Somogyi Néplap, 1968. július (25. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-06 / 157. szám

Szombat, 1968. július 6. 3 SOMOGYI NÉPLAP Az első nap - és az utolsó Június 3-a, szerda. Hét­köznap, ugyanolyan, mint a többi. Az újságok az aratás­ról, a kánikuláról írnak, a tejboltban a hőségről és a nyaralásról beszélgetnek. A kifli nem friss, az autóbusz zsúfolt, mint tegnap, mint tegnapelőtt, mint... A kövér asszonyság a szom­széd utcából ma is fél nyolc­kor megy bevásárolni az el­maradhatatlan csupaszőr pu­lijával, ugyanazok az arcok a buszon, az utcán, akiket meg­ismertünk, megszoktunk a 'tegnapból. Szürke hétköznap, amelyik­re, ha elmúlt, azt mondjuk: nem történt semmi. Cserjést Máriának, a Villamossági Gyár új műszaki rajzolójának és Faludi Ferencnek, a ruha­gyár elköszönő, nyugdíjas szabászának azonban több volt ez a nap egy szürke hét­köznapnál. Olyan, amelyik évek múlva is emlékezetes dá­tum lesz számukra hiszen éle­tük jelentős szakaszának első, illetve utolsó napja volt. Faludi Ferenc: _ Tizen­hét év után nem könnyű megválni egy gyártól. A meg­szokás nagyon nagy úr, hát még ha valaki szereti is a szakmáját. És most egyik napról a másikra itt a nyug­díj. Amíg várni kell rá, las­san telik az idő, most hogy itt van, az ember azt se tud­ja, mit kezdjen vele, örül­jön-e vagy bánkódjon. Meg­szűnt a mindennapos köte­lezettség, a rendszeres mun­ka, helyette itt van a sok sza­bad idő a pihenésre, a min­dig halogatott kedvtelésekre, és a másik, amire gondolni kell, az a hatvan év, ami a hátam mögött van. Az utolsó nap egy perccel sem volt rövidebb, mint a többi, sok munkát adott. Most már emlékeztetőül is ez ma­rad meg a ruhagyári szabász­ban, a kitűnő szakoktatóban és modellkészítőben. A sok munka. Ebben telt el az a hatvan év, és mégis ezért olyan nehéz megérteni, hogy most munkaidő után ott áll­nak vele szemben a kollégái, idősek és fiatalok, mindenki, aki ismerte, hogy elköszönje­nek. Ünnepélyes arccal, meg­hatott meleg szavak kíséreté­ben szorítják meg a kezét, és hívatlan könnycseppet töröl le az arcáról. — Szívesen látunk bármi­kor, ha még dolgozni akarsz — ezzel köszöntek el tőle. Egy bejegyzés a munka­könyvbe; amely azt jeleni, hogy a kollégák, jó barátok, akikkel évekig együtt dolgo­zott, másnap reggel nélküle bontják ki a ruhaanyagokat, szabják a szép gyerekkabáto­kat. — Gyakran visszajövök — ígérte —, a barátságot ^ gyár­ral, az itt dolgozókkal nem szüntetheti meg egy bejegy­zés. Cserjési Máriaa diák, amíg a padban ül, úgy érzi, hogy gyerek. Azzal, hogy a mai napon fölvettek a gyár­ba, úgy érzem, felnőtt let­tem. önálló keresetem lesz. — Van-e az első munka­napnak valami varázsa? — Feltétlen, jó érzés, hogy az embert a felnőttek mércé­jével mérik. Izgalmas is, olyan sok mindenre kell fi­gyelni. Értelmes tekintetű, vékony arcú kislány, csupa izgalom és akarat, ö a harmadik technikus a családban. — Kislány koromban — mondja és mosolyog hozzá — babaruha helyett együtt bar­kácsoltunk a bátyámmal. Mű­szaki akartam lenni, és ez most sikerült. Néhány hét telt el az érett­ségi óta. A vizsgákra való ké­szülés helyett most a villa­mossági gyártmányok techno­lógiájával ismerkedik. Fűzi Tibor gépészmérnök készsé­gesen magyaráz, ahol kell, azt szeretné, hogy Cserjési Marika ugyanúgy, mint a többi osztályokra került fia­tal életkezdő, minél többet megtudjon jövendő szakmájá­ról. De segítenek a többiek is, a leendő kollégák. — Egy hónap múlva már önálló feladatokat kapsz — bíztatják. Eltelt egy nap, vele véget ért, illetve megkezdődött va­lami, a már nyugdíjas Faludi Ferenc és a kezdő műszaki rajzoló Cserjési Mária életé­ben. Ez a nap megváltoztatja életrendjüket, átformálja a terveiket, ám tulajdonképpen mégiscsak ugyanolyan hétköz­nap, mint a többi amelyet közrefognak a vasárnapok. Nagy József Kétemeletes lakóház Csurgón ■■■■■■ Megyei ünnepség Tabon A nemzetközi szövetkezeti nap megyei ünnepségét ma es­te 7 órai kezdettel Tabon, a járási művelődési házban tart­ják meg a Szövetkezetek So­mogy megyei Központjának, a Kisipari Szövetkezetek Somogy megyei Szövetségének és a Közép-somogyi Termelőszövet­kezetek Területi Szövetségé­nek közös rendezésében. Bogó László, a MÉSZÖV elnöke mond ünnepi beszédet, majd kultúrműsor következik. Eb­ben fellép a Siófoki Építőipari Ktsz férfikórusa és a Siófoki Általános Fogyasztási és Érté­kesítő Szövetkezet Balaton Táncegyüttese. A programban divatbemutató is szerepel. Az ünnepi rendezvény to­vábbi részében ismerkedési est lesz. Októberbam adja át a Somogy megyei Tanácsi Építőipari Vállalat a járási székhely első kétemeletes lakóépületét. A közeljövőben több emeletes lakóház épül majd a szomszéd­ságában. Gazdasági életünk külföldi hirvivői A szakcsoportok működéséhez igyekszik segítséget adni vizsgála­ta tapasztalatainak hasznosításá­val a Tahi Jáíási Népi Ellenőrzési Bizottság. A vizsgálat kiterjedt egyrészt a tabi körzetben az utób­bi két évben létrehozott tojáster­melő és nyúltenyésztő szakc;opor- tok tevékenységére, másrészt arra, hogy munkájukhoz az alakulás után milyen elvi és gyakorlati se­gítséget ad a fogyasztási szövet­kezet. Áz ellenőrzés a kedvező ta­pasztalatok mellett a munka fogyatékosságaira és a műkö­dés rendellenességeire is fel­hívta a figyelmet. Javasolja a NEB, az illetékesek intézmé­nyesen biztosítsák, hogy kelte­tésre csakis nagy tenyészérté- kű tyúkállomány tojását hasz­nálják föl. Ami pedig a házi- nyúllal való eredményesebb foglalkozást illeti: fontos, hogy az idén beszerzett 78 temyész- egyednél többet állítsanak be a szakcsoportok, és gondoskod­janak mindenütt az elemi ál­lategészségügyi feltételek meg­teremtéséről. Mint a NEB összegező jelen­tésében rámutatott, a szak­csoportokkal való behatóbb foglalkozás és a kívánatos kel­lő törődés a fogyasztási szö­vetkezet részéről azt a eélt szolgálja, hogy teljesebben hasznosuljanak a háztájiban rejlő termelési lehetőségek — tájékoztatta szerkesztőségün­ket lapunk tudósítója. A nemzetközi szövetkezeti nap^n J úlius hatodiíkán ünnepük világszerte a nemzet­közi szövetkezeti napot. Az idén öt világrész 61 országában 612 000 szövetkezet 224 millió tagja ünnepel ezen a napon. Az ünnep eredete 1844-re nyúlik vissza. 124 évvel ezelőtt ezen a napon alakították meg szövetkezetüket a rochdale-i takácsok, hogy kölcsönös összefogással próbál­janak javítani kilátástalan helyzetükön. Ez az angliai kisváros így és ezzel írta be nevét Európa törénetébe. Rövidesen sok követője akadt a rochdale-i taká­csoknak. Dániában a szövetkezeteknek volt köszönhető, hogy az ország kiemelkedett évszázados nyomorából. A dániai példa — egyesülés a mezőgazdasági termékek kö­zös feldolgozására és értékesítésére — rövidesen nagy teret hódított a skandináv államokban, Németországban és Franciaországban. Hazánkban is csaknem száz éve már, hogy létrejöttek az első fogyasztási szövetkezetek. Több minit fél évszázad telt el azóta — az ünnep kap­ósán jó, ha erre is emlékezünk — hogy Lenin, zseniális szövetkezeti tervében kidolgozta a parasztság szocialista termelőszövetkezetekbe törmörülésének útját, módszerét. Ezzel új fejezet nyílt a szövetkezeti eszme kibontakozá­sának történetében. A szövetkezés gondolata rövid idő alatt hatalmas tömegeket mozgatott meg. Milliók ismerték föl, hogy az összefogással — Móricz Zsigmond sza­vaival élve — **rejtett erők milliónyi forrása bukkan elő«. A szocializmus a szövetkezeti gondolatot kitel’esí- tette, gyakorlattá változtatta. A mezőgazdaság szocialista átszervezése nálunk is elősegítette a termelőerők rf}\n~ den eddiginél nagyobb ütemű fejlődését, korszerusode- sét, s a termelési viszonyok gyökeres megváltozását. Már látjuk és naponta tapasztalhatjuk, hogy a mezőgaz­dasági termelőszövetkezetek létrehozása és fejlesztése pa­rasztságunk számára egyet jelent az évszázados elmara­dottság felszámolásával, az anyagi és kulturális fölemel­kedés reális lehetőségével. A felszabadulás óta nagyot fejlődött hazánkban a szövetkezeti ipar is. Kevesen tudják, hogy a múlt évvé­gén 796 szövetkezeti egység működött az országban, a kisipari termelőszövetkezetek mintegy 200 000 embert fog­lalkoztattak, s termelési értékük tavaly megközelítette a 14 milliárd forintot. Külön kell megemlékeznünk az általános fogyasz­tási és értékesítő szövetkezetek hatalmas munkájáról. Ez az intézmény a falusi kiskereskedelmi forgalom 90 százalékét bonyolítja le. Csaknem milliós tagsága szá­mára megkönnyíti a beszerzést, valamint az értékesítés gondját, tevékenysége újabban kiterjed a szolgáltatások legkülönfélébb változataira. Az utóbbi években sok szó esik a lakásszövetkeze­tekről, amelyek a dolgozó emberek egyik legnagyobb vá­gyát. a saját otthon fölépítését segítik elő hathatós eszközökkel, tagjaik számára nem lebecsülhető kedvez­ményeket nyújtva. H azánk szövetkezeti mozgalma napjainkban a nö­vekvő demokratizmus légkörében fejlődik to­vább. Szövetkezeteink állandóan javítják kapcso­lataikat a testvéri szocialista országok szövetkezeteivel. A tőkésországok szövetkezeteivel való kapcsolatuk is fej­lődik a békés egymás mellett élés politikája szellemében. K. L A Magyar Kereskedelmi Ka­mara mintegy 75—80 ország kamarai és hasonló jellegű szervezetével tart fenn kon­taktust, 120 ország kereskede­lemtechnikai és vámjogszabá­lyait kiséri figyelemmel. A ka­mara szaksajtó- és információs szolgálatának tevékenysége alapján a magyar gazdasági élet legfrissebb hírei áramla­nak a világgazdaság egyre bő­vülő információs csatornáiba. 18 000 példányban lát napvi­lágot és a külföldi cégeket in­formálja exporttermékeink­ről a Hungarian Exporter cí­mű angol nyelvű, illusztrált havi folyóirat. Külön kiadá­sokként havonta két alkalom­mal külön számokat készíte­nek orosz, német, francia spa­nyol nyelven váltakozva. A Értesítjük a t vásárlóközönséget, hogy Kaposvár, Ady Endre u. 5. szám alatt 1968. július 5-én megnyitottuk. Textilipari (Mintaboltunkat Női, férfi, gyermek, serdülő, szövött és kötött, hagyo­mányosan és finoman konfekcionált, valamint egyéb termékeink darabonként és kis szériákban kaphatók. Közületeknek munkaruhát készpénzzel és csekkel való kiegyenlítés ellenében is ki izolgálunk. (10022) Hungarian Foreign Trade ne­gyedéves folyóirat, angol, ese­tenként pedig német, francia, orosz, spanyol nyelven jelenik meg 11 000 példányban, egy- egy árucsoport gazdasági, mű­szála jellemzőit propagálva. Angol nyelven kerül kibocsá­tásra negyedévenként 5000 pél­dányban a Heavy Industries, amely a nehézipari termékek­ről, szabadalmakról közöl szak­cikkeket. A Hungaropress szaksajtó­szolgálat mintegy 800 külföldi szaklappal tart kapcsolatot, hí­reket, cikkeket közöl számuk­ra. Szerkesztésében jelenik meg a »Gazdasági Tájékoztató« angol, német, francia, orosz és olasz nyelven havonta kétszer, 4200 példányban. Műszaki, gaz­dasági híreket tartalmaz kül­földi lapok, újságírók részére. A Directory a magvar kül­kereskedelmi vállalatok és a külkereskedelmi joggal felru­házott ipari üzemek címtárát tartalmazza, a Kereskedelmi Kamara sajtó főosztályának címirodája pedig 21 000 cím­szóból álló, ellenőrzött és sza­kosított címanyaggal, 200 kö­tetből álló nemzetközi cég- és vállalat címtárral áll a válla­lat szolgálatára, gyűjti a ke­reskedelmi szempontból fontos személyek, külföldi cégek cí­meit, s azokat az érdeklődő ha­zai iparvállalatok, kereskedel­mi szervek rendelkezésére bo­csátja. E. M, Túl az aratás felén Jól szervezett munkával a Somogy megyei állami gazda­ságok kalászos területük 62 százalékát learatták tegnap reggelig Várakozáson felüli terméseredmények születtek. A kaposvári, a bárdibükki és a böhönyei gazdaság néhány nap alatt befejezi tu aratási Nyár a tarlón A KASZAS Keresztek a táblán. A »papkéve« ka­lászai észak felé néznek. Ügy ahogyan az a paraszti hagyomány nagykönyvé­ben meg van írva. Elég rit­ka látvány ez már manap­ság, a gépesí­tett gabonabe- iakarítás ko­rában. De azért látni még itt-ott ilyet is. Nem hagyomány- tiszteletből aratnak így a szövetkezeti parasztok, ha­nem ... — A rozsot a szalmájáért vágjuk kézzel — igazit el Cs. Horváth István, a horvátkúti Szorga­lom Termelőszövetkezet tag­ja. Zsúpnak is kell majd, így a kalászokból cséphadaróval verik ki a szemet. A rozsot ezért mindig kézi kaszával vágatja le a szövetkezet. Hárman vannak az egy ka­szához. A feleség markot szed, a fiú kötelet terít. Cs. Hor­váth István végigvágja a ren­det, visszafelé kévébe köti a markot. Az ő dolga a legne­hezebb, a kaszanyél reggeltől estig sok erőt húz ki az em­berből. Az inak megfeszül­nek, az erek sötét vonala még a napszítta bőrnél is sötétebb, s mindkét tenyérben fakósár­ga a megkeményedett bőr... — Még a télen aláírtuk a vállalást az aratásra. Később megtudtuk, hogy annyi rozs nem jut, mint amennyiről az elején szó volt, csak nyolc­száz négyszögölet kaptunk. Talán vághatok majd búzát is ott, ahol rossz a terep a kombájnnak ... Százhúsz ki­ló gabona jár holdjáért, nem is kérünk többet. Nézze, szép ez a tábla, nincs megdőlve, nem sok gondot okoz a íe- aratása. Ha itt végeztem, a cséplőgéphez megyek. Tavaly huszonhat napig csépeltem, s több mint tizenegy mázsa ga­bonát kaptam. Az idén a ké­véskazalon leszek. Nehéz munka a kévedobálás, de az utóbbi években ez volt a he­lyem. Azelőtt zsákoltam. Eb­ből is láthatja, hogy mindig ott voltam, ahol a legszigo­rúbb a munka. Egyébként is ilyen munkakörben dolgo­zom, gyalogmunkás vagyok a szövetkezetben. Rakodás, zsá­kolás, egyszóval a dolog ne­hezebb vége jut. Persze, dehogy is vitatják, a kombájné az elsőség most már, ez az igazi aratás, de hát az emberekre is szükség van. S amíg ez így lesz, rá­juk mindig számíthatnak. A fiú, aki nagy ügybuzgalom­mal csavarja, készíti a köte­let, határozottan kijelenti: ez nem az ö aratása, s ha elvé­gezte az általános iskolát, más munkát választ magá­nak. De azért szívesen segít, hiszen megéri neki is, a szü­leinek is. Pedig, tyű, de me­leg van... A keresztek — vagy aho­gyan itt is nevezik: kepék — sora végignyúlik a táblán, s a másik sávon a még szerte he­verő kévék kalászait pirítja a nap. S amikor a kaszás az utolsó fenéssel eléri a tábla végét, összekötözi a marko­kat, családjával összehordja a kévéket és összeszámolja a kereszteket — fáradtan, de elégedetten indulhat haza. (HernesC}

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom