Somogyi Néplap, 1968. július (25. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-21 / 170. szám

XXV. évfolyam, 170. szám. Vasárnap, 1968. július 21. I BataloM ieyy&eUk Kié a Balaton ? ! Gyászvonai - múzeum \ T alán kissé furcsán hangzik a cím, de egészen komolyan kérdezem, hogy kié a Balaton? Gondolhatná valaki, hogy hogyan vetődhet fel ez a banálisnak tűnő kérdés 1968-ban. Elárulhatom, nem újkeletű kérdés ez, föltették ezt már különböző szer­vek, személyek és csoportok. Most azonban mind sür­getőbbé válik e kérdés végleges tisztázása, mert hova­tovább csak imitt-amott gyönyörködhetünk és füröd- hetünk hazánk gyöngyszemében: csodálatos Balato­nunkban. Évről évre szaporodik az elzárt terület a Balaton­part legszebb részein. Örvendetes dolog ugyan, hogy az utóbbi években gomba módra szaporodnak a part menti középületek: üdülők, vendéglátó egységek, szállodák és magánnyaralók épülnek, mégsem lehet egyetérteni azzal, hogy a sokasodó vállalati és magánépítkezések­kel egyidejűleg mind nehezebb és nehezebb elérni a partot, s hogy elzárják a vizet azok elől, akiknek nincs villájuk vagy telkük. Az építtetők és építők vagy hely­telen parcellázás folytán, vagy egyszerűen önkényesen teljesen a víz széléig építik telkeik kerítését. Sokan még a vízből is elkerítenek egy jó darabkát. És ezek­ken az elzárt, elszeparált részeken természetesen más nem szállhat vízre, csak a tulajdonos vagy az adott vállalat és intézmény üdülőinek beutaltjai. Ki érti ezt? Ma már egyes partszakaszokon két-három kilomé­ter hosszúságban egyszerűen nem lehet megközelíteni a vizet, mert teljesen beépítették vagy elkerítették a part menti területet. Balatonboglártól Balatonlelle felé haladva a villasoron, továbbá a Balatonlellétől Bala- tonszemes felé eső részen kilométerekig szinte képte­lenség lejutni a partra. Ugyanez a helyzet Siófok és Balatonszéplak egyes részein is. De sorolhatnám to­vább a példák sokaságát. Még a Balatonra nyíló kes­keny kis utcák is zsákutcákká váltak. Ember legyen a talpán, aki ezeken a helyeken egyhamar partot ér. Nem is szólva az idegenekről, akiknek még helyi isme­retük sincs. A múlt hét egyik napján például Balaton- lellén négy jugoszláv (szabadkai) gépkocsi utasai vára­koztak tanácstalanul a 7-es út szélén. Amikor gépko­csinkat megállították, udvariasan azt kérdezték, ho­gyan juthatnának lé a partra. Olyan helyet keresnek, ahol a fűben, a szabad természetben lehet heverészni, pihenni, mivel egy-két óra után úgyis tovább szeretnék folytatni útjukat jp égi ismerője vagyok a Balatonnak, de félórát bolyongtam velük, míg végre találtam szá­mukra egy ilyen helyet. Az ezelőtt egy-két évvel még szabad partokat azóta valakik birtokba vették, elke­rítették. Egy vasárnap délelőtt karádi termelőszövetke­zeti parasztok is tanácstalanul kérdezősködtek, hogy ki­ránduló csoportjukkal hol érhetnének legközelebb partot. Minderre mondhatná valaki, hogy vannak szép, ki­épített strandjaink általában minden községben. Hasz­nálják is őket. Ez igaz. De nem mindenki akar stran­dolni, vannak, akik szeretik a csendet, a nyugalmat, s ezt a nyári strandokon aligha találják meg. S azokra is gondolni kell, akik a strandoktól 3—4 kilométerre lak­nák vagy üdülnek. Nekik is joguk van a vízhez. Mi lenne tehát a megoldás? Véleményem szerint nagyon egyszerű. Van erre sok jó példa. A víztől 5—6 méterre nem szabad a területeket kiparcellázni. A ba- latonboglári Szabadság Üdülőtelepen és Bálatonfeny­ves egy részén például több száz méter hosszúságban így rendezték a partot. Itt nincs is probléma. A nem közvetlen part mentiek is magukénak érzik a Bala­tont, mert 6—7 méteres sáv áll a fürdőzők, napozók és sétálók rendelkezésére. Javasoljuk, hogy a kempingek part menti határa se a víz legyen. Egy kempingnek sincs akkora zárt vízpartra szüksége, mint amilyen hosszú a kemping. A kempingekből legyenek kijáratok a szabad partrészekre. Trégső soron tehát meg keü vizsgálni a partré- v szék elzárását, és ahol önkényes területfogla­lás történt, a kerítéseket el kell távolíttatni a törvény- sértőkkel és önkényes földfoglalókkal. A jövőbeni part­rendezéseknél, parcellázásoknál pedig mindezeket a legmesszebbmenőkig figyelembe kell venniük az erre illetékes hatóságoknak. Hozzáférhetővé kell mindenki számára tenni a Balatont, a csodálatosan szép magyar tengett. Wirth Lajos A legnagyobb tv-k ész lilék A gyászvonat, amely 1924. január 23-án Gorkiból Moszk­vába szállította Lenin koporsó­ját, a moszkvai Pávelecki pá­lyaudvarra kerül, ahol múzeu­mot építenek fel körülötte. A teremben láthatják majd a látogatók a gyászvonat moz­donyát és a vasúti kocsit a ravatallal, amelyen Lenin ko­porsója volt. A múzeum vörös márvány falát Lenin mozaik-arcképe dí­szíti majd. A falon túl vetítő­terem lesz, ahol Leninről szó­ló filmeket vetítenek és mag­netofonról Lenin hangját köz­vetítik. í Hatszáz lakásban végeztek | a gázszerelők ♦ ♦ ♦ Jó ütemben haladnak műn­♦ ; kájukkal a megyeszékhelyen l a Közép-dunántúli Gázszolgál- | tató és Szerelő Vállalat dolgo- $ zói. A Kalinyin lakótelepen, a S Kanizsai, a Berzsenyi, a Latin- fka Sándor és a Május 1. utcá- I ban dolgoznak a szerelők. Az | Ingatlankezelő Közvetítő és í Felújító V. már több mint J hatszáz lakást átvett a gázsze­♦ reléiktől. A munkálatokhoz ♦ nagy segítséget ad az, hogy a ♦ Somogy megyei Kéményseprő ♦ Vállalat idejében elvégezte a S kétezer kémény füstnyomás- J próbáját. : ________________________ M A LATJUK A TV-BEN szatirikus irodalmi műsor Stephen Leacock műveiből. (A televízió mai műsorához.) Apa és fia í. beszélget a posta- a fia­Két férfi ablaknál: — Képzeld, fölvették mat az egyetemre. — Biztosan szerencséje volt — , válaszolja közömbösen a másik. Kínos csönd. Az apa kény­szeredetten bólogat. — Lehet — mondja később. — De az is lehet, hogy tu­dott — teszi hozzá az előbbi. Az apa arca különböző szí­neket játszik: í . | Új virágüzlet a Kalinyin lakótelepen — Valószínű... ha már föl­vették. A távirati lapra — mielőtt beadja az ablakon, még felír valamit. 2. Régi szokás: ha összefutunk ezt kérdezzük: — Mi van? Két hete, valahányszor ta­lálkozunk, ezt hallom: — Fiam — s egy kicsit im­bolygó léptekkel búcsúzik tő lem. A minap megint összefutot­tunk az utcán, s már előre mondom: — Tudom, fiad van; sikít-e már az apja fülébe? Lemondóan legyint: — Álmos vagyok. — Rossz a fiad? — Dehogy, a feleségem. — Ne viccelj! — Egész éjszaka azt kérdez te, hova tettem a szülési se gélyt. (Kercza) A KÖJÄL-lal szemben ízléses üzlet nyílt, ahol bőven válo­gathatnak a vágott és cserepes virágok között az itt lakók. Az aratással egy időben Az ordacsehi Március 15. I hető, hiszen ők vannak leg­Ezt vegyük meg... Farkas Miklósba ősszel megy első osztályba. A tansze­rek bevásárlása nagy esemény a »;fiatalember« életében, csak hosszas válogatás után választotta ezt az iskolatáskát Az Ady Endre utcai üzletben húszfajta akta- és iskolatáska közül választhatnak a gyere­kek, s a füzetcsomagok is vár ják az ifjú vásárlókat A japán Sony Rádió- és Te- ' levíziógyár, amely arrói neve­zetes, hogy a világ legkisebb készülékeit gyártja, elkészítet­te a világ legnagyobb televí­ziókészülékét. A színes képrá- eüó magassága 1,5 méter, a képernyő átmérője 2,5 méter, de mindössze 25 centiméter mély. Hetvennyolcezer katód- cső van benne. Az óriási készülék tíz­millió yen. _ Termelőszövetkezet az idén ♦ először takarítja be saját kom- í bájnjával a gabonát. A kom­♦ bájn után nyomban összehord­♦ ják a szalmát: két szalmale- í takarító brigád dolgozik, egy­♦ egy brigádban 10—12 férfi se­♦ gít a gépeknek, s az alomnak í valót a gabonatábláik szélén t mindjárt kazlazzák is. Külön ♦ kazalba került az árpaszalma, ♦ az idén takarmánynak szánják. ♦ Már végeztek a másodvetések­kel, a szalmától letakarított tarló 80 százalékát felszántot­ták. Ebben a munkában részt vesznek esténként és hajnal­ban azok a traktorok is, ame­lyek nappal a szalmát húzzák le és szemet szállítanak a kombájntól. Ordacsehiben nyáron a gé­pekkel dolgozók jutnak a leg- tanagasabb keresethez, s ez ért­jobban lekötve munkával. Jú­niusban például a traktorosok munkadíja átlagosan 3500 fo­rint körül volt A fogatok többsége a szénát hordja. Lo­vas kocsik láthatók a tarlón is, gépek után elmaradt szal­mát gyűjtik össze, mert az idén nagy szükség lesz rá. Mintegy huszonötén dolgoz­nak két műszakban a villany­meghajtású magtisztítónál. Az első műszak hajnali négy órá­tól délig, a másik déltől este nyolcig tart. Az aratással, csépléssel párhuzamosan foly­nak a munkák a kertészetben, itt csaknem negyvenen talál­nak ilyenkor elfoglaltságot. Ugyanis ebből az ágazatból is jelentős bevétele van a Bala­ton menti szövetkezetnek, ér­demes tehát fáradságot áldoz­ni rá. „Baleset“ A személyzetis a mun­kából elkésett dolgozó fe­jét mossa: — Már dél van, és csak most jelentkezik a mun­kahelyén? — Tudja, mi történt velem? Tíz órán át esz­méletlen voltam. — Szerencsétlenség ér­te? — Ügy aludtam, mint a bunda. Átváltozás _ Képzeld, a férje ha­lála után egy éjjel meg­őszült . . . — Az is valami? Is­mertem egy nőt, aki férje halála után egy nap alatt őszből fekete lett. Kinek higgyen? — De hiszen nekem azt mondták, hogy meghal­tál! — kiáltott fel a pro­fesszor, aki váratlanul ta­lálkozott egyik kollégájá­val. — Amint látod, élek! — mosólyodott el az illető. — Az nem lehet — je­lentette ki határozottan a professzor. — Akitől hallottam, sza­vahihetőbb nálad! Anekdota Voltaire utazása során megállt egy szállodában, ahol az éjszakát szándé­kozta tölteni. Amikor fel­lapozta a vendégkönyvet, egy bejegyzésre lett fi­gyelmes: »Jean de Plan- chet márki a szolgájával.« ' Voltaire elmosolyodott, tollat fogott és bejegyezte a könyvbe: Voltaire a bőröndjével.« Nyakiglábok klubja Lengyelországban szá­mos különféle klub mű­ködik, ahol a társasélet lebonyolódik. Egészen más jellegű klub alakult Wroclawban az ottani »-Slowo Polskte« című na­pilap kezdeményezésére. A magas emberek klub­járól van szó, amelynek alakuló közgyűlésén száz érdeklődő vett részt. A klub elnökéivé Henryk Domint választották, mi­vel ő vöt a legmagasabb a jelenlevők közül _ két m éter. A klub befolyásol­ni al-oarja a_ konfekció-, valamint a bútoripart. A legjobb partner Nincs kellemesebb do­log, mint azzal beszélget­ni, akit az ember legjob­ban szeret a világon. — Oh, de hiszen a ma­gánbeszélgetés nagyon unalmas. Kritika — Pompásan sikerült az új énekes bemutatkozója. Igazi hőstenor, mi? — Hősnek hős, hogy az­zal a hanggal föl mert lépni. — Ezt vegyük meg, apu! Somoggi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottságra és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár* Latinka Sándor u. 2. Telefons 11-510, 11-511 Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon: 11-516, Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem örzünlf meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 18 Ft. Index: 2506? Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár. Latinka Sándor utca 6 Nyomdáért felel: Mautner József.

Next

/
Oldalképek
Tartalom