­vában volt egy felső matema­tikai kongresszus. Anyja ekkor éppen konzultációra vitte Moszkvába Grisát. Moszkvá­ban bemutatták Szergej Ko- galovszkijnak, az ivanovói matematikusnak, a fizikai— matematikai tudományok Ican- didátusáno.k. Azóta is levelez­nek. A professzor javasolta, hogy Grisa próbáljon megol­dani néhány bonyolult tudo­mányos feladatot. Az egyik té­ma éppen az volt, amelyről a rigai általános algebrai ta­nácskozáson beszámolt. Grisa Csudnot'szkij tudomá­nyos munkája B. Plotkín pro­fesszor szavai szerint eléri a kandidátusi disszertáció szín­vonalát. Ugyancsak nagyra ér­tékelte a dolgozatot Viktor Gluskov akadémikus, a Kijevi Kibernetikai Intézet igazgatója is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom