Somogyi Néplap, 1968. június (25. évfolyam, 127-152. szám)
1968-06-23 / 146. szám
SAKK Budapesti ellenesei Szükségtelen halál Cfiiaiaiú Akik a sakkmegnyitások Elméletével foglalkoznak, tudják, hogy ezt a területet magyar versenyzők is értékes újításokkal gazdagították. Az olasz megnyitás elleni védelmek egyike az i’m. magyar védelem. A vezércsel ell-;n pedig a század első évtizedeiben fedezték fel Aßonyi István, Breyer Gyula, Barász Zsigmond, a ma is élő Bakonyi Elek és mások az ún. budapesti elleneseit. Ennek születéséről egy német folyóirat legutóbbi száma közöl cikket, Brazíliában pedig monográfia jelent meg az érdekes, taktikai elemekben gazdag megnyitásról. Ebből idézzük az alábbi játszmát. Budapesti ellenesei A. Rubinstein Dr. M. Vídmar Berlin, 1918. 1. d4, Hf6 2. c4, e5!? (Ez a cselváltozat bevezető lépése) 3. dé:, Hg4 4.FÍ4, Hc6 5.HÍ3, Fb4+ 6.HC3 (Üjabban inkább kedvelik 6.Hbd2, Vc7 7. a3, Hge5:! 8.He5:, He5: 9. e3 — nem ab:??, Hd3-f és matt — 9. —, Fd2:+ 10. Vd2: folytatást. Világos megszerzi a futópárt harmonikus állás mellett) 6.—, Ve7 7.Vd5, Fc3:-f-! 8. be:, Va3 9.Bcl (9. Vd2-re Va5! a legjobb) 9.—, f6! 10. ef: (Nem nyer tisztet 10. e6, de: ll.Vb5-K g6 12.Vg4:, e5! miatt) 10.—, Hf6: H.Vd2, d6 (Sötét az áldozott gyalogért fejlődési előnyhöz jutott. Világos vezérszámyi gyalogjai is gyengék) 12. Hd4, 0—0 13. e3 (Világos lebecsüli a veszélyeket, amelyek a Ile4 állásból adódnak. Ennek msggállására 13. f3! kellett) 13.—, Hd4: 14. cd:, He4 15.VC2, Va5-f 16.Ke2 (lő. Kdl-re Ff 5, pL 17.Fd3, Hf2 :+■!) W.—, Bf4: Í1 (Ez az áldozat meggyorsítja a sötét tisztek bevetését a középen maradt világos király ellen) 17. ef:, Ff5 18. Vb2, Be3 19.KÍ3, Hd2-f- 20.Kg3, He4-f 21.Kh4? (Döntő hiba, jobb volt 21.Kf3, de sötét arra is folytathatta a támadást 21.—, h5-tel) 21.—, Be6 22. Fe2, Bh6+ 23. Fh5, Bh5:-f! 24. Kh5:, Fge-f-f- világos feladta. Flórián Tibor nemzetközi mester A dohányzás, ez az önként vállalt káros szenvedély igen sok betegség forrása, és a dohányos ember bizonyos mértékig maga választja meg halála okát és sietteti annak bekövetkezését. Dohányzáskor a nikotin 30—60 százaléka kerül a füstbe, és a füstből 20—90 százaléka szívódik fel. Egy erős dohányos óránként 0,01—0,02 gramm nikotinnal mérgezi magát. Igaz, hogy hozzá lehet szokni a nikotinhoz: a nem dohányosoknál már 2 milligramm is mérgező, erős dohányosnál pedig 8 milligramm sem okoz bajt. A dohányzás és az egészség összefüggésének vizsgálata már nagyon régi, a megállapítások azonban sokszor nem voltak megalapozottak. Pl. néhány orvos megfigyelése alapján annyira biztosra vették, hogy a dohányzás csökkenti a szexuális élet igényét, hogy még a pápák is foglalkoztak a szerzeteseknél a kötelező dohányzás elrendelésével. Ma már biztos módszerek vannak a dohányzás káros hatásának a megállapítására, ezek közül fontosabbak a klinikai és kórszövettani vizsgálatok, az állatkísérletek és a nagy népcsoportokra kiterjedő, ún. epidemiológiai vizsgálatok. Különösen az elmúlt . években végzett — több mint egymillió ember adatait feldolgozó — vizsgálatok alapján tudjuk, hogy egyes betegségek és a dohányzás között kétségtelen a kapcsolat. A dohányfüstben levő izgató anyagok és gázok közvetlenül hatnak a felső légutak nyálkahártyájára. Ennek eredményeként a nyálmirigyek védelmét szolgáló nyák elválasztása csökken, és a dohányfüstben levő izgató anyagok lerakódnak a légutakban — tönkremegy a légutak védekező rendszere. Nyilvánvaló, hogy ilyenkor akár a dohányfüst izgató anyagai, akár a légutakba mindig bejutó baktériumok hatására gyulladás lép fel, mely a tartós hatás miatt idült gyulladásba megy át. Érthető tehát, hogy az idült hörghurut dohányosoknál több mint 600 százalékkal gyakoribb, mint a nem ÚTTÖRŐ V ASUTAINK 1 2 3 :::: Ki! 4 5 6 7 8 aaaa aaaa aaaa aaao 9 10 aaaa aaaa aaaa aaaa 11 12 13 ssss H 13 iaaa 1BBI *114 aaaa 16 17 aaaa ■ ■■■ null aaaa 18 19 :::: aaaa aaaa 20 21 22 SaaS aaaa aana 23 24 23 aaaa aaaa aaaa aaaa 26 a* mm aaaa aaxv ■a i.' 27 28 ■■■■ aaaa aaaa .... 2 9 30 aaaa aaaa aaaa aaaa 3 1 32 aaaa aaaa IBM ■ma 33 ::s KS 34 35 36 37 aaaa aaaa aaaa aaaa l-> raaa ■ma aaaa aaa» aaaa aaaa aaaa aaaa Él—> Húsz éve, június 27-én indult első útjára az úttörővasút a Szé- chenyi-hegy és Hűvösvölgy között épített vonalon. Azóta másutt is épült úttörűvasút, e városok nevét fejtsétek meg és küldjétek be. VÍZSZINTES: 1. Ének. 4. Alkonyatig. 9. A teve jelzője visszafelé. 11. Zoltánt Így Is becézik. 13. Inai közepe. 14. Nem mögé, ékezetfölösleggel. 16. önt betűi keverve. 17. Névelő. 18. Nagyon rossz. 20. Azonos mássalhangzók. 21. Vonaton közlekedő. 23. Gáznemű keverék. 25. Figyelmeztető jelzés. 26. Tatay Sándor. 27. Lóbizta'tó. 28. Vasútállomás rövidítése. 29. Cipőt tisztító. 31. így járna, ha esőben állna. 33. Kutya. 34. Salamon Béla. 36. Rád rakhat (két szó). FÜGGŐLEGES : 2. Egyik szülő. 3. Ló népiesen. 6. Állóvíz ékezet nélkül. 7. Ezen a helyen. 12. Nem több és nem kevesebb. U. Lányi Sarolta. 18. Óla betűi keverve. 19. Pala közepe! 22. A tea elfogyasztása. 24. Leg betűi keverve. 26. Személyed. 29. Katalin becézve. 30. Élénken figyel. 32. N. D. 35. Fizetség, a munka ára. 37. Televízió. K. J. Megfejtésül beküldendő a függőleges 1., 5., 8. és 10. számú sorok megfejtése. Beküldési határidő 1968. június 28-án, pénteken délig. A szükséges sorokat levelezőlapon küldjétek be, s írjátok rá: »Gyermek keresztrejtvény«. Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: Egres; Málna; Réböz- i; Eper; Meggy. E. L. Voynich Vihar .Itália felett imű könyvét nyerték a következő pajtások: Erdős Judit, Gőz István, Kaposvár; Suruglj Hilda, Nemes- vid; Véghelyi László, Szenyér. A könyveket poMan küldjttk el. dohányosoknál. Az idült högr- hurut viszont az idült tüdő- betegségek, például a tüdőtá- gulat, a szívbetegségek kiindulópontját képezi. A világszerte népbetegséggé vált idült hörghurut elsőrendű oka a dohányzás. A dohányzás elterjedésével párhuzamosan a tüdőrák okozta halálozás is nagyon elszaporodott. A tüdőrák a dohányosoknál több mint 1000 százalékkal gyakoribb, mint a nem dohányosoknál. A rák kialakulásában legfontosabb tényező a felső légutak nyálkahártyájának károsodása, mert ezután a füstben levő rákkeltő anyagok hatása gát- lástalanabbul érvényesül. Hasonlóan a dohányzásra vezethető vissza a férfiaknál gyakori gégerák is. Néhány betegség kórokában a dohányzásnak közvetett szerepe van. A gyomor- és nyombélfekély dohányosoknál 280 százalékkal gyakoribb, a káros hatás mibenlétét azonban még nem ismerjük. A szív- és koszorúerek betegsége 70 százalékkal gyakoribb dohányosoknál; a nikotinnak az erekre kifejtett hatása bizonyított. Az ún. Riircree-kór OTTHON ÉS CSALÁC — a végtagok ereinek gyulladásos elzáródása — dohányosoknál 120 százalékkal gyakoribb. A száj, a nyelőcső, a húgyhólyag rákja, valamint a máj zsugorodás is gyakoribb dohányosoknál, de ezeknél a betegségeknél az ok—okozati kapcsolat még nem bizonyosodott be kétséget kizáróan. Az elmúlt években igazolódott be, hogy a dohányzó terhes asszonyoknál a magzatok súlynövekedése visszamarad, ami azt jelenti, hogy a cigarettázó terhes nőknél gyakoribb a koraszülés. A dohányzás ártalmas hatása számos tényező függvénye, függ például a dohányzás fonnájától: legveszélyesebbnek tartják a cigarettázásí; a szivarozás, a pipázás kevésbé ártalmas. Lényeges a naponta elszívott cigaretták száma, a dohányzás időtartama és az életkor, amikor elkezdték a dohányzást. Befolyásolja a károsító hatást a dohányzás módja, a leszívás mélysége, az időegység alatti szívások száma, az eldobott csikk hosszúsága, de az alkati és örökletes sajátosságok is hatnak az ártalom kialakulására. A dohányzás ártalmassága tehát bizonyított tény, a kutatók csak a veszély nagyságának a becslésén vitatkoznak. Linus Pauling Nobel-dí- jas kémikus szerint minden cigaretta elszívása 14 perccel rövidíti meg az életet. Az orvostudomány állásfoglalása egyértelmű: a »szükségtelen halál« meghatározás a baleseti halálozás mellett a dohányzás okozta halálozásra illik ra. délutáni és esti szórakozáshoz, tánchoz Egy „rossz szokásról Miért szopja a kisgyerek az ujját í( Nemegyszer hallunk panaszkodni szülőket, hogy gyermekük, bár már óvodába jár, elalvás előtt még mindig szopja az ujját. Mások afölött elégedetlenkednek, hogy kétéves fiacskájuk akár reggeltől estig is a szájában tartaná ujjait, ha nem szólnának rá. Hiába próbálkoznak bármivel, nem tudják leszoktatni. Az újszülöttnek spontán kialakuló szokása az ujjszo- pás. Szívesen teszi, egyrészt mert az éhségével járó kellemetlen állapotot megszüntetheti, másrészt, mert az ajkakkal végzett szopómozgás bizonyos kielégülést nyújt számára. Ha már »megtalálta« egyszer a kezét —s a sok rázúduló új inger között bizonytalanul érezve magát —, reflexszerűen fogja szájába dugni, bármilyen baja van. Később nemcsak a kezét, de minden ismeretlen tárgyat szájához emel. Ilyenkor a száj, mint a tapintás érzékszerve szerepel a csecsemőnél, általa szerez ismereteket a dolgokról. S minél szélesebb lesz ez a külvilágból szerzett ismeretkör — melyhez idővel alkalmazkodni is képes —, annál kevesebbszer szopja az ujját. Le tudja magát mással is kötni: elszórakozik gőgicsélö hangjával, csörgőt ráz, mozgásait gyakorolja stb. Mindez egyúttal nemcsak egy új öröm- szerzési módot jelent, de azt is, hogy ujjal mindig valamilyen tevékenység szolgálatában állnak; »nem ér rá« szájába venni a kezét. így marad el lassan-lassan a kéz és az ajkak még természetesnek nevezhető kapcsolata — körülbelül az első év végére. Ha az egy éven felüli gyermek nappal is rendszeresen szopja ujjait, annál valami nincs rendjén. (Az elalvás előtti ujjszopás normális körülmények között is elhúzódhat a 3—4 életévig.) Mi hát a teendő? Semmijeire sem az uiiszopásról való »leszoktatás«, hanem az ujjszopás okainak felderítése és megszüntetése. Amelyik gyerek jól érzi magát környezetében, érdeklődése a külvilág felé irányul, s abbahagyja az ujjszopást. B. J. Néhány ötlet fiatal lányoknak délutáni és esti alkalmi ruhák készítéséhez. 1. Matt selyemből készült, trapéz vonalú délutáni vagy színházi alkalmi ruha. A ruhát az anyag fényes oldalából szabott pánttal is díszíthetjük, ezzel egyben hangsúlyozottabbá tehetjük a divatos szabásvonalat. 2. Fémszálas jersey anyagból csináltathatjuk ezt az egyszerű szabású, piézett ruhát. (A ruha anyagából sima kis színházi táskát is készíthetünk hozzá.) 3. A már meglévő egyszinü selyem- vagy vékony szövetruhát is alkalmivá tehetjük, tanárunknak még bálra is felvehet.;-;;: gyönggyel hímezzük. 4. Hasonlóképpen gyönggyel díszített (régebbi ruhát is felfrissíthetünk vele) empire vonalú zsorzsett vagy vékony szövetrú- ha. Ujja nélkül, vagy rövid ujjal tánchoz vehetjük, hosszú ujjal és levehető, különálló fodorral elegáns színházi ruha. 5. Alkalmi kötényruha bársonyból vagy finom vékony szövetből. Nagyon kedves, fiatalos, és változatosan viselhetjük bő ujjú muszlin, áttört csipke, vagy gyöngyözött selyem blúzzal.' Orvosi tanácsok autósoknak Világszerte — és az utóbbi időben hazánkban is — örvendetesen növekszik az autóforgalom. Ez a fejlődés feltétlenül korszerűvé teszi országunk életét, de mint minden előre tett lépés, ez is új problémákat jelent. A gépkocsiforgalom növekedésének nemcsak az a hátránya, hogy vele párhuzamosan növekszik a balesetek száma és a kipufogó- csőből távozó, a város levegőjét rontó gázok mennyisége. Az autó megváltoztatja gazdájának egész életmódját, és — sajnos — nem is mindig kedvező irányban. Autóvezetés közben izomzatúnk csaknem kizárólag úgynevezett »tartómúködést« végez. Az ilyen körülmények között lévő izom vérellátása csökken. Ha a végtagoknak ez a természetellenes állapota bizonyos mértéket meghalad, akkor a mozgásszervek károsodása betegség formájában jelentkezik. A tapasztalat szerint az autós betegségek főleg azokon jelentkeznek, akik évente 30 000 km-nél többet vezetnek, és gyakran tesznek meg nagy távolságú utakat megszakítás nélkül. Az autós betegségek megjelenési formái egyénenként különbözőek. Vegyük előbb a kormány kezelését: az autóvezetők bal kézzel a kormányt tartják, a jobbal pedig a többi műveletet végzik. Az első panaszok a kormányt tartó kéz oldalán, tehát a bai oldalon jelentkeznek. Ezt legtöbbször hüles- nek vagy reumás bántalomnak tartják. Nagy számú kísérleti személyen végzett vizsgálatok azonban azt mutatták, hogy a nyitott ablak mellett keletkező huzat csak ritkán okozza az említett elváltozást. Az ilyen körülmények között kialakuló nyak- és vállfájdalom sokkal inkább a kar izomzatának tartós megfeszítésével és az ennek következtében kialakuló idegrendszeri elváltozásokkal hozható kapcsolatba. Az orvosi vizsgálat ilyen esetekben a váll és a hát izomzatának tipikus helyein jól tapintható izomkeményeüéseket tud kimutatni. Mivel a tartósan összehúzódott hátizomzat a csigolyák közti porckorongokra kb. egy tonna nyomást gyakorol: érthető, hogy ilyen körülmények között e porckorongok elfajulása idő előtt következik be, maga után vonva a csigolyák peremszéleinek meszes felrakodását. Míg a kormány kezelése a bal kar izomzatában vált ki görcsöt, addig a gázpedál állandó nyomása a jobb láb izmaiban. A comb elégtelen megtámasztása miatt gyakran a jobb csípőizület is megfeszített állapotba kerül. A görcs kiváltotta fájdalom a gerincvelőben egyéb idegekre is áttevődik, és heves derék-, valamint alsó- végtagfájdalmat idéz elő. Ehhez járul a test formájához gyakran rosszul idomuló ülés, amely kényelmetlen tartásra kényszeríti a vezetőt. A benzinmotorok kipufogó gáza jelentős mennyiségű szénmonoxi- dot tartalmaz. Az autómotorból eredő szénmonoxidmérgezés veszélyességének szomorú bizonyítékai azok a halálos esetek, amelyek zárt garázsban »üresen« járatott motor hatására következtek be. De nemcsak a garázsba, hanem a haladó autó belsejébe is kerülhet szénmonoxid, amely a zárt kocsiban utazóknál fejfájást, szédülést, hányingert okozhat. Egy autó átlagban 2000 m3 kormos gázt juttat évenként a levegőbe. A nyugati nagyvárosokban a kipufogó gázok olyan töménységben ülepednek le az aszfalt fölött hogy emiatt kellett áttérni az alacsony, áramv^fuialfts gyermekkocsik gyártásáról a nagy kerekű, magas »mozgó-bölcsők« gyártására. A közlekedési eszközök okozta betegségeket az orvostudomány kinetózisrknak nevezi. Közülük természetesen legalaposabban a repülés és a hajózás által kiváltott kórformákkal foglalkoztak, de mindazon ártalom, ami levegőben és tengeren befolyásolja az emberi szervezetet, kisebb mértékben bekövetkezhet az autóban is. A hirtelen felgyorsulás és fékezés, különösen, ha gyakran ismétlődik: a motor állandó vibrációs hatása, főleg nehéz, teherautók esetében nem marad következmény nélkül. Megsínylik e hatásokat a •sigerek, a mozgásszervek és az idegrendszer egyaránt. Az autóvezetés által kiváltott károsodások megelőzhetők. Ehhez azonban meg kell érteniük — különösen az új autótulajdonosoknak —, hogy mennyire egészségtelen az, ha mindenhova autóval utazva megfosztják szervezetüket attól az élettanilag oly fontos és szükséges minimális mozgásmeny- nyiségtől is, amilyet a naponta végzett 30—40 perces séta jelent. Akik mögött gyakran hosszú, fárasztó autóutak vannak, azok izmaik görcsös állapotát kiegyenlítő tornagyakoiiatokkal lazíthatják fel. A test természetes mozgásigényét rendszeres úszással, röplabdázással vagy egyéb sporttal elégíthetjük ki. A hosszú autótúrákat ajánlatos többször megszakítani, az utazási szünetekben rövid sétákat tenni, valamint néhány térd-, törzshaj lítást és karmozgást végezni. Ez nemcsak a mozgás- szervi betegségek megelőzése szempontjából lényeges, hanem megakadályozza az idegrendszer kimerülését is, aminek szerepe a balesetek előidézésében közismert. Dr. Sándor Róbert
