Somogyi Néplap, 1968. július (25. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-31 / 178. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Szerda, 1968. július 31. Harmadik párti jelölt? KŐOLAJTERMELÉS A SZOVJETUNIÓBAN Kis Csaba, az MTI tudósí­tója jelenti: George Wallace, az amerikai fajüldözők vezére kijelentette komoly esélye van arra, hogy a novemberi választáson vala­mennyi államban indulhasson harmadik párti elnökjelölt­ként. Amerikai választási el- , járások a legtöbb államban nagyszámú szavazó előzetes támogatásától teszik függővé, hogy egy jelölt neve egyálta­lán felkerüljön a szavazólapra. Wallace hívei eddig már 37 államban biztosították, hogy a volt alabamai kormányzó hi­vatalos jelölt legyen, s azt hangoztatják, hogy 10—15 mil­lió szavazatra számítanak. A fajüldöző politikus minden va lószínűség szerint megszerez­heti öt déli államban a szava­zatok többségét. Wallace je lenleg nagyszabású kampány folytat azért, hogy legalább még további öt államban nyer­jen novemberben a demokrata, illetve a republikánus párt hi­vatalos jelöltjeivel szemben és így megfelelő erőt biztosítson magának arra az esetre, ha a két nagy párt elnökjelöltjeinek nem sikerülne abszolút több­séget szerezniük. Az amerikai képviselőház­ban kétpárti csoport alakult Wallace elnökségének meggát- lására. A csoport tagjai azt ja­vasolták, hogy abban az eset­ben, ha a képviselőháznak kell megválasztania az elnököt, a képviselők azt a jelöltet támo­gassák, függetlenül pártállásá­tól, aki a novemberi választá­sokon a legtöbb szavazatot kapja. Ilyen választásra akkor kerülhet sor, ha sem a demok­raták, sem a republikánusok jelöltje novemberben nem udja megszerezni az elektori szavazatok legalább 51 száza­lékát. Wallace arra számít. hogy harmadik pártja az elek­tori szavazatok több mint 10 százalékának birtokosa lehet, s így befolyásolhatja az eset­leges politikai alkudozást. Ge­rald Ford, a képviselőház re­publikánus csoportjának veze­tője visszautasította a csoport kezdeményezését, mert az sze­rinte »-ellentétes az amerikai alkotmánnyal«. «A forradalmi tanításhoz va- ió hűséget napjainkban nem szavak, hanem tettek igazolják — állapítja meg a keddi Prav­da vezércikke. — A marxiz­mus—leninizmushoz való hű­ség nemcsak az elvek elméleti elsajátítását jelenti, hanem azok szilárd követését is az egész gyakorlati tevékenység­ben«. A szocializmus és kom­munizmus érdekei aktív táma­dó harcot követelnek e nagy­szerű elvek érdekében a bur- zsá és kispolgári ideológia mindenfajta megnyilvánulása ellen, minden eszmei ingado­zás, jobboldali és »baloldali« opportunizmus ellen. A marxizmus—leninizmus ellen az utóbbi időben intézett revizionista támadásokról szól­va a vezércikk rámutat: »E Diáklázadás Mexikóban Mexikó fővárosának köz­pontjában súlyos összetűzések voltak az egyetemisták és a rendőrség, illetve a kivezé­nyelt katonaság között. A keddre virradó éjszaka kezdődött harc több mint öt órán át tartott, s időközben megérkeztek az ejtőernyős ala­kulatok, sőt néhány tank is megjelent az utcákon, hogy véget vessen a mexikói fővá­ros húsz év óta legnagyobb diáktüntetésének. A diákok egy_ korábbi eset kapcsán tanúsított rendőri brutalitás miatt kezdték el a tüntetést. támadások mindenekelőtt olyan törekvésekben jutnak kifejezésre, hogy a marxiz­must szembeállítsák a leniniz- mussal, hogy a leninizmust ne a marxizmus legmagasabb fo­kának, hanem csupán egyik értelmezéseként ábrázolják, amely állítólag az orosz élet feltételeihez kapcsolódik. Nem békülhetünk meg azokkal a kísérletekkel sem, hogy a mar­xizmus valamiféle »újabb vál­tozatait« keresik, ezzel ma­gyarázva minden eltérést an­nak elveitől. Az összes mar­xisták—leninisták kötelessége, hogy erélyesen visszaverjék a revizionista és nacionalista ele­mek támadásait a forradalmi íanítás ellen« — hangsúlyoz­za a Pravda vezércikke. A Szovjetunióban 11 millió négyzetkilométerre becsülik azt a területet, amelynek mé­lyén kőolaj és földgáz rejtőzik, (összehasonlításul: az USA kő­olaj-, illetve földgázkitermelés szempontjából szóba jövő terü­leteinek kiterjedése 4,3 millió négyzetkilométer). Így a Szov­jetunió rendelkezik a világ leg­nagyobb szénhidrogén mennyi­ségével. A szocialista iparosítás kez­detekor a bakui olajmezőre ju­tott a teljes szovjet kőolajter­melés 80 százaléka. Ma már — az új jelentős olajtermelőhe­lyek feltárásával — a bakui termelés aránya 10 százalékra csökkent. A 30-as években a Volga és az Ural között fedez­tek fel óriási olajmezőket; fel­tárásuk a második világháború utón indult meg. Ezt a terüle­tet nevezik második Bakunak. Jelentőségük azonban messze meghaladja már Bakuét, hi­szen itt nyerik a szovjet kőolaj több mint 60 százalékát. Az eddig felkutatott készle .e nagysága többször tíz milliárd tonna kőolaj, földgázból pedig mintegy 3 billió köbméter. A szehasonlításul: a legutóbbi T5 évben az USA-ban az olajter­melés évi átlagos növekedése 7,9 millió tonna volt.) A legjelentősebb kőolajterü­letek: a Tatár ASZSZK (83,2 millió tonna), a Baskír ASZSZK (46,3 millió tonna), a kujbisevi körzet (33,7 millió tonna), Azerbajdzsán (21,7 mil­A PRAVDA VEZÉRCIKKE A marxizmus—leninizmushoz való § ff r r/i hűségről geológusok további előfordulá­sok után kutatnak, a többi kö­zött a Bajkál-tól partjain, Ja- kutiában és a Távol-Keleten. 1917 óta 3 milliárd tonna kőolajat termeltek a Szovjet­unióban. Az éves kőolajterme­lés 1970-ig 350 millió tonnás szintre emelkedik. Az évi nö­vekedés üteme a legutóbbi 15 év átlagában 14,9 millió tonna volt, 1966 és 1970 között pedig eléri a 21 millió tonnát (Ösz­lió tonna). A termelöfúrások hossza 1966-ban kereken 5,6 millió méter volt. A Szovjetunió jelenleg 5# országba exportál kőolajat és kőolaj-származékokat. Az ex­port nagy része a Barátság kő- olajvezetéken jut el a szocialis­ta országokiba. Az olajkivitel értéke 1966-ban 958 millió ru­belt tett ki. Hídépítés“ — hídromboSással KI égy évvel ezelőtt, 1964 * ’ májusában Johnson el­nök új kifejezéssel gazdagítot­ta a politikai szóhasználatot, amikor arról beszélt, hogy igyekszik »hidakat verni« az Amerikát Kelet-Európától el­választó Szakadék fölé. Az Egyesült Államok azon­ban a következő években túl­ságosan el volt foglalva az­zal, hogy lerombolja a Viet­nami Demokratikus Köztársa­ság hídjait és más objektu­mait, így nem maradt ideje »hídépítésre«. Az utóbbi idő­ben azonban ismét feltűnt az elnök beszédeiben a »hidak­ról« szóló kifejezés. Ez ad alkalmat arra, hogy megvizs­gáljuk ezt az épülő »hidat«, a kilátásokat. Az Egyesült Államok és a szocialista országok kapcsola­tait illető korábbi képes kife­jezés: a hidegháború éppen arról a szakadékról tanúsko­dott, amelyet most át akar­nak hidalni. Az áttérés az új politikára — a szavak mögött rejlő számítások ellenére — annak elismerése, hogy a zá­tonyra futott politikát meg kellett változtatni. Ezt ismerte be egyik beszé­dében William Fulbright, a szenátus külügyi bizottságá­nak elnöke: »Véleményem szerint a kompromisszumos hidak politikáját azért kell folytatni — mondotta a szená­tor —, mert maga ez a vi­szony több tiszteletet érde­mel, mint az amerikai érde­kek teljes győzelme, s azért is, mert a nukleáris korszak­ban nincs más elfogadható alternatíva. Vitatkozhatunk azon, hogy hasznos és kívána­tos a valamennyi ellenfelünk felett aratott egyértelmű és gyors győzelem, de ez a vita csak akadémikus jellegű le­het, mert ilyen teljes győze­lem nem létezik«. Nem kétséges, hogy a »hi­degháború« harcias jelszavait végül is a szocialista orszá­gok erőinek növekedése kö­vetkeztében kényszerültek el­hagyni. Az új viszonyok a politi- *' ka megváltoztatását követelték, de a célok ma is változatlanok. Csak a hozzá­juk vezető utak alakultak át: frontális közvetlen út helyett rejtettekké váltak. A nyugati sajtó és a politi­kusok szavakban természete­ién rendszerint a szocialista országok »szabadsága« és a »demokrácia« sorsa miatt ag­gódnak. Clark Clifford ame­rikai hadügyminiszter pél­dául májusban, a szenátus külügyi bizottsága előtt arról beszélt, hogy »az igazi szabad­ságot szeretné látni a kelet- európai országokban«. Az is előfordul viszont, hogy egy-egy lap elfecsegi, mi is a »hídverés« politikájá­nak valódi célja. A Well Street Journal május 15-i szá­mában kifejtette: reméli, hogy a Csehszlovákiában lejátszódó események módot adnak az Egyesült Államoknak, hogy éket verjen a Szovjetunió és szövetségesei közé. Az Economist című angol konzervatív lap négy évvel ez­előtt, 1964 május 30-i számá­ban már bírálta az Egyesült Államok elnökét, hogy »a ke­let-európai nacionalizmus fel­élesztését megpróbálja orosz- ellenes irányban felhasználni. Ebben az esetben nem a hi­degháború megszüntetése a cél, hanem az, hogy új lehe­tőségeket hasznosítsanak a hidegháború régi céljai érde­kében ... Ha Mr. Johnson er­re céloz, akkor figyelmeztetni kell, hogy helytelen úton jár«, — írja az angol lap. Azóta semmi sem történt, ami az irányváltozást igazol­ná. A z adott esetben a sza- vak és tettek igazi ará­nyát kimutató reagens szere­pét a külkereskedelmi statisz­tika töltheti be. Az amerikai kereskedelmi minisztérium nemrégiben közölte, hogy a szocialista országokkal folyta­tott kereskedelem volumene tavaly tovább csökkent és az összforgalomnak mindössze 0,6 százalékát tette ki. El­mondhatjuk tehát, hogy nincs komoly kereskedelmi kapcso­lat A nyugat-keleti kereskede­lemben a korlátok nem csök­kentek, sőt emelkedtek. A ré­gi diszkriminációs formák­hoz, amelyek között a legna­gyobb kedvezmény elvének és a licenc exportnak a megta­gadása, a szocialista orszá­goknak szállítható áruk listá­ja szerepel, az amerikai sze­nátus tavaly új hitelkorláto­zást vezetett be. A kormány megpróbált enyhíteni bizo­nyos régi korlátozásokat, és ez ügyben törvénytervezetet nyújtott be a kongresszushoz, de erről azóta senj esett több szó, s a kormány sem emle­geti. A kereskedelem fejlesztését sürgeti többek között Soren­sen, az elnök volt különta- nácsadója, aki »Miért kell a szovjetekkel kereskednünk?« címmel áprilisban cikket írta Foreign Affairs című folyó­iratba, vagy George Ball, az Esésűit Államok állandó ENSZ-képviselője, aki június­ban a szenátus külügyi bizott­ságában indítványozta, hogy vizsgálják felül az Egyesült Államok keleti kereskedelmi korlátozásait. Szavaik azon­ban a »hídverés« politikáját nem értő, begyepesedetten gon­dolkodó kongresszusban süket fülekre találtak. Az amerikai kormány kép­viselői azzal próbálják meg­győzni az elvakultan kom­munistaellenes erőket, hogy a kapcsolatok bővítését éppen a régi célok megvalósítása ér­dekében szorgalmazzák, hogy megrendítsék és meggyengít­sék a szocialista országokat, hogy szembe állítsák őket egymással, hogy »elszakítsák« ezeket az országokat a Szov­jetuniótól. S ezzel éppen ők maguk vetkőzte tik pőrére a »hidak« politikájának szép köntösben megjelenő, de egy­általán nem nemes céljait. Valójában, ha komolyan szó esne a hídveré&ről, akkor elsősorban arról kellene gon­doskodni, hogy lépéseket te­gyenek a nemzetközi feszült­ség csökkentésére, mindenek­előtt a Vietnam elleni ameri­kai agresszió megszüntetésére, át kellene térni a kölcsönös előny elvére a kereskedelem­ben és le kellene mondani arról, hogy a kereskedelmet politikai fegyverként használ­ják. így a kapcsolatok hozzá­1 járulhatnak a nemzet­közi feszültség enyhítéséhez; újabb lehetőséget nyújthatnak ahhoz, hogy a kereskedelmet a szocialista országok gazda­sági építésében hasznosítsák; a szocialista országokban ösz­tönözhetik a termékek minő­ségének javítását; a világ szá­mára pedig módot adhatnak arra, hogy bővíthessék isme­reteiket a szocializmus gaz­dasági, kulturális és szociális- eredményeiről, G. Geraszimov A SOMOGY MEGYEI VEGYESIPARI VÁLLALAT Somogy megye egész területén, kSzülétek és magánosok részére festi), parkettás, vízvezeték- szerelő, bádogos, kályhás, belső és bálázati villanyszerelő munkát vállal Gyors és pontos kiszolgálás, kiváló minőség. Igénybejelentés: Kaposvár, Petőfi tér 3. Telefon: 11-080. Balatonboglár, Klapka u. 14. Telefon: 147. Halálos közlekedési balesetek Ungvári András 28 éves gép­kocsivezető Miskolc határában dömperrel elütötte a motorke­rékpárján haladó Aczél Árpád 26 éves bükkszentlászlói la­kost. Aczél Árpád életét vesz­tette, felesége súlyosan meg­sérült. A vizsgálat eddigi meg­állapítása szerint Ungvári sza­bálytalanul előzött, a rendőr­ség előzetes letartóztatásba he­lyezte. A Fonyód és Balatonboglár közötti úton Arnold Jovan 34 éves géplakatos, NSZK-állam­Qusdros száműzetésben Rio de Janeiro-ban kedden hivatalosan bejelentették, hogy Janio Quardos volt brazíliai el­nököt a bolíviai határ közelé­ben levő Corumba városába száműzték. Az eljárást azzal indokolták, hogy Quardos megsértette azt az intézkedést, amely megtilt­ja neki politikai nyilatkozatok közzétételét. Quadros ugyanis a múlt héten interjút adott több brazíliai lapnak. Ebben felszólította Arthur da Costa e Silva elnök kormányát, hogy vagy nyilvánítsa magát leplezetlen diktatúrának vagy pedig az országban állítsa helyre a demokratikus jogokat. polgár, schwabachi lakos sze­mélygépkocsijával elütötte Gazdag Zsigmond 53 éves postahivatal-vezető motorke­rékpárost. Gazdag sérüléseibe a kórházba szállítás után be­lehalt, 15 éves Tamás fia sú­lyosan megsérült.-. A Székesfehérvár és Seregé­lyes közötti útszakaszon egy kanyarban az útszéli árokba borult személygépkocsijával Josef Proszenyák 47 éves kép­keretező, USA állampolgár, chicagói lakos. A kocsiban ülő rokonai közül Tompa Jenő a kórházba szállítás közben meghalt, négy felnőtt utas és egy 2 éves gyermek súlyosan megsérült Vizsgasztrájk Saigonban A dél-vietnami diákok szö­vetsége, amely a saigoni egye­tem 14 fakultásának diákjait tömöríti, kedden vizsgasztráj­kot hirdetett, és kérte a pro­fesszorokat, hogy csatlakozza­nak a sztrájkhoz. A diákok ez­zel az akcióval tiltakoznak amiatt, hogy a saigoni kor­mány elkobozta lapjukat és főszerkesztőjét ötévi kényszer- munkára ítélte. A lap főszer­kesztője ellen az volt a vád, hogy »kommunistabarát« cik­keket adott ki. h i it d eitovh ü iynf i A Somogy megyei Tanács V. B. Kaposvári Kórházának igaz­gató-főorvosa pályázatot hirdet az újonnan szervezett mód­szertani munka- és bérügyi osztályon létesített E. 402 kulcsszámú osztályvezetői állás betöltésére Az állásra jogi végzettségű, elsősorban munkajogban jár­tas személyek jelentkezhetnek. Fizetés az eltelt gyakorlat fi­gyelembevételével, a kulcs­számnak megfelelően 2800— 3000 Ft. Jelentkezési határidő: aug. 15.

Next

/
Oldalképek
Tartalom