Somogyi Néplap, 1968. június (25. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-06 / 131. szám

Csütörtök, 1968. június r. ¥ 3 SOMOGTI NÉPLAP Őrségben a Dráva mentén Vásár Poznanban V laktanya alatt -né­) száz méterre kanyargó _<rávát eltakarja a sűrű, kel­lemetlenül hűvös esőfüggöny. Aranyat ér ez az eső, de aki teheti, védett helyre húzódik, s úgy várja meg a zápor el- csendesedését. Sátorlapba burkolózva indul útjára a határőrség lovas já­rőre. Feladatuk ellátását nem hátráltathatja semmilyen vi­szontagságos időjárás, hiszen a határsértők elsősorban az ilyen alkalmakat lesik, mert azt hiszik, hogy szándékukat ilyenkor több siker koronáz­za. mint máskor. Molnár Gyula százados, párttitkár, a parancsnok poli­tikai helyettese ezt mondja: — Körzetünkben mostaná­ban nem jeleztek idegent. Ám ha azt akarjuk, hogy büntet­lenül ne sérthesse meg senki se a határt — ilyen viharos időben még lelkiismereteseb­ben kell ellátni a járőrszolgá­latot, mint máskor. S amikor a járőr már eltá­vozott, megjegyzi: — Büntetlen határ­sértés szakaszunkon nem történt. Ezért is nyertük el 1964 óta már négyszer a Ki­váló őrs címet, s most küz­dünk az ötödikért... Sikereik »titkát« a parancs­nok — Biczó Károly őrnagy — néhánv szóban ismerteti: — Egységes volt s az ma is ebben a törekvésben az őrsön mindenki. Jó a fegyelem, ered­ményes a szolgálat. Különböző tudású, képessé­gű emberek kerülnek évente az őrsre. S hogy négy éven át sikerült a kiváló szintet tarta­ni, az annak is köszönhető, hogy az »öreg«, a tapasztal­tabb katonák lelkesen segíte­nek a fiatalabbaknak. Gulyás László tizedes Glück Ferenccel, Győr Sándor tize­des pedig Potyondi Imre ha­tárőrrel foglalkozik rendszere­sen. A klubszobában éppen ott találtuk a kiváló lövő Var­ya János határőrt, aki Vauver Károly határőrnek magyaráz­ta, hogyan éri el eredményeit. Szavainak van tekintélye, hi­szen a kerületi lövőversenyen második lett, az országos ver­senyen — csapatban — pedig a harmadik helyet szerezték meg, ezért jutalomszabadságot is kapott. A kiváló címért folytatott versenyben jó segítőjük a kö­zeli község lakossága. Ha is­meretlen ember tűnik fel a fa­luban, nyomban jelentik a ha­tárőrségnek. A jó együttműködés annak köszönhető, hogy a ha­tárőrök nemcsak szolgálatban, hanem eltávozásukkor is fe­gyelmezettek, részt vesznek a falu kulturális és ifjúsági munkájában. Kedves szokássá vált, hogy a leszerelőknek ajándékot adnak át a falu ve­zetői, s a termelőszövetkezet­tel közösen rendezett ünnepsé­gen búcsúznak katonafiaiktól. A parancsnok és politikai helyettese esténként órákat beszélgetnek a fiatal katonák­kal a szolgálatról. Mindkettő­jüknek rengeteg tapasztalata van. csaknem húsz esztendeje látják el ezt a feladatot, több határsértöt. személyesen fogtak el. Biczó Károly őrnagyot a Kiváló Szolgálatért Érem és a Haza Szolgálatáért érem arany. Molnár Gyula száza­dost pedig a Haza Szolgála­táért Érem arany és ezüst fo­kozatával tüntették ki. S az is gyakran szóba kerül, hogy mit várnak a leszerelt határőrök utódjaiktól. Nemré­giben levelet kaptak Dráva- szabolcsró! a három kiválójel- vényes Ottó Árpád őrmester­től. Volt katonájuk arról ér­deklődött: sikerült-e megtar­taniuk a kiváló címet? »Ne­künk sem közömbös — írta —. hogy azt a munkát, amit mi elkezdtünk, hogyan folytatják. — Szeretném az őrssel együtt ünnepelni az újabb kiváló cím elnyerését, amiben így távol­ról is nagyon bízok, és ami­hez sót- sikert kívánok.« Az őrs katonái aztígé­A parancsnok — Biczó Károly őrnagy — a magasfigyelőt ellenőrzi. A lovas járőrök. rik, hogy leszerelt társaikat az ősszel ünnepségre hívják majd meg, hogy tanúi lehessenek a kiváló cím ötödszöri elnyeré­sének ... Szalai László Vasárnap, június 9-én nyitja meg kapuit a lengyelországi Poznanban a 37. Nemzetközi Vásár. Az idei vásáron 5 világ- részől 46 ország állít ki, közü­lük 35 kollektív kiállítással. Magyarország mint minden évben, az idén is a 9-es szá­mú pavilonban állítja ki ter­mékeit: Szerszámgépek, erős­áramú berendezések, valamint műszerek és elektromos ház­tartási cikkek nagy választéka szerepel termékeink között. Az idén mezőgazdasági gépeket is kiállítunk: a D4K—B traktort, különböző célgépeket, szőlőmű­velő gépeket és más munkagé­peket. Tizenhat magyar válla­lat állít ki az idén Poznanban, köztük olyanok, amelyek az idén kapták meg az exportjo­got, így a Magyar Optikai Mű­vek és az Elektromodul. A külföldi kiállítók közül Franciaország új pavilont épí­tett, Ausztria, Hollandia és az NDK pedig jelentősen növelte kiállítási területét. Hosszabb szünet után Spanyolország is részt vesz a poznani vásáron. Kongó és Marokkó, G-hana, az Egyesült Arab Köztársaság és Pakisztán több évi szünet után jelentkeztek újra. Különösen széles áruválasztékkal vonul majd fel huszonhat japán cég: gépekkel, ' műszerekkel és komplett gyárberendezésekkel. A jelentések szerint a legna­gyobb kiállítási tárgy, a ro­mán fúrótorony, több mint 46 méter magas és 220 tonna súlyú. A vásáron természetesen a legnagyobb kiállítással a ven­déglátó Lengyelország vesz részt: a kiállítási területnek mintegy felét foglalják el a lengyel ipar kiállításra kerülő újdonságai. Bánya- és kohó­ipari berendezések, elektro­technikai géDek- és műszerek, mezőgazdasági gépek és komp­lett gyárberendezések szere- oe'nek a többi között a len­gyel cégek kiállítási listáján. Ötvenhat órás hajrá Csak egy műszak esett ki — Mindenki segített — Ismét dolgozik a rádiócsőüzem Az igazgató véleménye tö­mör: — Jobban nem is lehetett volna megcsinálni. Ezzel a mondattal indulok el az új ipartelepre. A rá­diócsőüzem itt úgy illeszke­dik a többi épület közé, hogy az ember szinte észre sem veszi. Vakolatlan téglafala nem a legbarátságosabb kí­vülről. Az ajtón belül azon­ban patikatisztaság, fehér köpenyes munkásnők fogad­ják a látogatót. A Híradás- technikai Vállalat rádiócső- üzemének áttelepítése régóta szükségszerű volt. A régi épületeket már kinőtte az üzem. De erről a régiről itt az új csarnokban kevés szó esik. Temesi Tibor üzemve­zető így summázza az átte­lepítést: — Pénteken este tízkor le­álltunk a régi telepen, öt perccel később már szedték szét a berendezéseket, és hétfőn hajnalban hatkor az új telepen megindult a ter­melés. — Ez minden? — Mindenki tudta, mit kell tennie. A szervezettség parancsol­ta nyugalom szinte pihenteti az embert az új csarnokban. A szakma jegyeit néhány nap alatt felírta az új üzem a csarnokra. Kellemes hű­vös, apró fények, s halk mu­zsika. — Hányán végezték az át­telepítést? — A villamosbekötéseket nyolcán végezték, húsz em­ber rakodott. De az alatt az ötvenhat óra alatt elköltözött az alkatrészraktár is. Több mint felmillió forint értékű alkatrészünk van. — És nem keveredett össze semmi? Valykó Mátyás főmérnök: — Pénteken este bent fe­lejtettem az orkánomat a régi üzemben, vasárnap *tt találtam meg az asztalon. Az üzemvezető: — Ügy vigyáztak minden­re az emberek, mint a sze­mük fényére. Két műszakban kétszáz nő nő dolgozik az új üzemben. Azt kapásból megmondják, hogy a szociális létesítmé­nyek kétszázezer forintba kerültek. Hogy mennyibe Szovjet színes televíziók Budapesten A Divatcsarnok Lotz-termében szerdán megnyílt a Mashpriborintorg szovjet kereskedelmi egyesülés kiállítása a szovjet ipar legújabb rádió- és tv készülékeiből, híradás- technikai berendezéseiből. A szovjet gyártmányú tv-készü- lékeket a világ 18 országában vásárolják, rádiókészülékeik, zenegépeik pedig 38 országba jutnak el. Most első alkalommal hozták el Magyarországra a szí­nes tv-adások vételére szolgáló Rubin—3 típusú készülé­ket, amelynek képernyője 65 centiméter és 12 csatornás vé­telre alkalmas. került tulajdonképpen az új csarnok, azt pontosan senki sem tudja: valamikor tpari- tanuló-műhely volt, aztán át­alakították. Az átalakítás sok gondot okozott a tmk-sok- nak. Szilágyi Dezső csoport­vezetőtől kérdem, sok mun­kát jelentett ez? — Szívesen csináltuk. Kö­rülbelül három hete dol­goztunk itt, de közben a má­sik üzemben is el kellett vé­gezni a munkát. Egy számot érdemes följe­gyezni: miközben készültek az új csarnok beindítására, sikerült a gépeket állandóan üzemképesen tartani a régi munkahelyen is. Májusban a gépkihasználásuk 95 száza­lékos volt. — Azért ment olyan jól ez a költözés — folytatja a cso­portvezető —, mert minden­ki segített. Itt a Mosonma­gyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár kaposvári gyárában is mindent megadtak, amit csak kértünk. A kapcsolat azóta is jó, hogy elbúcsúz­tunk egymástól. — Hitték, hogy ennyi idő alatt át lehet telepíteni egy üzemet? Tóth István műszerész csoportvezető válaszol: — Tudtuk Annyiszor ter­veztük ezt már, hogy azt ki sem lehet mondani. És volt egy főpróbánk is. Egy évvel korábban a régi telepet át kellett rendezni. Délfelé jár az idő. Nem­csak a csarnokban uralko­dik nyugalom, az embereken is. A neoncsövek fehér fény­nyel világítanak a munka­helyeken. Dolgozik, de mégi6 úgy ér­zi az ember, hogy pihen az üzem. A hajrá véget ért. Megérte? — Csupán egy műszak termelése esett ki, de ezt is pótoljuk. Kereza Imre Egyenlő esélyekkel O kos tulajdonképpen mindenki lehet. A va­lóságban ez mégsem ilyen egyszerű. Állítólag kell hozzá egy kis szerencse is. Alkalmi ismerősöm ezt már rég nélkülözi. Alig van túl a húszon, de már a harmadik helyen dolgozik, bár — ál­lítja — nincs vándorlási szenvedélye. Csak »valahogy mindig így jön ki a lépés«. Érdeklődtem felőle volt munkahelyein. Egyik helyen azt mondták: »szorgalmas ember, de mindenbe beleüíi az orrát«. A másik helyen tiszteletlenségét rótták fel. A mostani helyén nem pa­naszkodnak rá, de ő tudja, hogy ha nem türtőzteti ma­gát, napjai meg ú' znek szám­lálva. Amikor jelenlegi vállala­tánál próbaidős volt, egyik jóindulatú kollégája így ok­tatta: »Nézd pajtás, nincs itt semmi hiba, de egy dol­got jegyezz meg jól, ha hosz- szú életű akarsz lenni eb­ben a gyárban: a mi mű­hely főnökünknél szép le­hetsz, de okos nem«. Látva munkatársa becsületes szán­dékát, akkor elhatározta: nem igyekszik okos lenni. Igaz, hogy azelőtt sem vá­gyott ilyen babérra. Csak- hát volt szeme, s jól megfi­gyelt mindent. Fejét, arra használta, amire való. És legtöbbször ki is mondta, amit gondolt. Nem világ­rengető dolgok voltak ezek. Legtöbbször a mindennapi munkát szerette volna értel­mesebbé, eredményesebbé tenni —, olykor pedig vala­mi igazságtalanság ellen gyűlt haragra. De azokon a helyeken, ahol eddig dolgo­zott, mindig úgy jött ki a lé­pés, hogy egyesek mindezt rossznéven vették. Ebbe sehogy sem tud beletörődni. Szinte fizikai fájdalmat érez mind- szerűtlenség, minden ság láttán. Hogy fiatal, pasztalatokkal még nincs kellően felvértezve? Igaz. S olykon talán szerényebben is közölhetné véleményét. Jó szándékához, őszinte segíteni akarásához, azonban nem fér kétség. Talán mégiscsak az a legfontosabb, amit mond, és nem az, ahogyan mondja. Ha okosat mond, miért ne lehetne okos? Miért lenne az tekintélyrombolás, illetékte­len beavatkozás, ha bizonyos formaságokat is megtartva, a megszokottnál jobb megol­dást ajánl? Hiszen a legkitű­nőbb munkafogásnak vagy technikai megoldásnak is előbb-utóbb az a sorsa, hogy elavul. Helyette jobbat, oko­sabbat keresnek és találnak. És nem is mindig azoknak jut a felfedezés szerencséje, akik koruknál, tapasztala­tuknál és beosztásuknál fog­va a legtekintélyesebbek. Ez a lényegen természetesen nem változtat. Sőt! Az első szárnypróbálgatá­sok apró sikerei néha több megbecsülést érdemelnek, mint a kiforrott tudás és ta­pasztalat kimagasló eredmé­nyei. Önbizalomra elsősorban a »sasfiókáknak« van szüksé­gük. Az »öreg sasok« már jól ismerik saját erejüket. T orlódó társadalmi, gaz­dasági feladataink megoldása egyre erő­sebben sürgeti a fiatalos 'en- dület, a kezdeményező és kritikai készség felértékelé­sét életünk minden terüle­tén. Ezeket a tulajdonságo­kat a fiatalok természete­sen nem akarják önmaguk számára kisajátítani, elvárják, hogy egyenlő esé­lyeket s teret kapja na!: ; z alkotásra, a jelen és a jövőt alakító cselekvésre. Gy. Z. Fejenként egy kiló kávé Új kávéfajta az üzletekben — Egy évig nem változik a minősége Itt készül az Omnia. Elindult hódító útjára az Omnia, az Élelmiszer- és Ve­gyicikkeket Csomagoló Vállalat korszerű, új gépén pörkölt és válogatott, a magyaros ízlés­nek megfelelő tízdekás csoma­golású feketekávé. Az új ká­vé a meglevő választékot bő­víti, olcsóbb az Extránál és az I. osztályú kávénál. A vállalat­nak egyéves készlete van az Omnia nyersanyagából, így te­hát egy esztendőre garantálja annak változatlan minőségét. Az utóbbi években ugrás­szerűen emelkedett a kávéfo­gyasztás s tavaly elérte a ki­lenc és fél millió kilogrammot. Magyarországon egy főre csak­nem egy kilogramm kávéfo­gyasztás jut. A kávé minősége az utóbbi években javult Dél-, Közép-Amerikából, Ázsiából. Afrikából érkezik a nyers ká­vé, amelyet nálunk frissen pörkölnek és csomagolnak. A boltok táviratban, ajánlott le­velekben érkező megrendelé­seire reggelenként küldik a kávét. A nagyobb forgalmú üzletekben mindig frissen pör­költ, legföljebb egy-két napos kávét talál a vásárló. A káve- ivásnak Magyarországon több mint 400 esztendős hagyomá­nyai vannak. A törökök hono­sították meg, s ma már szin.e elképzelhetetlen egy kiadó« baráti beszélgetés vagy össze­jövetel a gőzölgő dupla nél'"1 Az Omnia határozottan m - gyáros ízlés szerint készül, több mint negyvenféle keverék közül választották ki. hogy korszerű új gépen előállítva, négyszeres szelekció után ke­rüljön az ízléses, 10 dekás alu- fóliás tasakokba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom