Somogyi Néplap, 1968. július (25. évfolyam, 153-178. szám)
1968-07-21 / 170. szám
Párizsi kalapok A híres párizsi divattervező, Cristian Dior nyári divatkollekciójából mutatja be képünk ezt a két, vadvirágokkal dúsan díszített., elegáns szalmakalapot. A baloldali, enyhén hullámos szélű modell a »Maxi«, a jobboldali a »Mini« nevet kapta a szalma- kalap-testvérpá- rok közül. (MTI Külföldi Képszolgálat) Elet a kánikulában A nagy nyári meleg a gyakran hetekig tartó rendkívüli kánikula, szinte trópusi hőség nekünk, a mérsékelt égöv lakóinak rendkívül nagy megterhelést jelent szervezetünk számára. Nemcsak azért, mert szervezetünk nem szokott hozzá a nagy meleghez, hanem azért, mert rendszerint életmódunk sem alkalmazkodik kellőképpen hozzá. A trópusi népeknél nemcsak a bőr színe jelzj a napfény állandó erősségét, hanem öltözködésük, táplálkozásuk, építkezésük, munkarendjük, egész életmódjuk is szükség- Sizerűen ehhez igazodik. Ha életmódunkat, szokásainkat gyökeresen nem változtathatjuk is meg, a hőség heteiben arra kell törekednünk, hogy a lehető legnagyobb mértékben alkalmazkodjunk a körülményekhez. Az egyik leglényegesebb dolog, ami azután a nyugodt pihenésünkhöz is hozzájárul, hogy az ablak lesötétítésével a tűző déli napot rekesszük ki a lakásunkból. A szellőztetést ilyenkor mindig a reggeli és az esti órákban végezzük — amikor kint a levegő már hűvösebb — lehetőleg kereszthuzattal. Nagyon vigyázzunk azonban arra, hogy a kiizzadt vállunkat és hátunkat ne érje tartósan lég'huzat, mert az a reumás izomfájdalmak egyik legfőbb nyári előidézője. VÍZSZINTES: l. utoléri. 5. Ilyen a romlott szalonna. 8. Nemrég elhunyt költőnk, versének címe: Élj és énekelj. 10. Sir. 11. Sínek közepe. 13. Te és társaid. 14. Bátor. 15. Kártevő, ékezethiánnyal. 17. Súgta régiesen. 18. C. D. 19. Etek. 21. Nem halt meg. 22. Női név. 23. Vers cím Szabó Lőrinc Tucsok- zene c. kötetéből. 25. Éneklő hang. 27. Szám tízein alul. 28. Somogyi község a Balatonhoz közel. 31. Állóvíz. 32. Takáts Gyula versének címe. 35. Iratcsomó. 36. Letesz. FÜGGŐLEGES: 1. Erika becézve. 2. Nagyon figyel. 3. Szolmizáclós hang. 4. Bozótot ritkított. 5. Azonos magánhangzók. 6. Terjedelmes irodalmi mű. 7. Somlyó György költeményének címe. t. Romai 301. Étrendünk mennyiségben és kalóriában legyen egyaránt kevesebb, mint a hideg vagy mérsékelt évszakokban. A melegben ugyanis és különösen a nagy melegben nincs szükség a test zsírral és szénhidráttal való fűtésére. A fehérje mennyisége lehet a szokásos, de a zsíros, nehéz ételek és az amúgy is köny- nyen romló édes, krémes tészták helyett fogyasszunk minél több zöldfőzeléket és gyümölcsöt. Az élelmiszerek ^ nyáron gyakran jelent komoly gondokat. Sem főtt, sem sült ételeket lehetőleg ne tegyünk el másnapra, mert a bennük elszaporodó baktériumok könnyen idézhetnek elő bélfertőzést. Az elkészített ételeket nyáron déltől estig is csak teljesen hibátlan zománc- vágy porcelán-, illetve üvegedényben szabad tartam. Ha hűtő- vagy jégszekrény nincs, akkor hűvös pincében vagy kamrában úgy, mint a tejet és a vajat is, hideg vízben célszerű tartani az edényt. Kevesen tudják, hogy a hűtő- szekrény is csak akkor teljesíti feladatát, ha benne a levegő hőmérséklete nem emelkedik 4 fok fölé. Az elszaporodó legyek miatt, amelyek könnyen megfertőzhetik az ételeinket, gondosan ügyeljünk a szemétláda, a WC letakarására és az ételek befe12. Szécsi Margit balatoni tárgyú verse. 14. A szarvasmarha mondja. 16. Tímár Éva. 17. Korog a gyomra, visszafelé. 18. Ide futnak a versenyzők. 20. Kidugja a kezét. 24. Olyan ország jelzője, amelyet a mezőgazdaság jellemez. 20. Réce 29. Gáspár Sándor. 30. Ízelt lábú »szövő-fonó«. 31. T. A. 33. Mckegő közepe! 34. Névelő visszafelé. Megfejtésül beküldendő a vízszintes 8., 23., 32. és a függőleges 7., 12. számú sorok megfejtése. Beküldési határidő 1968. július 26-án, pénteken délig. A szükséges sorokat levelezőlapon küldjétek be, s írjátok rá: »Gyermek keresztrejtvény«. Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: Dunakanyar, Sikonda, Fonyódliget, Velence, Párád. Móra Ferenc Válogatott elbeszélések című könyvét nyerték a következő pajtások: Vári Zsuzsanna, Gőczi József, Kaposvár: Szabó Sándor, Ordacsehi; Pimpaucr Mária, Marcali. A könyveket postán küldjük áí. désere. A nyersen fogyasztott gyümölcsöket szitára helyezve, lehetőleg’ erős sugarú, bő folyóvízben mossuk meg. A verejtékezés *nt^: lóságban nem fölösleges kellemetlenség, mint azt sokan hiszik, hanem a test normális hőmérsékletét fenntartó élettani folyamat. Tévedésen alapszik az a hiedelem, hogy az izzad erősen, aki sok folyadékot iszik. A valóság az, hogy az izzadás párolgás útján lehűti a test hőmérsékletét. A verejték kiválasztása következtében fellépő folyadékveszteség természetesen szájunk nyálkahártyáján szomjúságérzés formájában jelentkezik. Ez akkor is bekövetkezik, ha nem iszunk sok folyadékot. Sőt a kánikulai napokon helyes, ha minél több hűvös, de nem jéghideg folyadékot fogyasztunk. Miután a verejtékkel sok só is távozik a szervezetből, ne sajnáljuk ilyenkor a sót sem az ételeinkből. E tanácsok betartásával is növeljük szervezetünk védekező és alkalmazkodó képességét a szokatlanul nagy meleghez. Dr. S. R. Az erősebb ingerloszer Az otthoni veszekedések jobban növelik a vénnyomást, mint a hivatalban végzett megerőltető munka. Dr. Beric Wright angol orvos egy egészségügyi kongresszuson erre figyelmeztette a kongresszus részvevőit. Négyezer férfin végzett vizsgálatból kitűnt, hogy a nő — minden vonatkozásban — erősebb »ingerlőszert« jelent, mint a fölöttesek. A koffein hatása Két nyugatnémet tudós nemrég érdekes felfedezést tett a koffeinnak az emberi szervezetre való hatásáról. Megállapították, hogy a koffein a fáradt ember munkabírását nem fokozza, hanem inkább csökkenti. Luff professzor tíz diáklánnyal kísérletezett. Az érdekelte, hogy a hosszú autózás után mutatkozó fáradtságot lehet-e csökkenteni egy csésze feketekávéval. A kísérletsorozat alatt a diákoknak egyszer erős feketekávét adtak, másik alkalommal pedig koffeinmentes kávét. Az eredmények szerint a normális kávé fogyasztása után a teljesítmény gyorsan és észrevehetően növekszik a koffeinmentes kávé fogyasztása utáni teljesítményhez viszonyítva, csakhpgy ez a frissítő hatás rövid ideig tart. Kis idő múlva a kísérleti alanyok teljesítőképessége mintegy egynegyedével alacsonyabb volt, mint amikor koffeinmentes káVét ittak. Eszerint tehát a huzamos ideig tartó erőfeszítéseknek kitett személyek esetében a kávé nem tekinthető Jrtssilő hatású izgatószernek. 1 0 OTTHON ÉS CSALÁD Külföldi divat A különféle műszálakból, gyapjúból készült kötött, horgolt ruhák külföldön éppen olyan közkedveltek és divatosak, mint nálunk. A divat mellett a közkedveltséget annak köszönhetik, hogy az év minden szakában nagyon jól kihasználhatók. Nem nélkülözhetjük a kötött holmikat a változékony időjárású nyarai kon sem. Nincs is olyan nyári divatbemutató, ahol a divat- tervezőik — a sportos kötött holmiktól az utcai ruhákon át az alkalmi jellegű ruhákig — ne ajánlanának kötött, jersey, horgolt modelleket. Ez a két csinos jersey ruha bécsi modell Ejtett öves nyári jersey ruha, a szoknyával azonos színű, csíkozott felsőrésszel. Egyszerű vonalű tmprlmé mintás, nylon-jersey ruha hűvösebb nyári napokra. KÖLTŐK A BALATONRÓL i 2 3 4 :::: 5 6 7 ■ 1B» aaaa aaaa ■ aaa 8 9 ásva ina awaa aaaa 10 ii 12 aaaa aaaa aaaa aaafi 13 aaaa aaaa aaaa aaaa 14 r:í :::: 15 16 aaaa aaaa aaaa aaaa 17 18 •aaa aaaa aaaa ■»na 19 20 :::: iw 21 22 ■ aaa aaaa 1KRI HM 23 24 25 aaaa aaaa aaaa aaaa 26 9IH de 27 lie ma aaai ■■aa ■ aaa 28 29 :::: aaaa aaaa ee aaaa 30 31 aaaa aaaa siti*« aaa* 32 33 34 35 aaaa aaaa aaaa aaaa 36 Hasznos tudnivalók a fejfájásról A fájdalom — így a fejfájás is — egy idős az emberiséggel. A régi egyiptomiakról, az indián néptörzsekről is tudjuk, hogy gyötörte őket a fejfájás; ők ezt isteni, illetve démoni eredetűnek tartották. Az ókori művészet is gyakran ábrázolta a fejfájást, rendszerint úgy, hogy a félig ember, félig madár alakú lény éles csőrével szaggatta az agyat. A fájdalmat a fájdalomérző idegvégződések útján érzékeljük: ezek sűrűsége változó a különböző szervekben. Minden fájdalominger a gerincvelőn át halad, majd átkapcsolódik az agytörzsbe és az agykéregbe. itt történik a fájdaloroélmény felismerése, és a különböző erősségű ingerek elkülönítése. A fájdalom helye szerint koponyán kívüli és belüli fejfájást különböztethetünk meg. A koponyán- kívüli a fájdalom mechanizmusa szerint ér vagy izom eredetű lehet. Az előbbit az érfalak tágulása váltja ki, amely állandósulhat, vagy az izmok tartós összehúzódása okozza; ennek következtében az izomban oxigénhiány jön létre, s ez fokozza a fájdalmat. Míg az ér eredetű fájdalom heves, lüktető, az izom eredetűre a tompa, tarkótáji fájdalom jellemző. A koponyán kívül keletkező ér eredetű fejfájás legjelentősebbje a migrén. Keletkezése még ma is bizonytalan; szerepet látszhatnak allergiás tényezők. a belső elválasztási miriffvek rendszerének, a só- és vízháztartásnak a zavara, de még az öröklés is. A roham kiváltásában a lelki tényezők is jelentősek: az ilyen beteg a környezeti hatásokra könnyen reagál, túl érzékeny, szorongó, letörésre hajlamos. A fájdalmat a kitágult erek lüktetése okozza. A tulajdonképpeni fejfájás rohamot, az értágulabot érgörcs előzi meg, amikor az agykéreg megfelelő területén oxigénhiány lép fel, s így jön létre a látás, a hallás, ízérzés zavara (illetve a hányás, hasmenés stb.), a migrénes roham jellemző bevezetői. Hasonló a migrénhez az a fejfájás, amely konfliktusok talaján, vágj' megfeszített munka utáni időszakban lép fel. A vérnyomás ilyenkor emelkedik, az erek összehúzódnak, majd a pihenés, az ellazulás időszakában kitágulnak. A fejfájás másodlagos is lehet, azaz átterjedt, amikor a szemet, az orr-melléküregeket. a fület vagy az egész szervezetet érintő általános betegség okozza, de bármely betegség idézhet elő fejfájást. Közöttük nagyon jellegzetes a zöld- hályogot (glaukómát) idéző fejfájás, amikor heves szemgödri és halántéktáji fájdalom lép fel. Külső okoktól is eredhet fejfájás, különösen a különféle mérgek: a szénmonoxid, az alkohol, a baktériummérgek, a gyógyszerek hatására. Sokféle ok sorolható fel, amely mind a fejfájás kiváltásával vádolható. S éppen ez a sokféleség teszi meglehetősen gyakori kellemetlenséggé. Lehet ártalmatlan — legtöbbször az is —, de sokszor súlyos betegségek előtünete. Éppen ezért makacs (egy-két tabletta fájdalomcsillapítótól nem múló) esetben érdemes orvoshoz fordulni. A súlyosabb esetek gyógyításánál a beteg és az orvos szoros együttműködése szükséges, és mindkét részről türelmet igényel. Fontos, hogy a beteg higgyen orvosában, és ne veszítse el a gyógyulásba vetett hitét, ha kezelése nem azonnal eredményes, hiszen minden fejfájás egyedi probléma. Horgászok figyelmébe! Cs»CBlÍÍ€©®^ít^^ - szeHfessEenierB A legelterjedtebb pontycsalogató »étel« a puliéra főtt, illatos, aranysárga színű szemes kukorica. Kevesen tudják azonban, hogy elkészítése nem is olyan egyszerű. Legtöbben néhány óráig forralják a kukoricát és azt hiszik, a dolog ezzel el van intézve. Az ilyen kukorica azonban kemény — ha rövid ideig volt a tűz felett, ha pedig sokáig, akkor szétreped. Langyos vízben legalább 24 óráig áztatni kell a kukoricát, majd lassan felmelegítjük a fazekat, vigyázva, hogy a víz ne érje el a forrási hőfokot. így tartjuk fedő alatt párolva fél napon át (legcélszerűbb fémplattnit tenni a takarékra állított gázra). Ezután nagyobb lángra kapcsoljuk, hogy a fazék tartalma a fedő alatt lassan forrásnak induljon, a víz éppen hogy áramolják a fazékban. Ha á víz túlságosan elforr, másik fazékban melegítsünk vizet, forraljuk fél óráig, úgy öntsük fel, mert hideg vízzel feltöltve megkeményedik a kukorica. Ezután hagyjuk az egészet ldhűlni — és nem túlságosan repedt, belül krémszínűén lágy, csalizásra alkalmas kukoricához jutunk. Még jobb természetesen, ha kuktafazékban főzhetjük, ahol túlnyomással melegítjük az előzőleg beáztatott kukoricát addig, amíg a fazék fütyülni nem kezd. Nagy előnye, hogy a gőz — mivel a főzés zárt rendszerben történik — nem ragadja magával a kukorica zamatát, melyet a ponty távolról is »fölfedez«. A főtt kukoricaszemeket saját főzővizében tartsuk, hideg vízbe ne tegyük, mert megkeményedik. A kemény kukorica viszont magába zárja a zamatát. De azért is káros, mert kapáskor megakadályozza az eredményes bevágást, a horog ugyanis a kemény kukoricán nem tud at- fúródni. Egyébként a kukorica — különösen ősszel — a hideg horgászvízben is megkeményedik. A fortélyos horgászok ezért hidegben öt percenként cserélik a kukoricacsalit, és nem hiába! A repedt kukoricaszem is alkalmas csalizásra, legalábbis ha nem annyira repedt, hogy leessen a horogról A repedt kukoricából jól áramlik a zamat, a ponty tehát mesz- sziről megkeresi. A hámozott kukoricaszem sikerének is ez a titka: zamata hatásosabban oldódik ki és jut el a pontyhoz. Egyesek a főzés meggyorsítására lúgos anyagokat adnak a főzővízbe — helytelenül —, mert idegen ízt adnak a kukoricának és tönkreteszik az illatanyagokat, tehát megfosztják a csalit a távhatásától. Mások cukros vízben főzik a kukoricát, mert állítóag a pontyok »édesszájúak«. Ennek sincs értelme, mert a horgászvízben a cukor pillanatokon belül kioldódik. Eredményes viszont a virágméz használata, mert az ilyen mézben levő növényi illóolajok meg- zamatositják a kukoricát, tehát távhatása fokozódik. Ha hosszabb időn át tároljuk a főtt kukoricát, erjedésnek indul, megsavanyodik. A legtöbb horgász ilyenkor fanyalogva kiönti, pedig a ponty kedveli az erjedt kukoricát — ha még nem_ rothadt Az erjedés megakadályozására késhegynyi nátrium ben- zoicumot használhatunk (patikában kapható). Kevesen tudják, hagy a ponty nem kedveli a dohányszagát. A dohányosok tehát jól teszik, ha szappannal megmosott kézzel tűzik fel a csalit, mert a ponty nagyon érzékeny a riasztó hatású anyagok iránt
