Somogyi Néplap, 1968. július (25. évfolyam, 153-178. szám)
1968-07-13 / 163. szám
SOMOGYI NÉPLAP 2 Szombat, 1968. július IS* Folytat ja tanácskozását az országgyűlési Rendkívül erős vhar a Balatonon DR. DIMÉNY IMRE: Az aszály csökkentette kedvező kilátásainkat Beszédének első részében tájékoztatást adott a tárca elmúlt évi eredményeiről: — Az 1967-es év eredményes volt az élelmiszer-gazdagság egészében és az egyes ágazatok területén is — mondotta. — A mezőgazdaság termelése egy százalékkal, az élelmiszeriparé 9-cel, az elsődleges faiparé pedig 4 százalékkal haladta meg az 1966. évit. Még gyorsabb ütemben nőtt az árutermelés. Az 1966. évihez mérten tavaly egy százalékkal volt nagyobb a hús, illetve az állati termékek, 13 százalékkal pedig a növényi termékek felvásárlása. Erinek eredményeképpen az élelmiszerek központi készlete az 1966. évit tavaly 6,6 százalékkal haladta meg. A nagyobb készlet és az ennek nyomán jelentősen felfelé ívelő élelmiszeripari termelés biztonságosabbá és kulturáltabbá tette a lakosság ellátását, javította az élelmiszerek választékát, segítette az exportlehetőségek kihasználását —mondotta, majd egyes ágazatok termelésének elemzése után megállapította: Számos probléma adódik a vállalati kapcsolatok terén is a termelő-felvásárló és feldolgozó üzemek viszonyában. Jogosan vetik fel a mezőgazdasági termelőüzemek, hogy nem érvényesül eléggé a gyakorlatban a gazdasági kapcsolatban álló válFelszólalásomban az állattenyésztés fejlődésével, illetve az új gazdaságirányítási rendszernek az állattenyésztés fejlődésére gyakorolt hatásával szeretnék foglalkozni. Sajnos az állattenyésztés nehéz esztendő előtt áll az aszály miatt. Ezért sürgős intézkedésre van szükség. Két út mutatkozik járhatónak; az egyik az abrakimport, amelyet nem tudunk elkerülni, a másik pedig: véleményem szerint a mezőgazdasági üzemeknek sokkal többet kell tenni ebben az esztendőben annak érdekében, hogy a rendelkezésre álló mellék- termékeket felhasználják. Az abrakimport kérdéséhez kapcsolódóan egy másik kérdéskomplexumot is szeretnék felvetni. Az országot járva sokszor hall az ember olyan véleményt, amely a mezőgazdaságot marasztalja el a többlet abrakimportért, mintha a mezőgazdaságban dolgozó fizikai és szellemi dolgozók tehetnének ennek az okáról, az aszályról. Ügy gondolom, hogy egységesen kell fellépnünk ez ellen a hangulat ellen, és itt szót kell ennek adnunk azért, mert ez az irányzat véleményem szerint káros, nem igaz azért, mert a mezőgazdaság dolgozói ebben az esztendőben, ezen a tavaszon olyan kiemelkedően jól dolgoztak, hogy azt mondhattuk: ha az időjárás is jó lesz, akkor valóban eddig nem látott eredményt ér el a mezőgazdaság. Rámutatnák arra is, hogy a többlet abrakimport lényegében véve tejjé és hússá alakul át, amely szintén belekerül a külkereskedelmi forgalmunkba is, mert elsősorban piacra kerülő export-állat lesz. Ügy gondolom, hogy az említett vélemény azért is káros, mert a népgazdaság egyes ágazatai között ellentétet szül, amelyre nincs : zükség, itt nem egymás hibájának a keresésére kell törekednünk, hanem arra, hogy mindnyájan közös erővel próbáljuk a gondokat lalatok kölcsönös érdekeltsége. Egyes állami és szövetkezeti vállalatok még ragaszkodnak régi monopolhelyzetük fenntartásához, és a felvásárló és feldolgozó vállalatok megbízottai nem eléggé önállóak a szerződéses kapcsolatok feltételeinek kialakításánál. A miniszter ezután az aszály okozta helyzetet elemezte. Hangsúlyozta: — Élelmiszergazdálkodásunk ez év első felében is a tervek szerint alakult, sőt egyes termékekből — mint például a hús, a tejtermék, a tojás — az előirányzatokat meghaladó készleteink vannak. Kétségtelen azonban, hogy az évtizedek óta nem tapasztalt aszályos időjárás az idei kedvező kilátásainkat, reményeinket csökkentette. Az ideihez hasonlítható jó minőségű munkát még nem végeztek a szántóföldeken. és ez jelentősen csökkentette az időjárás káros hatását. Minden jel arra mutat, hogy az aszály ellenére kenyérgabona-termésünk eléri az utóbbi öt esztendő átlagát, és az idén is lényegében saját termésből biztosítjuk az ország kenyerét. Ilyen körülmények között ez jó eredménynek számít; szocialista mező- gazdasági nagyüzemeink életerejét és szilárdságát tanúsítja. Olyan helyzetben mondhatjuk ezt el, amikor az egy DR. GUBA SÁNDOR: tartunk, engedtessék meg nekem, hogy az előbb, Inokai képviselőtársam által felvetett problémára mint mezőgazdász válaszoljak, és elmondjam: azzal, hogy ha mi megmagyarázzuk, miért nincsen öntözőberendezés alkatrész, azzal sajnos ezekhez még nem jutunk hozzá és a mezőgazdaságnak éppen úgy hiányzik, mintha nem magyaráznánk meg. (Taps!) Lényegében véve tehát arra lenne szükség, hogy minden ágazat söpörjön a saját háza táján. Ügy gondolom, hogy az iparnak is és a mezőgazdaságnak is van mit söpörnie a saját portáján. Ha ilyen problémák vetődnek fel, akkor ezeknek a megoldását is kölcsönösen kell keresni. Legyen szabad az állattenyésztés kérdéseivel kapcsolatban egy másik kérdéscsoportra is kitérni az aszályon túlmenően, mert úgy gondolom, hogy az aszállyal nem magyarázhatjuk az állattenyésztés jelenlegi helyzetét. Az új gazdaságirányítási rendszernek egyik legfontosabb kritériuma, legfontosabb pontja, hogy eltörölte a kötelező állatlétszám-előírásokat és lényegében véve itt is a gazdasági ösztönzők azok, amelyek az állattenyésztés fejlesztési irányát kialakítják. Ha most már azt nézzük meg, hogy ezek a gazdasági ösztönzők milyen irányban hatnak, és előreviszik-e az állattenyésztést, nem mondhatjuk egyértelműen azt, hogy igen. Annak ellenére sem, hogy az elmúlt esztendőben alkalmazott új árak sok vonatkozásban segítettek. Mindjárt hozzáteszem persze azt, hogy le is vontak annak értékéből az abrakár-emelkedé- sek és a többi ármódosulások. Arra is utalni kell, hogy milyen veszteséget jelent a mezőgazdaságnak az átvétellel kapcsolatos nehézség, amely forintban jelentkezik és a jövedelmezőséget rontja. Ezeknek a következménye, hogy az állattenyésztésen beév alatt lehullott. csapadék mennyisége 40—50 százaléka az ötven év átlagának. Ahol a csapadék mennyisége elérte a 60—65 százalékot, mint például Békés megyében, ott a múlt évivel lényegében azonos mennyiségben termett a kenyérgabona. — Természetesen a rendkívüli időjárás következtében vannak kiesések is. így szálas és tömegtakarmányokból borsóból, egyes zöldség- és gyümölcslélékből hiány mutatkozik. A kiesések összességében komoly gondot okoznak a termelőknek és a fogyasztóknak egyaránt. Az utóbbiak is érzik az aszály következményeit. így például egyes zöldségfélék ára 15—20 százalékkal magasabb a múlt évinél. Tény az is. hogy ha ez a példátlan. nagy szárazság tovább tart, akkor egyes zöldségfélékből nem szárr/tha- tunk nagyobb piaci felhozatalra. Ez növeli az ellátási gondokat és nem tesz lehetővé olcsóbb árakat. A miniszter befejezésül hangsúlyozta: az aszály okozta gondok megoldása további sokrétű intézkedést kíván a termelés, a felhasználás és az ellátás területén egyaránt. Ezután dr. Guba Sándor, a kaposvári járás képviselője, a Kaposvári Felsőfokú Mező- gazdasági Technikum igazgatója emelkedett szólásra. mint ahogy várhatnánk. Sőt továbbmenve, ha a megoszlást nézzük, akkor azt tapasztaljuk, hogy talán legjövedelmezőbb ma a baromfitartás, valamelyest még ugyancsak elfogadható a sertéstartás, de a szarvasmarhatartásról már korántsem mondhatjuk ezt el. Tapasztalható több üzemben is az, hogy sajnos egy részük már keresgeti útját annak, hogy a szarvasmarha-tenyésztést milyen mértékben lehetne esetleg csökkenteni. A számok azt mutatják, hogy ilyen tendenciával csakugyan szembe kell néznünk. Sajnos, ma már módosítani kell a kiadott tájékoztatóban levő megállapítást, amely szerint szarvasmarha-állományunk 80 000 darabbal több, mint az elmúlt esztendőben. Mert ehhez legyen szabad még a további néhány számot is ismertetnem. 1967 januártól júniusig mintegy 30 000 darab tehénre, viszont 1968 januártól júniusig mintegy 125 000 darabra kötöttek értékesítési szerződést. Ugyancsak hasonló tendenciát mondhatunk el az üszők vonatkozásában is, mert 1967 januártól júniusig mintegy 76 000-re, 1968 azonos időszakában mintegy 103 000 üszőre kötöttek értékesítési szerződést. Ezt a kellemetlenséget még az is fokozza, hogy 1968-ban januártól áprilisig mintegy 15 000 üszővel termékenyítettek kevesebbet, mint az elmúlt esztendőben. Ha a fő mutatók alapján megpróbáljuk becsülni a szarvasmarha-állományunknak várható alakulását 1968 végére, akkor arra az eredményi« jutunk, hogy az év végén mintegy 50—60 ezer marhával, és ezen belül mintegy 30—40 ezer tehénnel lesz kevesebb, mint jelenleg. A következőkben a létszám- csökkenés várhatóan még nagyobb mértékű lesz. Ezzel is indokolni kell tehát azt, hogy részint az aszály közbenjötté- ről van szó, cje másrészt az előbb említett jövedelmezőségi tendenciák is közrejátszanak abban, hogy a szarvasmarha-állományunk növekedési tendenciája megtorpant, sőt most már visszaesik. Az okokat keresve engedtessék meg, hogy beszéljek az értékesitési problémákról is, amelyeket ugyan már több hozzászóló is érintett, de amelyekkel úgy gondolom, szélesebb körben szükséges foglalkoznunk. Ezek között említést kell tennem elsősorban a tej értékesítés nem idei. hanem elmúlt évi nehézségeiről, hisz idén sajnos, éppen az aszály miatt úgy tűnik, hogy nem lesz ilyen problémánk. De a múlt esztendőben volt. Azt kell elmondani, tejértékesítésünkkel kapcsolatosan. hogy sajnos tej- ‘enrelősürk kevéssé jövedelmező és nagyobb volumenű exporttal sem most, sem a későbbi jövőben nem számolhatunk. Tehát a termelést elsősorban a belső piacnak kell felvennie. Nézzük meg, hogy milyen lehetőségek vannak erre. Legyen szabad ezt az átlagos tej- és tejtermékfogyasztással jellemezni. Hazánkban jelenleg az átlagos, egy főre jutó tej- és tejtermékfogyasztás évente mintegy 100—110 kilogramm, összehasonlításként a skandináv államokban ez a szám mintegy 320 kilogramm. , Az Élelmezéstudományi Intézet adatai szerint a korszerű táplálkozáshoz évente mintegy 208 kilogramm tej és tejtermék fogyasztása szükséges. A belső fogyasztásnak van tehát igénye. Különben a belső termelésünket — remélhetőleg jobb esztendők lesznek, mint az idei — a későbbiekben nem tudjuk elhelyezni. Említést kell még tenni a falusi tej ellátásról is, ami úgyszólván nincs megszervezve, mert ehhez egy olyan hűtőlánc kellene, amely biztosítaná a kulturált és az egészségügyi szempontoknak megfelelő ellátást. Ezután a vágóállat-értékesítéssel foglalkozott és elmondotta. — Legyen szabad ezt is néhány számmal kezdenem. 1968 . januárjában mintegy 32 700 sertés maradt termelőszövetkezeteinkben vissza a következő hónapi átvételre. Februárban mintegy 27 000 darab, márciusban pedig 38 500 darab. Ez, ha szerényen becsüljük, azt jelenti, hogy a sertéseket mintegy egy hónappal tovább kellett tartani, ha minden, a többlettartással előálló veszteséget figyelembe vesszük, akkor becslés szerint sertésda- rabonkánt mintegy 550 forintos veszteséggel számolhatunk. Ez országosan, csak a termelőszövetkezeti vonatkozásban, az előbbi hónapokban 54 500 000 forint veszteséget jelent, amit a termelő- szövetkezeteknek kell viselni. Saj'nos az ilven problémák a jövedelmezőség realizálásában igen nagy mértékben esnek latba és hátrányosan befolyásolják a megfelelő jőve-, delmezőségi arányok kialakulását. Elmondhatnánk ezt a vágómarhaértékesítés vonatkozásában is, Végezetül a szarvasmarhatenyésztéssel kapcsolatosan legyen szabad még egy javaslatot tenni, miután itt gyors intézkedésre van szükség. Felvetem, nem lenne-e célszerű biztosítani az első borjazás után korábban már fizetett négyezer forintot, amelynek folyósítását eltörölték. összefoglalva tehát azt mondhatjuk, hogy a jelenlegi aszályos esztendő igen komoly próba elé állítja állat- tenyésztésünket. Kérem az illetékes kormányzati szerveket, mindent kövessenek el a gondok enyhítésére. A felszólalások után Vályi Péter pénzügyminiszter válaszolt a vitában felmerült kérdésekre, majd interpellációk következtek. Ezek során megyénkből Gombaszögi Jenő, a barcsi járás képviselője, a bol- hói Határőr Tsz elnöke a termelőszövetkezeti tagok nyugdíjjárulékát érintő egyes kérdések tárgyában interpellált a munkaügyi miniszterhez. Az ülésszak ma folytatódik. A nagy meleget felváltó zivatarfront csütörtökön rendkívül erős viharral tört a Balatonra. A késő délutáni órákban 65—70 kilométeres óránkénti sebességű széllökések pásztázták végig a Keszthely —Fonyód és Badacsony közötti térséget. A vihar kisebb szünetek után az éjszakai órákban átterjedt a Balaton egész térségére. A meteorológiai előrejelző szolgálat már csütörtökön reggel jelezte a veszélyt a balatoni strandokén tartózkodó mintegy 150 ezer főnyi vendégseregnek. Délután fél háromkor újabb oiros rakétával igyekeztek fokozottabban felhívni a strandolok figyelmét a rendkívüli ’iharra. A többszöri figyelmeztetés ellenére igen sokan .tartózkodtak a parttól távol a délutáni órákban is, amikor az erős déli szél találkozott a Sopron környékén hazánkba betört zivatarfront erős széllökéseivel. Az északira forduló szél hevessége ellenére átmenetileg kedvező helyzetet teremtett a Balatonon: a somogyi oldalról északi irányba sodródókat visszaszorította a part közelébe. Csütörtök délután negyed négykor alacsonyan szálló ellenőrző repülőgép próbálta visszatartani azokat a strandolékat, akik az óvintézkedésekkel mit sem törődve, önfeledten élvezték a hullámfürdőt. A késő délutáni órákban a szél sebessége helyenként már meghaladta az óránkénti 70 kilométert és egészen éjfélig szünet nélkül tombolt a vihar. Eközben a révkapitányság mentőhajói szinte percnyi szünet nélkül dolgoztak, hogy kimentsék az életveszélyes helyzetbe került fürdőzőket. A megfeszített munka ellenére négy ember esett áldozatául a balatoni viharnak. Madár Gáborné zalaegerszegi lakos a baiatonboglári strandon fürdött, vízimatracon sodródott a mélyvízű területek- "e. A közelben tartózkodó férj élete kockáztatásával próbálta kimenteni a segítségért kiáltozó feleségét. Csaknem egyórás küzdelem után végre mindketten partra értek, a férfi már csak élettelenül tudta feleségét a segélyhelyre vinni. Az orvosi megállapítás szerint az asszony riadalmában szívbénulást kapott. Marinca József háromgyermekes debreceni lakos a keszthelyi Helikon strandon 150 centiméteres vízben fulladt meg. Bódis József pécsi lakos, aki a fonyódi hajóállomás közelében tiltott helyen fürdött, ugyancsak életét vesztette. Viszonylag sekély, alig egyméteres vízben fulladt meg Frantisek Rehák csehszlovák állampolgár, kraszlicei lakos, aki a siófoki Kék-Balaton kemping közelében a figyelmeztetések ellenére is vízben .maradt. A révkapitányság motor- csóhakjain és mentőhajóin kívül önfeláldozóan részt vettek a mentésben a MAHART-hajók személyzetének tagjai is. A heves viharban több mint 60 embert mentettek ki életveszélyes helyzetből. Két lengyel turistát három kilométerre a parttól az utolsó pillanatban sikerült az egyik mentőhajó fedélzetére venni. Balatonszéplak partjai közelében egy 65 éves asz- szonyt a gumimatraca alól alig-alig sikerült élve kimenteni. A balatoni révkapitányság mentő egységei még az éjszakai órákban is többször átvizsgálták a vízterületeket. A Belügyminisztérium három repülőgépe pénteken sokáig cirkált a víz fölött, de a figyelők újabb rendkívüli eseményt nem tapasztaltak. lül a jövedelmezőség koránt- enyhíteni, és hogy ha már itt i sem alakul olyan előnyösen, Szeretettel meghívjuk Balatonboglárra a népi zenekarok július 17—18-án tartandó országos versenyének döntőjére a HULLÁM vendéglátó kombinátba. Program: július 17-én 15.00 órától zenekari döntő az ország nyolc legjobb szövetkezeti népi zenekarának részvételével. Július 18-án 20.00 órától magyarnóta-est Fellépnek: Zentay Anna, Solti Károly, Bálint Sándor, Gaál Gabriella, Zala Tóth Erzsébet, Szalay László. Konferál: dr. Hegedűs János. Az egyesített zenekart Kozák Gábor József, a népművészet mestere dirigálja. Asztalfoglalás a Hullám Szállónál! Telefon: 94 (10048) Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet. iArany-, ezüst tárgyait új fölemelt áron megvásárolják az óra- és ékszerboltok Különleges nemesfém- és drágakőtárgyat csak a Budapest V., Párizsi, utca 5. sz. alatti boltunk vásárol. (5211) Hathatós segítség szükséges az állattenyésztés nehézségeinek leküzdéséhez \
