Somogyi Néplap, 1968. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-15 / 112. szám

Szerda, 1968. május 15. 3 SOMOGYI NfiPIiAP Elemző munka 300 NÉGYZETMÉTERRŐL 60 000 FORINT a pártszervezetekben A . KONGRESSZUS határozata többek kö­zött az elemző munka fontosságát is hangsúlyozza. A határozat erre vonatkozó megállapítása így hangzik: »A pártnak figyelmét a tu­dományos elemzésre, az elvi, politikai irányítás erősítésére és arra kell fordítania, hogy a helyesen kidolgozott politi­ka megvalósítására szervezze, mozgósítsa a tömegeket A párt munkájában minden szinten kapjon erőteljesebb szerepet a politika végrehaj­tásának biztosítása és ellen­őrzése «. A tudományos igényű elem­ző munka szerepe megnöve­kedett a pártkongresszus óta a felsőbb és középszintű párt­vezetésben, sőt az átfogó jel­legű felmérések elkészítésé­be esetenként bevonják az alapszervezetek tagságát is. Az így összegyűjtött adatok elemző értékelése azonban nem alapszervezeti, hanem magasabb szinten történik. Hogyan érvényesül mégis a kongresszusi határozat fen­tebb idézett követelménye, az aLapszervezetek munkájában, ahol sem objektív, sem szub­jektív feltételei nincsenek meg átfogó, tudományosan megalapozott elemzések elké­szítésének? Mindenekelőtt a pártmunka megszervezésében. A munka körültekintő megtervezésében, a taggyűlések, a pártvezetősé­gi ülések módszeresebb elő­készítésében és lebonyolításá­ban. Ehhez természetszerűen hozzátartozik a megtárgyalás­ra kerülő anyagok helyes ki­választása, sokoldalú feltárása is. Az alapszervezetekben folyó munka hatékonyságának az is kritériuma lehet, hogy a tag­gyűlések elé kerülő, központi­lag meghatározott anyagokat, például a kongresszusi hatá­rozatot vagy az ideológiai irányelveket hogyan tudják az életben alkalmazni, képesek-e kiszűrni belőlük saját tenni­valóikat. A központi anyagok megtárgyalásánál más a fel­adata egy gazdasági egység­ben működő alapszervezetnek és megint más, mondjuk, egy pedagógus , alapszervezetnek. E követelménynek a tagság összetételétől, a vezetők rá­termettségétől, politikai kép­zettségétől függően különbö­ző módon felelhetnek meg az alapszervezetek. M egyP.nk alapszer- VEZETEIBEN is el­mélyültebbé, körülte­kintőbbé vált a pártmunka, a taggyűlések aktívabbak. Per­sze akadnak még olyan tag­gyűlések, ahol az önálló gon­dolatokat az »egyetértek az előttem szólovad« mottójú felszólalások láncolatával pó­tolják. Az általános megálla­pítások helyett azonban hasz­nosabb, ha megvizsgáljuk egy jól dolgozó alapszervezet munkáját. Ez a példa tanul­ságul, hasznos tapasztalatul szolgálhat más alapszerveze­teknek is. Nemrég adták át a Kaposvári Tejipari Válla­latnak a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászla­ját és tüntették ki a vállala­tot a Szocialista munka üze­me címmel. Ebben a kiemel­kedő munkasikerben nem kis része van a vállalat párt- szevezetének is. Kádár János kongresszusi beszámolójában a pártirányí­tás módszereiről1 szólva hely­telenítette azt a felfogást, »hogy a legapróbb részlet- kérdésekben is a pártszerve­zeteknek kell dönteniük __« N os, a tejipari vállalat párt- szervezete nem akart a válla­lat vezetői helyett gazdálkod­ni. Már évekkel ezelőtt ren­dezték a »szerepköröket«. A pártszervezet vezetősége he­lyesen ismerte föl, hogy »a párt vezető szerepe min­denütt érvényesül, ahol meg­valósul politikája«. A gazdál­kodási ügyintéző apparátus megkettőzése helyett az alap­szervezet minden energiáját az emberek mozgósítására, a politikai irányvonal érvénye­sülésének ellenőrzésére tudta és tudja fordítani. Jó körülmények között kezdhettek tehát hozzá az új gazdaságirányítási rendszer­ben a munkához. Megtalál­ták azokat a módszereket, amelyekkel leghasznosabban tudtak segíteni a kezdeti gaz­dasági problémák megoldásá­ban. Ha kellett, üzemszerve­zési kérdésekben nyújtottak segítséget, ha arra volt szük­ség, egy-egy termelési fel­adat gyors és jó elvégzésére mozgósították az embereket. Feladatokat kértek és kaptak a vállalat gazdasági vezetői­től, de a harmadik hónapban, amikor már elegendő tapasz­talatuk volt, a gazdasági ve­zetőktől számon kérték az addig végzett munkát, tag­gyűléseken vitatták meg az első negyedévben végrehajtott gyártmányfejlesztést A párt- szervezet 1968. évi munkater­vét — amelyet a vállalat gaz­dasági tervének ismeretében állították össze — még tavaly decemberben elkészítették és megvitatták. A két terv ösz- szehangolása követésre méltó. A zokat a kérdése­ket, amelyek nem feltétlenül igénylik, hogy az egész tagság megvi­tassa őket, pártvezetőségi ülé­sen tűzték napirendre, így taggyűlés elé már valóban lé­nyeges, az egész közösséget érintő problémák kerülhettek. Nagyon fontos szerepe van a pártszervezetnek a káder­fejlesztésben, a kádermunká­ban is. A tejipari vállalatnál mindig az alapszervezet veze­tőinek bevonásával tárgyalták meg a távlatokra szóló ká­derfejlesztési programot. így a pártszervezet érvényesíteni tudta elgondolását, a beisko­lázások, a szakmai és politi­kai továbbképzés kérdéseiben is. Az új gazdaságirányítási rendszer körülményei között, amikor a vállalatvezetés fi­gyelmét érthető módon fő­ként a gazdasági számítások kötik le, a pártszervezet a fentebb vázolt munkával se­gítheti' elő a jobb gazdálko­dást is, hiszen a szellemi ka­pacitással való ésszerű és he­lyes gazdálkodás legalább annyim hozzátartozik ehhez, mint az anyagi erő gondos és elemző számbavétele. Rideg Gábor Szedik a gombát a böhönyei Szabadság Tsz-ben. Második éve foglalkozik gombatermesz­téssel a tsz. Tavaly 200, az id ín már 300 négyzetméter te rületen termesztenek gombát; 60 000 forint bevételre számi íanak belőle. Gépjavító vállalkozást alakítottak A Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsának felhívásáé­ban olvashatjuk: “A termelő- szövetkezetek tevékenységének bővülése, az e téren alkalmaz­ni kívánt korszerűbb technika eleve maga után vonja a ter­melőszövetkezetek közötti együttműködés különböző for­máit. A szövetkezeti közös vál­lalkozások közül a nagyüzemi termelés szükségleteit tekintve jelenleg nagyobb , számban az építés, épitőanyagelőállítás és a gépjavítás, valamint a mo­dern állattenyésztő telepek — sertéstelepek — bírnak jelen­tőséggel..« Megyénkben ezek közül immár gépjavító vállal­kozás is működik a siófoki já­rtéra mindegy, hogy a javítás után még hosszabb ideig kell- e javítgatni sok vita és idő- veszteség árán a gépet, vagy pedig folyamatosan dolgozha­tunk vele. Helyes szervezéssel' elejét veszik mindenféle utólagos rvézeteltérésnek: a traktoros az átadó is, az átvevő is. Sőt az első perctől az utolsóig részt vesz gépe javításában. A sze­me láttára szedik szét és hoz­zák rendbe szövetkezete trak­torát, amely neki kenyérkereső eszköze. így érvényesül a köz­vetlen érdekeltség. Érdekelt ugyanis a traktoros abban, hogy gépe valóban megkapja a szükséges javítást. A szerelő is arra törekszik, hogy dere­gépkocsija, kombájnja külön- küiön nyilvántartási lapot kap, s az hosszú ideig mutatja, mi­kor mit javítottak a gépen. A vállalkozás munkája nem mentes a kezdéssel járó nehéz­ségektől. A berendezkedés, az alapozás hónapjait éli ez az új szervezet. Gazdálkodásában nagy szerepe van annak, hogy az idei rendelkezések értelmé­ben megkapja bizonyos foko­zatú javítási munkákra az 50 százalékos állami ártámoga­tást. Ahhoz, hogy eltartsa ön­magát, bérmunkát is vállal, meg vasipari szolgáltatások ellátására is felkészül. kenysége iránt mind többen érdeklődtek a létrehozásában jelentősen közreműködő észak­Fővárosi szövetkezeti üzem Tabon rásban. A pusztaszemesi Búza­kalász, a kereki Üj Élet, a bálványosi Aranykalász és a Siófoki Vízgazdálkodási Tár­kasan megtegye a dolgát. A vállalkozásba tartozó szövetke­zetek minden traktora, teher­somogyi tsz-szövetség tén. terüle- K. J. Nagy teljesítményű importgépek — Kétszín nyomásos fólia, csomagolásra A szemüvegkerettől az ajtókilincsig minden készíthető itt A kőművesek, a Tanácsi Építőipari 'Vállalat dolgozói az utolsó simításokat végzik a ré­gi tabi sütőüzem épületén, amikor a budapesti X—XVIII. kerületi fogyasztási szövetke­zet műszaki szakemberei már az idei év termelési tervéről beszélgetnek. Az üzemben még az idén egy új, több rész­leget foglalkoztató telep lép működésbe. Gyons ütemben készül minden. KEZDÉS: EGY HÓNAP MÜKVA — A folyamatos munka megkezdéséig már egy hónap sincs hátra, és még ebben az évben kétmillió forint értékű műanyag árut, nyomtatott fe­lületű csomagolófóliát készí­tünk — kalauzol az új gépek között Gulácsi Zoltán műsza­Víta a poliuretánhab-gyártásról Kedden a Technika Házában háromnapos tanácskozás kezdődött, amelyen magyar és angol szakemberek vitatják meg a poliuretán habok gyártásának és alkalmazásának kérdéseit. A tanácskozás szervezésében a Magyar Kémiku­sok Egyesülete és az Észak-magyarországi Vegyimű veác nyújtott segítséget az Imperial Chemical Industries man­chesteri cégnek. SÉTA A GYÜMÖLCSÖSBEN ki vezető. Az épületátalakí­tásra harmincezer, az Olaszor­szágból importált gépekre több mint hárommillió forin­tot költünk. Kovács György gyáregység­vezető mutatja be az OMS\ típusú, kétszinnyomásos gé­pet, amellyel celofánra, alu­mínium- és műanyag fóliára, papírra is lehet nyomni. A gép óránként három kilomé­ter hosszúságú csomagoló­anyagot feliratoz, fest. A kí­vánt emblémát, feliratot olyan hőfokon viszi rá a mű­anyag fóliára, celofánra, hogy az eljárás befejeztével a színek nem változnak, a fes­ték nem mázolódik el. Hason­ló eljárással készülnek a cu- korkás és gyógyszeres mű­anyag csomagolok is, csak­hogy ezeknek a festékrétege elég könnyen kenődik. A másik gépről ja fröccs­öntőről így beszél az özem ve­zetője: — A körülöttünk levő hasz­nálati tárgyak közül, ami csak műanyagból van, minden el­készíthető ezen a gépen. A női sarutól a kilincsig, a szem­üvegkeretig, a műanyag játé­kokig. Ezenkívül gombok, kapcsolók, és ki tudná még el­sorolni, mi nem tartozik eb­be a széles skálába. Évekre biztosított a piac, és a gyako­ri átállás sem okozhat problé­mát. A gyáregységvezető arról is tájékoztat, hogy szövetkeze­tük, a Horizont azért nem for­dított nagyobb költséget a rö­videsen meginduló üzem át­építésére, mert még az idén megkezdik az új gyár építé­sét a Campingcikk Vállalat szomszédságában. MUNKAI EHETŐSÉG 300 EMBERNEK Az új gyáregység siikkötő- részleget is kap. Kétszáznál több állandó dolgozót s több száz bedolgozót szeretnénk foglalkoztatni — mondja Ko­vács György. — Szövetkeze­tünk a teljes beruházásra ti­zenkétmillió forintot költ A megyében minden szükséges támogatást megkapunk ter­veink, elképzeléseink megva­lósításához. Az új tabi üzem műszaki vezetői egyelőre még a kör­nyezetükkel is ispierkednek. A leköltözés, az üzemkezdés­re való készülődés mozgalmas napjaiban érlelődik a várako­zás: a jó kezdés reménye. salat alakította meg. Ezek a szövetkezetek már a múlt év őszén összefogtak a gépek javításának jobb meg­szervezése céljából, s azóta az együttműködésben rejlő lehe­tőségek teljesebb kihasználása végett önálló vállalkozássá fejlesztették társulásukat. Ke­rekében, a valamikori gépállo-: mási műhelyben rendezkedtek be munkájukra, s Grega Pál gépipari technikusnak, az igaz­gatónak a vezetésével meg Töpler István mezőgazdasági gépészmérnöknek, a vállalko­zás műszaki vezetőjének a szakmai irányításával dolgozik a nyolc szerelő és lakatos. Je­lenleg olyan 200 000 forint ér­tékű berendezésük van, s fo­lyamatosam újabb és újabb korszerű eszközöket is besze­reznek. Alapvető feladatuknak azt tartják, hogy a vállalkozást: fenntartó szövetkezeteket a le­hető leggondosabb gépjavítás-: sál kiszolgálják. Az idei tervük 47 erőgép: meg 109 munkagép rendben: tartása, megfelelő ütemezés szerint. Amit eddig megcsinál-:: tak, arról Horváth József, aj pusztaszemesi Búzakalász Tsz? elnöke így nyilatkozik: — Ki-| fogástalam minőségű a javítás.; Pótolhatatlan előnynek tartom, j hogy a mi vállalkozásunkban} a mi embereink dolgoznak, í akik tőlünk kapják a fizeté-; süket, ezért igen nagy felelős-1 séget éreznek azért, hogy a í kezük alól kiadott traktor ne{ csalk a műhelyudvaron tudjon? kijönni, hanem ezen a'domb-1 vidéken a nagyobb megterhe-j lést jelentő munkában is jő-1 nak bizonyuljon. Számukra! Sokan megnézik nap mmt nap a Kaposvári Gazdaság gyümölcsösét a cseri tetőn. Némelyek kissé irigykedve jegyzik meg: — De elfogadnám az egy­évi bevételét... A negyven holdon tizen- kétféle gyümölcsöt termesz­tenek: téli almát, őszibarac­kot, cseresznyét, meggyet, körtét, kajszit, szilvát, egrest, málnát, ribizlit és szamócát. Vári Gyula gyümölcsker­tész sétára invitál. Nézzünk körül, csak úgy lehet teljes képet kapni, ha minden te­rületet, minden sort meg­szemlélünk. Félmillió forint tiszta jö­vedelmet hozott tavaly a negyven hold gyümölcsös, 34 vagon volt az össztermés, ebből 20 vagonnal exportál­tak. — Hogy az idén mire szá­míthatunk, azt most nehéz kitalálni — mondja —, bele­szólt a fagy ... Nézegetjük a kajszifákat, elszomorító a látvány. — Csak kóstoló marad, ki­lencvenkilenc százalékos a fagykár.. . Az őszibarackos éppen vi­rágzott ... 55—60 százalékos fagykárt szenvedett. Meg­sínylette a fagyos napokat a cseresznye is. Ami éppen maradt, az már fogyasztható, hamarosan megkezdik a sze­dését Az almásban növényvédel­mi munkálatok folynak. Két gázálarcos férfi permetez, messziről érezni a permete- zöszer jellegzetes szagát. A növényvédelem szinte min­dennapos munka itt, hisz a többféle gyümölcs miatt nem lehet egyszerre elvégezni. A szilvát eddig négyszer per­metezték. A téli alma 12—16 permetezésre számíthat. Bár szépek a fák, az eső­hiány, a szárazság miatt ke­vésbé bizakodók. — öntözni mi nem tudunk — mondja Vári Gyula — így súlyosan érint bennün­ket, ha még sokáig nem lesz eső. Exporton kívül főként Ka­posvár gyümölcsellátása vár az állami gazdaságra. Ter­ményeik jelentős részét a mintaboltban kívánják for­galomba hozni, a többit a MÉK értékesíti. Bár az idő­járás nehéz körülmények közé juttatta a gyümölcsöst, igyekeznek mindent meg­tenni, hogy megfeleljenek a várakozásnak. S. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom