Somogyi Néplap, 1968. július (25. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-18 / 167. szám

SOMOGYI NÉPLAP

2

Csütörtök, 1968. július IS.

A varsói találkozó részvevőinek levele a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságához

gyakorlatoznak, s erről egy hogy azokat a munkásosztály

szó sem hangzik el. E barátságtalan

kampány

a dolgozók és a szocializmus érdekében használják fel;

Államcsíny Irakban

(Folytatás az 1. oldalról)

be kerül országaink biztonsága.

Mint Önök előtt is ismeretes, testvérpártjaink megértéssel fogadták a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának januári plénumán hozott határozatokat. Abból indultunk ki, hogy az önök pártja, keményen kézben tartva a hatalom kormányrúdját. az egész folyamatot a szocializmus érdekeinek megfelelően fogja irányítani, nem engedi, hogy azt a kommunistaellenes reakció a maga céljaira használja ki. Meg voltunk róla győződve, hogy önök a demokratikus centralizmus lenini elveit úgy fogják őrizni, mint a szemük fényét.

Ezen elv bármely oldalának, akár a demokráciának, akár a centralizmusnak az elhanyagolása elkerülhetetlenül a pártnak és vezető szerepének gyengüléséhez, a párt bürokratikus szervezetté vagy vita- klubbá való átalakulásához vezet. Mindezekről a kérdésekről találkozóinkon nem egy alkalommal beszéltünk, és Önök biztosítottak bennünket arról, hogy tisztában vannak minden veszéllyel, s azzal teljes határozottsággal készek szembeszállni.

Sajnos, az eseményeik más mederbe terelődtek. A reakció erői, kihasználva az ország pártirányításának meggyengülését, demagóg módon vissza-, élve a demokratizálódás« jelszavával. hadjáratot indítottak a Csehszlovák Kommunista Párt és annak becsületes, odá- ado káderei ellen, azzal a világos szándékkal, hogy felszá- V molják a párt vezető szerepét, aláássák a szocialista rendszert, szembeállítsák Csehszlovákiát más szocialista országokkal.

Az utóbbi időben a nemzeti front keretein kívül megalakult politikai szervezetek és klubok lényegében a reakciós erők vezérkarai lettek. A szociáldemokraták makacsul törekednek pártjuk megalakítására, föld alatti bizottságokat szerveznek, szakadást akarnak előidézni a csehszlovákiai munkásmozgalomban, meg akarják szerezni az ország vezetését, hogy visszaállítsák a burzsoá rendszert. A szocializmus ellen törő és revizionista erők kezükbe kaparintották a sajtót, a rádiót és a televíziót. Ezeket az eszközöket a kommunista párt elleni támadás, a munkásosztály és valamennyi dolgozó félrevezetése, a féktelen szocializmusellenes demagógia szószékévé változtatták; felhasználták a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a többi szocialista ország közötti baráti kapcsolatok aláásásá- ra. A tömegtájékoztatási szervek egész sora rendszeresein valóságos erkölcsi terrort alkalmaz azokkal szemben, akik fellépnek a reakció erői ellen, vagy kifejezik nyugtalanságukat az események alakulása miatt.

A Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága májusi plénumának határozata ellenére, amely szerint a fő veszélv a jobboldali és anti- kommunista erők fenyegetése, a reakció megerősödő támadásait nem verték vissza.

Ezért a reakció lehetőséget kapott az ország színe előtt arra, hogy a Kétezer szó elnevezés alatt nyilvánosságra hozza politikai platformját, amely nyílt felhívás a kommunista párt, az alkotmányos hatalom elleni harcra, sztrájkokra és rendbontásra. Ez a felhívás súlyos fenyegetés a párt, a nemzeti front és a szocialista állam ellen, kísérlet az anarchikus állapotok megteremtésére. Ez a nyilatkozat lényegében az ellenforrada- dalom szervezeti—politikai programja. Senkit se tévesz- szen meg a szerzők azon állítása, hogy nem akarják meg- dönteni a szocialista rendszert, nem akarnak a kommunisták nélkül tevékenykedni, nem akarják megszakítani a szocialista országokhoz fűződő szövetséget. Ezek üres frázisok, amelyek célja legalizálni az ellenforradalom e platformját, elaltatni a munkásosztály pártjának és a dolgozóknak az éberségét.

Ezt a felhívást, amelyet a Csehszlovák Kommunista Párt rendkívüli kongresszusát megelőző felelősségteljes időszakban, széles körben terjesztenek, nemcsak hogy nem utasították el, hanem az ilyen szocialistaellenes felhívások nyílt védelmezőkre is találtak a pártban és annak vezetésében.

A szocializmus ellen törő és revizionista erők gyalázzák a kommunista párt egész tevékenységét, rágalomhadjáratot folytatnak a párt káderei ellen, rontják a becsületes, párthű kommunisták hitelét.

Ily módon olyan helyzet alakult ki, amely egy szocialista ország számára teljességgel elfogadhatatlan.

Ebben a légkörben támadják a Csehszlovák Szocialista Köztársaság szocialista külpolitikáját is, támadások érik a szocialista országokhoz fűződő szövetségét és barátságát.

Hallatszanak olyan hangok, amelyek a Német Szövetségi Köztársasággal kapcsolatos közös, egyeztetett politikánk felülvizsgálatát követelik annak ellenére, hogy a nyugatnémet kormány országaink biztonságának érdekeivel szemben változatlanul ellenséges politikát folytat. A Német Szövetségi Köztársaság hatalmi köreinek és revansistáinak csábító kísérletei visszhangra találnak pártjuk vezető köreiben.

Országukban az utóbbi hónapokban az események egész menete arra mutat, hogy az imperialista központok által támogatott ellenforradalmi erők széles fronton támadást indítottak a szocialista rendszer ellen. Ezzel szemben hiányzik a szükséges ellenállás a párt és a népi hatalom részéről. Nem kétséges, hogy ezekbe a csehszlovákiai eseményekbe bekapcsolódtak a nemzetközi imperialista reakció központjai, melyek mindent megtesznek, hogy feszültebbé és bonyolultabbá tegyék a helyzetet, ilyen irányba befolyásolják a szocializmus ellen törő erők tevékenységét. A burzsoá sajtó a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban folyó »demokratizálódást« és »-liberalizálódást« dicsérve bújtogató kampányt folytat a testvéri szocialista országok ellen. Különösen nagy aktivitást fejtenek id a Német Szövetségi Köztársaság vezető körei, amelyek a csehszlovákiai eseményeket felhasználva igyekeznek ellentéteket szítani a szocialista országok között, elszigetelni a Német Demokratikus Köztársaságot és megvalósítani revansista szándékaikat.

Vajon Önök, elvtársak, nem látják ezeket a veszélyeket? Vajon lehet ebben a helyzetben tétlennek maradni, a szocializmus ügyéhez és a szövetségesi köteíezettségek- hez való hűségről szóló nyilatkozatokra és bizonygatások- ra korlátozódni? Vajon nem látják, hogy az ellenforradalom az egyik pozíciót a másik után veszi el önöktől, nem látják, hogy a párt elveszíti az ellenőrzést az események fölött és a kommu- -nistaellenes erők nyomására mindinkább visszavonul?

Sajtójuk, rádiójuk és televíziójuk a Varsói Szerződés törzsgyakorlatai kapcsán kampányt indított. Talán csak nem azért, hogy bizalmatlanságot és ellenséges hangulatot keltsen a Szovjetunió és a többi szocialista ország ellen? Az események odáig fejlődtek, hogy a szovjet egységek részvételével rendezett szokásos közös katonai törzsgyakorlatunkat felhasználták a Csehszlovák Szocialista Köztársaság szuverenitásának megsértéséről szóló alaptalan vádaskodásokra. S mindez Csehszlovákiában történik, amelynek népe szentül őrzi a hazája szabadságáért és szuverenitásáért elesett szovjet hősök emlékét. Ugyanakkor hazájuk nyugati határai közelében az agresszív NATO katonai erői a revansista Nyugat-Németország hadseregének bevonásával

bujtogatói, úgy látszik, félre akarják vezetni Csehszlovákia dolgozóit, el akarják homályo- sítani a nép öntudatát, és kétessé akarják tenni azt az igazságot, hogy Csehszlovákia függetlenségét és szuverenitását csak mint szocialista ország, mint a szocialista közösség tagja őrizheti meg. Csak a szocializmus ellenségei spekulálhatnak arra a jelszóra, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság szuverenitását a szocialista országokkal szemben kell védeni, azokkal szemben, amelyekkel a szövetség ás a testvéri együttműködés népeink számára a függetlenség és a szabad fejlődés legbiztosabb alapja.

Meggyőződésünk szerint olyan helyzet alakult ki, amelyben a szocializmus alapjainak veszélyeztetése Csehszlovákiában fenyegeti a többi szocialista ország létfontosságú közös érdekeit. Országaink népei soha sem bocsá- *anák meg nekünk az ilyen veszéllyel szembeni közömbös- *éf?et és gondatlanságot.

Olyan időben élünk, amikor a népek békéje, biztonsága és szabadsága sokkal inkább, mint bármikor, a szocializmus erőinek egységét követeli. A nemzetközi feszültség nem csökken. Az amerikai imperializmus nem mondott le erőpo- litikájáról és a szabadságért küzdő népek elleni nyílt beavatkozásokról. Továbbra is bűnös háborút folytat Vietnamban, támogatja az izraeli agresszorokat a Közel-Keleten, akadályozza e konfliktus békés rendezését. A fegyverkezési verseny egyáltalán nem csökkent. A Német Szövetségi Köztársaság, ahol növekednek a neofasizmus erői, a határok revízióját követelve támadja a status quot, nem akar lemondani a Német Demokratikus Köztársaság bekebelezésére irányuló törekvéséről, a nukleáris fegyverek megszerzéséről, fellép a leszerelési javaslatok ellen. Európában, ahol hatalmas tömegpusztító eszközök halmozódtak fel, a béke és a népek biztonsága mindenekelőtt a szocialista államok erejének, összeforrott- ságának és békeszerető politikájának köszönhető. Mi mindnyájan felelősek vagyunk a szocialista országok erejéért és egységéért, a béke sorsáért.

Országainkat szerződések és megállapodások kapcsolják össze. Az államok és a népek e fontos kölcsönös kötelezettségei azon a közös törekvésen alapulnak, hogy megvédjük a szocializmust és szavatoljuk a szocialista országok kollektív biztonságát. Pártjainkra, népeinkre történelmi felelősség bárul azért, hogy ne vesszenek el az elért forradalmi vívmányok.

Pártjaink nemcsak saját munkásosztályuk és népeik, hanem az egész nemzetközi munkásosztály, a kommunista világmozgalom előtt felelősek tetteikért, és nem vonhatják ki magukat e kötelesség alól. Ezért szolidárisaknak és egységeseknek kell lennünk a szocializmus vívmányainak, biztonságunknak és az egész szocialista közösség nemzetközi pozícióinak védelmében.

Ezért úgy véljük, hogy a kommunistaellenes erők támadásaival szemben a határozott ellenállás és a csehszlovákiai szocialista rendszer fenntartásáért vívott elszánt harc nemcsak az önök feladata, hanem a miénk is.

A munkásosztály és a dolgozók hatalmának, a szocialista vívmányok védelmének ügye Csehszlovákiában megköveteli:

— a határozott és bátor támadást a jobboldali és anti- szocialista erők ellen, a szocialista állam által létrehozott valamennyi védelmi eszköz mozgósítását:

— a szocializmus ellen fellépő valamennyi politikai szervezet tevékenységének beszüntetését;

— a párt vegye kezébe a tömegtájékoztató eszközöket, a sajtói a rádiót, a televíziót,

tését a marxizmus—leniniz- mus elvei alapján, a demokratikus centralizmus elvének töretlen megtartását, harcot azok ellen, akik tevékenységükkel az ellenséges erőket segítik.

Tudjuk, hogy Csehszlovákiában vannak olyan erők, amelyek képesek megvédeni a szocialista rendszert, és vereséget mérni a szocialistaellenes elemekre. A munkásosztály, a dolgozó parasztság, a haladó értelmiség — a köztársaság dolgozóinak túlnyomó többsége — kész mindent megtenni a szocialista társadalom további fejlődéséért. A feladat ma az, hogy ezeknek az egészséges erőknek világos távlatokat adjanak, mozgósítsák és, vezessék őket az ellenforradalmi erők elleni harcra, hogy megőrizzék és megszilárdítsák a szocializmust Csehszlovákiában.

Az ellenforradalom fenyegetésével szemben a kommunista párt felhívására a munkás- osztálynak teljes erővel kell hallatnia a hangját. A munkásosztály tette a legnagyobb erőfeszítéseket a dolgozó parasztsággal együtt, a szocialista forradalom győzelméért, nekik a legdrágább a szocializmus vívmányainak megvédése.

Meggyőződésünk, hogy a Csehszlovák Kommunista Párt felelősségének tudatában megteszi a szükséges intézkedéseket, útját állja a reakciónak. Ebben a harcban számíthatnak a testvéri szocialista országok szolidaritására és mindennemű segítségére.

A Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának megbízásából:

TODOR ZSIVKOV, a Bolgár

Kommunista Párt KB első titkára, a minisztertanács elnöke,

SZTANKO TODOROV, a Bolgár Kommunista Párt PB tagja, a kb titkára,

BORISZ VELCSEV, a Bolgár Kommunista Párt PB tagja, a kb titkára,

PENCSO KUBADINSZKI, a Bolgár Kommunista Párt PB tagja, a minisztertanács elnökhelyettese,

a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának megbízásából:

WLADISLAW GOMULKA, a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB első titkára,

MARIAN SPYCHALSKI, a Lengyel Egyesült Munkáspárt PB tagja, az államtanács elnöke,

JÖZEF CYRANKIEWICZ, a Lengyel Egyesült Munkáspárt PB tagja, a minisztertanács elnöke,

ZÉNÓN KLISZKO, a Lengyel Egyesült Munkáspárt PB tagja, a kb titkára,

a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának megbízásából:

KADAR JANOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt KB első titkára,

FOCK JENŐ, a Magyar Szocialista Munkáspárt PB tagja, a magyar forradalmi munkás—paraszt kormány elnöke,

a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának megbízásából:

WALTER ULBRICHT, a Német Szocialista Egységpárt KB első titkára, az államtanács elnöke,

WILLI STOPH, a Német Szocialista Egységpárt PB tagja, a minisztertanács elnöke,

HERMANN AXEN, a Német Szocialista Egységpárt PB póttagja, a kb titkára,

a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának megbízásából :

LEONYID BREZSNYEV, a Szovjetunió Kommunista Pártja KB főtitkára,

NYIKOLAJ PODGORNIJ, a Szovjetunió Kommunista Pártja PB tagja, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke,

ALEKSZEJ KOSZI GIN, a Szovjetunió Kommunista Pártja PB tagja, a minisztertanács elnöke,

PJOTR SELESZT, a Szovjetunió Kommunista Pártja PB tagja, az Ukrán Kommunista Párt KB első titkára,

KONSZTANTYIN KATUSEV, a

Szovjetunió Kommunista Pártja KB titkára.

(MTI)

Szerdán hajnalban katonai államcsíny döntötte meg Aref elnök korma* nyát. Az Agcnce France Presse francia hírügynökség öt óra tájban ismertette a puccsisták által megalakított úgynevezett forradalmi parancsnoki tanács közleményét, amelyet a bagdadi rádió sugárzott.

Később más távirati irodák is beszámoltak a bagdadi államcsínyről.

A rádióközlemény szerint helyi idő szerint hét órakor az ország egész termetén kijárási tilalmat rendeltek el, amely érvényben marad mindaddig, amíg újabb rendelkezést erre vonatkozólag ki nem adnak. Az államcsínyben részt vett az elnöki gárda, csatlakozott hozzá a légierő, amelynek gépei átrepültek a város felett.

Egy későbbi közlemény hírül adta, hogy Abdel Rahman Aref elnököt megfosztották minden hatalmától és »nyugállományba helyezték«. Kisvártatva a bagdadi rádió arról tájékoztatta hallgatóit, hogy az elnök repülőgépen elhagyta az országot, s a családjához utazott.

A Jahia tábornok által vezetett kormányt feloszlatták.

A francia hírügynökség tudósítója ismerteti azokat a támogató nyilatkozatokat, amelyeket a forradalom parancsnoki tanácsához intéztek meg nem nevezett személyek. A bagdadi rádió beolvasott egy olyan nyilatkozatot, amely szerint

»a forradalom a h’ath's- ták bosszúja az 1961. november 18-1 fordulatért«.

Abdel Szalam Aref marsall, a jelenleg száműzött elnök fivére, a fenti időpontban buktatta meg az akkor uralmon levő jobboldali baathista rendszert.

Az UPT amerikai hírügynökség által jobboldalinak minősített államcsíny szervezői 9 nap folyamán közzétett közleményükben — mint az AFP ismerteti _ felsorolják eddigi sérelmeiket.

Azt állítják, hogy Aref

rendszere elhanyagolta a fegyveres erők felkészítését, s ez volt az egyik oka az 1967 júniusában elszenvedett arab

vereségnek. Nehezményezik továbbá, hogy a hadseregben »opportunista elemek vannak jelen«. Hangoztatják, hogy

rendezetlen a kurd kérdés is.

Mint a bagdadi rádió közölte. a forradalmi parancsnokság tanácsa kinyilvánította, hogy

tiszteletben tartja az Irak által aláírt összes nemzetközi szerződéseket és megállapodásokat.

A bagdadi rádió szerdán helyi idő szerint 12.10 órától 13 óráig szüneteltette adását. Amikor újra megindult, magyarázatot nem adott a szünetről. Az adás ismertette azoknak a csoportoknak és egyéneknek a nevét, akik álAz SZKP Központi Bizottságának plénumáról a TASZSZ az alábbi tájékoztató közleményt adta ki:

»1968. július 17-én összeült az SZKP Központi Bizottsá-. gának plénuma.

A plénumon meghallgatták és megvitatták Leonyid Brezs- nyevnek, az SZKP Központi Bizottsága főtitkárának beszámolóját »A szocialista orszá- j Sok kommunista és munkás- I

.ást foglaltak az Aref rendszerét megdöntött mozgalom mellett.

A Jordániában állomásozó iraki fegyveres erők főpaittucsiiolía a bagdadi rádió útján bejelentette, hegy csatlakozik a forradalmi parancsnoki tanácshoz.

Jordánia és Irak között szerdán a reggeli óráktól ' kezdve megszakadt a teleíon- és távíró-összeköttetés, valamint minden szárazföldi közlekedés. A jordániai lakosság a bagdadi rádió lehallgatása «évén figyeli az eseményeket.

Kairóban bejrúti értesülések cáfolataként sze-d*” klie- 'eníették, hogy Aref vd‘ '••»- ki elnök nem épkez-t meg semmilyen egyiptomi repülőtérre.

Az új iraki rendszer eyyik kiáltványban ismertette programiát. A kiáltvány a többi között hangsúlyozza: »A forradalom az egyetlen út, amelyen a tömegek politikai és +*raada1mi felszabadulásuk felé haladhatnak.« A parasz+ok- «ak az úi rendszer a földra- fnr-rrról szóló törvénv módo- riric-rt íréri. hoev így lehetővé irivík a terms'!-S emelés“ a -cT ^u -v ek°ipek megvédése

mellett) A kiáltvány olvan nemzeti olair',1i+i1'á't «karnak folytatni, amelv fíig- CTet!.“n a nemzetközi o’atmo- r,o«ióli”moktól. Hozzákezdenek ahhoz, how maguk az :r?V’nk aknázzék ki az ország

1o,t-noóc'7otí Vinciéit.

Az úi iraki rendszer a kiált- •ránvban hangsúlyozza, hogy

Irak továbbra is hű marad az Arab Ligához azzal a fenntartással, hogy azt a többi testvéri arab országokkal együttműködve módosítsák, hozzáigazítsák az arab világ jelenlegi szükségleteihez.

Arab kérdésekkel foglalkozó izraeli szakértők véleménye szerint a bagdadi államcsínyt a Baath-párt jobbszárnya szervezte, a párt e jobboldali frakciójához közelálló elemek támogatásával. Az izraelieket — írja az AFP — elsősorban az a kérdés foglalkoztatja, milyen hatással lesz a puccs a Jordániában tartózkodó iraki csapatok magatartására. Mint Tel Avivban mondják, nem valószínű, hogy Irak, amely az Izraellel szemben legellenségesebb magatartást tanúsító arab országok közé tartozik, változtasson ezen a '■Politikáján. Lehetséges azonban, hogy az ország belső problémái által elfoglalt iraki hadsereg talán kevésbé aktív támogatást nyújt majd a Palesztinái osztagoknak, és kevésbé befolyásolja Husszein jordániai király döntéseit.

Aref volt iraki elnök szerdán délután egy iraki repülőgéppel megérkezett Isztambulba. A volt elnököt három iraki személyiség kísérte. Aref nem nyilatkozott az újságíróknak. Rövid várakozás után Aref repülőgépe Isztambulból tovább indult London felé.

lálkozójának eredményeiről«.

A beszámolót követő vitában tizennégyen szólaltak fel.

A plénumon Leonyid Brezs- nyev mondott záróbeszédet.

Az SZKP Központi Bizottságának plénuma egyhangú határozatot fogadott el a megvitatott kérdésben. Ezzel az SZKP Központi Bizottságának plénuma befejezte munkáját«. (MTI)

Az SZKP

Központi Bizottságának plénuma

pártjai küldöttségei varsói ta-