Somogyi Néplap, 1968. június (25. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-27 / 149. szám

Filmet forgatnak az „egri várban“ Az »egri várban« forgatják Az egri csillagok című új magyar szuperfilmet. A nagy­szabású történelmi film külső felvételeihez Pilisborosjenőn építették föl az egykori egri vár épületét. A korhű környezetben nemrégiben kezdték el a film forgatását. Rendező: Várkonyi Zoltán, operatőr: Szécsényi Ferenc. A képen: Ütközetre készülnek az egri vár védői. Szapora fillér vagy ritka forint em ismeretlen a mai kereskedő-vendéglátó szakemberek előtt sem z a l égi — az élet, a gyakor- 'at által igazolt — üzleti elv, amely többre becsüli a szapo­ra fillért, mint a ritka forin- 1 ">t. Közérthetőbben: alacso­yabb árakkal, csekélyebb ha­szonnal, de nagyobb forga­lommal elérni akkora nyere­séget, amekkorát esetleg ma­gasabb ár, de kisebb forga­lom hozna. Azok a kereskedők ismer­ték föl ezt az elvet, akik nem­csak a bevételt olvasták meg, hanem számoltak és gondol­kodtak is. De csak azok tud­ták helyesen és jól alkalmaz­ni, s találták meg számításu­kat is, akik nem restelltek vállalni a többletmunkát. Gazdaságirányítási refor­munk, az új üzletpolitikai el­vek szinte kötelességükké te­szik a kereskedelem, a ven­déglátóipar vezetőinek, dol­gozóinak, hogy számoljanak, gondolkozzanak. Akik ezt nem értik, nem cselekszik, azok nem képesek hosszabb időn át helyt állni az egyre jobban kibontakozó verseny­ben, s előbb-utóbb alkalmat­lanná válnak feladataik ellá­tására. Nagyszerű példákat sorol­hatunk arra, hogy a kereske­delmi és vendéglátói oan szakemberek jelentős része számol, gondolkodik, mielőtt cselekszik. Ezért adtak pél­dául az Iparcikk-kiskereske­delmi Vállalat cioőszaküz,lé­téi ben zoknit ajándékba a vásárlóknak. A Vendéglátó Vállalat III. osztályú Kapos Bisztrójában is ezért vehetik meg IV. osztályú áron a süte­ményt, noha látszólag a válla­it «ráfizet« erre. Másutt nyakkendőt, nylon harisnyát adnak, elengednek valamit a fizetendő összegből «tb. szójában, például ugyancsak meglepődik a vendég, amikor a pincér fizetéskor 5 (.) forin­tot kér egy dupláért. Az ár szabályos, jogilag nem kifo­gásolható, hiszen a kávé a szabad áras cikkek kategóriá­jába tartozik, s az üzlet I. osztályú. Mégis azt hiszem, kevés vendég tér ide vissza még egyszer feketét fogyasztani, mert a közeli Halászkertben, a csemegeboltban vagy a res­tiben csaknem két duplát is kaphat ezért a pénzért. A lo- nyódi ABC-áruházban pél­dául 5 forintért két duplát adnak, mert azzal reklámoz­zák kávéjukat, hogy náluk egy duplát 2,50 forintért ké­szítenek. Igaz, itt állva kell a kávét meginni, s nem olyan kellemes környezetben, mint B a laton bog 1 á r t ■ , ám nem mindig csak ezc tekinti a ven­dég. Állami és szövetkezeti ke- íesikedelmi vezetők, üzletem­berek szerint is túlzott ez az ár, s szerintünk is rájön majd erre a szövetkezet, ha a for­galom tapasztalatai aiapján mérlegeli döntését. Helyesebbnek és az új üz­letpolitikai elveknek jobban megfelelőnek tartjuk a Ka­posvári Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet ve­zetőinek elhatározását. Most megnyitott másodosztályú Ba­dacsony borozójukban és III. osztályú büféjükben egyaránt 3 forintért adják majd a duplát, pedig adhatnák 4 fo­rintért is! De figyelembe veszik, hogy közel van hozzájuk a resti, egy bisztró és egy csemege­bolt, ahol ugyancsak készíte­nek, s árusítanak feketét. A süteményt a borozóban és a büfében is IV. osztályú áron adják, s az ételek árát is úgy kalkulálták ki, hogy ne ma­gasabb, hanem inkább ala­csonyabb legyen a közeli ét­termek árainál. Június 30-án HONVÉDELMI NAP A CSERI PARKBAN Gyalogosok, motorosok, lövészek vetélkedője az elsőségért Véget értek az úttörők és középiskolások összetett hon- védélmd versenyei, amelyeken több ezer fiatal vett részt. A Magyar Honvédelmi Szövet­ség kaposvári és kaposvári já­rási elnöksége vasárnap a vá­ros és a járás felnőttéinek versenyét rendezi meg a Cseri parkban és annak kör­nyékén. Háromszázan jelezték, hogy indulnak a versenyen, gyalo­gosok, motorosok és lövész­csapatok küzdenek a városi, járási elsőségért. A gyalogo­sok versenyében 17—30 év közötti férfiak vetélkednek egymással, a nők ugyanabban a számban korra való tekin­tet nélkül indulhatnak. Ebben a számban egyébként csak csapatverseny lesz. Látvá­nyosnak ígérkezik a motoro­sok küzdelme. Négy géposz­tályban 40—50 indulóra szá­mítanak. Gyorsasági, ügyessé­gi, műszaki feladatok tarkít­ják ezt a számot, s nemcsak ezekben, de lövészetben, ké­zigránát-dobásban, állóképes­ségben is jeleskedni kell an­nak, aki el akarja nyerni az egyéni bajnoki címet, s a ve­le járó tiszteletdíjat. összemérik tudásukat a vá­ros és a járás legjobb lövész­csapatai, lövészei is. Az MHSZ a legjobb versenyzők és csa­patok között nyolcvan értékes díjat oszt ki. Az érdekesnek ígérkező honvédelmi nap vasárnap reg­gel 8 órakor kezdődik a Cse­ri parkban. PIROS Sí SÁRGA FEJJEL Százezer dobozcímke-változat — Egy nap alatt hatvanmillió szál Miért nem gyullad a cipőtalpon? Mesterséges vér Moszkvában kutatásokat folytatnak mesterséges vér előállítására, amely erŐ6 vér­zés (haemorrhagis) esetén a valóságos vért helyettesítené, IBetve pótolná. Egy könnyed mozdulat, diszkrét sercenés, és lángra lobban a szál. Ha lángia lobban! Olykor azonban makacskodik, és akkor oda az ele­gáns mozdulat. Következik a dör­zsölés, csiholás, egy kicsit úgy, mint évszázadokkal ezelőtt. A' jó gyufának mindenkor lángra kell lobbannia — mondják a gyu- fakészités tudorai a H0 éves Szik­ra Gyufagyárban. — Milyen tehát a jó gyufa? — Ha a «szálka« (ez a gyufa- szál szakmai neve) első osztályú faanyagból készül, ilyen például a lenyö, amelyben hazánk roppant szegény, de megteszi a nemes nyárfa is, ha a fejmasszát a szi­gorúan előírt recept szerint állít­juk elő, ha megfelelő a viaszada­golás aránya, akkor nincs csiho­lás. Könnyen, lágyan lobban a gyufa, és az égest azonnal átve­szi a szálka is. — Hová kerül a gyufán a viasz.? Magyarázat helyett lessük meg a műhelytitkokat. Hatalmas rönk­hegyek a gyárudvaron. Ezekből az ormótlan fatörzsekből lesz a mil­liárdnyi gyufaszál. A rönköt »■kosztolják*', vagy­is akkora darabokra aprítják, hogy elférjen a hántológép­ben. Ez a szerkezet, miként mi otthon a burgonyát, úgy hámozza a törzset egy folyto­nos szalaggá. Mint a papírte­kercs fut a 2,2 milliméteres falemez a szálka-aprítógépbe. Cérnatésztaként hullik ki_ a gép alján a gyűjtőládába niár gyufaszál formájában a fale- mezkigyó. Az öreg gépek még bírják az iramot, bár jó részük még 1920 és 1930 között kezdte a munkát, bizony mar kiérde­melték a nyugdíjazást. De rendületlenül hajlítgatják a dobozokat, ragasztják a cím­kéket, a szálakat bemártják a forró viaszmasszába, hogy könnyen lángra kapjanak. — A piros fejű gyufa ci­pőtalpon is meggyullad? — Nem. Már régen nem gyártunk foszforfejű gyufát, mert nagy az öngyulladás ve­szélye. A mi gyufáink kizáró­lag a doboz oldalán, súrlódás­ra gyullad. A gyufa is divat, vannak ugyanis megrende­lőink, tűtík. $sr«c sz óig nek sárga fejjel, mások pe­dig éppen sárga szálat piros fejjel rendelnek. A dobozctm- kéknek már százezernél is több változata volt eddig. Mostanában a Magyar Hirde­tő használja fel reklámcélra a gyufacimke nagy nyilvános­ságát. Mindennapos társunk a gyufa. Hatvanmillió szál, egy­millió-kétszázezer doboz ké­szül naponta Szegeden, hogy valóban csak egy könnyed mozdulat legyen a tűzgyújtás. R. I. R áfizetnek ezekre az ajándékokra, árenged­ményekre? Nem, mert az áruba befektetett pénz gyorsabban megtérni, a na­gyobb forgalom még így is biztosítja a szükséges válla­lati hasznot. De ha csak a kávé példá­jánál maradunk, azt is el kell mondanunk, hogy nem min­denütt számoltak eleget, ami­kor megállapították a kávé fogyasztói árát. A bogiári szövetkezet Hullám Eszpresz­I lyen ötleteket, kezde­ményezéseket eredmé­nyez a számolás, gon­dolkodás. Persze csak ott, ahol szakítottak a régi gya­korlattal, és nem várják a fö- löttes hatóságok utasításait, javaslatait és a kockázatot is vállalva alakítják ki a válla­latnak, szövetkezetnek leg­hasznosabb és a közönségnek is legjobban megfelelő üzlet- politikai elveket. Szalai László Tizennegyedszer börtönben Haracsi György 46 éves ka- posfői lakost már tizenhárom esetben ítélte el a bíróság különféle bűncselekményekért Az idén márciusban egyik is­merősétől egy óvatlan pilla­natban karórát lopott. Mivel a zsebtolvajlást visszaesőként követte el, Haracsit a Kapos­vári Járásbíróság hathónapi, szigorított börtönben végre­hajtandó szabadságvesztésre ítélte, és két évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Súlyos karambolt okozott a szabálytalan kanyarodás Súlyos közlekedési baleset történt kedden este a kaposvári Május 1. utcában. Balogn Mihály, a CF 37-70 rendszámú Wartburg személygépkocsi tulajdonosa szabalytalanul kanyarodott a megyei tanács előtt a Kossuth Lajos utcába: nem adta meg az áthaladasi ' elsőséget a vele szembe jövő motorkerékpárnak, s emiatt összeütköztek. Az ^ EN 53-16 rendszámú motorkerékpár vezetőjét súlyos sérülésekkel szállították a mentők a kór­TAKM fOROIi Balatoni sellő Gyöngyike az érettségi után tíalatonfoUlvaron nyaral. Harmadik nap ta­lálkozik volt osztálytárs­nőjével, s izgalmas ka­landját meséli: — Képzeljétek, amikor éppen a mély vízben úsz­tam, görcsöt kaptam, s éreztem már, hogy süly- lyedni kezdek. Segítségért kiabáltam. Még annyit láttam, hogy hat kéz nyú­lik felém... de nem tud­tam, melyiket fogjam meg. Jutka közbevág: — Na és végül melyi­ket fogtad meg? — Azt, amelyiken nem volt jegygyűrű! Ő csak tudja A tízéves Andrist szü­lei szünidőben elengedik a strandra, de a fiú az engedélyezett időnél két órával később érkezik ha­za. Eme szófogadatlan- ságáért papája alaposan megleckézteti, magyarán mondva, elveri. Andris zokogva rohan ki a konyhába édesanyjához, ki éppen a lecsófőzéssel van elfoglalva. Andris szemrehányóan kiáltja: — Anyu! Mondd, ez volt az egyetlen férfi, akit találtál magadnak? Elsős Ági aranymondásai Ági az iskolaév végén érdeklődve forog a kony­hában édesanyja körül. Csodálkozva nézi, hogy anyja ma másképp tisz­títja a burgonyát, mint eddig. — Anyu — kíváncsis­kodik —, miért így puco­lod a krumplit ? A mama felvilágosítja: _ Azért, szivecském, m ert ez új krumpli. Ági a orrocskája hegyé­re teszi a mutatóujját, aztán rövid gondolkodás után megkérdezi: — Nem értem. Hát ed­dig használtat ettünk? A kiváló bizonyítványt kapott Ágit szünidőre meghívja falun élő nagy­nénje. A néni első nap estefelé kiviszi Ágit az istállóba, és megmutatja neki a tehénfejést. — Gyere, kislányom — invitálja —, próbáld meg te is a fejest. Ági húzódozik: — Olyan nagy ez a te­hén. Nem lehetne inkább a bocit? . . . Somogyi Néplap Az MSZMP Somoiv megvei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon: 11-510, 11-511. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon: 11-516. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem örzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 18 Ft Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében Kaposvár. Latinka Sándor utca 6 Nyomdáért felel; Mautner Józsel

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom