Somogyi Néplap, 1968. június (25. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-19 / 142. szám

A hét előadóművésze: XXV. évfolyam, 142. szám. Kedd. 1968. június 18. A GYEREK IS VENDÉG.. A balatonboglári Hullám eszpresszójába nemrég süte­ményt enni ült be a kaposvári Berzsenyi Dániel iskola hu­szonnyolc diákja. A cukrász­da nem tudott annyi süte­ményt elökeriteni, amennyi kellett volna. A pedagógusok elcsodál­koztak ezen. Vasárnap nem szabadna ilyesminek előfor­dulnia egy Balaton-parti nagy eszpresszóban — mond­ták. De napirendre tértek a dolog fölött. Nem hagyták szó nélkül azonban azt a magatartást, amelyet a felszolgálók tanú­sítottak velük szemben. Meg­jegyzéseikből az tűnt ki, hogy nem örülnek a gyere­keknek, szívesebben látnák őket kívül. A kis vendégek is észrevették, hogy nem nézik őket jó szemmel. Az egyik meg is jegyezte, hogy a fel­szolgáló azt mondta: ez nem óvoda. A pedagógus be akart írni a panaszkönyvbe, ám meg­történt az a példátlan eset, hogy a felszolgáló nem volt hajlandó odaadni. Vajon miért? Bár az esetet elítélte az eszpresszó vezetője, Grossz Istvánná, nem árt figyelmez­tetni némelyeket, hogy min­den vendéget figyelmesen és udvariasan szolgáljanak ki. Még ha gyerek is a vendég. Sz. N. Segélykérő telefonok a kisebb falvakban Azokban a falvakban, ahol a postahivatalok nem tártnak folytonos szolgálatot, nyilvá nos helyen telefonkészülékeket szerel föl a posta. A postahivatal zárórája után a vezető bekapcsolja a készüléket a legközelebbi állandóan szolgá­latot tartó központba. Eddig 360 állomást szereltek föl, s 1969 végére kiépítik az orszá gos hálózatot. HERMANN ABENDROTH Hermann Abendroth, akit ezen a héten hallhatnak a ko­molyzene kedvelői, szinte há­rom nemzedék közönségének tolmácsolta magas színvonalú művészetét. A kiváló német karmester 1883-ban született. Mestere Felix Mottl volt, aki Wagner tanításainak szelle­mében oktatta a fiatal ze­nészt. 1915-től a kölni Gürze- nich-zenekar vezetője, s csak­hamar már Berlinben is hang­versenyez. Közvetlenül a há- bo után a lipcsei rádió kar­mestere, s az utána követke­ző években, egészen 1956-ban bekövetkezett halálig az NDK legnevesebb 'karmestereként tisztelik. Lányok a borsóföldön DÉLELŐTT A BELGYÓ­GYÁSZÁT, a sebészet és a baleseti osztály kórtermeiben dolgoznak, injekcióznak, hő- mérőznek, délután pedig a város határában, a Latinka Tsz földjén hajladoznak. Me­legítőre, tréningruhára cseré­lik föl a világoskék-fehér nő­vérruhát, és este hétig egy­mással versenyezve járják a borsó rendeket. Egy hete hirdettek ki a kórház egészségügyi szakisko­lájában, hogy aki akar, je­lentkezhet borsót szedni. Amikor másnap megjött az autó, az általános évfolyam első éves tanulói mind a harmincnégyen ott voltak, ké­szen az indulásra. — Az első napokban kilóra mérték a teljesítményt, az­tán pedig négyszögölre. Egy A magyar dráma és a kritika Érdekes Összehasonlító ké­pet adott a napokban Székely György, a Színháztudományi Intézet igazgatója a Magyar Sajtó Házában mintegy fél­száz kritikus részvételével megrendezett vitán A , magyar dráma és fogadtatása című előadásában. Az utóbbi színházi évad­ban a fővárosi és a vidéki színházak összesen 24 magyar szerző drámáját mutatták be. Közülük — a Színháztudomá­nyi Intézet értékelése szerint i— mintegy nyolc lesz mara­dandó értékű alkotás, A 24 drámáról bemutatásuk után mintegy 220 kritika jelent meg' a fővárosi és vidéki -na­pilapokban, folyóiratokban. A drámák túlnyomó része ked­vező, jóindulatú fogadtatás­ban részesült. Három színpadi mű egyér­telműen elismerő kritikát ka­pott valamennyi megjelent sajtócikkben. Ezek: Kerekes: Kapaszkodj, Malvin, jön a kanyar (debreceni Csokonai Színház), Raffai Sarolta: Egy­száz magam (kecskeméti Ka­tona József Színház) és Gyür­ke László: Szerelmem Elekt­ra. Némi fenntartással és vi­tával ugyan, de egészében po­zitív értékeléssel fogadta a kritika többek között Gör­gey Gábor: Komámasszony, hol a stukker? (Thália Szín­ház), Révész Gy. István: Az első harminchat óra (kapos­vári Csiky Gergely Színház) és Illyés Gyula Kegyenc cí­mű drámáját. Eltérő vélemé­nyekkel, a darab eszmei mondanivalójával és alkotó módszereivel erősen vitázva fogadták a kritikusok Somo­gyi Tóth Szerencse vagy ha­lál; Boldizsár Iván Túlélők és Gosztonyi A sziget című, Kaposváron is bemutatott da­rabját. öt új magyar bemu­tatót szinte egyértelműen el­marasztalt, elutasított a kri­tika. Ezek közé tartozik Bé- kefi 1st'án Ecy asszony gyil­kos vallomása. P. Horváth Soós György Kárász Márton esete Kérész Klárával című darabja; Móricz Zsigmond Csibe-novelláinak színpadi át­dolgozása és Füst Milán Ca­tullus című drámája. Szabadságra ment a szalag Karbantartják a gépeiket A Kaposvári Ruhagyár két ifjúsági szalagja két hétre bú­csút mondott munkahelyének. A szalagok száz dolgozója kö­zül többen a gyár fonyódi negyvenszemélyes üdülőjében töltik szabadságukat. Míg ők pihennek, a karban­tartók és a takarítók veszik birtokukba a termeket. Rend­be teszik a gépeket, kimesze­lik a beporosodott falakat. Az ifjúsági szalagot a földszinten dolgozó négy szalag követi majd. A ruhagyárban tavaly ve­zették be először a szabadsá­golásnak ezt a módját. Az el­ső alkalommal kedvező ta­pasztalatokat szereztek, ezért az idén is a tavalyihoz hason­ló módon járnak el. Az ez évi szabadságolás és karbantartás augusztusban fejeződik be. Jól gazdálkodnak a községié] Vesztési alapokkal a nagyatádi járásban Meteorológia — jégkár A TIT és az Állami Biztosí­tó közösen filmelőadást tart a meteorológiáról és a természe­ti csapásokról. Tegnap me­gyénkben érkezett a TIT-köz- pont mikrobusza, elsőnek Bar­csot keresték föl, s itt mutat­ták be a Jégeső című filmet, ame’y a légköri jelenségekről (Tudósitónktól.) A Nagyatádi Járási Népi El­lenőrzési Bizottság a járás hét községében vizsgálta meg, ho­gyan használják fel a tanácsok a községfejlesztési alapot. A népi ellenőrök azt állapí­tották meg, hogy a harmadik ötéves tervben szereplő célki­tűzések általában összhangban vannak a községek legfonto­sabb fejlesztési terveivel, és azok a lakosság zömének ér­dekeit szolgálják. Hiba, hogy a járási székhelyen a telepü­lés belső területe és a perem- kerületek között aránytalan­ság tapasztalható az utóbbi ro­vására. Kommunális, egészségügyi és kulturális célokra a fejlesztési összegnek mintegy hetven szá­zalékát fordítják járási szin­ten a tanácsok. A fejlesztési terveket a tanácsüléseken és néipfrontértekezleteken minde­nütt megvitatták és jóváhagy­ták, s így alakították ki a fon­tossági sorrendet. Taranyban azonban nem így történt. Noha felújításra vár a három mélyfúrású kút (közü­lük jelenleg csak egy ad vi­zet!), az orvosi rendelő,, a pe­dagógusok lakása, ennek elle­nére mégis a községi fürdő épí­tését tartották fontosabbnak. Somogyszobon az előző tervtől eltérően — nagyon helyesen — a törpe vízmű megépítése megelőz más létesítményekét. örvendetes, hogy évről évre emelkednek a községek bevé­telei. Az 1966. évi egymillió forinttal »’címben tavaly már az ötmillió forintot is megha­ladta a felhasznált helyi anyag és az elvégzett társadalmi munkák értéke. Megállapították, hogy pazar­ló gazdálkodás sehol sem for­dult elő, községi tanácsaink jól gazdálkodnak a rájuk bí­zott fejlesztési alapokkal. MA LÁTJUK A TV-BEN r-ác-7.10 A kétlábú pazipazlés A természeti kátokaaü szol­kiló borsóért 1,50 forintot kaptunk — mondja Gál Ró­zsa KISZ-titkár —, most pe­dig 300 négyszögöl borsó föl- tépéséért fizetnek 60 forintot. A kezüket zöldre fogja a borsó szára, a petrencézőknek a villa nyelétől fényes a te­nyere. Többségük nem most végez először ilyen munkát, és ez meglátszik a teljesítmé­nyükön is. — ÜGYESEK, SZORGAL­MASAK a szakiskolás lányok —■ dicséri őket Szabó Zoltán főagror.ómus, és a körülöt­tünk állók elégedetten nyug­tázzák a szavait. — A múltkor munka után megraktuk a táskáikat bor­sóval, hogy ha van kedvük, főzzenek maguknak levest vagy főzeléket. A kertészet­ből hozzávalót is adtunk — mondja a főagronómus. A mondat végén harsány neve­tés tör fel. Aztán Jäger Zsuzsa jut szóhoz: — Fél tizenegykor tálaltuk a 14 személyes vacsorát, amit hárman főztünk. Szabó Mária és József Jolán voltak a sza­kácsnők. A csipetke olvan jól sikerült, hogy Szabó Marikát azóta is csipetkének hívjuk egymás közt. A közös vacsora neki is emlékezetes lesz, mert olyan jól sikerült, hogy ő meg se kóstolhatta, már elfo­gyott. A munkában, akárcsak a tanulásban teljesen egységes ez a diákközösség. Tobak Teodóra oktató is csak némi tanácskozás után tudja meg­nevezni a legdolgosabb lányo­kat: — Bállá Ági, Csorna Aran­ka, Berte Erzsi, Kőfalvi Er­zsi a legszorgalmasabbak. Gelencsér Ilonát pedig min­dig más rendben kell keres­ni, mert mire a többiek kiér­nek, ő már egy új sorba kez­dett. — Mire költik a munkájuk után járó pénzt? — Keszthelyre vagy Aba- ligetre tervezünk kirándulást, azonkívül tartalékolunk a jö­vő évi egyhetes országjárásra is — mondia az imént meg­dicsért Gelencsér Ilona. — Ügy tudjuk, jövőre több pa­radicsomot termel a tsz, ígér­jük. hogy jövőre is itt le­szünk. HAMAROSAN KEZDŐD­NEK A VIZSGÁK a szakis­kolában, addigra a borsó is lefogy a Latinka Tsz földjei­ről. Addig minden este piros arcú, éneklő lányokkal for­dul be a gépkocsi a kórház udvarára. N .J. Jelenet az Ütőn című tv-filmből. Ma este 20.20 órakor látjuk a televiüóba*, Útépítés Jugoszláviában Jugoszláviában tavaly 1543 kilométernyi utat építettek és korszerűsítettek, s hosszuk együttvéve 15 483 kilométer. Ebből 7280 kilométer az első­rendű és 4126 kilométer a má- (sodreűdü teak bosszú, SELEKTÁK Maria Callas, a világhí­rű énekesnő: »Ismerek férfiakat, akik pontosan tudják, milyen a bioid má­sik oldala ..., ugyanak­kor fogalmuk sincs róla, mi megy végbe a felesé­gük fejében«. Pablo Casals, a több mint 90 éves spanyol vi­lághírű csellóművész sza­vai: »Az öregedés kulcsa: Mindig akkor pihenjünk meg, amikor nincs rá időnk«. Voltaire így válaszolt egy ízben, amikor föltet­ték neki a kérdést, na­gyon nagyra becsüli-e ön­magát: »■Nagyon kevésre tartom magam, ha mindentől el­vonatkoztatva csak a ma­gam személyét figyelem, de igen nagyra értékelem önmagamat, amikor má­sokkal hasonlítom össze értékeimet.« Nem is rossz az ötlet Kanadában 1967 febru­árjában állami bizottság alakult, hogy megvizsgál­ja a kanadai nők problé­máit, és javaslatokkal áll­jon elő. A bizottság egyik legérdekesebb beszélgeté­sét Helmer Laird 44 éves agglegénnyel folytatta. Laird elképzelése szerint leghelyesebb volna öt év­re szóló házassági szerző­déseket kötni, amelyeket öt év után csak mindkét fél beleegyezésével lehet­ne meghosszabbítani. Ilyesmi is csak Amerikában fordulhat elő Mr. Hubert Humphrey alelnök és elnökjelölt föl­kereste a philadelphiai szegénynegyedet. Ott arról beszélt, hogy a kormány gondol' a szegényekre is, igyekszik megszüntetni a nyomort Amerikában. Kí­sérete is volt, amelyet tíz luxus Pullman-kocsiban helyeztek el. A tetemes költségeket a szegények támogátására szolgáló alapból fizették. Ilyes mi is. . . de ezt már a címben elmondtuk... Válóok Egy feleség válókerese­tet nyújtott be férje ellen. A bíró kérdésére, hogy mi a kifogása férje ellen, ígij felelt: — Minden krimit elol­vas előttem, aztán piros golyóstollat felírja az el­ső oldalra a gyilkos nevét. Utazás — A jövő héten, életem­ben először Párizsba uta­zom két hétre. — Micsoda szerencse! A feleségedet is magaddal viszed? — Megőrültél? Ha el­utazol téli sportot űzni, magaddal viszed talán a havat? StMgg/MtplBf Az MSZMP Somojrv megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon! 11-510, 11-511. Kiadja a Somogy megye! Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. i*. 2. Telefon: 11-516. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem örzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál , és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 18 Ft, Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár. Latinka Sándor utca 6. Nyomdáért íeLels Mautner József,

Next

/
Oldalképek
Tartalom