Somogyi Néplap, 1968. július (25. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-21 / 170. szám

Vasárnap, 1968. július 31. 3 SOMOGYI NÉPLAP Politizálás a mezőn <— Az, hogy párttitkár és egyben elnök- helyettes is va­gyok a ter­melőszövetke zetben, kölcsö­nösen elősegíti a két funkció jó ellátását. Ha kimegyek a mezőre, a tagok közé, az első számú gazdasá­gi vezető he­lyettesének a szemével né­zem, ki hogyan végzi a munká­ját, és milyen a határ, s be­szélgetés köz­ben már nem annyira az el­nökhelyettes, hanem a párt- titkár érvel, vi­tatkozik, dicsér vagy bírál... Somogyi interpelláció idős para ztemberek érdekében Öregségi járadék helyett nyugdíjat — Milyen érzéssel tért haza az országgyűlési ülés­szakról interpellációja után? — Megnyugodva és nem titkolt örömmel. Elfogadtam a munkaügyi miniszter válaszát, mert tudom, hogy ebben a pillanatban többet nem tehet, mint amit megtett: megígérte az ügy alapos megvizsgálását, és az is bejelentette, hogy a vizsgálat után javasolják a rendelkezés szükséges és megfelelő módosítását. Nem akarom semmiképpen eltúlozni a dolgot, de én ezt már úgy veszem, mint a szóvá tett probléma meg­oldásának első lépését, hiszen a miniszter a kérést valóságos gondnak, indokoltnak nyilvánította. Bolhón beszélgettünk Gom- újabb és újabb értesüléseket. baszögi Jenő tsz-elnökkel, a Választókerületében járva még barcsi járás országgyűlési kép­Csizmadia Tibor, a tap­sonyi Rákóczi Termelőszövet­kezet párttitkára mondta eze­ket a szavakat, amikor mun­kájáról s az általa vezetett alapszervezetről beszélgettünk. Csizmadia elvtárs régi politi­kai vezetőnek számít a falu­ban. 1960 óta a község területi alapszervezetének titkára, az idén lett az önálló termelőszö­vetkezeti pártszervezet titkára. Működésének első és második évében indult erőteljes szám­szerű fejlődésnek is az alap­szervezet: tizenötről huszonöt fölé emelkedett az újonnan fölvett kommunisták száma, s többen átjelentkeztek a gép­állomási aiapszervezettől is. A korábban járási, most megyei pártbizottsági tag, párttitkár így beszél munkamódszerük­ről: — Külön alapszervezete van a gépjavító állomás, az erdé­szet, a község és a termelő- szövetkezet kommunistáinak, s a négy alapszervezet tevé­kenységét a csúcsvezetőség irá­nyítja. A község gazdasagpo: litikai és kulturális életének ily módon való koordinálása célravezető, mindig ott segít­hetnek a kommunisták, ahol a legnagyobb szükség van rá­juk. Az általános tájékoztató­kon kívül esetenként egy-egy alapszervezeti titkár beszámol tevékenységükről, elmondja, miben adhatnak és miben vár­nak támogatást. A csúcsveze­tőség pedig minden hónap ele­jén megbeszéli a község veze­tőivel az adott hónapban ese­dékes feladatokat... Hogyan érvényesül a pártirányítás, pártellenőrzés a Rákóczi Tsz-ben? A felelős­ségre vonásnál következetesek, hiszen párthatározatok végre­hajtásáról van szó. A párttit­kár munkáját tulajdonképpen a csaknem tízévi pártvezetési gyakorlat könnyíti, s az, hogy a gazdasági vezetők — a tsz- elnök, a főagronómus, a fő­könyvelő — is kommunisták, s rájuk kötelező érvényűek a párthatározatok. A termelőszö­vetkezet elnöke a csúcsvezető- ség tagja, de ott van a legtöbb alapszervezeti vezetőségi ülé­sen is. Javaslatok cserélődnek, viták zajlanak olykor, s így jutnak el a helyes kezdemé­nyezések a megvalósuláshoz. A szövetkezet középtávú fejlesz­tési tervét a párttitkár részvé­telével készítették el; kommu­nisták kezdeményezésére kor­szerűsítették a kiserdei tehe­nészetet, negatívizálták az ál­latállományt. A párttitkár és a főagronómus papírdarabkákra vázolt elképzelését a borjúne­velő fejlesztéséről később a gazdasági és pártvezetőség is megvitatta, s mivel pénzügyi kihatása is van a tervnek, be­vonták a fejtörésbe a kommu­nista főkönyvelőt is — így épült fel ez a ma már üzemelő létesítmény... — Mindez, úgy gondolom, helyet kap majd az ősszel sor­ra kerülő vezetőségválasztó taggyűlés beszámolójában. — Igen. A gazdálkodási eredmények mérlegelésén kí­vül felmérjük, hogyan használ­ta ki a szövetkezet a gazdaság- irányítás reformjából adódott lehetőségeket, és megvizsgál­juk a munkastílusunkat is. Leszűrjük belőle a hasznoisít­A hajókabinban fullasztó a hőség. A vízre hajló fűzfák nem nyújtanak enyhülést, csak a szellőt fogják vissza. — Vessék le az inget, úgy jobb. Az itteniek fürdőnadrágban állják körül az asztalt. A két búvár egymás mellé sodródik. Kiss Gyula, a mester, halk szavú, vékony ember. A tár­sa, Szabó Gusztáv megtermett, birkózó alkatú. Az arcukon a fáradtság mély gyűrődéseket húzott, s emiatt hasonlítanak egymáshoz. Motorcsónak hozta őket a munkahelyről. Mielőtt eljöt­tek, robbantottak. A detoná­ció megrengette a partot és magasra dobta a vizet. — Vak sötét van a víz alatt. A hordalék miatt egy méterre már_szinte semmit sem lehet látni. A mester folytatja a mon­datot: — A búvárnak mindig ne­héz a munkája, de itt külö­nösen az. Olykor egész rönköket hoz fentről a Drá­va. Azért van ez, mert nem rendezett a medre. Még a beszélgetés kezde­tén egymás mellé állt a két ember, s végig így maradtak. A víz alatt szokták meg ezt. Ott egyedül nem boldogul­nának. — Legtöbbször csak fekve vagy térdenállva lehet men­ni a víz alatt. A hídroncs na­gyon belemosódott már az iszapba. S ha este leszívat­juk róla a hordalékot, reg­gelre ismét feltöltödik. A volt vasúti híd adatait papírról sorolják: 1885. augusztus 18-án avatták, 1901-ben megerősítették, 1944­hatót, és okulunk a hibákból. Tény, hogy a problémák sorra megoldódnak, évről évre ke­vesebb a fogyatékosság. A párttagok segítségét egyre ha­tározottabban lehett érezni: segítenek azzal, hogy szólnak, ha valahol hibát látnak, intéz­kedést kérnek olyan esetekben, amikor egyedül nem boldogul­nak. És ami nagyon fontos az eredményes munkához: a párt­szerű együttműködés a gazda­sági vezetőkkel. Arra gondo­lok, hogy a népszerű és »nép­szerűtlen« feladatokon meg­osztozunk az elnökkel, s ha szembe kell néznünk a gon­dokkal, nehézségekkel, nem hárítjuk egymásra a felelős­séget. — A legutóbbi megyei párt- értekezleten beszámoltam ar­ról, hogy a legközelebbi párt­értekezletig harminc forintról negyven forintra emelkedik nálunk egy-egy munkaegység értéke. Nyugodtan mondhat­tam ezt, mert ismerem az adottságainkat. Nem is kellett volna várnunk a pártértekez­letig, már az idén elérhettük volna ezt az összeget, ha egy kicsit kedvezőbb az időjárás ... Az emberek mindenáron kapás részeskukoricát akartak művelni. Nehéz volt meggyőz­ni őket arról, hogy a vegysze­rezés az ő erejüket kíméli, rá­adásul a részesedésüket is nö­veli. Végül is hallgattak a szóra, s így jártak jól. Ma már ragaszkodnak hozzá, hogy a háztáji kukoricájukat is vegy- szerezzék. Lépésről lépésre vezet eredményre a mezei po­litizálás ... ben felrobbantották. .4 híd­szerkezet összsúlya: 852 ton­na. — Néhol tizenegy méteres víz is van felette. Ha ott dol­gozunk, az már keszonmunka. A nyomás ott 1,1 atmoszféra. Innen a fáradtság. S ehhez még egy adatot tesznek: na­ponta 3,5—4,5 órát töltenek a víz alatt. — Az erős sodrás miatt az ember az energiájának jó ré­szét sokszor arra használja fel, hogy megtartsa magát. És ilyenkor sűrűn jönnek a sze­münk elé a kis karikák. Ak­kor meg kell állni. Nincs tovább, ez a kimerülés első jele. Ha nem hiszi el, hogy így van, menjen le. — Rendben — vágom rá, inkább reflexszerüen, mint tudatosan. Szabó Gusztáv szólal meg utána: — Sok ember megpróbálta már, de eddig még csak na­gyon kevesen értek le a me­derbe. Tudja, mi a legrosz- szabb? Amikor a sisakot el­lepi a víz. Jön a sötét, s a dobhártyán zúg a viz. Aki nem ismeri ezt, annak kísér­teties. — Gondolom, ezen maga is túlesett. — Véletlenül. — Ezt nem értem. — Beosztottak a búvárok mellé kisegítőnek. Aztán egy­szer be kellett ugrani. A Ba­latonban, álló vízben, köny- ni/ebben megy az ilyesmi. Az első után jött a második, és akkor megkaptam a plusz pénzt. Ez tetszett. Gondoltam, csinálom két évig, összesze­dem a forintokat, és tovább állok. Ennek tizennyolc éve. Sört iszunk. A fárasztó munka után jólesik. — Ide rengeteg energia kell. Ha hiszi, ha nem, he­tente háromszáz forint megy el a kosztra. — Elhiszem. — És néha kell egyet koc­cintani is. Napközben kimerül az ember. Jólesik utána. Csónakba ülünk, megyünk a búvárhajóra. Űtközben azt kérdem: lehet-e barátja a bú­várnak a víz? — Először is a víz alatt mi büdös levegőt kapunk. Mert a gumicső szaga megérzik rajta. Másodszor elveszi tö­viselojevel, aki a parlament mostani ülésén interpellált Ve­res József munkaügyi minisz­terhez — a hivatalos megfo­galmazás szerint — a termelő­szövetkezeti tagok nyugdíjjá- rulékát érintő egyes kérdések tárgyában. Amikor az interpel­lációk kerültek sorra, neki ad­ták meg először a szót. Nyu­godtan, magabiztosan beszélt — és nemcsak azért, mert ke­zében tartotta az interpelláció előzetesen általa megírt rövid, tömör szövegét. Főként az adta meg magabiztosságát, hogy tudta: bolhói, barcsi, járásbeli, somogyi, sőt az ország más vi­dékein lakó öreg parasztembe­rek nevében emeli föl szavát. Otthon, falujában figyelt föl először erre a kérdésre. Aztán elmondta a megyei csoportülé­sen. Képviselőtársai biztatták: interpelláljon a júliusi ülés­szakon. Ha lehet, ekkortól fogva még alaposabban tanulmányozta a választott témát. Elment Barcs­ra, a tsz-jogászok területi ér­tekezletére, és ott, a tsz szö­vetség rendezvényén szerzett lünk a fényt. Csípi a kesztyűn kérésziül a kezünket, ha hi­deg. Higgye el, ha az ember leér a fenékre, pontosan meg tudja mondani, mennyi ott a hőmérséklet. Aztán mikor végignéztük a felszerelést: — De a víztől lehel isiászt is kapni. Ez nálunk foglalko­zási betegség. Volt egy idős kollégánk. Az már nem tudta kinyújtani az újjait. A papír sem maradt meg a ke­zében. Pedig mindig felöltö­zünk. A gyapjú ruha ott van az öltöny alatt. És nyáron ez nagyon rossz, mert mire le­érünk, összeizzadjuk magun­kat. A szemünket úgy csípi a veríték, hogy alig lehet elvi­selni. — Mit csinálna a legszíve­sebben? — Kapálnék a kertben meg szőlőt metszenék. Hosszan nevetnek. Aztán ismét a hidra terelődik a be­szélgetés: — Azért nehéz, mert senki sem tudja, hogyan fekszik a víz alatt. Ha egy hajót kell megkeresni, annak legalább a formáját tudjuk. De itt? Ta­pogatunk és sokat mérgelő­dünk. Néha még éjszaka, ál­munkban is azon törjük a fe­jünket. hogyan lehetne köny- nyebben kihúzni. Kercza Imre A Kaposvári Gépjavító Vállalat segédmunkásokat keres felvételre jó kereseti lehetőséggel. Jelentkezni lehet az anyag- és áruforgalmi osztályon, Kaposvár, Jutái út 7. szám alatt. (10060) több személyes tapasztalatot gyűjtött. Beszélt gyakorlott társadalombiztosítási ügyinté­zőkkel, s csak ezután fogott tollat a kezébe. Most itthon, elnöki dolgozó- szobájában mégsem a leírt szö­veget idézi, hanem bolhói em­berek sorsával, életkörülmé­nyeivel bizonyít. — Soroljam mind a négyüket, akiket nem­sokára hátrányosan érintenek a rendelkezés előírásai? — vá­laszol kérdéssel az újságíró kérdésére. Kis följegyzésére pillant, és máris kezdi: — Kolics József most 70 éves; 1959. december 29-én lé­pett be a tsz-be, tehát ez év végéig szeretné megszerezni u tizedik nyugdíjévét, így január elsejével nyugdíjba mehet, ha módosul a rendelkezés. Felesé­ge 1967. április 1-töl öregségi járadékos. Attól kezdve a férj már nem szerezhet újabb, nyugdíjba beszámítható időt, és ahelyett, hogy saját jogán magasabb összegű nyugdíjban részesülne, be kell érnie to­1 QAQ februárjában írtunk a szabadi termelőszö­vetkezet megerősödéséről, eredményeiről. A cikkben megemlítettük Gulyás Laci nevét is »Kíváncsiskodóból tsz-tag« alcím alatt. »Tisztelettel a hangjukban emlegetik a 17 éves Gulyás Laci nevét a faluban. Ö a legfiatalabb tsz-tag. 1962-ben egymaga több mint 500 mun­kaegységet szerzett. Szereti az állatokat. Ahogy meséli elein­te csak kíváncsiskodni ment az istállóhoz, és szórakozásból segített. Egyre nélkülözhetetle­nebbé vált később az állatok körül.« — Mi történt az öt év alatt? Válfcozott-e döntően az élete? — Nagyon sokat. Ott kez­deném, hogy traktoros let­tem, .. — Miért? Hiszen emlékszem rá, olyan szeretettel és gon­dossággal foglalkozott a lo­vakkal. .. — Nézze, azután, hogy ott találkoztunk, egy kis idő múlva rájöttem, a gépesítéssel a lovak »kimennek a divat­ból«. Itt is, ott is olvastam, hallottam a gépek térhódítá­sáról a mezőgazdaságban. Apám már régóta traktoros, gondoltam, folytatom én is az ő szakmáját, nagyobb jövőm lesz... IT aposivárra járt három- hónapos iskolára, a gép­javító állomásra. Egy UTOS— 45-ön tanulta meg a traktoro­zást, ezen a gépen dolgozik azóta is. — Eleinte egy kicsit szokat­lan volt a gép, a kézmozdu­latoknak be kellett idegződni. de mér nincs probléma. Időnként szerelési tudomá­nyára is szükség volt. Hol a vábbra is a felesége 260 forin­tos havi járadékához kapott 40 forint házastársi pótlékkal. Kolicsék így jelenleg havon­ta 300 forintot kapnak. 1969. január elseje után pedig — ha a rendelkezés módosul és le­hetővé teszi —, legkevesebb 400 forint nyugdíj és 100 forint házastársi pótlék, összesen 500 forint jár nekik havonként. Éppen 200 forint a különbség. — Nagyon nagy pénz ez az ilyen öregeknek, akiknek ke­vés a bevételük — húzza alá emberközelből mérlegelve a kérés fontosságát, indokoltsá­gát a képviselő. Ebben a faluban még Ko­vács József éjjeliőr, Laklia József meg Mazaga Ferenc — akik a kertészetben és másutt tesznek-vesznek — tehát ők azok, akiknek feleségük jára­déka helyett január 1-től, jó fél év múlva már nyugdíjat hozhatna a postás. A SZOT Társadalombiztosí­tási Főigazgatóságát az MSZMP Somogy megyei Bi­zottsága is megkereste már az idén ebben az ügyben — erre is épített az interpelláló kép­viselő. A válaszlevél az alap­rendelkezés tilalmára hivatko­zik. Ezért szükséges azt kiegé­szíteni, módosítani, hiszen 1967. január 1. óta, amióta érvény­ben van, megmutatkozhatott említett hátránya. A még dol­gozgatni tudó idős emberek hadd szerezzék meg a szüksé­ges nyugdíjéveket, hadd kap­hassanak a házastársuk 260 forintos járadéka meg a 40 fo­rintos pótlék helyett nyugdíjat — ez a kérés lényege. — Vé­leményem szerint az érintett tagok kérése teljesíthető, és az a tisztelettelies kérdésem, hogy ebben az ügyben várható-e kedvező intézkedés — mondta interpellációja befejezéséül. szabályozót kellett megcsinál­ni, hói az adagolóval volt a baj, ezt hozta rendbe. Mezőn történt a meghibásodás, hely­ben meg is javította. — Elégedett vagyok a i gé­pemmel. Most azért hoztam be, mert át kell állítani egy másik munkához. Jól megy vele a munka. Márciusban a vetésre szórtam a műtrágyát. Hetven holdnál nem adtam alább naponta. Igaz, akkor egy-egy nap kétszáz forintot is megkerestem. Ennek ellenére azt bizony­gatja, hogy öt évvel ezelőtt több pénze volt. Évente gyak­ran elérte a 7Ó0 munkaegysé­get. — Most kétezer-egyszáz fo­rint a fizetésem, erre csak az jön, amit a kiváló minőségű munkáért kapok. Most öntö­zök. Éjjel dolgozom, hogy nappal tudjanak ügyködni a kertészetben. Este nyolctól reg­gel nyolcig ülök a gépen. így változott tehát a tsz-ben a munkaterülete. A magán­életében is bekövetkezett egy nagy esemény: nemrégen nő­sült. — A feleségem a szőlészet­ben dolgozik, három év óta szerződött munkás. Megnősül­tem, mert szép ugyan a le­gényélet, de azt is meg lehet unni egy idő után. Együtt majd többre megyünk ... Faxa István szerelő hallgat­ja a beszélgetésünket. — Tud-e segíteni Laci a sze­relésben? — Szokott is. Van érzéke hozzá, érdemes volna jobban foglalkozni vele ... \f an is ilyen tervem —- ’ mondja Gulyás László - . hisz ha kitanulnám, komp­lett szakma lenne a kezemben. S. M. Állami gazdasagok, TERMELŐSZÖVETKEZETEK, FIGYELEM! MŰANYAG ÉS ALUMÍNIUM HULLÁMLEMEZT raktárról történő szállításra vállalunk. Megrendelése­ket a következő címre kérjük: Baranya—Tolna megyei Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat telepe, Szekszárd, Keselyűsi út. (10 252) Hernesz Ferenc------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------N Emberek a. víz alaíf A miniszteri választ ismerjük, és az érdekeltek az intézke­dést bizonyosan kellő türelemmel várják. A képviselő-tsz - elnök, úgy érzi, jó szolgálatot tett e probléma megoldásának előkészítésével, hiszen oly« emberei érdekéről van szó, akik maradék erejüket szövetkezetük, közösségük és önma­guk együttes boldogulására igyekeznek hasznosítani. Kutas József ŐT ÉV M

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom