Somogyi Néplap, 1968. június (25. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-20 / 143. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Csütörtök, 1968. június íft, Egy helyben topognak a vietnami-amerikai megbe szélesek Xuan Thuy visszautasította a bombázások felújításával való fenyegetőzést Továbbra is egy helyben topognak a vietnami—ameri­kai hivatalos megbeszélések — állapította meg a szerda délelőtti, 9. találkozó után Nguyen Thanh Le, a VDK képviselőjének szóvivője. En­nek az az oka — mondatta —, hogy az amerikai fél to- vábbra sem hajlandó tárgyal­ni az értekezlet céljáról, a VDK elleni bombatámad ások cs más harci cselekmények azonnali és feltétel nélküli megszüntetéséről. A 3 óra 40 perces 9. talál­kozót 40 perces szünet szakí­totta meg, amelyet a 'két kül­döttség tagjai ezúttal is be­szélgetéssel töltöttek. így pél­dául Xuan Thuy miniszter és különtanácsadója, Le Dúc Tho, a Vietnami Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja Harriman amerikai nagykövettel beszélgetett. A vietnami szóvivő szerint azonban a beszélgetésnek semmi köze sem volt az érte­kezlet tárgyához. Az értekezleten elsőként felszólaló Xuan Thuy minisz­ter visszautasította azokat a fenyegetőzéseket és zsaroló kijelentéseket, amelyek sze­rint újra kezdhetik a VDK egész területe elleni bomba­támadásokat, amennyiben folytatódik a felszabadító hadsereg támadása Saigon ellen. A VDK-nak továbbra is az a véleménye — hangoz­tatta Xuan Thuy miniszter —, minél több amerikai re­pülőgépet küldenek az or­szág területe fölé, annál többet pusztítanak majd el. A bombázások felújításával való fenyegetőzés tehát sem­miféle nyomást sem gyako­rolhat a párizsi megbeszélé­sekre. A dél-vietnami nép erői Saigonban pedig nem a lakosságot, hanem az ameri­kai parancsnokságokat és a bábkormány hivatalait támad­ják, s ezek a támadások mindaddig folytatódni fog­nak, ameddig az amerikaiak folytatják vietnami agresz- szióikat. A vietnami—amerikai meg­beszélések legközelebbi, 10. ülésére június 26-án, szerdán délelőtt kerül sor. (MTI) ágyminiszter kedden este az ADN hírügynökségnek és az NDK rádiójának nyilatkozott az NDK kormánya által a bonni szükségállapot-törvé­nyek elfogadása nyomán ho­zott intézkedésekről. Kijelentette: »Véleményem : zarint ezek az intézkedések ténylegesen az NDK szuvere­nitásának hatáskörébe tartoz­nak, és természetesen üdvö­zöljük mindazt, ami az NDK szuverenitásának megszilárdí­tását szolgálja. Nagyon jól tudjuk, .hogy az NDK mit je­lent az eur-rai biztonság és saját biztonságunk szem­pontjából.-*1 A továbbiakban közölte, hogy az NDK képviselőivel tartott megbeszélések »szívé­lyes, baráti légkörben« zaj­lottak le. Mindenek'lőtt a két ország viszonyát érintő prob­lémákról, továbbá a kát fél kölcsönös érdeklődésére szá­mot tartó kérdésekről volt szó, így az európai biztonság szavatolásáról. Kifejezte meg­győződését, hogy NDK-beli látogatása hozzájárul a két ország kapcsolatainak továb­bi e! mélyítéséhez. (MTI) Jiri Háj eh nyilatkozata Jiri Hájek csehszlovák kül­Rep’jsbüláms váifpü'ok demokrata koraiaayoL ellen a Az ameriiai !;öz társasági 3árt ország: 3 bizottságának munkacsoportja 5000 szavas okmányt állított össze, mely­ben bírálta a demokrata pár­ti kormányok külpolitikáját 1980 óta. A dokumentum a követke­zőkben foglalja össze a de­mokrata párti kormányok el- ’en felhozott vádakat: —- A demokrata párti program »•hídépítést« hirdet meg a kom­munista kelet-európai országok irányában, figyelmen kívül hagy­va azt a tényt, hogy ezek az or­szágok támogatják Észak-Vietna­mot. — A demokrata kormány arra biztatja a nvug?t-európai orszá­gokat, hogy »-legyenek szilárdak a kommunizmussal szemben-«, miközben az Egyesült Államok a Szovjetunióval a fegyverkezés ellenőrzéséről tárgyai «-anélkül, hogy megfelelő formában venné figyelembe a szövetségesek érde­keit«. — A kormány eltűri, hogy az amerikai partoktól mindössze 90 mérföldnyire nyíltan beva-loít kommunista rendszer létezzék, de közben amerikai fegyveres erő­ket küld a világ különböző pont­jaira a kommunista tervek meg­hiúsítására. Az okmány végezetül kije­lenti, hogy az Egyesült Álla­mok helyzete ma kevésbé biz­tonságos, mint az Eisenhower- kormány idején volt. (MTI) kormányt” alakít »várakozási kormány« felada­ta az lesz, hogy a középbal kormányból kivált szocialis­ta—szociáldemokrata párt ok­tóberi kongresszusáig intézze az ügyeket. A kommunisták ellenzik a »várakozási kormány« meg­alakítását. Nem értenek egyet vele a kereszténydemokrata párt balszárnyának tagjai sem, akik úgy döntöttek, hogy nem vesznek részt benne. A köztársasági párt, a bukott középbal koalíció harmadik részvevője közölte, hogy tar­tózkodni fog a kormánnyal kapcsolatban. Amennyiben a szocialista—szociáldemokrata párt is tartózkodik majd, a kisebbségi kormány megkap­hatja a parlamenti többséget. Az Unitá szerdai számában rámutat: »Illúzió azt hinni, hogy Olaszország, az élő, har­cos Itália, amely mindinkább ráébred erejére, hajlandó len­ne hagyni, hogy bezárják egy várakozási kormány hűtőszek­rényébe«. (MTI) London: Június 16-án diákok a két világháborúban elesett katonák emlékére emelt em­lékmű előtt ülősztrájkkal tiltakoztak a portoni bakteriológiai háborús kutató intézet munkássága ellen. (Telefotó — MTI Külföldi Képszolgálat) Indiai tiltakozás Az indiai kormány erélyes tiltakozást jelentett be a Kí­nai Népköztársaság ügyvivőjé­nél. A tiltakozó jegyzék szerint az indiai kormánynak bizonyí­tékai vannak arra, hogy az In­diától való elszakadásra tö­rekvő naga törzs támogatást kap Kínától. Az indiai kor­mány ezt az akciót belügyeibe I való beavatkozásnak tekinti. Ujjongás Salisburyben Salisburyből érkező jelenté­sek szerint a Smith-kormány ujjongással fogadta a Lordok Házában lezajlott szavazást. Egy vezető kormánytisztviselő kijelentette az Evening Stan­dard tudósítójának, hogy a Lordok Háza »hatalmas ösz­tönzést adott a rhodesiai kül­kereskedelemnek és csapást mért az ENSZ-re. A fehér­telepesek sok helyen ivászat- tal, pezsgővel ünnepelték meg a reakciós angol főrendek lá­zadását. Leon „várakozási Saragat olasz köztársasági elnök szerdán délután az 59 éves kereszténydemokrata Giovanni Leonet bízta meg egy kisebbségi, csak keresz­ténydemokratákból álló kor­mány megalakításával. A iUR<n mar nem alom, nem is mese az autó ön is megnyerheti a főnyere­ményt: egy Skoda személygép­kocsit, ha részt vesz a vas- gyűjtő hetek nyereménysorso­lásán. Június 29-ig 10 kg ócs­kavasért — az ellenértéken télül — i db ajándéksorsje­gyet is ad a lllllllt • (9732) Értesítjük az állami vállalatokat, tsz-eket, szövetkezeteket és magánfogyasztókat, hogy a Kohászati Alapanyagellátő Vállalat Pécs, Légszergyár a. 39. (tel. 16-51) üzemében haszonvas-eladást folytatunk minden megkötöttség nélkül Kaphatók: koracélok 30—160 mm-ig, hatszögacél 33 —55 mm-ig, négyzetacél 30x30—50x50-ig, laposacé­lok 60x10—200x10-ig, melegen és hidegen hengerelt finomlemez 1—4 mm-ig, durvalemez 4—10 mm-ig, acélhuzal karikába 1—5 mm-ig, szalagacél ók 80x2— 200x3 mm-ig, valamint bontásból eredő csövek, idomacélok, gépek, gépalkatrészek, kézi és gépi szer­számok, használt kész termékek, különböző méretű tartályok. (4509) Ethel és Julius A Rosemberg házaspár ki­végzésének tizenötödik évfor­dulójára emlékezik ma a vi­lág. Ugyanannak a vonalnak áldozatai ők, amely Sacco és Vavzetti, John F. Kennedy, Martin Luther King, Robert Kennedy és igen sok más ember életét oltotta ki — politikai okokból. Némelykor »törvényesen«, többnyire anélkül. Az »amerikanizmus­nak« ez a módszere azóta meghonosodott Latin-Ameri- ka. Afrika, Óceánia, Ázsia különféle országaiban, sőt Európában is akadt követője. Lumumba gyilkosai, Gueva­ra kivégzői, Rudi Dutschlce merénylője, a dél-afrikai, rhodesiai, portugál afrikai, indonéziai tömeggyilkosok — lényegében mind ugyanan- annak a példának követői. Általános politikai vonal­ról van itt szó, amelyet in­tézményesített formában 1912—1922 között érvényesí­tettek először a sztrájkoló amerikai munkások ellen. Palmer igazságügy-miniszter hírhedt »vörösellenes« razziá­tól egyenes az út a Dulles fivérek »tébolyáig«, a világ meghódítására törekvő Tru- man-doktrináig, a Ku-Klux- Klan, az Amerikai Légió, az Amerika-ellenes tevékenysé­get vizsgáló »bíróság«, a különféle fasiszta és félfa­siszta szervezetek aktivizálá­sáig. Amerika belpolitikájá­ban rendszeressé vált a po­litikai gyilkosság, a polgár­jogok eltiprása, a béke hí­veinek megfélemlítése, min­den haladó gondolat üldözé­se. Ennek a belpolitikának külpolitikai vetületei pucs- csokról, helyi háborúkról, világveszélyt jelentő nemzet­közi konfliktusokról tanús­kodnak. Ezek a beszédes je­lek mutatják: Washington­ban és környékén megnőtt a »héják« befolyása. Ök azok, akik megint a szakadék szé­lén szeretnék táncoltatni az emberiséget. Julius és Ethel Rosenberg hazaárulás, államtitok ello­pása és kémkedés vádjával került bíróság elé. Bűnös­ségüket nem tudták bizo­nyítani, s hiába tiltakozott a gaztett ellen az emberiség jobbik fele — mégis kivé­gezték őket. Rosenbergék Amerika igazi hősei közé tartoznak. Sírjukon nemcsak a kegyelet virágai nyílnak, hanem az emlékeztetésé is: emberek, vigyázzatok és cse­lekedjetek — védjétek meg az emberiséget a gyilkosok­tól! LE MONDE: Változás szükséges a francia külpolitikában A francia külpolitika meg­változásának lehetőségeit elemzi Alfred Grosser, a Le Monde kedd délután megje­lent számában. Bevezetőben megállapítja: mivel a stílust tovább nem lehet fenntartani, a tartalom korlátozott változá­sokat fog elszenvedni. Főleg azonban a francia külpolitika természetét fogja a mostani válság érinteni. De Gaulle tá­bornok személyisége rákér.y- szerítette erőteljes jelenlétét a nemzetközi élet színpadára. Ehhez azonban arra volt szük­ség, hogy egész Franciaország nevében szólhasson. Ma azon­ban már a szavaknak nem le­het ekkora hatása. Az a jó­akaratai aggodalom, amely kül­földön a csodálat vagy az el­lenséges érzés helyébe lépett — mindkettő a tekintély tisz­teletén alapult —, a presztízs zuhanásáról tanúskodik. A stílushoz tartozott végül feszültségeket provokálni kö­zeli országol-üul és erősíteni a kapcsolatokat távoliakkal. En­nek révén kitűnő viszonyba kerültünk sok olyan országgal, amelyhez nem sok közünk volt, és elég rosszak lettek t kapcsolatok olyan országokkal, amelyekhez sok minden fűz. Pedig a francia válság alatt London, Bonn és Washington olyan diszkrét szolidaritást ta­núsított, amelynek maga Fran­ciaország nem sok példáját ad­ta. Bármi legyen is tehát a vá­lasztások eredménye, némi változás lehetséges a francia külpolitikában, de nem az irányzatok gyökeres felforga­tása. Grosser szerint szükség­szerűen megváltozik az a fel­fogás, hogy az elnök egymagá­ban testesíti meg a nemzetet, maga dönt minden lényeges kérdésben, és a döntések ki­dolgozásából kizár minden közbeeső testületet, a nemzet- gyűlést, a sajtót, a pártokat. Választási hadjárat Agresszív plakátragasztók Kedden este a hétvégi szü­net után folytatódott a francia televízióban a hivatalos válasz­tási kampány. A kormány- többség képviseletében a kép­ernyőn újra megjelent Pompi­dou miniszterelnök, aki né­hány perces felszólalását he­ves kirohanásokra használta fel a kommunista párt, a CGT ás a demokrata—szocialista baloldali szövetség ellen. Hasonlóképpen élesen, de »baloldalról« támadta a kom­munistákat és a baloldali szö­vetséget Michel Roccard, az egyesített szocialista párt, a PSU főtitkára. A luxemburgi rádió riporte­rének kérdéseire válaszolva Waldeck Rochet, az FKP főtit­kára már kedden este reagált a miniszterelnök szavaira. Ki­jelentette, az a mód, ahogy Pompi­dou bemutatta a dolgokat, rendkívül emlékeztet a tol­vajra, aki a leghangosab­ban kiabálja: fogják meg, csakhogy a felelősségre vo­nástól szabaduljon. Végeredményben ugyanis a i jelenlegi szociális és politikai 1 válságért a gaulleista kor­mányzat a felelős. Tíz éven keresztül a kormány nem volt hajlandó tekintetbe venni és teljesíteni a szellemi és fizikai dolgozók követeléseit. Ma pe­dig csak egyetlen programja van: a kommunistaellenesség. Waldeck Rochet rágalomnak minősítette a miniszterelnök­nek azt az állítását, hogy az FKP az események során meg­kísérelte volna átvenni a ha­talmat. Az FKP egész tevé­kenységét a munkásosztály és a nép érdekében, a köztársasá­gi törvényesség legteljesebb tiszteletben tartásával folytat­ta. Az FKP főtitkára egy kér­désre válaszolva végül megál- ’apította, hogy a legutóbbi ese­mények során a keresztények körében fokozódott a rokon- szenv és a megbecsülés a kom­munista párt iránt. A választási kampányt az utóbbi napokban néhány pla­kátragasztási incidens és vere­kedés zavarta m°g Különösen a gaulleista pla- kátragasztpk mutatkoztak agresszívnak. Előszeretet­tel tépd»s*ék le az FKP plakátjait, vagy pedig ra­gasztották át saját jelölt­jeik plakátjaival. A legsúlyosabb ilyen incidens­re keddre virradó éjjel La Rochelle-ben került sor. De- chartre áúamtitkár, gaulleista jelölt plakátragasztóit néhány ember kérdőre vonta, miért tépdesik le a kommunista pla­kátokat. A terepszínű ruhába öltözött plakátragasztók a kérdésekre gumibot-ütésekkel, könnyfakasztó gránáttal és pisztolylövésekkel válaszoltak. A lövöldözés során súlyosan megsebesült a fején egy 71 éves asszony.

Next

/
Oldalképek
Tartalom