Somogyi Néplap, 1968. augusztus (25. évfolyam, 179-204. szám)
1968-08-01 / 179. szám
Csütörtök, 1988. augusztus 1. 3 SOMOGYINÍPEAf Közgazdászok a mezőgazdaságban ALIGHA KELL KÜLÖN IS BIZONYÍTANI, hiszen sokéves tapasztalatok igazolják, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek eredményes gazdálkodásának egyik fontos feltétele a jól képzett szakemberek irányító tevékenysége. Ezért is olvastuk örömmel a híradást, hogy ebben az évben négyezer új mezőgazdasági szakember, mérnök, technikus fejezi be tanulmányait és hagyja el a felső- és középfokú tanintézetek falait. A mezőgazdaság szocialista átszervezése óta megkétszereződött a mezőgazdaságban dolgozó szakemberek száma. Ezek mellett a valóban szép eredmények mellett sem feledkezhetünk meg azonban arról, hogy a szakemberek megoszlása a különböző üzemekben rendkívül egyenetlen. A mező- gazdasági termelőszövetkezetekben, amelyek hazánk szántóterületének mintegy kétharmadán gazdálkodnak, a mező- gazdasági szakembereknek alig több mint egyharmada dolgozik. A termelőszövetkezetek egyharmadában pedig alig találunk magasabb képzettségű, egyetemről vagy főiskoláról kikerült szakembert. Emellett szinte mindenütt kevés a gépész, kertész, az építőipari mérnök, a tartósító- ipari és növényvédelmi mérnök és nem utolsósorban a közgazdász. A »hiánylista-« tehát hosz- szú, és nyilván minden szakma kiváló művelőjére szüksége lenne a mezőgazdaságnak. Most mégis egy, a mezőgazda- sági üzemekben, elsősorban a tsz-ekben még korántsem meggyökeresedett szakmával, pontosabban a közgazdászok szerepével foglalkozunk. Az új gazdasági mechanizmus körülményei között valósággá válik a tsz-ek önállósága, ennek megfelelően megnő a gazdasági vezetés cselekvési lehetősége, ezzel együtt felelőssége. A vezetés hatékonyságának növelése érdekében eddig is sok intézkedés született. Ilyenek voltak, a munkára való ösztönzés fokozása, az operatív termelésszervezés lehetőségeinek a kiszélesítése, a szakemberek hatáskörének megnövekedése. Mindezt követi az információáramlás bősége a technológia fejlődéséről, a piaci lehetőségekről, az ügv- vitel megszervezéséről. Úgy tűnik tehát, mintha a szövetkezeti vezetésnek könnyebb lenne a dolga, hiszen a szükséges információk rendelkezésre állnak, a szakmai vezetés pedig a termelésszervezés gondjainak nagy részét leveszi a válláról. A valóságban mégis fordított a helyzet. A szövetkezetek gazdasági kapcsolatai bővülnek, jellegük megváltozik, és ezzel együtt a szövetkezeti vezetés feladatai is nőnek. Ezért a vezetés hatékonysága növelésének egyik fontos mozzanata lehet, bogy — felhasználva a meglevő belső tartalékokat, illetve figyelembe véve az új erők alkalmazásának a lehetőségét —, a vezetésben továbbfejlesztik a munkamegosztást, s képzett közgazdászt alkalmaznak. A TSZ-VEZETÖKNEK a gazdasági döntések az üzemi tervek kialakításakor a lehetséges változatok sokaságából kell kiválasztani azt a változatot, amely az adott körülmények között a legnagyobb eredményt hozza. Helyesen választani viszont csak akkor lehet, ha a döntést alapos köz- gazdasági elemzőmunka előzd meg, amely utólag értékeli a lezajlott termelési és gazdasági folyamatokat és fölméri a lehetőségeket, alapot nyújt az új elhatározásokhoz. Előnyös bérfizetéssel textil- nyersanyag tároláséra alkalmas raktárhelyiséget keres a Kaposvári Ruhagyár. (7398) A tsz-ekben eddig is végeztek gazdasági elemzést, eddig is tervek alapján gazdálkodtak. Ezek a döntések azonban általában rövid távra szóltak, és — kevés kivételtől eltekintve — csak résztapasztalatok voltak gyakran, alig haladták meg a kisparaszti kalkuláció színvonalát. Pedig a reális tervezésnek, a gazdaságszervezésnek elengedhetetlen föltétele, hogy a gazdaságvezetés kellő időben tájékozódjon a piaci helyzetről, a mezőgazdasági termékek iránti keresletről, a termelési eszközök beszerzési lehetőségeiről, a beruházások alakulásáról, a hitelfeltételekről és egyéb, a gazdaságot érintő ügyletekről, döntésekről. A mai viszonyok között mindem gazdasági döntést — legyen az beruházás, hitelfelvétel, vagy termelési szerkezetváltozás — alapos, hosszú távra szóló köz- gazdasági elemzésnek kell megelőznie. Minden meggondolatlan, szubjektív tapasztalatokon alapuló döntés komoly, gyakran csak hosszú évek munkájával helyrehozható károkat okozhat a szövetkezeteknek. A MÉLYREHATÓ KÖZGAZDA SÁGI ELEMZŐMUNKÁT félkézzel nyilvánvalóan nem lehet felelősségteljesen elvégezni. Olyan szakemberekre, közgazdászokra van szükség, akiknek ez a hivatása, akiknek az ilyen jellegű munka a fő feladata. Ma még a szövetkezetekben csak elenyészőszámban találunk közgazdászokat. Még ellenállással is találkozhatunk, nemcsak a közgazdászok, hanem általában a szakemberek beállításával szemben. Ennek is, mint sok más tényezőnek az a fő oka, hogy nem látják világosan l közgazdasági munka közvetlen jövedelemnövelő hatását. Pedig már sok példa bizonyítja, hogy a mai viszonyok között milyen sokat tehetnek a mezőgazdasági üzemek jövedelmező gazdálkodásáért. D. L. Vendéglátás és kereskedelem a peremkerületekben A város peremén lakóknak nem kis gondot okoz a bevásárlás. Egy kiló cukorért, sóért is sokat kell gyalogolniuk. Kevés az üdét a külterületen. Ami van, sajnos az is korsze rűtlen. Így vagyunk a szórakozóhelyekkel is. Néhány színvonal alatti »külvárosi füstös kocsmán« kívül alig várja más a peremkerületek lakosságát. LESZ VÁLTOZÁS Hosszan ecsetelhetnénk, hogy a hiányos ellátás milyen kihatással van a külvárosi asszonyok második műszakjára, a munkások pihenésére, szabad idejére stb. Ehelyett inkább arról szóljunk, hogy lesz-e változás. A válasz: igen. A megyei párt-végrehajtóbizottságnak 1967. október 3-i, a munkás- osztály helyzetének javításával foglalkozó határozata óta Kaposváron történtek intézkedések. Igaz, egyelőre inkább csak anyagilag fedezett tervekről, jó elképzelésekről, helyes koncepciókról lehet beszélni. A múlthoz viszonyítva azonban ez is előrehaladás. Kezdete egy kedvező folyamatnak .. Sokáig vitatott kérdés volt, ból legelmaradottabb városrész, a Vöröshadsereg útja. A Cserben kezdés előtt áll egy korszerű könyvtárral egybeépülő ABC-áruház. Ha már a Csernél vagyunk* kezdjük itt a vendéglátó'pari egységek felsorolását. Az idén átadják a nagyon hangulatosnak ígérkező szövetkezeti vendéglátó komplexumot. Az új szakmunkástanuló intézet környékén — a Hársfa utcában —. milyen kereskedelmi üzletek eszpresszó és cukrászda épüL Á kórházi műszerek „orvosai // Frlnt József műszerész a mozgó ernyőfénykép kapcsolóasztalát javítja. (Fotó: Keszthelyi.) épüljenek a külvárosban? A legcélszerűbbnek ABC-árúhá- zak építése látszik. Ezekben a korszerű üzletekben a vásárlók megtalálják a napi élelmiszert, zöldséget, gyümölcsöt, húst, valamint a kisebb — nem tartós — fogyasztási cikkeket. Nem tartanának bennük hűtő- szekrényt, rádiót, televíziót és konfekciót, ilyesmit ugyanis a peremkerületi lakók is a belvárosi szaküzletekben vásárolnak. A vendéglátóipar fejlesztését a következőképpen képzelik: egyrészt korszerűsítik a meglevő vendéglőket, másrészt elsősorban zenés eszpresszókat hoznak létre ott, ahol ezek hiányoznak. — A külvárosra is vonatkozik az az elv — mondotta a minap Bencze József, a városi tanács vb-elnökhelyettese —, hogy ha a város peremén valahol bővítik a hálózatot, azt csak akkor támogatja a tanács anyagilag, ha a vendéglátóipar a meglevőtől eltérő, valami különlegeset hoz létre. Ezzel azt szeretnénk előmozdítani, hogy sokféle szórakozóhely legyen. Erre ösztönöznek bennünket a veszprémi tapasztalatok is. A TERVEK Az 1970-ig mindenképpen megvalósuló tervek a következők: Az idén megnyitja kapuit az új Füredi utcai ABC-áruház. Jövőre a textilművek környéki lakótelepen, a Ságvári Endre utcában postát is magában foglaló ABC-áruház épül. Ugyancsak ABC-áruhá- zat kap az ellátás szempontjáUgyanitt korszerűsítik a vendéglőt. A Vöröshadsereg útján egy bisztró létesül. A Mártírok terén levő Diófát bisztróvá alakítják át. Az északnyugati városrészben vendéglő és eszpresszó épül. A fejlődés 1970 után sem áll meg. Sőt még erőteljesebb lesz* mint addig. Szükségessé teszi ezt a város népesedésfejlődése, ugyanis 1980-ban már mintegy 100 000 lakossal számol a tanács. Hogy mit építenek, azt csak akkor szabják meg, ha a Belkereskedelmi Minisztérium Kereskedelmi Munka- és Üzemszervezési intézete elkészítette a Kaposvár kereskedelmi hálózatának fejlesztésére vonatkozó végleges tanulmánytervet. A tanács ugyanis tudományos alapon kívánja fejlesztem a hálózatot. JÓ EGY ÜTTMŰKÖDÉS Hogy a tervek valóra is válnak, azt nemcsak a tanács eltökéltsége, az elvek helyessége, hanem — bízvást mondhat-: juk — az a jó együttműködés is garantálja, amely az utóbbi időben a városi tanács és a kereskedelem, a venóegiJ.1^- ipar vezetői között kialakult. Hogy a nem éppen szerencsés körülmények között levő nemrég átadott donnert élelmiszer- boltot sikerült jelentősen bővíteni, az már a megértésnek, a jó együttműködésnek köszönhető. Szegedi Nándor A Röntgen és Kórháztechnikai Vállalat kis műhelye szerényen húzódik meg a megyei kórház hatalmas épületeinek árnyékában. Pedig a tizenegy emberrel dolgozó üzem — a korábbi hatáskörrel ellentétben, anúkor csak a röntgenkészülékek szerelésével, karbantartásával és felújításával foglalkozott — ma már valamennyi kórházi műszer »felügyelője«. Kis István, az üzem vezetője tájékoztat az üzem profiljában beállt változásokról és a feladatokról: — Kevés olyan területe van a népgazdaságnak, ahol egy- egy készülék prototípusa után azonnal sorozatgyártásra kell átállni. A kórháztechnikai berendezések tekintetében a gyorsaság legalább olyan fontos, mint a precizitás. Azért gyűjtünk minden olyan műszaki leírást, prospektust, amely az Európában megtalálható kórházi műszerek technikai ismertetőit tartalmazza, hogy egy új készülék meghibásodása esetén azonnal tudjuk, hova kell nyúlnunk. De nemcsak a berendezések javítása a feladatunk, hanem az új készülékek kikísérletezése is. A baleseti sebészetnek például elkészítettünk egy Schollander-féle vérgáz-analizátort, amelyet csak Svédországból lehetett volna importálni. Elkészítettünk hat lapfilmhívó automatát is, ezeknek az ára darabonként hatvannégyezer forint A vállalat hatáskörébe tartozik egész Somogy megye valamennyi orvosi intézete, a keszthelyi és a dombóvári kórház, valamint Zala megyéből'is jó pár egészségügyi intézmény. Rengeteg a munkájuk, hiszen a hibabejelentéstől számított negyvennyolc órán belül működőképes készülékeket kell hátrahagyniuk. A kórházak osztályain vannak olyan készülékek, amelyekből csak egyetlenegy van, márpedig ha az elromlik, akkor a beteg állapotát nem ellenőrizhetik, ezért a hibát igen gyorsan el kell hárítaniuk. Ezért döntöttek most úgy, hogy ezekből a fontos műszerekből (EKG, pulzusszámláló, vérnyomásmérő stb.) egy-egy darabot raktáron tartanak, s így azonnal kicserélhetik a rosszat. De nemcsak ezekből a berendezésekből tartanak raktáron, hanem a röntgencsövekből is, mert ezeknek a beszerzése még nagyobb gond, hiszen egy-egy ilyen cső 60—70 000 forintot ér, és csak kiutalásra kapható. A vállalat technikusainak alkotókedvét jelképezi az a készülék, amelyet most a szemészeten használnak. A szemhártya leszedését oldották meg egy-egy szénsavszóró segítségével. A fémpálcikát lehűtik mínusz hetven fokra, ráfagy a hártya, és így könnyedén eltávolítható. A kis műhely zsúfolt, a helyhiány miatt raktározási gondjaik is vannak. Ezért még ebben a hónapban korszerűsítik az üzemet, még két helyiséget építenek hozzá, húsz főre növelik a létszámot, hogy körzetük valamennyi egészségügyi intézménye a legrövidebb időn belül visszakapja megjavított berendezéseit, műszereit. I G. 99 Nagy ünnep lesz Poíonyban... Lassan rójuk az utcát Cor- jánácz Györggyel, a tanácski- rendeltség vezetőjével, a párt- szervezet titkárával. Innen is, onnan is ránk köszönnek a kerítések mögül. . — Ünnep van Potonyban? — Nem, csak most kevés a munka a szövetkezetben. Ahol elkanyarodik az út, ablaktalan, hosszú épület áll. A párttitkár rámutat: — Ez volt a kultúrház, a fogyasztási szövetkezet átépíti, s itt nyit vegyes- és italboltot. Megyünk még egy darabot, aztán jobbra befordulunk egy udvarba. — Ez volt az iskola. Építők szorgoskodnak a szabadban. A régi épületet meg- ioldták a barcsi ktsz kőművesei. Magyarázat nélkül nagyon nehéz még elképzelni, milyen lesz a klubkönyvtár. Bemegyünk a válaszfalaitól megfosztott hajdani iskolába. — Ez lesz a nagyterem — mutat oda Gorjánácz György, ahol állunk — ott pedig a színpad az öltözőkkel. Űjra kilépünk az előtérbe. — Ez a KISZ-klub lesz, ez pedig a könyvtár. — S ott hátul mi épül? — A tanácskirendeltség irodája. A titkár csendesen mosolyog. Értem az örömét, hiszen jártam a nedves, sötét kirendeltségen, amely egy magánházban kapott helyet. Valahol madár dalol a tán. Állunk és hallgatjuk, majd megindulunk vissza. — Mikor avatják föl a klubkönyvtárat? cc ha — Szeretnénk az őszre .. elkészül. — Mi akadálya lenne? — Elfogyott a pénzünk. Most ugyan megígérték « hiányzó összeget, én mindenesetre aggódom. Tudja, itt Potonyban még nem épült semmi. Ez az első fecske ... meg majd a boltok. Ez délszláv község, ha megnyílik a barcsi híd, nagyon sok rokon eljön ide Jugoszláviából. Szeretnénk őket ebben a szép otthonban fogadni. Amikor elbúcsúzunk, keményen megszorítja a kezemet. — Meghívjuk a szerkesztőséget az avatásra ... Nagyon nagy ünnep lesz az a nap Potonyban. L. G. Azonnal felveszünk pécsi és beremendi munkánkra ács, kőműves, víz-, fűtés-, gáz-, csőszerelő (ifjú szakmunkásokat is), továbbá kubikos, férfi segédmunkás munkavállalókat Bérezés: teljesítménybér. Naponta bejáró munkásoknak előnyös utazási kedvezmény. Jelentkezés a 63. sz. építésvezetőségen: Pécs, hőerőmű melletti 1. sz. barakban (Petkó Zoltán építésvezetőnél). 36. sz. Építőipari V. 63. sz. építésvezetősége, Pécs. ______________________________________________________________________________ (7396) T
