Somogyi Néplap, 1968. augusztus (25. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-19 / 195. szám

WéttS, 1968. augusztus 19. 9 SOMOGYI NÉPLAP Közeledik az új tanév — Alig fejeztük be az elő­zőt, máris itt az új tanév! — így sopánkodik már ezekben a napokban sok kis- és nagy- diák. Különösen azok, akik né­mi adóssággal fejezték be a tavalyi iskolaévet. A javító­vizsgásokra gondolunk itt el­sősorban, azokra, akik egy-két tantárggyal csak farkasszemet néztek a tanév folyamán ahe­lyett, hogy egy kicsit jobban “■megbarátkoztak-« volna ve­lük. Most a nyári pihenés hó­napjaiból kellett kifizetniük az adósságot. Vigasztalásul azonban hadd mondjunk el egy tapasztalatot. Azok a javí­tósók, akik immár messzire űzték maguktól aziránt a bi­zonyos tantárgy iránt érzett ellenszenvet és egy kicsit olyan “csakazértis« tartással fogtak hozzá a hiányok pótlásához, annyira megerősíthetik ma­gukat a javítás tárgyakból — erre már sok példa volt az én osztályaimban is —, hogy az új tanév folyamán könnyedén veszik annak minden nehézsé­gét. Az új tanévet azért mégis különösen azok a kisdiákok várják némi szorongásai, akik az óvodát cserélik fel szeptem­ber elsején az iskolapaddal. Azok a kicsinyek, akiket most már az óvó nénik helyett ta­nító nénik vezetnek be las­sanként az írás, olvasás, szá­molás tudományába. Nem kell félniük ettől a naptól, hiszen különösen az első hetekben az iskola inkább hasonlít az óvo­dához. Izgalommal gondolnak már ilyenkor az új tanévre a ta­valyi negyedikesek is, akik most lépnek a felső tagozatos ötödikbe. Sokat hallották már, hogy mennyire más, mennyi­vel nehezebb és komolyabb itt a tanulás és a munka. Hiszen minden tantárgyat más tanár tanít. Mindegyiket meg is kell szokni. Nagy változás előtt áll a nyolcadik általánost tavaly végzettek hatalmas serege is. Akik gimnáziumban, szakkö­zépiskolában tanulnak tovább, bzonyára tudják, mit vállal­nak. Nagyobb, magasabb ez a lépcsőfok, mint a negyedikből az ötödikbe való átmenet. A gimnázium és a szakközépis­kola már nem úgynevezett kö­telező iskola. Négy év múlva itt érettségit tesznek a fiata­lok, az érett emberréválás út­jára lépnek, s ez kötelezi őket. A szakmunkástanulók is a mesterség fogásai mellett még három évig komoly szak- és általános ismereteket bővítő tárgyakat tanulnak — sokan az emeltszintű oktatás kereté­ben. Fokozott izgalom tölti el azonban azokat is, akik egye­temeken, főiskolákon, felsőfo­kú technikumokban folytatják tanulmányaikat. Vajon hogy bírják majd, hogyan tudnak megfelelni a követelmények­nek. Akarva, nem akarva, min­den kis- és nagydiák az új tanévre gondol már ezekben a napokban. Készülődik is rá, legalább gondolatban, kisebb vagy nagyobb buzgalommal vagy némi szorongással. Egy jó tanácsot adhatunk. Nem ha­ragszik meg az a könyv, ha a nagy nyári pihenő után ezek­ben a napokban már egy ki­csit előveszik és lapozgatják. Csaknem minden _ diáknak akad valami tavalyi adóssága. Talán szerencséje is volt. Nem vette észre az a tanár, hogy egy-egy leckét csak úgy ku­tyafuttából vett át. Hát most még van idő, hogy pótolja a