Somogyi Néplap, 1968. július (25. évfolyam, 153-178. szám)
1968-07-27 / 175. szám
Szombat, 1968. július 27. 3 SOMOGYI NÉPLAP ZÖLD ERDŐ MÉLYÉN Az új gabona útja a pékekig hogy az első Kőszegi Károly, az iharosi, a második Hüber József, a lipótfai, a harmadik Hollmann József, a kardosfai erdészet dolgozója lett. A munkások felléptek a három tuskóból összeállított győzelmi emelvényre és átvették a jutalmat. Az igazgató nemcsak az első három, hanem a negyedik helyezett Mándó József, valamint az ötödik helyezett Kern Béla nyakába is faérmet akasztott. A remekbe szabott érmeket Révfalvi Zsigmond, a batéi_ fagyártmánytelep szakmunkása készítette. Majd az igazgató szavaival befejeződött az izgalmas, példásan szervezett és rendezett erdei bajnokság. Ezután a nézők elhagyták a fehér tölgyfalevales zászlókkal díszített versenypályát, és a halastavak által ölelt arborétumban l*vő erdészházhoz sétáltak. Itt el fogyasztották az özpörköÄet és megitták a bort, a farönkből vágott lapokból készült apró asztalkákról. Egy kis idő múlva előkerült a cigányzenekar is. Hiába, a nagyon jó. munkával a nagyon jó kedv is együtt jár. Szegedi Nándor A zt, hogy a vállalatok felelősségteljesen akarnak élni a megnövekedett önállósággal, a tervszerűség iránti igényük is félreérthetetlenül bizonyítja. Ma ha megkérdezzük: »Mit terveznek 1970-re?«, aligha találunk igazgatót, akinek ne lenne határozott elképzelése. Azelőtt — néhány kiemelt gyártmánytól eltekintve — nem ismerték a vállalatok a velük kapcsolatos ötesztendős központi elképzelésekét. Jelenleg — noha éppenhogy csak magunk mögött hagytuk a harmadik ötéves terv félidejét. — már szinte minden vállalatnál az 1975-ig terjedő negyedik ötéves terv elkészítésén fáradoznak. Sok helyütt pedig már az 1985-ig terjedő hosszú távú, 15 esztendős időszak elképzeléseit körvonalazzák. A vállalatoknak ez a jövő iránti kíváncsisága az előrelátás és a tervszerű munka iránti igényből táplálkozik. Csak úgy dönthetnek igazán megbízhatóan, ha pontosan felmérik döntésük holnapi következményeit, vagyis ha eleve a jövő tennivalóiból indulnak ki mai elhatározásaiknál. Nemrégen hat vállalati igazgatótól megkérdeztük, hogy mit várnak az irányító minisztériumtól. A válaszok őszintén szólva meglepőek. Arra számítottunk ugyanis, hogy majd azt hangsúlyozzák: a minisztérium hagyjon bennünket ezután is önállóan dolgozni, ahogy ezt az első félévben, a reform szellemében tette. Ehelyett nagyon határozottan fogalmazták meg a központi tervező és koordináló munka iránti igényüket. »A piaci információ, a vállalatnál készített közép- és hosszú távú prognózis csak részben teszi lehetővé az észszerű és gazdaságos döntéseket — summázta a közös véleményt a hat igazgató egyike. — Nem szeretnénk, ha a piacon derülne ki, nagy veszteségek árán, hogy terveink, elképzeléseink ütköznek más vállalatokéival«. M ás szavakkal: a vállalatok vezetői szocialista módra képzelik el az önállóságot. Nem csupán elfogadják, hanem igénylik is szocialista államunk irányító, tervszerű befolyásoló munkáját, az országos érdekeknek, a központi elhatározásoknak megfelelő orientációt. Hogyan képzelik az irányító szervek a több vállalatot is átfogó ágazat műszaki-gazdasági fejlesztését, beilleszkedését a népgazdaságba? Mit várhat az adott vállalat hosszabb távon az anyag- és alkatrész- szállítóktól, a kooperáló partnerektől, és mit várnak tőle felhasználói, vásárlói? Az ország külkereskedelmi érdeke milyen export-, importtevékenységet és döntéseket kíván a vállalatoktól? Ilyen és hasonló kérdésekre várják a központi szervek válaszát ahhoz, hogy a legcélszerűbben alakíthassák a helyi terveket, elképzeléseket, houák meg a döntések**. Mindez nem sérti a vállalatok önállóságát és felelősségét. Mert a kormány vagy a minisztérium közvetlenül nem avatkozik be a vállalatok tevékenységébe. Ä központi tervekkel, elképzelésekkel, mint a fejlődés fő irányait jelző információkkal számolhat a vállalat. Végrehajtására nem kap kötelező utasítást, bár a gazdasági szabályozás eszközeivel (hitel, vám, adó stb.) a központi elképzeléseknek megfelelően befolyásolják a helyi elhatározásokat. Mindez persze nem mentesíti a vállalatok vezetőit a kockázat és az önállóságukkal arányos felelősség vállalása alól. Amíg a központi tervek és elképzelések a fejlesztés fő irányait vázolják, a vállalati tervek már kellő részletességgel és megbízhatósággal a konkrét döntéseket és elhatározásokat körvonalazzák. Az időtartamtól függően felsorolják a gyártmánycsoportok és főbb termékek fejlesztésének, gyártásának alakulását, a termelőkapacitások létesítéséh bővítését, korszerűsítését. A piaci konjunktúra alakulásán kívül a vállalatok számolnak a népgazdaság lehetőségeivel és a konkrét helyi erőforrásokkal. A tervezés alapja: a vállalatok ismerik a konkrét gazdasági szabályozó és terelő eszközöket * az 1968—1970-es évekre. Lehet, hogy a vállalati gazdálkodás három évre kialakított feltételei közül egyikmásik nem bizonyul minden tekintetben hibátlannak, a gyakori változtatás, a bizonytalanság ma mégis nagyobb veszély és kár forrása lenne, mint a szabályozás esetleges pontatlansága. A népgazdasági érdek és a tervszerűség érvényesítésének talán leglényegesebb eleme a vállalati érdekek távlati értelmezése. Azok a vállalatok, amelyek már kellően »ráérez- tek« az új mechanizmusra, a gazdasági élet új lehetőségeire, gyors ütemben rendezkednek be hosszú távú munkára. Termelői és piaci tevékenységükben, árpolitikájuk formálásában a belső szervezetük kialakításában, de különösen a fejlesztésre vonatkozó elhatározásaikban az 1970-es és az utána következő esztendők lehetőségeivel, feladataival is számolnak. Az idén képződő fejlesztési alapjukat a jövő részesedési alapjának tekintik, s úgy ösztönöznek munkára, kockázat- és áldozatvállalásra, hogy dolgozóiknak tett mai ígéreteik teljesítésének biztonsággal meglegyen a holnapi aranyalapja. K. J. A nengeror. irány a Kenyérgyár. Holnap már fogyaszthatják az új lisztből sült kenyeret. EGY FELMÉRÉS TAPASZTALATAI Hogyan él a külterületi lakosság a nagyatádi járásban ? Az utóbbi hónapokban tíz munkabrigád vizsgálta a nagyatádi járás külterületi lakosságának életét, a munkakörülményeit, művelődési lehetőségeit. A vizsgálat anyagából készült összefoglaló jelentést megtárgyalta a járási tanács végrehajtó bizottsága is. A járás lakosságának mintegy hat százaléka él külterületeken. öt évvel ezelőtt még száz körül volt az ilyen települések száma, majd négyezer lakossal, ma a 49 településen 2100 ember él. Helyzetük megkülönböztetett figyelmet érdemel. A járás vezetői a következő években korszerű településhálózat kialakítására törekszenek, hiszen e települések egy részének a fenntartása gazdasági ökokból szükséges. Húsz településen van villany A települések vízellátása — kevés kivétellel — nem megfelelő. A lakók egészségügyi ellátása — a közlekedési és hírközlési lehetőségek hiánya miatt — sok nehézségbe ütközik. A Bizományi Aruház július 29-én 8—12 óráig helyszíni eladást rendez Kaposvárom a Felsőfokú Mezőgazdasági Technikumban (Dénes- major). Eladásra kerül: matrac 39 Ft/db, pokróc 30 Ft/db, ágymagasitó 5 Ft/db, vaságy loo Ft/db. (10271) A művelődés? Azokon a településeken, ahova bevezették a villanyt — húsz ilyen település van — ugrásszerű a változás. Az ottani emberek 101 televíziós készüléket és 400 rádiót vásároltak az utóbbi években. Feltűnően alacsony azonban a napilapokat, folyóiratokat járató családok száma. A 618 család közül csak 267 az újság-előfizető. Művelődési intézmény (iskola, klub és könyvtár) mindössze négy településen van. A múlt évben 479 tanköteles korú gyereket tartottak nyilván, s közülük 445 járt rendszeresen iskolába. Tanulmányi átlaguk alacsony, és igen magas a bukások száma. Ezek a tanulók több törődést érdemelnének az iskoláktól és a gazdaságok vezetőitől is. Bár a népesség a belterület A Pamutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyára FÖLVESZ 16—40 éves korig női átképzés tanulókat Naponta háromszori étkezést térítés ellenében biztosítunk. Szállást leányotthonunkban vagy megbízható helyen albérletet tudunk biztosítani. (7350) felé áramlik, még jó ideig fennmaradnak a kis települések is. Éppen ezért jó néhány sürgető tennivaló akad. Amit meg kell tenni A járás gazdasági, tömeg- szervezeti vezetőivel, valamint a községi tanácsokkal és azok állandó bizottságaival is megismertetik a vizsgálat anyagát. A vb fölkéri az illetékesekét, hogy kísérjék figyelemmel a külterületeken lakó dolgozóik életkörülményeit, és legyenek megfelelő intézkedéseket.? A községi tanácsoknak a külterületeken lakó tanulók teljes beiskolázásáról, rendszeres iskolába járatásáról kell gondoskodniuk. A székhely községek a kulturális szolgáltatások javításával növelhetik a művelődési lehetőséget a külterületeken is. Ahol lehetőség van rá, létesítsenek kiskönyvtárat. Különösen fontos az egészség- ügyi felvilágosítás, az alapfokú műveltség terjesztése. Az említett és elhatározott intézkedések célja, hogy mielőbb eltűnjenek a járás fehér foltjai. D. S. A kutas) tsz-cél hidegvérű lovak és kétéves csikók eladók Ar megegyezés alapján. Telefon: Kutas 14. (19273) »Zöld erdő mélyén, kas patak szélén« — állították fel azokat a nyírfából készült kerítéseket, amelyek között a Dél-somogyi Állami Erdőgazdaság tizenegy erdészetének versenyzői összemérték erejüket a fadöntésben .s -feldolgozásban, a szerszámélezésben, a faösszerakásban és a mutatványszámban, a célba v;'_isban. A versenypálya képe méltó volt az Ágnes-lak természeti szépségéhez. Az up-—s vendéglátók, az iharosi e et vezetői még arra is goiiuoltak, hogy a patak túlsó partján levő büféhez, stílszerűen nyírfából készült híd vezessen. Akár nagyszerű díszlet is lehetett volna mindez egy erdőben játszódó szép filmhez. A küzdelem azután a jelentés után kezdődött el, amelyet Beck Gyula, az Iharosi erdészet vezetője tett a felkészülésről Németh Vilmosnak, a Délsomogyi Erdőgazdaság igazgatójának. Az első nyírfakertecs- kében a szerszámot kellett kiélezni a nagy gyakorlatú szakmunkás versenyzőknek. Ezt ugyan nem pontozta a bíró, ám aki nem jól élezett, az később bosszankodhatott, hiszen a többi műveletet mindenkinek a maga által készített szerszámmal kellett elvégeznie. Később tehát a zsűri előtt — amelynek elnöke Lotterhof Ottó, a gazdaság főmérnöke volt — pontokban is megmutatkozott, ki mennyire mestere a szerszámélezésnek. A nézők — erdészeti dolgozók, a csurgói járás vezetői, iharosi és csurgónagymartoni ifjak és idősebbek _ a kerítések mellett szurkoltak a vetélkedőknek. Akadt olyan versenyző is. akinek a felesége is jelen volt. Érdeklődve figyelték, vajon ki lesz az ötszáz forintos jutalom tulajdonosa, és kik számíthatnak arra, hogy eredményük alapján részt vegyenek Miskolcon az országos ügyességi fakitermelési versenyen. Ezen vendégként külföldi »bajnokok« is bemutathatják tudásukat. Akadt a nézők között olyan, aki nem így képzelte a fadön- tögetést. A büfés, aki a túlsó partról figyelte az eseményeket, ezt mondta: »Azt hittem, hogy a fák éppqn úgy zuhannak a földre, mintha rendes kitermelés volna. Ezzel szemben a »döntés« feliratot viselő kerítésen belül mintegy egy méter magas szépen kiesztergált hengerek álltak a földön. Ezek jelképezték a fákat. No de semmivel sem nyújthattak ám kevesebbet a versenyzők, mint a bükkök, tölgyek, fenyők igazi kidöntésekor. A nagy fordulatú motorfűrésszel a szabályoknak megfelelően kellett ügyeskedniük, hogy jól vágjanak le egy-egy szeletet a tuskóból. — Más ma a fakitermelés, mint régen volt — mondta nekem Radios László, az erdő- gazdaság csoportvezetője, a fakitermelők összetett egyéni bajnokságának együk nagyon lelkes szervezője. Régen a fejszével dolgozó munkásak nemcsak nagyon elfáradtak, hanem pazaroltak is. Rengeteg fa ment veszendőbe az erdőn forgácsként. A motorfűrészek lehetővé teszik, hogy a hulladék minél kisebb legyen. A versenyeknek éppen az a céljuk, hogy anyagtakarékosságra, a minőség javítására serkentsél-e az erdészeti szakmunkásokat. A ferdén vágott fát a rövi- debbik végétől mérik. Az ettől számított úgynevezett csúcs veszendőbe megy. Arra kell tehát törekedniük a szakmunkásoknak, hogy minél egyenesebben szeljék a fát. — Nézze csak... Itt jól szemléltetik azt, amit mondtam — mutatott a darabolást végző szent- balázsi erdészethez tartozó Orsós László szakmunkás felé. Ö. miután Drávecz Andor bíró megnyomta stopperét, lefűrészelt egy szeletet a fából. Nagyon jól sikerült neki. A fiú egyébként a többi feladatot is jói hajtotta végre. A déli órákban, miután a zsűri ösz- szesítette az JMBISbHÍ eredményeket, az erdőgazdaság igazgatója ünnepélyesen bejelentette, A győzelmi emelvényen Ki mit tud? A vetélkedő színhelye Mai döntések — holnapi távlatok
