Somogyi Néplap, 1968. augusztus (25. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-19 / 195. szám

/ SOMOGYI NÉPLAP 2 Hétfő, 1968. augusztus 19. vi )w«ua— LOSONCZI PÁL BESZÉDE NAGYKŐRÖSÖN (Folytatás az 1. oldalról) Társadalmi, gazdasági elő­rehaladásunkat és kulturális eredményeinket el sem képzel­hetnénk szorgalmas és tehetsé­ges értelmiségünk alkotó köz­reműködése nélkül. Alkotmá­nyunk ünnepe méltó alkalom arra, hogy külön is a tisztelet, a megbecsülés és az elismerés hangján szóljunk egész értel­miségünk alkotásairól, munká­járól. A szocialista építés évei során az értelmiség számtalan­szor meggyőződhetett arról, hogy a párt, az államvezetés és az egész nép értékeli, anya­gilag és erkölcsileg egyaránt megbecsüli tettrekészségét és munkásságát. Engedjék meg, hogy felhasz­náljam ezt az ünnepi alkalmat arra, hogy köszönetét mondjak a nagygyűlésen részvevőknek, önökön keresztül hazánk min­den dolgozójának, munkások­nak, termelőszövetkezeti ta­goknak, értelmiségünknek azért az áldozatos munkáért, amelyet az ország javára eb­ben az évben is kifejtettek. Segítjük a vietnami népet igaz ügye végső győzelméig Tisztelt nagygyűlés! Kedves elvtársak! A szocialista közösség or­szágai — közöttük a Magyar Népköztársaság — jelenleg olyan nemzetközi helyzetben munkálkodnak belső feladatai­kon, amikor az osztályharc vi­lágméretekben éleződik. Poli­tikai, gazdasági és társadalmi okokból eredően növekszik a feszültség a tőkésországokban. Az imperialista nagyhatalmak törekvései szítják az ellentéte­ket. A velük szembenálló ha­ladó erők világszerte növek­szenek. A világ békéjét változatla­nul elsősorban a vietnami ag­resszió veszélyezteti. Nincs és sohasem lehet mentség arra, hogy az Egyesült Államok az amerikai kontinenstől távol háborút visel egy szabad és független, szomszédaival bé­kében élő nép ellen. A világ népeinek felháborodása ezért joggal növekszik. A Párizsban több hónapja tartó előzetes amerikai—viet­nami véleménycsere nem te­remthette meg az érdemi tár­gyalás alapfeltételét, mivel az Egyesült Államok nem szün­tette be a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság bombázását és Dél-Vietnamban is folytat­ja a harci cselekményekét a hazafiak ellen. Egyre nyilvánvalóbb, hogy miközben az Egyesült Államok a párizsi kapcsólátfelvétellel békés szándéka látszatát pró­bálja kelteni, azalatt. Vietnam­ban álnokul katonai előnyökre tör. Ezért a vietnami helyzet most fokozott éberséget köve­tel. Az egvetlen. megoldás: a Vietnami Demokratikus Köz­társaság és Dél-Vietnam népe jogos és igazságos követelésé­nek feltétel nélküli teljesítése. Ebben a követelésben — a vi- ág minden táján sokasodó ba­rátaival együtt — mi is egyek vagyunk a vietnami néppel. Amikor szocialista rendsze­rünk vívmányait ünnepeljük, szívünk egész melegével kö­szöntjük a hős vietnami népet, amelynek, fiai1 az imperializ­mus elleni csodálatra méltó szabadságharcukban ontják bérüket. A Magyar Népköztár­saság kormánya továbbra is minden tőle telhetőt megtesz a vietnami nép megsegíté- sééi l, összhangban népünk óhajával és a szocialista tá­bor többi országának szilárd elhatározásával, Vietnam igaz ügyének végső győzelméig. A világot — Izrael leplezet­lenül agresszív magatartása miatt — a közel-keleti válság­góc továbbra is nyugtalanítja. az imperializmus nem tudja elviselni, hogy az arab népek függetlenné váltak és önálló gazdaságot építenek, megszün­tetve ezzel külső hatalmak ki­váltságait és busás jövedelmét a világnak ezen a táján. A nyílt erőszak által okozott válság megoldására alapot nyújt az ENSZ Biztonsági Ta­nácsának Határozata, amely a politikai- rendezés kiinduló­pontjául előírja az izraeli csa­patok kivonását a megszállt arab területekről. Ezt a nem­zetközi közvélemény is aktí­van támogatja. Döntő jelentő­ségű ebben a harcban a hala­dó arab államok társadalmi és gazdasági függetlenségének megszilárdulása. Ezeknek az államoknak a nemzetközi pozí­cióit lényegesen megjavította a külpolitikájukban mindinkább erősödő politikai realizmus. Létérdekeink fűződnek a tartós európai biztonság megteremtéséhez Európában az Amerikai Egyesült Államokkal szorosan együttműködő nyugatnémet re- vansista politika közvetlenül veszélyezteti a szocialista álla­mok és egész kontinensünk biztonságát. Az NSZK — mi­közben álszent szólamokat hangoztat a szocialista világ­hoz való közeledéséről — fa­siszta szervezetek feléledését és revansista aknamunkáját támogatja. Nekünk. magyaroknak — hazánk fekvése miatt — is­mételt keserű történő'mi ta- Pácz’-alntfi."'-: alapját lótérde- :eink fűződnek a tartós euró-' ">ai kollektív biztonság megte­remtéséhez. Ezt elő kívánjuk mozdítani kontlnensü-'k kom­munista és munkáspártjaihoz fűződő kapcsolataink révén és népköztársaságunk külpoliti­kájával is: kormányszinten, a diplomáciában és a társadalmi uők útján egyaránt. Közvéleményünk helyeslés­sel és megnyugvással fogadta a hat testvérpárt pozsonyi ta­nácskozásainak eredményét. Pártjaink, országaink Pozsony­ban kinyilvánított egysége ked­vező feltételeket teremt cseh­szlovák elvtársainknak ahhoz hogy megvédjék szocialista rendszerüket a revizionista és nyílt antiszocialista kísérletek­kel szemben és megvalósítsák ' pártjuk januári plénumán ' ithatárbzhí't helyes politikai célkitűzéseiket. Losomczi Pál. a továbbiakban hangsúlyozta, hogy hazánk külső kapcsolatainak alapja: szoros barátságunk és szilárd szövetségünk a haladó világ legfőbb támaszával, a Szovjet­unióval. hűségünk az Interna­cionalizmus győzelmes esz­méihez. a szocialista tábor kö­zösségéhez és lankadatlan tö­rekvésünk egységének erősíté­sére, ragaszkodásunk a Varsói Szerződéshez. Békét akarunk. Minden erőnkkel támogatjuk a Szov­jetunió által megindított har­cot a tömegpusztító fegyverek betiltásáért, az általános és teljes leszerelésért. Ugyanak­kor azonban — amíg á nem­zetközi helyzetet háborús fe­nyegetések nehezit’k — nő­nünk érdekeihez híven köte- lessségünk mindent megtenni a szocialista táteir véderőjé­nek. hazánk biztonságának erősítéséért, a békéért. Erőink egyesítésével szocialista jövőnkért Ezután a 600 éves Nagykő­rös történelmi fejlődését; mél­tatta, majd beszédét így fejez­te be: Népünk alkotmányunkat ünnepli. A nép hatalmát, a* szocialista építés* évről évre gyarapodó, szaporodó eredmé­nyeit, mindazt a sok szép gon­dolatot, amit alkotmányunk magába foglal, s ami egy tör­ténelmi szakasz harcaiban, a dolgozó nép áldozatos munká­ja nyomán írott betűből élő valósággá vált. Országépítő, szocialista jö­vőt teremtő munkánkhoz szé­les népi* összefogásra, a nem­zet egészének egységes fellé­pésére. erőink egyesítésére van szükség. A párt vezetésével a Haza- Has Népfront-mozgalomban a társadalom- legszélesebb réte­gei kapcsolódtak be a közélet­be és a szocialista építés mun- ’ kájába. NéDünk törekvésére, »erény munkájára, helytállásá­ra nap mint nap számítani le­het az országépítésben. A szo­cialista demokratizmus kibon­takozása népünk minden ré­tegének széles utat nyit közös, nemzeti céljaink formálásához. Közösek elgondolásaink, közös a felelősségünk sorsunk alaku­lásáért. Belső fejlődésünk a társada­lom valamennyi osztályát és réteget felölelő. szocialista nemzeti egység felé halad. Ál­lamunk — a szocialista de­mokratizmus mind szélesebb kibontakoztatása, a tömegek­nek a dolgok intézésébe való bekapcsolódása útján, alkot­mányunk széliemével szoros összhangban — az egyetemes, népi állam irányában fejlődik. A párt és a nép a kölcsönös bizalom jegyében, erkölcsi, po­litikai egységben munkálkodik jövőnk kovácsolásán, hogv a iövő szép ígéretei megvalósul­janak hazánk, népünk javára «s boldogságára. Lenin-reitdile! tüntették ki SeiepiAi Alekszandr Selepim, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagját, a Szovjet Szak­szervezetek Központi Tanácsa­• ■CUV elnökét 50. születésnapja alkalmából Le.nin-rendáel tün­tették ki a kommunista párt és a szovjet állam szolgálatá­ban szerzett érdemeiért. Csehszlovák iisáiírák tallózása a ÜSfí Metiive! A Csehszlovák Kommiu.js.a Párt Központi Bizottsága el­nökségének és titkárságának képviselői szombaton Prágá­ban találkoztak a cseh és a szlovák újságírókkal. Nyílt vitában érintették a XIV. rendkívüli pártkómgresz- :zus előkészítésével összefüggő nagy horderejű politikai kér­déseket. E kérdésekkel kap­csolatban a megbeszélésen Oldrich ■ Cernik, Frantisek Kriegel, Josef Smrkovsky, Cestmir Cisar, Zdenek Mlynar, Vaclav Slavik és Antonin Ká- pek is kifejtette véleményét. A vitában kifejezésre jutott a jelenlevőknek az a vélemé- nyg, hogy maximálisan kell tá­mogatni a XIV. pártkongresz- szus előkészületeit; Kiemelték továbbá, meggyőződésük, hogy a kongresszus jóváhagyja és továbbfejleszti a CSKP januá­ri plénumán megkezdett poli­tikát és elősegíti a Csehszlo­vák Komumnista Párt akció- programjában foglaltak meg­valósítását. Emlékezés magyar partizánokra A c_.l„ . á. ;«i ímsovacon va­sárnap egész napos ünnep­ségsorozattal emlékeztek meg a Hitler-fasizmus elleni ju­goszláviai partizánharcokban részt vett, zömében magyar- rokból álló legendás hírű Pe­tőfi Sándor zászlóalj megala­kulásának 25. évfordulójáról. A Petőfi-dandár Magyaror­szág felszabadításában is részt vett, s tagjai magas ju­goszláv és magyar kitünteté­sekben részesültek. Versenytárs Az amerikai elnökválasztási küzdelemben induló demokra­ta párti jelöltek csaknem egy­hangúlag »figyelmen kívül hagyható körülménynek" minősítették Lester Maddox georgiai kormányzónak azt a Amerikai deficit Az Egyesült Államok kor­mányának közlése szerint az ország fizetési mérlegének de­ficitje ez év második negye­dében 156 millió dollárral csökkent az első < negyedév végén fennállt 663 miliő dol­lárról.-e Maddox? bejelentését, hogy bekapcsoló­dik a versenybe. Humphrey alelnök, a de­mokraták legesélyesebbnek látszó jelöltje szerint Mad- doxnak »kétségtelenül joga van arra, hogy jelöltként in- -duljon, ennek azonban nincs különösebb jelentősége«. Hasonlóképpen nyilatkozott McCarthy szenátor is, aki kü­lön hozzátette, hogy Maddox elhatározása semmiképpen sem befolyásolja az ő (McCarthy) esélyeit, hiszen a maga részé­ről amúgy sem rendelkezik dé­li delegátusok szavazataival. A georgiai- fajüldöző kor­mányzó bekapcsolódásának egy szempontból mégis van jelen­tősége: tovább bomlasztja a d-mokrata párt zilált sorait. A Humanae Vitae, az emberi életről, a szü­letésszabályozásról kibocsá­tott pápai enciklika olyan vi­hart kavart, amilyet a Vati­kán még nem élt m«s. A születésszabályozás tilalma­zott módjairól az enciklika a következő legfontosabb meg­állapításokat teszi: A házasságnak emberi és keresztényi szemléletével kap­csolatban ismét még egyszer ki kell jelenteni, hogy a nemzési aktus megszakítása és mindenefcf elett előre meg­fontolt magzatelhaitás még akkor ís. ha gvóyvászati cél­ból történnék, teljességgel ki­zárandó, mint a születéssza­bályozás megengedett mód­szere. Ue va n csak kizárandó, mint az egyház eddig gyakran hir­dette, a direkt, ' akár végle­ges, akár időleges sterilizá­ció. akár a férfié, akár a nőé. Hasonlóan kizárandó min­den cselekedet, amelv azt tű­zi ki céljául, hogv a házas­társi aktus kezdetén vary vé­gén vagv annak te-méc^.etes következményeinek fejlődésé­ben lehetetlenné tegye a nem­Minden házassági aktusnak nyitva kell. maradnia az élet továbbadására. Az enciklika azzal érvel, hogy a korszerű születéssza­bályozási eljárás széles és könnyű utat nyitna meg a házastársi hűtlenség és az er­kölcsi süllyedés felé. s hogy az ilyen asszony, férje sze­mében rom a tisztelt és sze­retett h5z**otá.rs lenne, ha­nem a fér'-! önző gvönvörének puszta eszköz». Egyetlen szü- Ieféssr-'t>á?.v«'-ásj eliérás, ame­lyet a ka*olikus egvház 1930 óta jóváhagyott, a havi cik­lus termékeden napjainak ki­használása. (Ez azonban egy­általán nem meghízható s ép­pen ezért sok rettegéssel jár.) Egy enciklika hullámai A pápa felhívással fordult a hatóságokhoz, ne engedjék, hogy »a természeti és isteni törvénnyel ellentétes gyakor­lat honosodjék meg törvé­nyesen a társadalom alapsejt­jében, a családban.« Az új éneik! ika_ tulajdon­kénen a régi tanításokat erő­síti meg. Az egyházatyák a test és a világ kísértését az asszonyban látták megteste­sülni, áld már Adámot is bűnbe vitte. Nagy (szent) Gergely pápa 595-ös megál­lapítása szerint a szexualitás bűn — bár bocsánatos bűn, ha az a nemzést szolgálja. Az egyháznak a nemiségről vallott nézetei máig is, leg­alábbis középkori ízűek és zav—‘«ak. A XXin. János által ösz- szeh ívott II. vatikáni zsinatnak kellett volna meg­alkotnia az emberről, az em­beri kapcsolatokról szóló modern teeológiát: foglalkoz­nia a születésszabályozással és a házassággal. János pápa 1963 áprilisában háttagú bi­zottságot nevezett ki a kérdés tanulmányozására. Néhány, hónán múlva személycsere történt a páoai trónon. A bo­nyolult és sürgető kérdéssel kapcsolatban a zsinaton Sue- nens kardinális óva intett: »A zsinatnak legvem gon dia rá. hogv elkerül iön egy újabb Galilm-ügyet.« Mire a zsina­ti küldöttek észrevették, ezt a nagyon fontos kérdést ki­vették hatáskörükből, s a döntést a pártának tartották fopn. *r»í-h éves tviaettságns- di kezdődött. Akárhogy bőví­tették. egészítették ki úiabb tagokkal ezt a pápai tanács­adó bizottságot, a szavazásnál mindig a s zííl eféss zab» 1 vozá s enyhítése melleit adta le voksát a döntő többség. VI. Pál 1966 júliusában kapta kézhez az aktaköteget. Hosz- szan, Hamletként meditált, és végül is nagyon konzervatív döntést hozott. Rómában még mindig a a Nap forog a Föld körül — jegyezte meg a holland ka­tolikus orvosszövetség elnöke, Galilei perére célozva. Akik az ügyben Rámára figyeltek, öt esztendeig vártak kedvező döntésre. ■ Időközben terjedt el a fogamzásgátló tabletta használata. A páoai döntés elkésett. Egy statisztika sze­rint az USA-ban például a 40 milliónyi anyasági korban le­vő asszonynak több mint fe­le él tilalmazott fogamzás- gátló pirulával vagy módsze­rekkel. Amikor egy pszichiá­ter 30 teenager leány édes­anyját megkérdezte, adna-e pirulát a lányának, a többség határozatlan volt. csak néhá- nyan válaszoltak . nemmel, több mint 30 százalékuk azonban igennel. Egy anya közölte: leánya már megkap­ja — a reggeli tejben. Tragikus esetet fogalmaz meg egy kétgyermekes angol édesanya a Sunday Timesbén megielent cikkében. »Mint % katolikusok mil­liói, én is kétségek között találom magam. Két évvel ezelőtt mellrákkal operáltak, s azután azt mondták, nem szabad, hogv gyermekem le­gyen; a terhesség ideién le­játszódó hormonváltozást a rákosodást újra elindíthatja. Orvosi tanácsra szedtem a pirulát, nem minden lelkiis- meretvizsgálat nélkül, miután ezt két pan helyeselte. De most az enciklika határozott és szókimondó, s nem hagy teret az egyén ldM Ismereté­nek és semmiféle félreértés­nek ... Az egyház állásfoglalása a születésszabályozásiból a ka­tolikus asszonyokat másod­rendű pólgárokká változtatta. Elkeserítően szomorú, hogy ezek a cölibátusban élő öreg­emberek Rómában ennyire kívül esnek a világgal való kapcsolattól, hogy olyan cse­kély megértésük van az em­beri szükségletekről és vi­szonylatokról, az emberi ön­fegyelemről és erőről ezekben a nehéz időkben, hogy vissza­vetnének bennünket azokba a sötét időszakokba, amikor a nemiség azonos volt a bűnnel és a parázriasággal, amikor a szülés kötelesség volt.« Az új holland . katekizmus, amelynek elteriedését a Va­tikán igyekszik megakadá­lyozni, a családtervezésről azt vallja, hogy a gyermeket »megfontolt szerelemben« hívják életre. Egészség, la­káskörülmények. személvi meggondolások és sok más tényezőtől függ. hogy a szü­lők hogyan határoznak csa­ládjuk nagyságáról, és abba kívülálló bele nem szólhat. Pedig a hoíland katolikusok 60 százaléka gyakorló hívő, míg az olaszoknak csupán 2—3 százaléka. Az, ami »a Vatikán küszö­bén«, Itáliában történik, nemcsak ként«« tató, hanem országos tragédia. ötmillió ember várakozik arra. hogy törvénvesítsék a válást gvakorlat'lag most is külön (Sínek. A szülotécceaKálvezás tiltott. Hozzávetőleges szá­mítások azt mutatják, hogy évente 900 000 »angyalcsiná­lás« történik. A legszegé­nyebb rétegeknél az asszo­nyok egyharmada »maga se­gít magán« kötőtűvel. Ennek az utóbbi 30 év alatt 800 000 leendő anya élete esett áldo­zatul. T\/f it szólnak az encikli­x . kához a főpapok? 172 amerikai teológus hat világi­val együtt, akik tagjai voltak a születésszabályozással fog­lalkozó pápai bizottságnak, az enciklika t, mint idejét múlt és nem kötelező erejű tanítást elutasították. Kari Rahner, a híres német jezsui­ta teológus »meghökkent« a döní-sen. Suenens kardinális és König bécsi kardinális, a zsinat haladó erőinek vezetői, hírek szerint próbálkozást tettek, hogy megakadályozzák a pápai tanítás nyilvánosság­ra hozatalát. Ők is korszerűt­lennek tartják. A harmadik világban, min­denekelőtt Latin-Ameri kában népességi robbanásról beszél­nek, s arról, hogy ezzel a nö­vekedéssel nem tud lépést tartani a termelés, és fgv a lakosság helyzete nemcsak nem javul, hanem állandóan romlik. Ezért jegyezte meg cinikusan egy amerikai ‘ poli­tikus: többet segít, ha az Egyesült Államok öt dollárt ad születésszabálvozásra. mint száz dollárt segélyre. Wa­shington nemcsak nropazália a születéssmbálynzá.st a bar­rr*í5rífV sril ó G-Hp-p Corí«.1.-ío1. tételei között szerepel is. Elő­zetes becslés sz»»int a követ­kező 12 esztendőben 40 mil­lió es» bér — uagvrés»t «,rí,»_ mekek — pusztul éhe« vaev sorvad el a rossz táplálkozás következtében. A latin-ameri kai papok kö­zül a haladóbbak szembe- szállnak a konzervatívnak tartott pápai enciklikával. Például Chilében 256 pap tiltakozását azzal fejezte ki, hogy elfoglalta a Metropoli- taine székesegyházat. Az or­szágban az egyház vezetői napokra felfüggesztették az egyházi szertartásokat. A ko­lumbiai külügyminiszter kri­tikája a pápa bogotai láto­gatása előtt kormányválságot robbantott ki. A katolikus szaktudósok ügy vélik, következetlenségek és nyilvánvaló tévedések hal­maza az enciklika kezdve az­zal, hogy a természetjog el­vét, amelyre a pápa hívta ké­rik a TT. vatikáni zs:-»t el­utasította. Ezt Az egyház a modern világban elnevezésű konstitucióban maga Pál pá­pa hirdette ki. Más elemzők sértőnek találják a páoa ki­tételeit azokra a más vallású asszonvokra. akik élhetnek a születésszabályozás modem r« ér? szerei vek Ez úi frontvo­nalat nyit, és megnehezíti az a?ig megkezdett párbeszédet más keresztény fetekezetek- kel. Esrvesek a katolikus egy­ház kebelében is újabb sza­kadás lehetőségét emlegetik, s hoffv ez az eré’ves hang. ez a nem demokratikus döntési módszer kockára teszi a II. va*:'-í»i zsinat eredményeit. A Pápai megnyilatkozás é* ez esetben nem véget vetett, a vitának? ha«em vi­haros tiltakozást provokált ki. VI. Pál a zsinaton, a Né­pek haladásáról szóló encik- 1ikátéban a kapitalizmus és a pvarmatosítás iecki«ívév>b ktirveinak elitéi a bé ke melletti áuésteelpláspíöaf,. pozitív szerervrvf látszott. és ez nagyon fontos volt a* egvház megújhodási mozgal­mában. Most sokan teszik fel a kérdést, vajon a Humanae Vitae liberális korszakának végét jelenti-e’ Máté Sándor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom