Somogyi Néplap, 1968. július (25. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-07 / 158. szám

lOMOGTI NÉPLAP 4 Vasárnap, 1968. július T. Hozzászólás cikkünkhöz Ma is szórakozás a diafilm A tízéves diafilmkölcsön- zésről írtunk cikket lapunk május 15-i számában. A so­mogyi könyvtárak tapasztala­ta alapján megfogalmaztuk, hogy a tv elhódította a gyere­keket, egyre kevesebb diafil- met kölcsönöznek. Javasoltuk, hogy a Diafilmgyártó Válla­lat a közületek és mások megrendelése alapján is ké­szítsen diafilmet vagy diapo- zitívot. Keresztes Mihályné, a Ma­gyar Diafilmgyártó Vállalat 'azgatója hozzászólt a dia- .Imnézéssel foglalkozó írá­sunkhoz. Néhány következte­tésünkkel vitába szállt. Pél­dául azzal, hogy a mozgókép­pel nemigen versenyezhetnek az állóképek. Véleménye sze­rint a mozik látogatottságá­nak csökkenése cáfolja a megállapítás pontosságát »A televíziónak ott van a nagy előnye, s ezért egyed­uralkodó bizonyos vonatkozá­sokban, mert mindaz, amit nyújt, a lakásban kapható, nem kell a nézőnek sehova el­mennie, az otthoni környezet kényelme, az, hogy szükség esetén fölkelhet a »nézőtér­ről-«, folytathatja vagy végez­heti sürgős munkáját, majd újra bekapcsolódhat a műsor­ba, olyan előnye a televízió­nézésnek, hogy ezzel más mű­velődési eszköz nem verse­nyezhet. Ügy érezzük, hogy a tele­vízió — kétségtelenül jóté­kony hatása is közrejátszott abban, hogy csökkent a dia­filmek kölcsönzése. Ugyanak­kor azonban nem kisebb je­lentőségű, hogy ezekben az években mutatkozott meg a legszorgalmasabb nézők, a gyerekek csökkenése. Azokban az években, ami­kor a diakölcsönzés még ma­gas volt, a televízió nem ter­jedt még el ennyire, s több volt a gyerek, főképpen falun, ahol a család szinte egyedüli látványos otthoni szórakozá­sának számított a diafilm. S bármelyiket — talán az egyet­len A fájdalom nélküli szü­lés kivételével — megnézhet­ték a felnőttek és a gyerekek. Ugyanez már nem mondható el a televízió műsoráról. A 1 h-rl h-H h—H W-rl h-rl Fél év alatt 63 vagon kis lakásban élő családok pél­dául nem küldhetik át a má­sik szobába a gyerekeket, amikor tizenhat vagy tizen­nyolc éven felülieknek való műsort sugároznak. Pedig ilyenkor lenne rá szükség, hogy a gyerekek az t\' íkőri érdeklődésüknek megfelelő diafilmet nézzék. A művelődni és szórakozni vágyó ember rendelkezésére áll a tévé, a rádió, a film, a hanglemez, a könyv és az új­ság. Ha ezek bármelyike egy­maga betöltené a többi fel­adatát, akkor azok fölösleges­sé válnának. A köztük levő verseny azért nem fog eldőlni a jövőben sem, mert mind­egyiknek van olyan oldala, amely bizonyos vonatkozás­ban egyedülivé teszi. Így van ez a diafilmmel is. A néző maga állíthatja össze a prog­ramot, megszabhatja a vetí­tésre szánt időt, a megnagyí­tott kép méretét, bármelyik képkockára visszatérhet. Ezekkel a lehetőségekkel ne­héz versenyezni. Éppen emiatt használják olyan előszeretet­tel az ismeretterjesztő előadá­sok szemléltetésére. A tanu­lók pedig a tankönyvben ol­vasottak, az órákon hallottak megelevenítésére. Cikkük végén azt javasol­ják, hogy készítsünk diafil­meket az iskolák és a népmű­velők igényeinek kielégítésé­re. Eddig is készítettünk és a jövőben is készítünk ilyene­ket. Sőt annak sincs akadá­lya, hogy közületek, vállala­tok diafilmet rendeljenek a saját céljaikra, meghatározott témákról.« Színes tej Japánban nemrég különbö­ző színű tejporokat hoztak for­galomba. A tejet nem reklám­elgondolásokból színezik. A színt különböző értékes táp­anyagok adják meg. Így pél­dául a tejbe kevert száraz salátapor zöldre, a narancspor vöröses sárgára, a porcukor kékesre, a tojás és a méz sár­gára színezi a tejet (Tudósítónktól.) Kedvezően alakult a siófoki MÉK-kirendeltségnél az első félévi gyümölcsfelvásárlás, összesen 63 vagonnal vettek át a termelőszövetkezetektől és a fogyasztási szövetkeze­tektől. Cseresznyéből 10 va­gonnyit vettek meg, zömben a balatonszárszói és a siófoki fogyasztási szövetkezettől. Jól sikerült a meggyfelvásárlás. A vártnál többet, 28 vagonnal szállítottak el főleg a kon­zervgyárakba és a székesfe­hérvári hűtőházba. Nagy­üzemben is érdemes meggyet termelni. Jó példa erre a nagyberényi termelőszövetke­zet, ahonnan három vagon­nal vásárolt meg a kirendelt­ség és a tsz, ezért kb. 300 000 forintot kapott. A cigány­meggyből a legtöbb árut a tabi fogyasztási szövetkezet adta a siófoki kirendeltség­nek. Jelenleg a kajszi van soron. A kirendeltség körzetében 18 vagonnal várnak — ahogy erről Simonies István, a ki- rendeltség vezetője tájékoz tatást adott. Eddig öt vagon barackot vettek meg, és en­nek 80 százalékát exportra küldték. Naponta 2—3 hűtő- vagon, illetve kamion indul barackkal tele a kirendeltség körzetéből más országokba. A balatonszárszói, a balaton- kiliti, a bedegkéri és a ká­nyái termelőszövetkezet ba­rackosaiból — a tavaszi fagy ellenére — jelentős mennyi­ségek kerülnek a vagonokba és a MÉK-kirendeltségen ke­resztül a fogyasztókhoz. Az exportszállítmányokat a ter­melőszövetkezetek maguk ké­szítik elő és a csomagolási térítéssel növekszik a bevé­telük: 7,50 forintot kapnak a csomagolt exportkajszi kilo­grammjáért Az őszibarack szállítása is megkezdődött, eddig a balatonőszödi ter­melőszövetkezet adott át eb­ből a kedvelt gyümölcsből 3 vagonnal. Balatonendrédröl öt, Balatonszárszóról pedig négy vagon őszibarackot kap­tak. A Balatonújhelyi Állami Gazdaság már nyolc vagonnal adott el a siófoki kirendelt­ségnek. Ezen a vidéken igen gaz­dag szilvatermés ígérkezik, szinte roskadoznak a fák e gyümölcs terhe alatt. 70 va­gon szilva felvásárlására szá­mítanak ebből. Az éves gyü­mölcsfelvásárlás kb 200 vagon lesz a siófoki MÉK-kirendeit- ség körzetében. Hogyan segíti a tsz-szövetség a termelés fejlesztését? TAPASZTALATOK A DÉL-SOMOGYI TERÜLETRŐL A barcsi, a nagyatádi és a csurgói járás termelőszövetke­zeteiben talaj szerkezete és ég­hajlata vonatkozásában is sok a hasonlóság. Ez a nagyjából azonos, összefüggő területi egy­ség megkönnyíti a Dél-somogyi Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének azt a munkáját, hogy segítse az összesen több mint hatvan közös gazdaság­ban a termelés fejlesztését. Ed­digi tapasztalataikról és to­vábbi terveikről beszélgettünk Gergő Sándorral, a szövetség termelési csoportvezetőjével. Vetőmagbeszerzés, tapasztalatcserék Fő feladatunknak tartjuk hogy a szövetség három járá­sában segítsük a vetőmag- és gépbeszerzést, s tapasztalatcse­réken ismertessük a tagszövet­kezetekkel az újabb, korsze­rűbb termelési módszereket. A területünkön termesztett áru­növények közül a burgonya és a konzervipari növények van­nak túlsúlyban. Ezért például még februárban tanácskoztunk a Nagyatádi Konzervgyár ve­zetőivel a gyár rekontsrukció- ja utáni elképzelésekről, hogy a gazdaságok tudják, mihez igazodjanak. Hiszen a gyár, a népgazdaság érdekét szolgálja, ha a feldolgozásra kerülő nö­vényeket a környező gazdasá­gok termelik meg. A Lábodi Állami Gazdaságban egyebek között megnéztük egy tapasz­talatcserén, miként fejlődik a burgonyájuk, s a jobb termést ígérő fajtákból vetőgumót kér­tünk. Kétségtelen, hogy a lábodiak sok hasznos tapasztalattal gaz­dagíthatják az oda látogató termelőszövetkezeti szakveze­tőket, tagokat. És a dél-somo­gyi szövetség él is ezzel a le­hetőséggel! Megnézték például a Triticalét, amelyet itt nagy területen termelnek, s ez az új kalászos határozottan a ho­mokos talajadottságú gazdasá­goknak ajánlott gabonaféle. Termelése nemcsak azért kifi­zetődő, mert a rozsnál maga­sabb termést ad, szalmát is többet ad, márpedig sok bur­gonyát termelnek ezen a vidé­ken, s a szalma nélkülözhetet­len prizmafedő anyag. Tár­gyaltak arról is, hogy magot kapjanak belőle. Az állami gazdaság nagybaráti kerületé­ben gépészeti szakembereknek szerveztek tapasztalatcserét. Az agronómusok kukorica-ve- tőmagvásárlásról tárgyaltak, s az állami gazdaság az idei ta­vaszon ajánlott is fel vásárlás­ra vetőmagot... Hasznosnak látszik az a kapcsolat is, amelyet a Me- cseik-vidéki Termelőszövetke­zetek Területi Szövetségével teremtettek különböző Jugo­szláviából érkezett búzafaj ták átvételére. 250—300 mázsa ilyen magot igényeltek eddig a dél-somogyi tsz-ek. Gondos­kodtak a megtermelt áruk el­helyezéséről is: mintegy 160 vagon étkezési burgonya érté­kesítésére szerződtek a Nagy­berki Pannónia Értékesítési Társulással, a mohácsi terüle­ti szövetséggel viszont megál­lapodtak jugoszláv munkagé­pek beszerzésében a kishatár- menti forgalom keretében. Biz­tató próbálkozás az a kísérlet is. amelyet a csurgói Zrínyi Tsz-ben 24 holdon végeznek különböző jugoszláv búzafaj­tákkal. Tanácsadás és értékelés Említettük, milyen fontos szerepet játszik a három já­rásban a burgonya. Az össze­hasonlító adatokból azonban kitűnik, hogy az 1961. évi mintegy 11 000 hold helyett az idén már csak 7000 holdon ter­melnek burgonyát a három já­rásban. Az utóbbi egy év alatt bekövetkezett 2000 holdas csökkenésből 1800 hold a ve tőburgonya területe. Milyen következtetést vont le mindeb­ből a szövetség elnöksége? Egyebek között azt, hogy noha a talaj adottságok jók, az időjá­rási viszonyok kevésbé ked­veznek a burgonyának; módo­sításra szorulnak a termelési és szállítási szerződések; több olyan fajta kellene, amely ott hon érzi magát, jól fizet a dél- somogyi homokháton. Munkabizottság gépészekből Nemrég munkabizottságai alakított a szövetség a szövet­kezetek gépész szakemberei­ből, hogy megvizsgálják a ter­melőszövetkezetek gépesítésé­nek jelenlegi helyzetét, s le­szűrjék a vizsgálat tanulságait, A bizottság hat tsz-ben nézett körül, s megállapította például, hogy még mindig túl sok tí­pusú erőgép van a gazdasá­gokban, sok a kis teljesítmé­nyű traktor. A gépek kihasz­náltságával, elöregedésével kapcsolatban is lényeges ta­pasztalatokat szereztek. A hat tsz-ben a gépek egynegyede egy-két éven belül »kifut«, megérik a selejtezésre. Pótlá­sukra nem mindenütt elegendő az amortizációs alap, s főként nem elég akkor, ha fejleszteni akarja gépparkját Csak a fel­osztható jövedelem rovására teheti meg ezt. Erre azonban idejében fel kell készülni. A szövetség a rendszeresen meg­jelenő híradójában tájékoztat­ta tagszövetkezeteit a munka­bizottság vizsgálatának ta­pasztalatairól, egyúttal közzé­tette javaslatait is azzal kap­csolatban, hogy meddig kifize­tődő egy régi gép javítással történő üzemben tartása, mi­kor indokolt új gép vásárlása. így szegődött a termelőszö­vetkezetek termésfejlesztésé­nek szolgálatába a dél-somo­gyi szövetség. Munkájuk haté­konysága tovább növekedhet, ha több termelőszövetkezet igényli közreműködésüket, s ha továbbra is ilyen kifeje­zően bizonyítják: a szövetség betölti azt a szerepet, megfe­lel annak a célnak, amiért lét­rehozták. Hemesz Ferenc BÚTORÉRT KILENCMILLIÓ FORINT (Tudósítónktól.) Másfél évvel ezelőtt új ve­zető és eladó gárda került a siófoki fogyasztási szövetke­zet lakberendezési áruházá­ba. Kocsis Györgynek, a bolt vezetőjének javaslatára elha­tározták: ebben a’z évben úgy dolgoznak, hogy megszerzik a szocialista brigád címet. Az elhatározást tettek kö­| BODROGI SÁNDOR: IQ — Valaki lebukott — * “ • mondta. — Grichenau- ból egy fogoly jelentkezett, fölismert téged. Egyik bajtár­sunk le akarta lőni, elfogták. Itt a cím, azonnal menekül­nöd kell. — És az üzlet? — Majd ón vezetem. Az­után, ha minden elcsendesül, visszajöhetsz. Schirmbaum kocsiba vágta magát, és megadta a papír­szeleten olvasott címet. Becs egyik külvárosába vitték, egy kis ház előtt torpant meg a taxi. Rudolf egy tízest dobott a vezető melletti ülésre, az­után kiszállt a kocsiból. A ko­csi a hepehupás úton kínlód­va fordult meg és elvágtatott. Az első sarkon bekanyaro­dott, a sofőr a vezetői ülés alól egy kis telefonkészülé­ket emelt maga elé. — Viola, jelentkezzék — mondta. A fülhallgatón keresztül úgy hallotta.hogv valaki egy kedves melódiát fütyül. — A madár a kalitkába re­pült. A madár a kalitkába re­pült. Vége — mondta a so­főr, majd a rádiótelefont visz- szahelyezte az ülése alá. Közben Schirmbaum be­ment a házba, ahol egy öreg­asszony fogadta. Le sem en­gedte ülni, egyetlen szót sem szólt hozzá, csak intett, hogy menjen utána. A ház végében terjedelmes tyúkól sötétlett. Felnyitotta az ajtaját és elő­remutatott. Schirmbaum egy Igen keskeny helyiségben ta­lálta magát Mielőtt bármit kérdezett volna, az ajtó be­zárult, az öregasszony eltűnt. A volt SS-legény egy ideig gömyedten álldogált. Azután kifáradt és leült. És többé nem tudta, hogy reggel van vagy éjszaka, és nem sejtet­te, hogy az öregasszony a la­kásban levő tükör előtt ezek­ben a percekben változik vissza — Janává. ... Mire Jana hazaért, a »páter« már a lakásban vár­ta. Egy üveg konyak állt az asztalon, s a televízió képer­nyője vakítóan lobogott. A lakásban rend volt, mintha semmi sem történt volna. — Jelentem — mondta Ja­na —, hogy Schirmbaum hol­miját tüzetesen átvizsgáltam, de semmiféle kompromittáló jelet nem találtam nála. Itt az egyik fiókban ugyan volt néhány cím, ezeket ellen­őriztettem, különféle utcalá­nyok voltak, akikkel Schirm­baum csak futó kapcsolatot tartott fenn. Emberünknek egy genfi bankban harminc- hétezer dolláros betétje van. Ez az összeg — a könyvelés szerint — az üzlet hasznából adódik. Más jelentenivalóm nincs. A »páter« kedvtelve néze­gette Janát. — Ide hallgasson, tündér­kém. Adva van egy csodála­tos lakás, egy csudaszép nő, egy életerős férfi, konyak... mire várunk még? — Én pedig mindig arra várok, hogy mikor jön meg az esze. Ügy gondolom, hogy ez a kérdése túlmegy azon, amit szolgálati beszélgetésnek szo­kás nevezni. Kérem, határoz­za meg következő feladatai­mat — Most négy-öt napon ke­resztül naponta egyszer igen ócska és tartalmatlan ételt ad be a tyúkketrecben gubbasz­tó »férjének«. A magány rossz tanácsadó, legyen nagyon óvatos, mert ha kitörést kí­sérel meg, meg kell akadá­lyoznia, hogy az udvarra jus­son. Körülbelül négy nap múlva elmegyünk érte, és ki­visszük a Szigetre. Ha kérdi, mi a helyzet, mondja pieg ne­ki, hogy a rendőrség körözi. Semmi többet. És vigyázzon, nehogy fölismerje a hangját. Jana fölnevetett. De ez a kacagás mintha egy hetven­éves torokból szakadt volna fel. Azután megszólalt — Engem? Ezt a hangot? — Félelmetes volt. Annyira félelmetes és any­nyira visszataszító, hogy a »páter« önkéntelenül is fel­állt. Talán ebben a pillanat­ban értette csak meg igazán, milyen súlyú ügynökkel dol­gozik a titkosszolgálat — Most elmegyek, tartsa magát az utasításomhoz. Az üzletbe nézzen be, mondja meg, tegnap a férjével ki­rándultak, gépkocsibaleset ér­te, egy kis falu kórházában ápolják. Ne látogassa meg senki, agysérülést szenvedett még a feleségét sem ismeri föl. ... A pátert ismét a Kopasz Oroszlánba rendelték. Eber- ling elragadtatással rázta meg a kezét — Egy zseni veszett el ma­gában, barátom. Ahogy ezt az ügyet megrendezte, és ahogy eddig lebonyolította, egysze­rűen fenomenális. Megkap­tam a filmfelvételt Schirm­baum utazásairól, »házasság- kötéséről«, ragyogó! Hanem tudja... ebben a házban ha­láleset történt Képzelje el, egy pincérünk a legutóbbi ta­nácskozásunk idején magne­tofont rejtett az aitó alá. Nem került véletlenül magá­hoz ez a tekercs? — Semmi nem volt rajta. — Szerencsére. így aztán vissza sem kérem magától. Tudja, páter, most csak azt a pincért tettük el az útból. Legközelebb megkeressük a felbujtóját is. Ezt ne feledje el. — Nem kerül rá sor. — A kővetkező tájékozta­tást kell nyújtanom magának. Van egy olyan helyi érdekű, amely 27-én huszonhárom órakor indul. Emberünknek a harmadik megállóinál kell ki­szállnia. Wochecket másodi­kén veszi fel a vonat. És ez­zel az ügy lezárult. Schirm­baum kap tízezret, Jana hu­szonötezret, magának ötven­ezerrel kell megelégednie. A páter már az ajtónál volt, amikor visszafordult — A Szigetre azért küld­hetné egy-két jó szakembert. — Néhány berendezést is küldök — nevetett Eberling —, meg lesz lepődve, mit tudnak ezek a gépezetek... Jana napról napra megje­lent a városszéli házban. Az előírás szerint naponta egy­szer adott be élelmet a »fér­jének«. Minden meglepetést ki akart küszöbölni. Már a második napon jelentős mennyiségű brómot kevert az élelmiszerbe. — Ez az étel olyan keserű, mint az epe — siránkozott Schirmbaum. — A kötél végén lógni még keserűbb — mondta Jana —, és amikor nevetett, úgy hang­zott, mint mikor száraz rögök hullanak egy szakadt dob- ^ A negyedik napon késő éj­szaka kocsi állt meg a város­széli ház előtt. Jana futott az ólhoz, tágra nyitotta ajtaját. Schirmbaum négykézláb má­szott elő, alig tudott fölegye­nesedni. Néhány nappal ez­előtt egy világfi bújt be ide, most egy koszos csavargó jött elő. Jana kézenfogta, és gyors léptekkel a kocsihoz vezette. A hátsó ajtót nyitotta ki, és a »férje« lehuppant az ülésre. (Folytatjuk.) vették. Az első félévben már mutatkoztak a jó munka eredményei. Soha ennyi bú­tor és lakástextil még nem talált gazdára ebben a bolt­ban. Kilencmillió forint érté­kű árut adtak el az idei év első hónapjában, ez 1,5 mil­lióval több, mint amennyi az előző év azonos időszakában volt. Számításaik szerint az ^ eladott árukból 700 villát, ^ víkendházat lehetne beren- ■ dezni. Az áruknak egynegye­dét a Siófok környéki közsé­gek lakói vitték el. De jöttek ide vásárlók a Balaton túlsó oldaláról is. Január elseje óta a közületeket is kiszolgál­ják. A Balatoni Vízművek és a Kőolajvezeték Vállalat iro­dabútorát vette itt meg. A sokkal magasabb forgal­mat a bolt dolgozói azonos létszámmal érték el. Ered­ményeik arra vallanak, hogy jól haladnak a szocialista brigád cím elnyerésének út- $ ján. Vendéglátó vállalatok! Cukrászdák! Ne kockáztassák a fagylaltmérgezést! Vásárolják a SZEGEDI KONZERVGYÁR steril fagylalt­Kiváló minőség, 12 havi szavatosság. Beszerezhető a FÜSZERT-vállala toknál. Ha igényüket nem elégítik ki, forduljanak közvetlenül a SZEGEDI KONZERVGYÁRHOZ: Szeged, Rókusi feketeföldek 6. Telefon: 12-455/151 mellék. 730Ö

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom