Somogyi Néplap, 1968. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
1968-05-15 / 112. szám
VfLÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ára: 70 fitfér MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA XXV. évfolyam, I 12. szám MEGYEI TANÁC S LÁPJA IMTCger ' 55 1968. május 15., szerda Meleg szeretettel köszöntjük lengyel barátainkat! LENGYEL-MAGYAR BARÁTSÁG Wladyslaw Gomulka Húsz esztendeje, 1948. június 18-án írták alá Varsóban a magyar—'lengyel barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyezményt. A húsz évre kötött szerződés után most Budapesten látják el kézjegyükkel az új megállapodást a magyar és a lengyel állam vezetői. Az elmúlt húsz esztendő mindkét ország történelmében a szocialista építés vitathatatlan eredményeinek, s az ezzel együtt járó mély és pozitív társadalmi átalakulásoknak az időszaka volt. Mint minden nagy társadalmi—gazdasági—politikai mozgás, ez is hordozott a maga áramlásában tévedéseket, eredményezett megtorpanásokat, hozott válságokat. Az a politikai bázis azonban, amelyre a szocialista Magyarország és a szocialista Lengyelország együttműködése épül, töretlen és szilárd maradt, kiállta a fejlődés útján mutatkozó összes megpróbáltatásokat. Ennek az a természetes. magyarázata, hogy a húsz esztendővel ezelőtt megkötött megállapodás a két nép nemzeti érdekeinek és a szocialista internacionalizmus eszméinek teljes összhangján alapult. Alapvető jellegzetessége már akkor az volt, hogy társadalmi—gazdasági területen a szocializmus felépítése; külpolitikailag a szocialista országok nagy családjával, mindenekelőtt a Szovjetunióval való testvéri együttműködés a magyar—lengyel kooperáció alapja. Ez az alapvetően helyes irányválasztás tette lehetővé, hogy az elmúlt húsz évben, az . 1948-ban kötött egyezmény alapján, a két ország az államközi szerződések egész sorát köthette meg egymással, a politikai, gazdasági, személyi kapcsolatait oly szorosra fűzhette, mint a történelemben még soha. Ami a személyi kapcsolatokat illeti, azok a két ország »egyszerű embereinek« életében is kifejeződtek. Hiszen például 1966-ban csaknem 400 ezer lengyel vendég lépte át a magyar határt és mintegy 100 ezer magyar utazott Lengyelországba. A személyi kapcsolatok másik pólusán: rendkívül jelentősek voltak a legmagasabb szintű találkozások. Csak a legutóbbi évek politikai krónikáját figyelve kitűnik, 1965 óta nem volt olyan esztendő, hogy ^ lengyel párt és kormány vezetői lengyel vagy magyar területen ne találkoztak volna legfelsőbb szinten a magyar vezetőkkel. S ezeket a találkozókat alátámasztotta és kiegészítette a miniszteri szintű megbeszélések egész légiója. Magától értetődően a két ország közötti széles körű kapcsolat messzemenően kifejeződött gazdasági együttműködésünk fejlődésében is. Különösen a KGST megalakulása óta helyeződtek elvileg is magasabb szintre a két ország gazdasági kapcsolatai, miközben e külkereskedelem fejlődése is állandóan növekvő; eredményeket hozott. Csak 1958 óta például (amikor létrejött a lengyel—magyar állandó gazdasági együttműködés bizottsága) a két ország közötti árucsere-forgalom 3,3- szeresére nőtt. Közben azonban az árucsere módszerén messze túlmutató, fejlettebb együttműködési formák is születtek. Létrejött például Haldex néven az első közös vállalkozás, amely magyar szabadalom alapján a sziléziai szénbányákban szenet termel a meddőhányókból M agyar—1 engyel —cseh szlovák vállalkozás ként indult az Intermetall vaskohászait együttműködési szervezet. {Ehhez tesööe Józef Cyrankiewicz Bulgária, az NDK és a Szovjetunió is csatlakozott.) 1967 végén hosszú lejáratú magyar— lengyel szállítmányi megállapodás jött létre, amely jelentősen megnövelte a lengyed kikötők szerepét a magyar külkereskedelem tengerentúli szállításainak lebonyolításában. E kiemelkedő megállapodásokkal párhuzamosan az iparban különleges termelési kapcsolatok is kialakultak magyar- és lengyel vállalatok tucat jpi között. Bizonyos, különösen fontos gazdasági területeken (például a gépiparban, a könnyűiparban és a vegyiparban) speciális munkacsoportok irányítják az együttműködést. Mindez arról tanúskodik, hogy — noha számos területen még távolról sem használtuk ki a lehetőségeket — a két ország túljutott gazdasági együttműködésében az árucsere szakaszán, és mind nagyobb sikerrel alkalmazza a kooperáció fejlett formáit. Az elmúlt húsz év krónikája arról tanúskodik, hogy a magyar—lengyel barátsági egyezmény messzemenően teljesítette feladatát és minden lehetőség megvan arra, hogy megújítása után a két ország kapcsolatai még szoros abbá és gazdasági-pol itikai hatásúikban még erőteljesebbekké váljanak. Ezt a lehetőséget megerősíti, hogy nemcsak a kétoldalú államközi viszonylatokat illetően, hanem a nemzetközi élet és a nemzetközi munkásmozgalom valamennyi döntő kérdésében azonos a magyar és lengyel kormány álláspontja. Ezt messzemenően kifejezésre juttatták az utóbbi hónapokban megsűrűsödött magas szintű nemzetközi találkozók — néhány nappal a lengyel küldöttség érkezése előtt például a Moszkvában tartott tanácskozás, amelyen a Szovjetunió, Bulgária és az NDK legfelsőbb pártvezetői mellett Wladislaw Go- mullca és Kádár János is részt vetít. Húsz év mérlege, a sikerek és nehézségek reális értékelése világossá teszi mindkét szocialista ország, mindkét nép számára, hogy a megújult szerződés is akkor vezethet új sikerekhez, ha a szocialista nemzetköziség és a legmélyebb nemzeti érdekék harmonikus egységének alapjára épül. Ebben a szellemben köszönti a magyar közvélemény a barátságunk új egyezményének aláírására hazánkba érkező lengyel párt- és kormányküldöttséget és vezetőit, Wladislaw Gomulka elvtársat, a LEMP Központi Bizottsága első titkárát és Józef Cyrankiewicz eivtársat, a minisztertanács elnökét. * * * Ma érkezik hazánkba a Wlatüstew Gomulka és Józef Cyrankiewicz vezette lengyel pártós kormányküldöttség. A vezető lengyel lapok tudósításokban, kommentárokban húzzák alá már most a látogatás jelentőségét. Lengyel zászlók Budapesten címmel a Try- buna Ludu budapesti tudósítója elmondja, hogy a magyar főváros főútvonalain lengyel es magyar zászlók lengenek, s feliratok éltetik a magyar nép és a lengyel nép barátságát. A Zycie Warszawy terjedelmes kommentárt szentel az új lengyel—magyar szerződés aláírásának és rámutat, hogy »a régi szerződésnek csak a határideje járt le, de változatlanul érvényesek mindazok az indítékok, amelyek elvezettek az első szerződés aláírásához: a közös front megerősítése a német imperializmus és a vele együttműködő erők részéről fenyegető veszéllyel szemben, a legszélesebb körű együttműködés és egymás megsegítése a legkülönbözőbb területeken«. A magyar országgyűlés A magyar országgyűlés Kállai Gyula vezette küldöttsége május 14-én megérkezett a brüsszeli repülőtérre. A küldöttséget katonai díszőrség jelenlétében Paul Stru- ye, a szenátus elnöke és Achille van Acker, a képviselőház elnöke, valamint a két ház tisztségviselői fogadták. Jakuhovszkij marsall a Varsói Szerződésről Jakubovszkij marsall a Pravda keddi számában cikket írt a Varsói Szerződés jelentőségéről azzal kapcsolatban, hogy 13 évvel ezelőtt írták alá a szerződést. Cikkében hangsúlyozza, hogy az ötvenes évek közepének nemzetközi viszonyai között a Varsói Szerződés megkötése történelmi szükségszerűség volt. A szerződés jelentősége abban állt és áll ma is, hogy lehetővé teszi a szocialista világrendszer védelmi erejének növelését. A szocialista országok nem kívánják a világ egymással szemben álló katonai csoportosulásokra oszlását — folytatja a cikkíró. — Amíg azonban az imperialista államok fokozzák katonai készülődésüket és fenyegetik a szocialista országokat, a Varsói Szerződés fennmarad és minden vonalon erősödni fog. A cikk a továbbiakban rámutat arra, hogy a szocialista testvérországok hadseregei Szakszervezeti aktívagyűlés Kaposváron Ártanácsadó és -ellenőrző bizottságok alakulnak az üzemekben Időszerű szakszervezeti kérdésekről tájékoztatta dr. Suth Péter, a SZOT bér- és munkaügyi osztályának vezetője tegnap délelőtt az SZMT tagjait, a megyebizottságok munkatársait és a szakszervezeti titkárokat. Először a gazdaságirányítás új rendszeréről összegyűlt tapasztalatokat tárta az aktívaülés részvevői elé, majd azzal foglalkozott, hogy nincs megfelelő összhang a bérszínvonal és a munkaerő szabad áramlása között. A SZOT tapasztalatai szerint némely üzemben túlzottan megnőtt a túlórák száma. Felhívta a szakszervezetek fígyemét, hogy pontosan rögzítsék — akár pót- lóan is — a kollektív szerződésben, mennyit túlórázhat egy munkás. Tárgyalják meg a szakszervezeti bizottságok a túlórák alakulását, s vonják le a szükséges következtetéseket. Megnövekedett a szakszervezetek feladata és felelőssége az árak ellenőrzésében. A közeljövőben éppen ezért ártanácsadó és -ellenőrző bizottságok alakulnak az üzemekben, az SZMT és a megyebizottságok mellett. A SZOT tanfolyamokon készíti fel a felelősségteljes és bonyolult feladatra a bizottságok vezetőit és tagjait Megyénkben is elsősorban azokban az üzemekben alakítanak bizottságot amelyek közfogyasztási cikkeket gyártanak. E bizottságok fogják majd össze a társadalmi ellenőröket, s kapják meg a gyár termékéről érkező jelzéseket. Dr. Suth Péter elemezte a munkaidőcsökkentés tapasztalatait és a szakszervezeti jogok . érvényesülésének gondjait. Dr. Szőke Pál, az SZMT vezető titkára zárszavában felhívta a tisztségviselők figyelmét arra, hogy mindenhol fordítsanak gondot az érdekvédelemre, gyűj bsék össze a kollektív szerződés tapasztalatait. között kialakult gyakorlat a csapatok és parancsnokságok összehangolt felkészülése. A katonai együttműködésben különösen fontos szerepet játszanak az együttes hadgyakorlatok, amelyek ékesszólóan kifejezésre juttatják a testvérországok népeinek és katonáinak megbonthatatlan barátságát. E népek jól tudják, hogy az együttes hadgyakorlatok az ő érdekeiket szolgálják. Az imperialista államok sajtója a közös hadgyakorlatokat ideológiai aknamunkára és rosszindulatú provokációkra próbálják kihasználni — írja Jakubovsz- klj marsall. — Mi azonban kijelenthetjük, hogy az imperialista reakciósok minden . fondorlatára kudarc vár. A Varsói Szerződésben részt vevő államok védelmi képességük további erősítése céljából megtartják és ezután is meg fogják tartani egyesített fegyveres erőik hadgyakorlatait. A Varsói Szerződés 13. évfordulóját rendkívül bonyolult nemzetközi helyzet viszonyai között ünnepeljük. Az imperializmus a legkülönbözőbb módszerekkel igyekszik aláásni és megingatni a Varsói Szerződésben tömörült szocialista országok egységét. Ezek a mesterkedések azonban eleve kudarcra vannak ítélve. Az imperializmus taktikájával szemben hatékony védelmet csakis a szocialista országok összefogása jelenthet. A cikk hangsúlyozza, hogy az imperialista államok ideológiai aknamunkája elleni harc, a különféle antimarxis- ta és szocialistaellenes elemek leleplezése, a szocialista országok népei és hadseregei között fennálló testvéri barátság és együttműködés szakadatlan erősítése napjainkban elsőrendű jelentőségű. (MTI) Átadták a műszálüzemet Tegnap délelőtt került sor a Kefeanyag-kikészítő Vállalatnál az új műszálüzem ünnepélyes átadására. A meghívottakat Kelemen Ferenc, a vállalat igazgatója köszöntötte. Az üzemavatón megjelent dr. Darvas László külkereskedelmi miniszterhelyettes, Török István, a CHEMOL- IMFEX vezérigazgatója, Lahor ez Pál, az ÁRTEX vezérigazgató-helyettese, Kovács Béla, az MSZMP Somogy megyei Bizottsága ipari osztályának vezetője, Sugár Imre, a megyei tanács vb-elnökhe- lyettese is. A vállalat igazgatója ismertette a beruházás jelentőségét és köszönetét mondott mindazoknak. akik segítségükkel hozzájárultak az üzem létrehozásához. Megemlítette, hogy a kaposvári vállalat olyan kefealapanyag-bázissá fejlődött, amelyik most már Európa-szerte a legjelentősebbek közé tartozik. Az avatóünnepség részvevői ezután megtekintették a 11 milliós beruházásból épült, évente 500—550 tonna műszálat termelő üzemet. Végigjárták a többi részleget is. az üzemlátogatás után pedig Sugár Imre, a megyei tanács vb-el nökhely ettese ismertette a vállalat fejlődésének történetét, majd ünnepélyesen átadta az üzemet. NAPIRENDEN Somogy megye népművészete Érdekes, fontos művelődéspolitikai kérdésről tanácskozott a megyei tanács végrehajtó bizottsága tegnap délelőtt: Somogy népművészetének helyzetéről. Eíhhez kapcsolódott a levéltár, a múzeum és a műemlékvédelem helyzetéről, feladatairól összeállított intézkedési terv megvitatása is a megyei párt-vb februári ülésének javaslatai szerint. Megyénk — mint az előterjesztés részletezi — gazdag népművészeti emlékekben és hagyományokban. Népi faragóművészeink háromnegyed része például Somogybán él és alkot ma is. Van és lenne mit felmutatnunk a népi díszítő művészet, a népzene, a néptánc, a népköltészet és a népszokások kategóriáiban is. A gazdag somogyi hagyomány ápolása azonban ahhoz képes':, hogy mennyit tehetnénk, elszomorító képet mutat — hangsúlyozta hozzászólásában dr. Várkonyi Imre vb-elnök- helyettes. A múzeum évi néprajzi tárgyvásárlási kerete pl. 6600 forint (fcb. egy faragóit kürt ára). A gyűjtő- és egyéb munkákhoz mindössze egy néprajzos munkatársa van a múzeumnak. Somogy messze földön híres népművészetét csupán egy á&andd, egy időszakos kiállítás és két tájház szemlélteti. Ez nagyon kevés. Jóformán teljesen feldolgozatlan a somogyi hímzéskincs, a népi kismesterségek anyaga, a népköltészet és a népi szokás- anyag. A többi terület gyűjtőmunkája (néptánc, népviselet, négi műemlékek stb.) is alapos kiegészítésre szorulna. Feldolgozásban, publikációban utóbb néhány értékes kiadvánnyal törlesztettünk már, de itt is volna még jócskán pótolnivalónk. Sok a feladatunk még mind a szellemi és tárgyi emlékek tudományos, összegyűjtésében (ami a hagyományos paraszti gazdálkodás és életmód átalakulása miatt különösen sürgős lenne!), mind az összegyűjtött anyag feldolgozásában és bemutatásában. Ez utóbbi nemzeti önismeretünk, a szülőföld megismerése, a hazaszeretet elmélyítése szempontjából kap különös jelentőséget. Hogyan ■ tehetnénk legtöbbet a népi hagyományápolásban? A kérdés pénzügyi és tartalmi, módszerbeli megoldásának lehetőségeiről többen szóltak a napirend vitájában. Mint az ülés elnöke, Böhm József vb- elnök is hangsúlyozta: rendszerezni kefl feladatainkat Bizonyos kérdésekben még ebben az évben intézkedni kell (pl. új néprajzos — muzeológus munkatársak alkalmazása, a tárgyi beszerzés pénzkeretének kibővítése, a restaurá- ciós munka tárgyi feltételeinek biztosítása stb.). A többi tennivalónkat — gyűjtés, állagmegóvás, újabb tájházak, kiállítások berendezése, műemlékvédelem — pedig csoportos! tanunk kell aszerint: tni az, amit 1970-ig, 1970—75 között, illetve később oldhatunk meg? Rövid távú feladataink között az egyik legfontosabb a szervezett társadalmi gyűjtő- hálózat kiépítése és működtetése. Ehhez a megyei párt-vb határozatát figyelembe véve létre kell hozni a megye hely- történeti adattárát, amely egyben irányítaná és összehangolná a kutatómunkát. Sok érdekes és szép feladat, elképzelés áll előttünk Somogy folklorisztikai éltekéinek megmentésében, méltó megbecsülésében. És ígéretes, hogy a megyei vezetés legfelsőbb fórumai reálisnak, szükségszerűnek ítélték és határozattal megerősítették a megye népművészetének ápolására vonatkozó legfon tosabb közeE és távteti feladatokat