mulasztottakat Sok baj szokott adódni a kö­telező olvasmányokkal is. Egy részüket a tanulók lehet, hogy látták filmen, színházban, s azt gondolják — minek eze­ket el is olvasni. S inkább vállalják azt a »veszélyt“, hogy a magyar tanár leleplezi őket. Most elárulom: előszeretettel »vadásszuk“ az olvasmány­naplóban azokat a hibákat, amelyekből kiderül, hogy a tanuló olvasta-e vagy sem a kötelező olvasmányt. összegezve: nincs olyan diák, aki ne tudná, hol szorít az a bizonyos cipő. Az új .tanév előtti időt használják fel arra, hogy legalább a nagyobb mu­lasztásokat pótolják. Vegyék, elő egy kicsit a pihenőbe her lyezett könyvet változatosság­ként, pihentetőül is a nagy nyári pihenő után, és forgas­sák át a kevésbé átforgatott oldalakat. Ismételjék át a gyengébben ismert részeket, hogy a következő tanévben könnyebb legyen lépést tarta­ni a követelményekkel, mint talán eddig volt. Dr. Kolozsvári Gyula Arcápolás - vitaminos yyloiölcspakolásoh Minden arcbőrre kitűnőek a vitaminban gazdag gyü­mölcspakolások, amelyek bio­lógiailag egyébként is aktív anyagaiknál fogva élénkítik, frissítik a bőr anyagcseréjét, pórusösszehúzó hatásuknál fogva fokozzák a bőr feszes­ségét, rugalmasságát. Egy­szóval fiatalító hatásúak. Bőrtápláló arcpakolásra egyaránt felhasználható a citrom, az alma, meggy, na­rancs, barack, szilva, uborka, paradicsom stb._ Használhat­juk ezeket a gyümölcsöket lé, pép vagy csak egyszerűen fel­szeletelt formában is. Arcpakolás előtt a száraz bőrt olajjal vagv zsíros arc- 'tejjel, a zsíros bőrt arcszesz­szel vagy meleg szappanos víz­zel megtisztítjuk. Az arcpako­ló masszát az ujjunkkal vagy pálcikára csavart vattával vagy lapos ecsettel úgy kenjük fel az arcra, hogy a szemhé­jat és a szájat szabadon hagy­juk. A pakolást általában 15 —20 vagy 30 percig hagyjuk az arcbőrön, mialatt hanyatt- fekve, a lábunkat kinyújtva pihenünk. Utána tiszta, állott vagy egészen langyos vízzel lemossuk az arcot és ha szük­séges — száraz bőrnél feltét­lenül — megfelelő zsíros vagy félzsíros krémmel bekrémez- zük. A gyümölcslé-pakolást a kö­vetkezőképpen készítjük: A kisajtolt gyümölcs levét (őszi­JÓ, HA TUDJUK... Ha kelt tésztát sütünk, a sütő ne legyen nagyon forró, amikor a tésztát betesszük, mert a kelt tészta nem tud benne szépen fejlődni. A kül­seje megég, a belseje viszont nyers r -cihát. Zsíros leve­les tőszónál viszont forró legyen a sütő, mert csak ak­kor sül szépen a leveles tész­ta. A felvert tésztákat, piskó­tát közepes meleg sütőbe te­gyük, s az ajtót legalább 15— 20 percig ne nyissuk fel, mert a tészta összeesik. Sokkal finomabbak és táp­lálóbbak lesznek a különböző zöldség- és becsinált levesek, ha rántás helyett tojássárgájá­val sürítjük be. A tojássárgá­ját előbb egy kevés tejszín­nel, vagy tejföllel jól elkever­jük és a leves levéből csak lassan adunk hozzá egy keve­A BALÁTA-T 1 2 3 4 5 «aaa aaaa aaaa aaaa 6 7 8 9 10 IBM aaaa •aaa aaaa 11 12 BBBB ■aaa aaaa ■ IBI 13 14 («■■V MS* CBM ass* ::r. ■■■■ ■■■■ 15 16 BBBB BBBB BBBB BBBB 17 18 ■ BBS BBBB ■ WHB BBBB aaaa aaaa ■Mr 19 SS! I20 aaaa aaaa BBBB ■■■■ ■ ■■■ 21 22 aaaa aaaa aaaa BBBB 23 24 25 26 aaaa aaaa fiaan HBBI 27 28 rni aaal aaaa 29 «aaa QH aaaa BBBB BBBB ■MB ■ BBB MSB BBBB SBHB BIBI 30 31 32 33 ■SM» BSSŰ sas« sasa 34 IBM BBBB BBBB BIBI 35 VÍZSZINTES: U Puszta, itt van a Baláta-to. 6. A borotva lényegén. 9. A hernyó így mozog, 11. Verekedés gyermeknyelven. 12. Elnevezése. 13. Követeled. 33. Az elmocsarasodó Balata gya­kori állata. 17. Indulat. 19. Komor Vilmos. 21. Műveletlenül hagyott föld. 23. Ezen a helyen. 25. Reped. 27. Adalék. 28. Kutya névelővel. 29. N.m igazi. 30. I diniét. 34. E- ut fegyverét. 33. Veszélyes hüllő a Balata kör­nyékén. FÜGGŐLEGES: 1. Hím állat. 2. Zenés, táncos vígjáték névelő­vel. 3. Maró folyadék. 4. Rak visszafelé. 5. Ö. Z. 6. Mozgékony. 7. Mint a méz. 8. A tó leggyakoribb növénye.* 10. Mokka közepe! 14. Nem hosszú. 16. Arubabocsát. 17. Vad és vidám. 18. Ilyen ritka növény is van a Baláta-tónál. 20. Azon a helyen. 22. Gábor becézve. 24. Keleti nép, nagy pusztítást végzett hazánkban. 26. Névelő. 27. Erre építkeznek. 29. Ádám becézve. 31. A. V. 32. A föld felé. 33. Tőkés Anna.- ( Megfejtésül beküldendő s víz­szintes 1., 15., 35. és a függőleges 8. 18. számú sorok megfejtése. Beküldési határidő 1968. augusz­tus 23-án, pénteken délig. A szük­séges sorokat levelezőlapon küld­jétek be, s Írjátok rá: »Gyermek keresztrejtvény“. Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: Borsos, Bartha, Szent- Iványi, Udvardi, Bernáth. Szalay Lenke: Barát érkezik a házhoz című könyvét nyerték a !<»■vetkező pajtások: Tamás Éva, Magyar József, Kaposvár; Winkler Ibolya, Simonfa; Gergye Miklós, Bárdudvarnok. A könyveket postán küldjük el. set, hogy meg ne túrósodjék. A keveréket a tűzről levéve öntjük a levesbe. A levesben kifőtt, száraz, szálkás, marhahúsból nagyon finom, hideg pástétomot ké­szíthetünk. A húst legalább kétszer főtt, füstölt sonka kö- vérjével vagy füstölt szalonná­val nagyon finomra ledaráljuk. Tehetünk; bele 1—2 főtt tojást is, amelyet a hússal együtt szintén ledarálunk. ízlés sze­rint finomra reszelt vörös­hagymával, sóval, borssal és mustárral ízesítjük, és vajjal legalább 15—20 percen át jó habosra keverjük. Lehűt­ve kovászos uborkával, zöld­paprikával és paradicsommal kitűnő vacsoraétel. Állandóan biztosíthatjuk a háznál a finom vaníliás cuk­rot, ha egy jól zárható kon- zerves üvegbe porcukor közé 1—2 rúd vaníliát teszünk. A lezárt üvegben a cukor telje­sen átveszi a vanília intenzív illatát. Az elhasznált cukor helyett mindig frisset tölthe­tünk az üvegbe. A főzelékféléket lehetőleg mindig friss állapotban főzzük. A fonnyadt, állott főzeléknö­vényekben már fél-egynapos állás után felére-kétharmadá- ra csökkenhet a friss növény C-vitamin tartalma. A főze­lékféléket ne mossuk, ne áz­tassuk túl sokáig vízben és csak mosás után daráljuk fel, mert értékes tápanyagai­ból nagyon sok kioldódik. A főzést mindig forrásig felmele­gített , sós vízben kezdjük, mert így megakadályozzuk egy csomó vitamin és értékes ás­ványi só kioldódását, de a fő­zővizet így is mindig használ­juk fel, ne öntsük el. Nyuszi a labirintusban Mikor lesz yégre megbízható időjóslás! Szegény kis nyuszi eltévedt a labirintusban. Mondjátok meg, gyerekek, melyik úton juthat a szabadba? barackból, almából, egy bősé­gesen elég) habosra keverjük 1 kávéskanál tejszínnel vagy tejföllel és 1 tojás fehérjével. Az arcra kenve 20 percig hagy­juk rajta, majd langyos vízzel lemossuk. Miután minden sa- vanykás gyümölcs pórusössze­húzó hatású és ezért szárít is, a száraz • bőrűek, s ez minden gyümölcs pakolásra vonatkozik, keverjenek bele egy kávéska­nálnyi friss étolajat is. . A pyümölcspép-pakolást úgy készítjük, hogy a megmo­sott gyümölcsöt, példáül őszi­barackot, szilvát héjastul el­kaparjuk, s ha nem csípi a bőrt, 10—15—20 percig is az arcon hagyjuk. Ha nagyon híg lenne a pép, keverjünk bele egy mokkáskanálnyi lisztet. Á szeletekre vágott uborka- és friss paradicsompakolás is kitűnő frissítő, pórusösszehúzó hatású. A szeplős, májfoltos bőrűeknek még azért is ajánl­ható, mert színtelenít. A ruhá­val letakart pakolást 15 __20 p ercig hagyjuk az arcon. A száraz bőrűek szintén olajosán, olajba mártva használják. Hetenként egyszer közben készíthetünk az arcunkra ma- jonézes arcpakolást is. Egy to­jás sárgáját jól elkeverjük 1 kávéskanál éti?1-;;-! és az arc­ra kenve 20—30 percig, szára­dás után bő langyos vízzel, dörzsölés nélkül mossuk le. A tojássárgája biológiailag kü­lönleges aktív zsiradék- és vi­tamintartalmánál fogva jól táplálja, frissíti és zsírozza a bőrt. Egy szabásminta • bárom ruba Ha csak egy kicsit is értünk A közölt szabásrajz alapján a varráshoz, a mellékelt sza- elkészítjük a méretünknek basminta alapján több prakti- megfelelő szabásmintát. Ez kus ruhadarabot is varrha- lesz az alap. Eszerint szabjuk Az időjárás előrejelzőnek pon­tossága régóta foglalkoztatja a csillagászokat és meteorológusokat. A- tudósok szerint ezt csak az 1990—2000. évben fogják tudni megoldani. Mégis van rá remény, hogy már most megbízhatóbbá váljék az időjóslás. A franciaor­szági űrkutatási központ 20—35 ra- kéitaszondát bocsátott már föl a Nap, a bolygók megfigyelésére. Az atmoszféra felső rétegének tanulmányozására 1965 óta évente körülbelül 200 polietilén ballont bocsátanak feL Az így megszer­zett adatokból Jacques Emile Blamond, e központ tudományos igazgatója kidolgozta azokat az el­veket, amelyek alapján megnövel­hetek az ismeretek az atmoszféri­kus keringésről. Reméli, hogy vizsgálati elméletének megvalósí- j tása lehetővé teszi a biztos, állan­dó és hosszú lejáratra érvényes meteorológiai jóslásokat. A követ­kező lépés lenne, hogy — ameri­kai tudósokkal együttműködve — felbocsátanának az atmoszféra fel­ső rétegeibe elektronikus számí­tógépekkel ellátott ballonokat, amelyek állandó magasságban ke­ringenének. A ballonokon hordott műszerek egy műholdra adatokat közvetítenének, a légáramlatok nyomásáról, irányáról, hőmérsék­letéről és gyorsaságáról. A műhold összegyűjtené ezeket az adatokat és továbbítaná a Földre, ahol azo­kat feldolgozzák. Azt remélik, hogyha ezek a módszerek sikerrel járnak, a meteorológia az egzakt tudományok sorába lép. H. N. tűnte magunknak. Készíthe­tünk vele például munkakö­penyt, kötényruhát és kötényt is. Magról nevelt datolyapálma Szárnyald leveleivel, szép formájával a datolya-pálma egyike a legszebb és legmuta- tósabb szobanövényeinknek. Napos és északibb fekvésű szobákban is szépen díszlik. Az erőteljes tövé növekedett növény nyáron félárnyékos helyre állítva kertünknek is impozáns dísze. Megfelelő szoktatás és edzés után azon­ban napos helyre is állíthat­juk. A datolya-pálma magról is jól szaporítható és talán még kedvesebb lesz a növény, ha magunk neveljük fel. Igaz, nagy türelmet igényel, mert a nagyon kemény burkú dato­lyamag is lassan csírázik. Hat­nyolc, sőt tiz hét is eltelik, mire kikel. És bizony a kis pálmanövéilyke is, amelynek a «afe- él «s eUA négy—ő* levele osak síma, lándzsa ala­kú, lassan fejlődik. Gyakran négy—öt év is eltelik, mire a első szárnyas levelei megje­lennek, de megéri a vele való fáradozást és türelmet. Hogyan keltessük, neveljük tehát a datolya-pálmát? A kemény héjú magot egy—két napra áztassuk be egészen langyos vízben. A kemény maghéjat finom reszelővei le is reszelhetjük egy kissé, hogy a csíra hamarabb áttörhesse. A magot lehetőleg mély, úgy­nevezett pálmacserépbe, de ne mélyre, könnyű, tápdús kerti földbe ültessük el. Bő­ven öntözzük és meleg, vilá­gos, szabadban félárnyékos helyen tartsuk. A fiatal nö- vénnJcét, amelynek rendsze­rint a cserép aljáig lenő a hosszú karógyökere, egy év után ültethetjük At egy szám­mal nagyobb cserépbe. Na­gyon vigyázzunk azonban, hogy a gyökeret meg ne sért­sük. Óvatosan, kissé vissza­hajlítva és ismét ne túl mé­lyen helyezzük az új földbe. A növény tövéről a magot ne távolítsuk el, mert a fiatal növény még hosszú ideig a magban levő tartaléktáp­anyagból is táplálkozik, s enélkül elpusztul. Az idősebb, a környezethez már jól alkalmazkodott pál­ma nevelése már egyszerűbb. Két—három évenként elég. ha átültetjük. Télen csak mér­sékelten, nyáron bőségesen öntözzük, különösen akkor, ha szabadban tartjuk. A talaj elhasználódott tápanyagait időnként hígított trágyalevés vagy virágtápsós öntözéssel pótoljuk. ki a karcsúsított vonalú, hátul gombos, rövid ujjú munka­köpenyt. Bármilyen, 80 cm széles anyagból (96 cm-es mellbőséget és 102-es csipőbő- séget véve alapul) 2,80 m szükséges hozzá. A nyakkivá­gást rézsutosan szabott pánt­tal dolgozzuk el. A kötényruhához természe­tesen kevesebb anyag kell A szabásmintát úgy módosítjuk, hogy mélyítjük a karkivágást egy kissé, a nyakkivágását pe­dig hegyesre is szabhatjuk. Anyagához legalkalmasabb a terűén vagy más, nem gyú­ródó anyag. A ruha hosszanti karcsúsító varrásait, a nyak­kivágást és a zsebek szélét tűzéssel díszítjük. Az oldalá­ba a hátsó gombolás helyett villámzárat varrunk. Az alap-szabásminta mó­dosításával készíthetünk kö­tényt is. Ebben az esetben el­maradnak az újjak, a hátrész, és az eleje két oldalrészét sem szabjuk ki. A középrészt fönt egyenesre vágjuk. A hátul nyitott, de teljesen összeérő kötény körben övrészre van rádolgozva, s gombbal csu író­dik ugyanúgy, mint a két pántja. (Cs. K.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom