Somogyi Néplap, 1968. július (25. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-20 / 169. szám

Szombat, 1968. július 20. a SOMOGYINfiPlAP BÉCS, MOSZKVA, OB Állj A, ZAKOPANE Utazó munkások Külföldi képeslapok árul­kodnak az íróasztalok üvege alatt, a műhelybeli táblákon a cukorgyáriak utazásairól. Hú­szán Jugoszláviában üdültek, négyen a Szovjetunióban, he­ten pedig Lengyelországban jártak. Van, aki Ausztriából, az NDK-ból vagy éppen az Al- Dunáról érkezett vissza a gyárba lebarnulva, kipihen­ten, s tele élményekkel. „Emberrablás“ Opatijában A párttitkár régi ismerő­söm. Első pillantásra észreve- szem az arcszínéről, hogy so­kat napozhatott. — Most jöttem haza (Apáti­jából, az eszéki cukorgyár üdülőjéből. — A tenger? — örök élmény... a víz azonban nagyon sós, mi pedig az édeset szeretjük — kacsint rám Györék Sándor párttit­kár. — Tudja, kit keressen meg? — Komáromi Lajost. S kérdezze meg tőle, hogy volt az az »emberrablás« a tenger­parton. A villanyszerelő művezető harminc éve dolgozik a cu­korgyárban. Már járt Cseh Szlovákiában és Lengyelor­szágban, a tengert azonban Jugoszláviában látta meg elő­ször. — Hogy érezte magát? — Majdnem sírva fakad­tunk, amikor elindultunk ha­za. Én azt mondtam, hogy szívesen odaadnám a jövő évi szabadságomat, ha még egy hetet maradhatnék. — Szóval úrnak érezte magát? — József főhercegnek leg­alább. — S negyvenöt előtt? — Akkor, kérem, még a Balatonhoz sem jutottam el. _ S hogyan »rabolta el« magukat az a hajó egy fél napra? A művezetőt elfutja az in­dulat, dühösen legyint. — Lementünk a kikötőbe, hogy megnézzük a Jadran tengerjáró hajót. Fontosán le­léptük a hosszát... százhu­szonöt nagy lépés volt. S ak­kor odajött egy csizmás férfi, mutogatott egy sétahajót, magasra emelte három ujját, majd egyet, s elfelezte... Biztosan azt értette volna ma­ga is, mint én, váltig a pol csaszt meg a dráj dinárt em­legette, a fene gondolta, hogy a fél órából fél nap, a három dinárból harminc lesz, s egy negyven kilométerre levő szi­getre visznek bennünket... Megjegyzem, én például fél­meztelenül, sortban szaladtam le a partra, még pénz sem volt nálam ... A feleségem meg a lányom későn szaladt utánunk, ők már lemaradtak. — S mit szóltak, amikor végre kikötött a hajó? — Hát nem dicsértek meg, az biztos ... Idegenvezető rendőr Moszkvában Bárány Tibor lakatos Ki- jevben és Moszkvában töltött egy hetet. Tavaly Csehszlová­kiában járt, jövőre pedig né­met utat tervez. — Min nevettek a legjob­bat? — Moszkvában például a fényképezés lázában tilosba tévedtem. Nyomban utánam eredt a rendőr. Hallom, hogy fütyül, rohan utánam, s a lámpára mutogat. Csekély orosz tudásommal mondtam, hogy nem értem. Közben oda­ért Varga József gépészmér­nök, aki végig tolmácsolt a társaságnak. A rendőr moso­lyogva megérdeklődte, merre jártunk, mi tetszett a legjob­ban. Áradozni kezdtünk arról, milyen szép Kijev. Erre a rendőr elővette az igazolvá­nyát, s megmutatta, hogy ő kijevi. Nyolc éve él a fővá­rosban, s nagyon megszeret­te. »Maguk még nem látták igazán Moszkvát!« — mondta, s elővetette velünk a térké- oünket, s megmutatta, hova menjünk el, mit nézzünk még meg. Nagyon tetszett a lengyel pásztortánc Homann András segédmun­kás egy éve dolgozik a cu­korgyárban. Ugyanitt munkás a bátyja, Károly is. Az egyik kollégájuk javaslatára jelent­keztek az IBUSZ lengyelor­szági útjára. — Hol jártak? — Zakopanéban pihentünk. Kirándultunk Krakkóba, meg­néztük a műemlékeket és a múzeumokat.. . Zakopanéban egész délután napoztunk, re- xeztünk, lejártunk sörözni a városba. Este a bárban ül­tünk . .. Kétszer moziba is el­Fiatal nádból — silótakarmány? A fonyódi Magyar Tenger T erme 1 őszö v etkezetben csak­úgy, mint a megye több más gazdaságában, az örömbe nem kevés üröm vegyül most, a gabonabetakarítás vége felé. A búza 22, az őszi árpa 20 mázsa körüli átlaggal fizetett holdanként — ennek bizony örülni lehet. Ugyanakkor ko­moly aggodalommal tölti el az embereket a szárazság miatti szálas takarmány-hiány. Perusza János növényter­mesztési brigádvezető a Ma­gyar Tenger Tsz-ben. Aki na­ponta megfordul a határban, többet lát könnyebben számol a kilátásokkal, reálisabban la­tolgathatja az esélyeket. Mit mond a brigádvezető? — Sok a berkes rész a szö­vetkezetben, és sokáig bíz­tunk, hogy ott biztosan jó lesz majd a szénatermés. Tizenegy mázsát adott holdanként az első kaszálás. A sarjú is min­dig jobb volt, mint amilyen most. Nagyon gyenge, szinte gyulladásig száraz. Repedezett a föld ... — És a pillangósok? — Most a csemegekukoricát öntözzük, de mondtam az el­löknek, utána adjunk vizet a J3 hold lucernának is. Ha most esőt kapna a rét, vagy öntöznénk a lucernát, talán teremne sarjú. A gabonák jók voltak, abrakból nem lesz hiány. Csak a szálasok ... Hordjuk, kazjazzuk, ami ter­mett, de ez bizony kevés. Ta­valy annyi szénánk volt, hogy ed is adhattunk belőle néhány vagonnal. Silóról is bőven gondoskodtunk, még most is a tavalyit etetjük. — Mekkora állománynak kell téli eleségről gondoskod­ni? — Hatvan szarvasmarhát meg harminc lovat kedl átte- leltetnünk, ezeknek kell szá- laseleség. Minden zöldre szük­ségünk van. Bár a szép, fia­tal füzest is lekaszálhatnánk! — mondja kesernyés mosoly- lyal a brigádvezeto. _ Hanen én arra gondoltam — folytat­ja elgondolkozva —, hogy a náddal lehetne valamit kez­deni ... — Igen, a fiatal nál- dal. Erről is szóltam az el­nöknek. A tarló egy részébe nem vethetünk zöldtakar­mányt, mert búzának szánjuk a földet. Meg aztán talán ki sem kelne a mag. Marad te­hát a nád, amelyből jó silót készíthetnénk. Most olyan százhúsz centis, sűrű, vékony. Körülbelül huszonöt hold van belőle. Ez nagyon jól jönne. Víz nincs rajta, könnyen be­takaríthatnánk. 300—400 má­zsa silót készíthetnénk, ha csalamádéval kevernénk ... Az idei nyár egyik legna­gyobb gondja a szálastakar- mány-hiány. De ahol így tö­rődnek a pótlásról, könnyeb­ben áthidalhatják a nehézsé­geket, kevésbé fenyegeti ele- séghiány veszélye télen át a jószágot. *. r. mentünk. Aztán színházban i voltunk, egy népi együttes adott műsort. Nagyon tetszett a pásztortánc és a lakodalmi játék... — S jövőre? — Szeretnék valahova a tengerpartra utazni. Sokan terveznek külföldi utazásokat erre a nyárra és a jövő évre is. Biztosan meg­valósul valamennyi. Lajos Géza CZLETBAII ATS AC A ZAMÄRDI TOURING SZÁLLÓBAN tanúja voltam annak a beszélgetésnek, ame­lyet a Pannónia Vendéglátó Vállalat vezérigazgatója, So­mogyi Jenő és szervezési osz­tályvezetője, Szabados László folytatott ínke Sándorral, a Somogy megyei Tanácsi Épí­tőipari Vállalat igazgatójával, valamint Meretei Lajossal, a vállalat balatonboglári főépí­tésvezetőjével. A Pannónia új vendéglátó­komplexumáról, a Siófokon épülő Deltáról esett köztük PILLANATKÉPEK Szélesítik a Balaíonkeresztúr előtti hidat is. ... . ; fff ­«r/, v . fffe# A Balatonfenyvest megkerülő korszerű hetes út itt találko­zik újból a régivel. A RADIO ES VÍLLAMOSTÖMEGCIKK NAGYKERESKEDELMI VÁLLALAT VILÁGÍTÁSTECHNIKÁI OSZTÁLYA Budapest VI., Rudas László u. 12. Telefon: 318-320. tís BSlti ítélt ügyfeleit, hogy 1960. évi szállításra megrendeléseket az alábbi termékekre elfogad: közvilágítási higanygőz armatúrák, belsőtéri higanygőz armatúrák, belsőtéri fénycsőarmatúrák, fényszórók, ipari zománc világítótestek, irodai és munkalámpák, géplámpák, helyi világítók, mennyezetvilágítók és tartozékaik, csőingák és tartozékaik, fénycsövek, fénycsőarmatúra tartozékok (előtét, fázisjavító stb.), vala­mint kommunális intézmények berendezésére szolgáló széria és egyedi gyártású csillárok, függesztékek, falikarok stb. Kívánságra kereskedelmi képviselőnk a várható árualapokról személyesen is szolgál tájékoztatóval. (1359) szó. Ezúttal is téma volt. hogy a mintegy hétszáz személy be­fogadására alkalmas Delta minden szempontból jól sike­rült. Érdemes az országban több helyen is fölépíteni ilyen barátságos, érdekes külsejű, hideg-meleg konyhai ételek­kel szolgáló, eszpresszóval, bárral, terasszal ellátott egy­emeletes vendéglátó egységet. Érthető, hogy a megyei veze­tők már az eddig látottak alapján is kifejezték tetszésü­ket, és kérték a Pannóniát, építsen Fonyódon és Balaton- márián is Deltát Ezúttal azonban nem annyi­ra a szórakozóhely praktikus­sága, hanem az a viszony gon- dolkoztatott el, amely a kivi­telező Tanácsi Építőipari Vál­lalat vezetői és az építtető, a Pannónia Vendéglátó Vállalat vezetői között kialakult. Az utóbbiak nyíltan megmondták, meglepte őket az a kiváló munka, amelyet a Tanácsi Építőipari Vállalat a siófoki Delta építése közben végzett. Elégedettek a minőséggel, a legnagyobb elismerés hangján szóltak a gyorsaságról. Kije­lentették, a Tanácsi Építőipari Vállalatot jó partnernak te­kintik, s a jövőben is vele akarnak dolgoztatni. A PANNÓNIA VEZETŐI által mondott elismerő szava­kat komolyan lehet venni — gondoltam a Touring halijá­ban. Miért? Azért, mert az el­ejtett szavakból érződött, jó üzletemberek igyekeznek len­ni, nem a szavak, hanem a tet­tek érdeklik őket elsősorban. Kereken megmondták, náluk döntő fontossága van annak, hogy az új létesítményeket gyorsan átadhassák a forga­lomnak, hiszen egy új üzlet- szórakozóhely annál többet hoz, minél előbb fogadhatja a vendégeket. Akik így gondol­kodnak, azok nem udvarias­ságból mondják a dicsérő sza­vakat, s nem olyannak adják a‘ megbízást, aki nem érdemli meg. Amikor a Tanácsi Épí­tőipari Vállalat képviselői sze­rény fejbólintással tudomásul vették a megtisztelő megbíza- zást, a szervezési osztályveze­tő megjegyezte: a balatonmá- riai Deltát nem betonelemek­ből, hanem vasvázas elemek­ből akarják elkészíttetni. Inke Sándorhoz fordulva ezt kér­dezte: — így is el tudják önök vállalni az építkezést. Az igazgató egy ideig gon­dolkodott, majd határozottan ezt mondta: — Igen, így is elvállaljuk. A döntés nem lehetett vala­mi könnyű, hiszen a betonele­mekből készült siófoki Delta elkészítése is sok gondot oko­zott a meglehetősen kis da­rukkal rendelkező vállalatnak. Szinte emberfölötti munka, nagy leleményesség kellett ah­hoz, hogy a vállalat kaposvári poligonüzeméből szállított bárelemeket egy kis autódaru­val egy emelet magasságba behelyezzék. Miközben e ne­héz munkát végezték, termé­szetesen bele is gyakoroltak a beton Delta-építésbe. Most nem lehetett kellemes az igaz­gatónak arra gondolni, hogy a vasvázas Delta majd újabb kí­sérleti munka elé állítja őket És mégis vállalta a felada­tot. Tudja, hogy vállalatának nemcsak ma kell a munka, ha­nem holnap is. És hogy az olyan partner, mint a Pannó­nia, csak akkor tartható meg, ha kívánságát teljesítik. A kü­lönlegeseket is! A megrende­lésekért cserében adni kell va­lami többletet... ELNÉZEM A BESZÉLGE­TŐKET. Mi tagadás, örültem annak, hogy sikerült közös ne­vezőre jutni, hogy jó egyetér­tésben beszélgetnek, barátkoz­nak. Igen, barátkoznak. Mert ez 'is barátság. Üzletbarátság. Az emberi kapcsolatoknak a gazdaságirányítás új rendsze­rében egyre inkább kibonta­kozó fajtája. Szegedi Nándor A járási tanács vb napirendjén a járás közétkeztetési helyzete A Tabi Járási Tanács vég­rehajtó Bizottsága legutóbbi ülésén a járás közétkeztetési helyzetéről tanácskozott. A járási székhelyen a fo­gyasztási szövetkezet vendég­lőjén és egy magánkifőzdén kívül a gépjavító állomás, a ktsz, a szülőotthon, a szociális otthon, a diákotthon, az óvo­da és a bölcsőde konyhája gondoskodik közétkeztetésről. A járásban átlagosan mintegy 2200 dolgozó étkezik üzemi konyhán. Az üzemek a saját kezelésű konyhákon csak sa­ját dolgozóiknak tudnak főzni. A konyhával föl nem szerelt vállalatok dolgozói csak a ta­bi és a karádi fogyasztási szö­vetkezet vendéglőjében étkez­hetnek. Tabon ez év első ne­gyedében 119 000, Karádon 78 000 forint volt a vendéglő saját készítésű ételforgalma, amiből 60 000, illetve 47 000 forint értékű ételt előfizetéses rendszerben szolgáltak ki. Az előfizetéses ételek forgalma a tavalyi év azonos időszakához képest különösen Karádon emelkedett jelentősen, 33 szá­zalékkal. A végrehajtó bizottság véle­ménye szerint az üzemi kony­hák s különösen a vendéglők szárra, illetve kapacitása nem képes kielégíteni az igényeket. Ezért a vb szükségesnek tart­ja a tabi vendéglő mielőbbi bővítését és korszerűsítését, mivel az egészségügyi szem­pontból már nem felel meg a követelményeknek. A KÖJÁL egy korábbi határozata értel­mében a vendéglőt ez év vé­gén meg kell szüntetni, ha ad­dig a súlyos hibák megszün­tetéséről nem gondoskodnak az illetékesek. Mivel a Koppány-völgyi községekben melegkonyhás üzlet sehol sem működik, he­lyes lenne, ha a bonnyai fo­gyasztási szövetkezet kezelé­sében legalább Törökkoppány- ban létesülne egy, az ilyen igényeket is kielégítő vendég­látó egység. Ezenkívül a végrehajtó bi­zottság javasolja, hogy az egy­re fejlődő és mind több dol­gozót foglalkoztató tabi üze­mek — mint például a Cam- pingcikk Vállalat, a méhé­szeti eszközöket gyártó üzem és az erdészet — igyekezze­nek megoldást találni egy kö­zös kezelésű üzemi konyha mielőbbi létrehozására. A vb határozata értelmében a járási művelődésügyi osz­tály és a kereskedelmi fel­ügyelő közösen megvizsgálja annak lehetőségét, hogy az is­kolai napközi otthonok kony­hái hogyan segíthetnék elő legalább a nagy nyári mun­kák idején a termelőszövetke­zeti dolgozók meleg ' étellel való ellátását. Fél év alatt hétmillió A Kaposvári Építő és Lakáskarbantartó Ktsz termelési ér­téke az első félévben elérte a hétmillió forintot. Ez a ta­valyi első félévhez képest 15 százalékos emelkedést mutat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom