Somogyi Néplap, 1968. június (25. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-16 / 140. szám

bomOGti néplap 6 Vasárnap, 1968. jfintas A haíatonnsahaM „tojásgryárban“ 4,4 millió forint bevételre számítanak Tavaly csak­nem három és fél millió fo­rintos költség­gel két új, egyenként 5000 férőhelyes tojó­házat épített és egy tehénistál­lót alakított át ugyancsak 5000 férőhelyes tojó­házzá a bala- tonszabadi No­vember 7. Ter­melőszövetke­zet. A nagy­üzemi tojáster­melés eredmé­nyeként 4,4 millió forint bevételi-e szá­mítanak az idén, ezenkí­vül mintegy Csak tiszta, egészséges tojást kaphat a vevő háromnegyed — erről gondoskodik Szűcs Jánosáé., millió forintot várnak a tenyésztésből kivont, és Szűcs Jánosné. Mindketten lecserélt tyúkok értékesítésé­ből és a húscsirkékért. Mint azt Boda János, a szövetkezet főállattenyésztője elmondta, az áru tojás termelése kifizetődő a gazdaságnak, értékesítési gondjaik nincsenek, s a je­lenlegi állománynál a mintegy öthónapos ciklusban 115 darab tojással számolnak tyúkon­ként. Meglátogattuk a telep egyik épületét, ahol több mint 4000 baromfit gondoz Sági Lajosné tagjai annak a baromfite­nyésztő kollektívának, amelyik jó munkájával hozzásegítette a telepet tavaly a járási tojás- termelő verseny megnyerésé­hez. — Tavaly a szép eredmény­ért mindannyiunkat megjutal­maztak — kaptuk a tájékoz­tatást. — Ügy gondoljuk^ az idén is teljesítjük tervünket, és a hozam alapján év végén kaphatunk prémiumot. — Mennyit tudnak megke­resni egy-egy hónapban a te­lepen? — Hetenként váltjuk egy­mást, és ilyen munkabeosztás­sal olyan 1300 forint körül ka­punk havonta, pontosabban ennek a nyolcvan százalékát, előlegként. A kiegészítésre év végén kerül sor. — A tojáshozamtól függ a pénzünk, ugyanis minden to­jásért 4 fillér jár. Ezért a díjért végzünk el minden munkát az állatok körül, az etetést, a vályúmosást, a to­jásszedést és rendezést, egy­szóval mindent. Persze, azok­ban a hetekben sem vagyunk tétlenek, amikor váltótársaink gondozzák a baromfiakat. A majorban mindig van rendez­ni-, takarítanivaló, ezt külön díjazzák. Aztán szükség van ránk otthon is, a háztáji munkákban... Másfél éve gondozzák a ba- "omfiakat, Juhász Imre telep­vezető irányításával. A kor­szerűen fölszerelt baromfi- farmról a tervek szerint mint­egy hárommillió tojás kerül ki az idén. Emögött sok munka van, de jó foglalkoztatási le­hetőséget és szép keresetet biztosít az asszonyoknak, s számottevő jövedelmet az egész gazdaságnak. (H.) Hasznos tevékenység (Tudósítónktól.) A közelmúltban népi ellenő­rök vizsgálták a nagyatádi Búzakalász Tsz melléküzem- ági tevékenységét. A járási NEB azt tűzte ki a vizsgálat alapvető céljául, hogy felmér­jék a melléktevékenységnek a szövetkezet gazdálkodási ered­ményére, a tagok és alkalma­zottak foglalkoztatására és keresetére gyakorolt hatását. A Búzakalász Tsz — amely 466 taggal 4576 kát, holdon gazdálkodik — a növényter­melési és állattartási fő ága­zatokon kívül a következő se­géd- és melléküzemági tevé­kenységgel foglalkozik: csárda, büfé, zöldség - és gyümölcs­bolt, fuvarozás, fűrész- és da­rálóüzem. A múlt évben a tsz- nél az állandó alkalmazottak száma 65, az időszakiaké pedig 23 volt. A népi ellenőrök meg­állapították, hogy a fő üzem­ágak fejlődését az említett melléktevékenység nem gátol­ja. A segéd- és melléküzem- ági .tevékenység a bruttó ár­bevételnek 7.2 százalékát adja. Legjobban jövedelmezett a zöldség- és gyümölcsbolt, ke­vésbé kifizetődő a csárda és a büfé. A tagok jövedelmének alakulásában a melléktevé­kenység kedvezően játszik közre: az egy munkaegységre jutó részesedés összegét 6 fo­rint 29 fillérrel növelte. A népi ellenőrök megállapí­tása szerint a melléküzemági tevékenységből származó tisz­ta jövödelem még tovább nö­velhető, elsősorban a magas költségek csökkentésével és a célszerűbb, takarékosabb lét­számgazdálkodással. A mel­léküzemági tevékenység ered­ményesen járult hozzá — kü­lönösen zöldségből és gyü­mölcsből — a helyi árualapok bővítéséhez, amivel a szövet­kezet egyes időszakokban az árszabályozó szerepét is betöl­tötte a piaci forgalomban. A lakosság ellátásában a pecse­nye, hurka, kolbász, zsír és baromfi értékesítésével a köz­ponti árualapot mentesítette. Ugyanakkor megállapították azt is, hogy a melléktevékeny­ség nem annyira a szövetke­zeti tagok, mint inkább az al­kalmazottak folyamatosabb foglalkoztatását segítette elő. Az Országos Vízügyi Hivatal Szigorban büntetik az élővizeket szennyező vállalatokat Földünk kétharmadat víz borítja, mégis kevés az édes­vizünk. Eddig nem sikerült gazdaságosan sótalanítani a tengerek vizét, ezért sok he­lyen komoly problémát jelent az ipar és a lakosság édesvíz­zel való ellátása. Hazánk aránjdag bővizű or­szágnak számít, mégis komoly gondot jelent az ipar és a la­kótelepülések vízellátása. Az élővizek javarészét szennye­zik, az iparvállalatok és a te­lepülések szennyvizeit sem tisztítják olyan mértékben, ahogyan azt közegészség- ügyünk és népgazdaságunk megkívánná. Miután az Országos Vízügyi Hivatal foglalkozik a vizek szennyezésének megakadályo­zásával, kérdést intéztünk Kádár László főmérnökhöz: — Hogyan foglalható össze a mai helyzet, és milyen intéz­kedéseket tésznél: az élővizek szennyezése ellen? — Vizeinket nagymértékben szennyezik vegyi anyagokkal mondotta a főmérnök. Ola­jos, fenolos, ásványi sókkal fertőzött és másképpen szeny- lyezett vizeket engednek be tisztítás nélkül folyóinkba, patakjainkba és tavainkba. A műtrágyákkal és egyéb vegy­szeres anyagokkal telített földekről is sok vegyszeres anyag kerül be természetes vizeinkbe, ami árt közegész­ségügyünknek is. Iparunk naponként 6 millió köbméter friss édesvizet igé­nyel, amit többszörösen meg­forgat. Javarészét már szeny- nyezetten engedi vissza élő­vizeinkbe. Adataink szerint a napi 6 millió köbméter víz­nek csak 17 százaléka kerül vissza tisztított állapotban, il­letve csak ennyit lehet újólag hasznosítani. Városaink, falvaink napon­ként másfél millió köbméter vizet igényelnek csak ivásra, háztartási célokra és tisztál­kodásra. Ebből a mennyiség­ből legalább 900 ezer köbmé­ter válik szennyezetté. A ház­tartási vízmennyiségnek is csak 16 százalékát lehet újra felhasználni, a többi erősen szennyezi élővizeinket. Folyamaink, patakjaink ön­tisztulása csak 20—25 kilo­méteres táv után következik be, így a szennyezések elég nagy vízterületet érintenek. Budapest egy-egy melegebb apón 7—800 ezer köbméter édesvizet fogyaszt, s ennek a mennyiségnek is csak 5 szá­zalékát tisztítják. A szennye­zett víz a Dunába kerül, s zsák hosszabb folyás után kö- zétkezik be az öntisztulás. A szenny víztisztító és derítő berendezések kétségtelenül sokba kerülnek, ezért az iparvállalatok inkább megfi­zetik a vizek szennyezéséért kirótt büntetéseket, mint hogy a szennyvíz tisztítására ren­dezkedjenek be. Ez a helyzet hamarosan megváltozik, mert a jövőben az eddigi büntetésnek két-, három-, sőt ötszörösét kell fi­zetni, ha ismételten szennye­zik ' természetes vizeinket. Ezek a büntetéspénzek többet ‘esznek majd ki, mint egy tisztító berendezés létesítésé­nek költségei, tehát az olajfi­nomítóknak és egyéb vegyi üzemeinknek inkább lesz ér­deke derítők építése, mint a maximális büntetések kifize­tése. Az Országos Vízügyi Hiva­tal 12 vízminőségi felügyelő­séget állított fel, amelyek ál­landóan figyelik természetes vizeink szennyezéséi. Ahol rendellenességet tapasztal­nak, ott haladéktalanul közbe­lépnek. Az előírásokat ér­vényesítik, és gondoskodnak a maximális büntetések kirová- áról. Az így befolyó össze­geket szennyvíztisztítók létesí­tésére használják fel. Zs. L. Gyűlik a friss tojás a tojóházban. HOLNAPTÓL JÖN A COCA-COLA Bővebb az áruválaszték Hetvenezer forint a kockázati alapból — Többet vásárolunk — Számottevő hiánycikk ebben az évben nem volt. Vá­lasztékhiányról . is csak egy­két esetben beszélhetünk. Eb­ben nagy szerepe van az új mechanizmusnak, hiszen ez sok mindent megváltoztatott. Csak az igények kielégítése maradt meg régi feladatnak. Ez versenyt eredményezett a kereskedelemben, és javuló kapcsolatokat jelent az ipar­ral éppen úgy, minta nagyke­reskedelemmel. Régen tulaj­donképpen a vevők között Azonnal felveszünk kőműveseket, ácsokat, hetonozó-előregyártókat, épületasztalos szak­munkásokat, kubikosokat és segédmunkásokat herceghalmi, móri, martonv ásári, velencei, vértesacsal, lovas herényi, székesfehérvári munkahelyeinkre több éves munkára. Bérezés: teljesítménybér emelt alapbér­rel. Munkásszállást, étkezést megfelelő térítés ellenében biztosítunk. Vidéki dolgozóinknak a különélést pótlékot és az utazási költség vállalati hozzájárulását fizetjük. FEJÉR MEGYEI ÁLLAM! ÉPÍTŐIPARI VÄLLALAT Székesfehérvár, Ady Endre utca 1. sz. (7134> ___________ A Somogy megyei Mezőgazdasági Ellátó Vállalat értesíti tisztelt vevőit, hogy az aratási-, cséplési és betakarítási munkák zavartalan biztosítása érdeké­ben, 1988. június 17-től augusztus 17-ig az alkatrész szakmában ügyeleti szolgálatot tart Az ügyeleti szolgálat mun­kanapokon 7—19 óráig, munkaszüneti napokon 7— 13 óráig áll a vevők ren­delkezésére. (7199) volt verseny egy-egy áruért, most a nagykereskedelem ver­senyez, hogy el tudja adni. Lehet már sorolni azokat a változásokat, amelyeket az új gazdasági mechanizmus ho­zott a kereskedelemben. A tej­ipar például különféle ízesí­tett sajtokkal jelentkezett az idén is, és megjelent az ízléses csomagolású alufóliás vaj. Dr. Bánhidi Tibor, az Élelmi­szer-kiskereskedelmi Vállalat igazgatója ide sorolja a nem­rég megjelent liokávét, a kü­lönböző és egyre szaporodó ételkonzerveket vagy a ha­lászlékockát. Jelentősen segí­tette már az ellátást a kisha­laimén ti forgalomban lebo­nyolított áruvásárlás is: a kü­lönböző levestészták, leves­porok szinte napok alatt fogynak el. Most várnak ezek­ből a termékekből csaknem másfél millió forint értékű szállítmányt. Mindez láthatóan jobb ke­reskedelmi szemléletre ösz­tönözte az ipari vállalatokat is. A sütőipar például új ke­nyérfajtákkal jelentkezett boltjaiban. Elsősorban a szö­vetkezeti kereskedelem jelent konkurranciát az Élelmiszer- kiskereskedelmi Vállalatnak. Főleg a Balaton mentén léte­sített új eladóhelyeket. Az új körülményekhez al­kalmazkodik a nagykereske­delem is: az Országos Likőr­ipari Vállalat például a piac szélesítése érdekében minden termékből kínált a kiskeres­kedelemnek. Holnaptól meg­jelenik a Coca-Cola a Balato­non, azonkívül kétféle kok­téllal bővíti a választékot. A Somogy—Zala megyei Élelmi­szer és Vegyiáru Nagykereske­delmi Vállalat pedig arra vál­lalkozott, hogy bizományi áru­sításra adja át a kiskereske­delemnek az árut. A szállítási feltételek is sokkal kedvezőb­bek: egy évvel ezelőtt a nagy­kereskedelem még csak tízna­ponként juttatta el a boltokba az új árut, most hetenként in­dul a járat, sőt a Balaton-par- ton egy hét alatt kétszer is visznek utánpótlást az üzle­teknek. A megváltozott körülmé­nyek tették lehetővé a gyako­ri árleszállítást is. Ebben az évben tizenhatezer palack bol­gár és hatezer palack lengyel bort adtak el kedvezményesen. Az ötvenszázalékos árleszállí­tást a kockázati alap tette le­hetővé: ebből eddig az Élel­miszer-kiskereskedelmi Válla­lat több mint hetvenezer fo­rintot használt fel. Mindez hatott a fogyasztói igények alakulására is. Az árubeszerzés jelentősen bő­vült ebben az évben. Maga az a tény, hogy megnyílt az Ál­lami Gazdaságok Mintaboltja, nemcsak újabb lehetőséget je­lent az igények kielégítésére, hanem speciális árufélesége­ket is kínál, hiszen maguk a termelők jelentkeznek. Né­hány cikkből számottevően nőtt a múlt évihez viszonyít­va a kereslet: kekszből tizen­öt, sajtból húsz, vajból pedig tizenkét százalékkal többet adott el az Élelmiszer-kiske­reskedelmi Vállalat, mint a múlt év azonos időszakában. A tízmillió forinttal nagyobb forgalom az év első öt hónap­jában azt is bizonyítja, hogy a vásárlók megtalálták, amit kerestek. Kercza Imre

Next

/
Oldalképek
Tartalom