Somogyi Néplap, 1968. július (25. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-31 / 178. szám

VIDÁM VAKÁCIÓ XXV. évfolyam, 178. szám. Szerda, 1968. július 31. SOMOGY/ NAPOK NÉPEK BARATSAGA Dunántúli néptáncosok találkozója a VIT tiszteletére Vfc FÖLLAPOZTAM MÜLT ÉVI JEGYZETEIMET most, ami­kor véget ért az idei színekben gazdag néptáncos-találkozó Balatonföldváron. Tavaly azzal zártam beszámolómat, hogy az emlékezetes műsor, a jó rende­zés bizonyára visszacsalogatja jövőre is a találkozó részvevőit és közönségét. S valóban: olyan nemzetközi érdeklődést sikerült teremteni az idén. olyan nagyszámú közönség zsúfolódott össze a hűvös idő ellenére is a nézőtéren, ami­lyet e hagyományos rendez­vénysorozat kapcsán még so­hasem láthattunk. A találkozó tehát nézőit tekintve nemzet­közi. Külföldi együttest azon­ban egyet sem üdvözölhettünk, s ezt a dunántúli jelleg ellené­re is joggal kérjük számon. De erre még később viszatérek. Balatonföldvár ma már nem is nélkülözhetné a tájegység népi tánckincsének e gazdag »kiállítását«. A színes felvonu­lás, a menettáncverseny és a látványos métaverseny üde hangulata, az ünnepélyes meg­nyitó és zászlófelvonás min­den tekintetet oda vonzott az utcákra, a terekre és a szín­padra, ahol népi kincsünk ifjú szószólói és terjesztői éleszt­gették bennünk a nemzeti ér­tékek megbecsülésének gondo­latát. S a külföldiekben — oroszokban, csehekben, néme­tekben, osztrákokban, olaszok­ban, svédekben és ki tudja hány nemzet turistáiban — akik alighanem többen voltak kíváncsiak (!) — a megismeré­sen túl az ősi magyar kultúra tiszteletét. Az összeállítás az idén is a Népművelési Intézet szakem­bereinek munkája volt. A job­bára dunántúli táncok repre­zentatív bemutatásán kívül a VIT. a népek barátságának gondolata állt a középpontban. S mert ezt sokan helytelenül értelmezték, ezért az alapkon­cepció helyenként a műsor buktatóinak magvát is magá­ban hordta. A VIT jegyében, a szolidaritás, a béke és barátság szellemében ugyanis eredeti, hamvas magyar táncokkal és kompozíciókai is lehet műsort szerkeszteni. Több csoport azonban délszláv, osztrák, orosz táncokkal próbálkozott, s ezek — egy kivételével — unalmas. színtelen, sokszor groteszkké torzuló kísérletek maradtak csupán. Az orosz pá­ros tánc, az Óltíniai legényes (hogy csak néhányat említsek) motívumai, lépéskombinációi azonban még hivatásos együt­tesek számára is hallatlan erő­próbát jelentenek. A két estén nyolc együttes lépett pódiumra pergő, válto­zatos műsorral, s a somogyi csoportokon kívül Tatabánya, Győr, Dunaújváros és Szek- szárd táncos produkciói adtak alapot az összehasonlításhoz és tapasztalatcseréhez, amely ugyancsak fontos célja e talál­kozóknak. S fájó szívvel bár, de meg kell vallanunk: a »ha­zaiak« közül csak a Somogy Táncegyüttes állta a próbát vendégeinkkel. Hiányzott na­gyon a siófoki Balaton Tánc- együttes; a BM csoportja még nem vészelte át egészen a fia­talítást; a csurgói és a buzsáki tánccsoport viszont az átlagos színvonalon aluli produkciókat hozott magával. S ez nagyon fontos tanulság a számunkra. VENDÉGEINK MINTHA f OMOLYABBAN VETTÉK OLNA a találkozót, s ezt nem a »kötelező« udvariasság mondatja velem. Míg a mi tán­cosaink — a felkészültebbekre gondolok — megelégszenek a táncok koreográfiájának tisz­ta visszaadásával, addig a ven­dégek közül több csoportnak a táncok hangulati és érzésvilá- gának visszaadására is tiltotta erejéből — élték, élvezték a I táncot, nemcsak előadták. Ér­dekes összehasonlítani például J a győriek Papucsos táncát a I buzsákiak Lakoldalmi táncával j (amiből egyébként nem derült ki, hogy miért lakodalmi). Az előbbiek népi hangvételű, át­élt énekkel kísérték táncukat a buzsákiak erőltetett kurjantá- saival, élettelen hangulateről­tetéseivel szemben. De érde­mes volt figyelni az arcokat is. A tatabányaiak fergeteges szvitjére vagy Krumplicskájá- ra gondolok (ez az együttes az idegen táncokkal is tökéleteset nyújtott), amelyben a szerep­lők arcáról olvashatni a tánc örömét és szenvedélyét, szem­ben a merev, csak a lépésekre koncentráló arcokkal. A köve­telmény magasabb már, a szín­vonal egyre — országosan te — nő, figyelmünket tehát ér­demes erre irányítani. Természetesen nagyon sok jó tapasztalatot is hozott ez a találkozó. Külön öröm a So­mogy Táncegyüttes felnövése. Pontozójuk szép térformáival, ritmusával, egyenletes kidolgo­zásával fergeteges sikert ara­tott; Táncszvitjük szinte a leg­nagyobb elismerést kapta a zsűritől. Az Osztrák tánc azon­ban — sajnos — a tánc karika­túrája volt inkább, groteszk, nevetséges, mintsem hangulat­teremtő. A BM együttesének is kár volt az orosz páros tánccal erőlködni, amikor izgalmasan, vérbő ritmikával tudnak szín­padra állítani egy-egy legé­nyest, sarkantyusf vagy éppen Nárfádi Pántlikázóját. A bu­zsáki tánc — most már nyíl­tan kimondhatjuk — új színt, felújítást, gazdagítást követel. Ezért kellene sokkal több fi­gyelemmel, javaslattal segíteni a már nagyon sok sikert meg­ért, lelkes és odaadó együttest. Csurgó csoportja visszaesett a legutóbbi találkozó óta. Ha va­lahol hiányoltuk az élet- és örömteli táncot, az elsősorban rájuk vonatkozott Szívesen és örömmel emlékezünk a Tata­bányai Bányász Együttesre, amely elsősorban a Népek ba rútsága szvitjével hívta fel ma­gára a figyelmet. Színes, válto­zatos, gondolatgazdag kompo­zíció ez amely talán egyedül fejezte ki igen magas színvo­nalon a népek ifjúságának nagyszerű találkozását. Krumplicskájuk is a legköz­vetlenebbül adta vissza a tánc hamvát, hangulatát A dunaúj­városiak nagyon szép, harmo­nikus Dobozi csárdását, ferge­teges ritmusú befejezését di­csérhetjük — elnyújtott és ha­mis felfogású Gyulavidéki szvitjükkel szemben, és a szék szárdiak lendületes Tápéi tán­cait és Tolnai szvitjét. Az első est kiemelkedő ese­ménye volt a verbunkos ver­seny, amelyet a nép táncos ok bálján, a SZOT-étteremben rendeztek meg. Hamisítatlan népi íze, zamata volt ennek a szilaj, erőtől duazadó táncve­télkedőnek, nem csoda, hogy a magyar és külföldi vendégek is kitörő tapsviharral üdvözölték. Érdemes lenne — ha szőkébb­re szorítva is — a műsor kere­tében, színpadon helyet adni e férfias, a nép igazi hangulatvi­lágát feszítő energiáját tükrö­ző táncversenynek. ÉS VÉGÜL, NEM ÜNNEP­RONTÁSKÉNT, de ismét em­lékeztetői kell régi elha­tározásra, amit a korábbi cím is híven tükrözött: nemzetkö­zi folklórfesztivál. Illetékes szerveink is megállapodtak korábban abban, hogy szinte ez a legnagyobb lehetőségünk: igen, csakis Somogybán te­remthetjük meg az alapját epv országos és Európahírű népi táncfesztiválnak. Kezdet­ben belenyugodtunk abba, hogy majd lépésről lépésre... De azóta csak a közönség ad­ja e találkozó nemzetközi jel­legét. A gondolat itt született Somogybán. Azóta Szegeden, Keszthelyen és ki tudja még hol valósították meg jobban, magasabb szinten az itteni gondolatot. Nem tudom, hogy anyagi, szervezési vagy más oka van az eredeti célkitűzés visszaszorulásának. De azt hiszem, most, a somogyi na­pok sikersorozata kapcsán ér­demes volha újra megvitatni a korábban sem megalapozat­lan és nagyon időszerű gondo­latot . ... Jávori Béla A zsűri értékelte a néptáncos találkozót és versenyeit. Minden részvevő csoport emléklapot és — Barth Lídia iparművész alkotá­sát — egy-egy emléktárgyat kapott. A menettáncversenyt a győri Wil­helm Pick Vagongyár együttese nyerte, második a Somogy Tánc- együttes, harmadik a Tatabányai Bányász Együttes. A verbunkos verseny győztese, az Aranysarkan­tyú dij tulajdonosa Szabados Pé­ter {Somogy Táncegyüttes), máso­dik Tóth Kálmán (Dunaújváros), harmadik Orbán Csaba (Somogy Táncegyüttes). A szépségverseny győztese, Balatonföldvár szépe, Horayik Margit (Dunaújváros), második Boros Erzsébet (BM- együttes), harmadik Balogh Mária (Szekszárdi. A métaversenyt a So­mogy Táncegyüttes nyerte. Szabadstrand Berzencén. Állandó látogatói a vakációzó is­kolás gyerekek. UTCASZEMLE Az elv: hasonló nevű nem lehet .4 postások a megmond­hatói, mennyi zavart okoz­nak a hasonló vagy azonos nevű utcák, a rosszul számo­zott házak, Kaposváron fő­leg a Kanizsai út és a Kani­zsai utca miatt bosszankod­nak soltat. Még ha pontos a címzés, akkor is nehéz el­igazodni. A városi tanács igazgatási osztálya éppen ezért most felülvizsgálja Ka­posvár valamennyi utcáját: összeírják a hasonló elneve­zésűeket, megállapítják, hol hiányzik a házszám, melyek azok az' utcasorok, ahol nincs feltüntetve, hogy a kö­vetkező kereszteződésig mi­lyen számú házak találhatók. A most megkezdett vizsgá­lat előreláthatólag egy évig tart. Utána döntenek arról, hogy melyik nevet hagyják, s melyiket változtatják meg A városi tanács arról is intézkedett, hogy az igazga tási osztály és az Ingatlan- kezelő Vállalat vizsgálja fe lül: a lakók nyilvántartása tükrözi-e a valóságot. Mert nemcsak a főbérlök és la­kástulajdonosok, hanem az albérlők nevének is szerepel­ni kell a lakóházban kifüg­gesztett nyilvántartó lapon. a//*&/&§*€>£. A segélyezésről Az egészségügyi miniszter 4/ 1968. Eü. M. számú rendelete intéz­kedik a rendkívüli szociális se­gélyről, az elemi károsultak szo­ciális segélyéről, a temetkezési se­gélyről és a köztemeté'srőL A rendelet szerint rendkívüli szociális segélyben lehet részesíte­ni azt a 18. életévét betöltött sze­mélyt, aki — saját hibáján kívül — valamely rendkívüli körülmény folytán, átmenetileg nehéz anya­gi helyzetbe került, létfenntartá­sa veszélyeztetve van, és helyzeté­nek megjavítása más módon nem biztosítható. Aki azonban valamely jogcímen más forrásból rendkívüli anyagi támogatásra jogosult, rendkívüli szociális segélyben nem részesíthető. Ugyanannak a sze­mélynek egy naptári éven belül KROKODIL A LAKÁSBAN H WmmM. mm SÍI» . legföljebb 4 esetben lehet szociá­lis segélyt adni. A rendkívüli szociális segély megállapítása, a segélyre szoruló személy állandó lakóhelye szerint illetékes járási, városi, illetve fő­városi, kerületi tanács végrehajtó bizottsága egészségügyi osztálya hatáskörébe tartozik. A kérelmet előterjesztheti maga az érdekelt; de kezdeményezheti a tanácstag, az állandó bizottság vagy a szo­ciális gondozásban közreműködő társadalmi szerv aktívája is. Elemi károsultak segélyében azt lehet részesíteni, akinek elemi csapás következtében ingósága oly mértékben pusztult el, hogy lét­fenntartása átmenetileg lehetet­lenné vagy igen veszélyeztetetté vált. Elemi csapás által sújtott épület helyreállítására is adható ilyen segély. A segély megállapí­tása a megyei, a megyei jogú vá­rosi tanács végrehajtó bizottsága egészségügyi osztályának hatáskö­rébe tartozik. Közköltségen ketl el temette tni azt a teljesen vagyontalan sze­mélyt. akinek tartásra köteles és a temetési költségek fedezésére képes hozzátartozója nincsen, va­lamint, aki után nem jár annyi temetési segély, amiből a temetés költsége fedezhető lenne. Temetési segélyt lehet adni an­nak, aki fizette a temetési költ­ségeket, de arra nem volt köteles, vagy az elhalt tartásra köteles hozzátartozója volt ugyan, de a költségek létfenntartását veszélyez- tetik. Mind a köztemetés megrendelése, mind a temetési segély megálla­pítása az egészségügyi szakigazga­tási szerv hatáskörébe tartozik. Ez a rendelet 1968. július lS-én lépett hatályba. Br. B. J. Az emberek allatszeretete nem ismer határokat. Egyre-másra lehet 11 olyan állatbarátokról, akik lakásukat igazi állatkertté alaki- ‘°f‘a,k .**» “rmcsak kutyát, macskái, papagájt vagy éppen aranyha­lakat tartanak, hanem kígyókat, sőt krokodilokat is. így aztán az is inferior a kalilkájábó1 Elröppenő madárkákonSkivül kevés­ből I“ természetű csúszómászók is kiküszhatnak lakóhelyük­ről, hogy a mit sem sejtő utcai járókelőket rémületbe ejtsék Eev féve? -5rfaí,nSnevéP„éI?e,UÍ ."“T" Cgy a^yobt,, zöld szinu gyiífé- ív,, nevén Iguana-val — osztotta meg. A »-Picasso« npvrp hallgató állat táplálékául, Dél-Amerikáböl származó kis játszótársá- hózhasonloan, neu.«»!, hús. hanem uövé^ ^editü to Jubileumi munkaverseny (Tudósítónktól.) A KMP jubileumának tiszte­letére indított munkaverseny eredményeként kilencvennégy és fél ezer forint értékű anya­got takarítottak meg a kapos­vári Asztalosipari Ktsz dolgo­zói az első félévben. Bevezet­ték az ömmeózást, s ezzel elér­ték, hogy csak kifogástalan mi­nőségű termék hagyhatja el a műhelyeket. A műszaki fejlesztés meg­gyorsítja és megkönnyíti a munkát. A kárpitos üzemben sűrített levegővel működő sze­gező pisztolyt kaptak a kárpi­tosok. Ugyancsak sűrített le­vegő működteti az asztalos üzemben a sorozatfúró gépe­ket. Nagyon ésszerű a sűrített levegős pillanatszorító rend- szer- A megmunkálandó anya­got sűrített levegő szorítja a gép asztallapjához. Ez a meg­oldás olcsóbb az eddiginél, s kiküszöböli a baleseti lehető­séget is. Nehéz kérdés Egy tizenegy éves fran­cia kisfiú a temetőben sé­tál az anyjával. Unalmá­ban félhangosan böngészi a sírfeliratokat: — Itt nyugszik a leg­drágább feleség. — Hőn szeretett férjem emlékére. — Örökké gyászollak. A kicsi szünetet tart, néhány pillanatig elgon­dolkodik, majd , váratla­nul az anyjának szögezi a kérdést: — Mondd, anyu, és ho­va temetik azokat, akik nem szeretik egymást. Angol favicc A favicceket kedvelő angolok szüleménye: Szerény, csontbőr kis emberke bátorkodik a cirkuszigazgató színe elé. — Kérem — szól bá­tortalanul —, madárimi- tátor vagyok ... — Sajnálom — vágja el a szavát a diri — madár­utánzónk már van. — Kár — mondja erre az emberke, és köszönés nélkül kirepül a nyitott ablakon. Hogy mik vannak! Huszonnyolc éven át látogatta teljesen ingyen a filmszínházakat, a szín­házakat és a sportrendez­vényeket Jósé Rigol bar- celóniai lakos. A bejárat­nál felmutatta rendőr- felügyelői igazolványát, és úri fölénnyel bevonult a nézőtérre. Csak • most derült ki, hogy az igazol­vány közönséges hamisít­vány. Mínicsuha Walter Holmes brit di­vattervező egy valóban nem mindennapi ötlettel vált ismertté: divatba hozta az apácaruha mini- változatát. A komoly di­vatkritikusok a minicsu­hát »a század legréme­sebb« modelljének nevez­ték el, a nők azonban megörültek neki, mert »rendkívül feltűnő«. Aforizmák — Egy igazán szép nő minden ruhában szép. Szükség esetén még ruha nélkül is. — Egy ismerősöm any­nyira takarékoskodik, hogy még nászútra is egyedül ment. — Vannak olyan köny­vek is, amelyek minden ízlést kielégítenek: a sza­kácskönyvek. — Méhnek lenni sem jelent örökös méznyalást. — Semmit sem tanult, hogy alapos és széles kö­rű műveletlenségre te­gyen szert. Samssggi Néplap Az RliZMP Somotry megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WtRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon: 11-510, 11-5X1. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon: 11-516. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzőnk tneg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési dij egy hónapra lg Ft. Index: 25081. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár Latinka Sándor utca 8 Nyomdáért felel: Mautner Józset

Next

/
Oldalképek
Tartalom