Somogyi Néplap, 1968. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-30 / 125. szám

Csütörtök, 1968. május 30. 3 SOMOGYI NÉPLAP A vesető és társai T öbbféle vezetőtípus lé­tezik és jó néhány vezetési módszer is, ám a legrátermettebb vezető sem nélkülözheti a társakat. A hatékony vezetés alapja a tömegbázis, hiszen nincs az a vezető, aki a hatalmas gyár minden zugát ismerhet­né, aki valamennyi munkás képességét felmérhetné, aki valamennyi gép tudományá­val tisztában lehetne, s aki épp ezért saját vállalata tel­jesítőképességét pontosan ki­kalkulálhatná, s egymaga el- dönthetné, hol mit kell vál­toztatni, hol mire van szük­ség, hogy jobban menjen a munka. Épp ezért a jó vezető a vállalat valamennyi dolgozó­ját társának tekinti a vezetés­ben is, s igyekszik olyan lég­kört kialakítani, olyan szer­vezetet fölépíteni, hogy vala­mennyi társa bele is szólhas­son a vezetésbe a maga he­lyén és idején, valamennyi társának jelzései eljuthassa­nak hozzá valamilyen közve­títő láncon keresztül. Természetesen ezt a lég­kört, ezt a kiteljesedett, élő demokráciát a vállalatvezetés egymaga nem képes létrehoz­ni, — ehhez is társakra van szüksége. Közvetlen társakra, akik mindig mellette vannak, úgyis fogalmazhatnám: akik­nek feladatuk az, hogy tár­sai legyenek a vezetőnek az irányításban. Akik inkább részesei a vezetésnek, mint a végrehajtásnak. Tehát a veze­tő a műszakiak és közgazdá­szok, valamint a párt- és szakszervezet vezetői. Az előbbieknek elsősorban szak­mailag kell segíteniük a ve­zetést, az utóbbiaknak politi­kailag. S ez döntő momen­tum minden vállalat életében. A vállalatvezető ugyanis nem­csak szakmailag felelős a vállalat ooiaogutasaert, ha­nem politikailag is. Nem fe­ledkezhet el arról, hogy a vállalat, amelynek élén áll, szocialista vállalat, amelynek tulajdonosa az egész nemzet. Politikai kérdés, ha egy vál­lalat furfangokkal növeli sa­ját hasznát, de közben a tár­sadalomnak kárára van. Mert felhajtotta az árakat, mert bóvlit adott el a piacon, mert a rossz minőséggel határain­kon túl rontotta a szocialista magyar ipar hírét; politikai kérdés, ha munkásainak nem tud munkát adni, mert nem bír megrendeléseket szerezni a piacon, az is, ha a vállalat sa­ját szociális beruházásaira nem ügyel, ha az egyének munkaintenzitását az ész­szerűnél és a szükségesnél magasabbra srófolja. A vál­lalatvezető — még ha nem is párttag — a szocialista nép­gazdaság megbízottja a válla­lat élén, s igy cselekedetei­ben, döntéseiben nemcsak szakmailag kell mindig je­lesre vizsgáznia, hanem je­leskednie kell politikusként is. A döntések politikai elő­készítése, a mérlege­lési szakaszban a po­litikai elemzés, természetsze­rűen zömében csak a vállala­tok, párt- és szakszervezeti vezetőire várhat. Ezért ők nélkülözhetetlen társai a ve­zetőnek, s ezért nagy a fe­lelősségük is. Kiváló politikai felkészültséggel nemcsak a vállalaton kívüli körülménye­ket kell számba venniük, ha­nem a belső »klímát-« is. Ugyanakkor — s ez nagyon lényeges — szakmailag is ala­posan otthon kell lenniük a gyár dolgaiban, mert csak így válhatnak igazán segítő­társaivá, s ha kell, vitapart­nerévé a vezetőnek. A SZOT legutóbbi határo­zatai között szerepel egy re­mek kezdeményezés: alakít­sanak a vállalaton belül a bérbizottságok mintájára ár­tanácsadói bizottságokat is. ft-aoknek a bizottságoknak. összetett a feladata: politikai is, szakmai is. Céljuk, hogy már a vállalaton belül gá­tolják a társadalomra káros árdrágítási manipulációkat. Kényes feladat ez, hiszen a magasabb árak nagyobb ha­szonhoz juttatják a gyár dol­gozóit, tehát a saját munká­sainak látszólagos, pillanatnyi érdekei ellen kell hadakoz­niuk. Mégis világossá kell tenniük mindenki előtt, hogy amikor az egyik szocialista vállalat meg nem engedhető haszonra kalkulál, akkor a másik szocialista vállalat munkásait csapja be. A vezető nem nélkülözheti a társakat, de persze nem is bújhat mögéjük. A döntés jo­ga a vezetőé, a felelősséget is vállalnia, s döntenie is egy- személyben kell. A vezetés demokratizmusa nem azonos a népszavazással. A demokra­tizmusnak, a társak szerepé­nek a döntések előkészítésé­ben kell érvényre jutnia. A vezetés demokratizmusá­nak csak akkor lehet értel­szak­egy me, ha a vezető társai mailag és politikailag aránt jól képzettek, s felelős séggel látják el tanácsadói tisztüket S ez kivált érvé­nyes a párt- és a szakszerve­zeti funkcionáriusokra, hi­szen ők választott vezetői sa­ját területüknek, s ha a ve­zető segítő és vitapartneri tisztét nem látják el kiválóan, akkor elsősorban választóik bizalmával, a vállalat mun­kásainak bizalmával élnek vissza. eladatuk rendkívül ne­F héz, hiszen tőlük napjainkban minden­ki azt várja, hogy megfele­lően képviseljék a dolgozók és a vezetők érdekeit is, a vállalat és a népgazdaság ér­dekeit is, s ezeket az érdeke­ket okos tanácsaikkal, vétó- iogukkal, ellenőrzési jogkö­rükkel, nevelési szándékaik­kal úgy hangolják össze, hogy sem saját munkatársaik, sem a népgazdaság érdeke ne szenvedjen csorbát G. FÍ Hosszú távra szóló erdőgazdálkodási üzemtervek készülnek a nemrég alakult Kaposvári Állami Erdőrendezőségnél Alig néhány hónapos múltja van a Kaposvári Állami Erdő- rendezőségnek, amelynek a megyeszékhelyen erdőrende­zési kirendeltsége és erdőfel­ügyelősége, Zamárdlban pedig erdőfelügyelősége működik. A 131 200 hektár erdőre és 15 500 hektár fásított területre kiterjedő hatáskörű erdőren­dezőség vezetőjével, Szántó Gábor erdőmérnökkel és köz­vetlen munkatársaival beszél­gettünk azokról a tervekről, amelyeknek megvalósításán rajtuk kívül még mintegy har­minc mérnök és technikus dolgozik. Az erdőrendezési kirendelt­ség készíti az erdőgazdaságok­nak, állami gazdaságoknak, termelőszövetkezeteknek, a KPM-nek és másoknak a tíz évre szóló erdőgazdasági üzemterveket. A két erdőfel­ügyelőség pedig ellenőrzi az üzemtervek szerinti termelést: telepítést, kitermelést, fahasz­nosítást A tsz-ek kezelésében levő mintegy 30 000 hektárnyi erdő ugyancsak megköveteli a törődést. Az erdőrendezőség által készítendő tervekért — ezeket 1970-ig kapják meg — semminemű térítést nem fizet­nek a tsz-ek. Ezek a tervek hosszú távra szólóan megold­ják az erdőgazdálkodás gond­jait. A tsz-ek évente 130 000— 140 000 köbméter fát termel­nek ki, ennek a hatalmas mennyiségnek a hasznosításá­nál, feldolgozásánál ugyancsak elkel a szakmai tanács. A somogyi termelőszövetke­zetek az idén 3,1 millió forint állalmi támogatást kaphatnak, ha az erdőfelújításokat az ütemezésnek megfelelően, szakszerűen végzik el. Az ütemterv szerint 6‘7 hektárnyi cellulóz nyárfát kell telepíte­niük az idén. A gigeiek pél­dául 21 hektár telepítést ter­veztek, ennek befejezése után csaknem 200 000 forint támo­gatásban részesülhetnek. A gamásiak 16, az inkeiek 14, a kisbaj ormiak 18 hektárt te­lepítenek. Mindez szorosan kapcsolódik az erdőrendező­ség feladatköréhez: az eddigi és a további telepítések ellen­őrzésén, a helyszíni szakta­nácsadáson túl a rendezőség veszd át műszakilag a telepíté­seket — ez az állami támoga­tás folyósításálnak az alapja. Az erdőrendezőség tevé­kenysége révén főként a ter­melőszövetkezetekben kapja meg régen kiérdemelt helyét, tekintélyét az erdőgazdálko­dás. Mindenes traktor Az állami gazdaságok Sza- bolcs-Szatmár megyei gépja­vító állomása a csehszlovák gyártmányú T 4—K 10-es kis- traktoros kombinált gépegy­séghez permetező berendezést szerkesztett. Ezzel a munka­géppel naponta kiskertekben 14, kertészeti telepeken pedig 20 hold növényzet permetezé­sét, porozását, illetve lomb- trágyázását végezhetik el. Újdonságok a konzervgyárban Málna-, ribizkeíx műanyag csomagban — Sok mázsa félkész fagylalt Saját boltjuk lesz a nagyatádi piacon A TAVALYI MEZŐGAZ­DASÁGI KIÁLLÍTÁSON aranyérmet nyert a Nagyatádi Konzervgyárnak az üveges marinait paprika, ezüstérmes lett a csemegeuborka. A ter­mékösszetétel az idén tovább bővül; a nagyatádi gyár 122 féle főzelék- és gyümölcskon- zervet ad a külföldi és a hazai piacra. Tavaly kísérletképpen már készítettek szamócadzsemet, az idén málnával, vörös- és feketeribizkével bővült az új termékek sora. S mivel az ilyen csemegéket a gyerekek szeretik legjobban, a finom gyümölcsízek 3 dekástól 15 dekás műanyag tégelyekben kerülnek ki a gyárból. Ribiz- kéből, málnából dzsem és be­főtt is készül. Sasvári Ferenc, a konzerv­gyár igazgatója úgy tájékoz­tatta lapunkat, hogy sárgaba­rackból, körtéből, almából és szilvából jó termés ígérkezik, így a tervezett befőttmennyi­ség alapanyaga biztosított Gyümölcsből készül a kon­zervgyár egyik új terméke, a félkész fagylalt vagy ahogy szakmai nyelven mondják, a fagylaltzselé. Félliteresnél na­gyobb üvegekben, légmente­sen zárva kerül majd a bol­tokba. Otthon csak le kell hűteni ahhoz, hogy fogyaszt­ható legyen. A GYÁR RÉGI KÉSZÍT­MÉNYEINEK már jó neve van itthon is, külföldön is, és jórészt csak a minőségtől függ, hogy az idei újdonságok is kelendőek lesznek-e a piacon. A régebbi termékek közül — mint amilyen a csemegeubor­A konzervgyár termékeinek egy csoportja. ka is — a legyártásra kerülő mennyiség 75 százaléka ex­portra kerül. Itthon is igyekeznek bőví­teni a piacot Nemrégiben Ba- latonbogláron részt vettek egy bemutatón, s újdonságukkal, a zöldségmártással sikert arat­tak. Az Élelmiszer- és Vegyi­áru Nagykereskedelmi Válla­lat máris több vagonnyit ren­delt belőle. A kaposvári Má­jus 1. utcai csemegeboltban, a csurgói ABC-áruházban egy- egy sarkot rendeztek be a Nagyatádi Konzervgyár ké­szítményéinek. Az új gazda­sági mechanizmusban igye­keznek kihasználni a több csatornás értékesítés lehető­ségeit A jövő hónapban kez­dik meg Nagyatádon a piaci vásárcsarnok építését, ahol a gyár saját boltot nyit Az idén megkezdik a gomba tartósítását, ami ugyancsak újdonságnak számít. A somo­gyi és zalai gazdaságokból vá­sárolt gombát különféle nagy­ságú üvegekben, a karfiolhoz hasonlóan tartósítják, öt—-tíz vagonnyit dolgoznak fel, de ez a mennyiség az igényeknek megfelelően változhat Megpróbálkoznak egyfajta különleges lecsóval is, amely hasonló a Szovjetuniónak ké­szített zakuszkához. Most még csak kísérleteznek az előállí­tásával, gyártását az ősszel kezdik meg. AZ ŰJ TERMÉKEK mellett az idén a sok főzeléken és gyü- mölcskonzerven kívül hatszáz vagon savanyúság, 140 vagon hüvelyes bab, 350 vagon za- kuszka készítését tervezi a gyár. Nagy József Felszabadított energia MEGLEPŐ FEJLŐDÉS A SZÍJGYÁRTÓ KTSZ-NÉL A kísérlet bevált A Kaposvári Szíjgyártó Ktsz-nél kí­sérletképpen már két év­vel ezelőtt az új gazdasági mechanizmus célkitűzéseinek megfelelően dolgoztak. Az új­szerű gazdálkodás csakhamar meglepő eredményeket hozott. 1967. december 31-én már 210 embert foglalkoztatott a szö­vetkezet a két évvel azelőtti negyvennyolccal szemben; termelési értéke pedig há­rommillió forintról 23 millió­ra nőtt 1968. január 1-e után a fejlődés mégjobban meg­gyorsult. Ma 310 dolgozója van a ktsz-nek. A szövetkezet kilépett a városból: Lengyel­tótiban már tavaly létreho­zott egy üzemet, ez a fonyódi járás száznégy lakójának ad munkát Húszán állandóan az üzemben tevékenykednek, nyolcvanan pedig bedolgoz­nak. A gazdaságos termelés eredményeként jelentősen emelkedett a szövetkezet tag­jainak, bedolgozóinak jöve­delme is. Jellemző, hogy az idén másfél havi fizetésnek megfelelő részesedést osztot­tak. A nagyará­nyú fejlődés annak kö­szönhető, hogy a gaz­új rendszeré- az az ener­A titok nyitja A Hódmezővásárhelyi Mérleg gyárban, az ország egyetlen mérlegeket és mérőberendeze- seket készítő özemében 160 féle berendezést gyártanak. Az özemből kikerülő mérlegeket kiszállítás előtt gondosan ellenőrzik. daságirányítás ben felszabadult gia, amelyet tizenhét éven át (ez alatt szinte semmit se ha­ladt előre a ktsz) a kötöttebb gazdálkodási forma béklyókba szorított. A szövetkezet veze­tősége, élve a lehetőségekkel, hozzálátott a már kihalónak - mondott szakma felvirágozta­tásához. A frontáttörés két irányban történt; egyrészt bő­vítették a választékot, más­részt csökkentették az előállí­tási költségeket Hozzáfogtak a munkásvédelmi cikkek (bőr- kötények, kesztyűk stb.) gyár­tásához, vállalkoztak arra, hogy a Martfűi Cipőgyárnak felsőrészkészítéshez hulla- dékbőrt festenek. A költség- csökkentés terén a legjelentő­sebb lépést 3 festőüzem létre­hozásával tették meg. Ez le­hetőséget nyújtott arra, hogy hulladékot dolgozzanak fel a labdához és bérmunkát vál­laljanak. A labdát ma olyan áron tudják piacra vinni, hogy a tőkésországok is kapva kap­nak érte. Az export 95 száza­léka tőkésországokba irányul. Napjainkban is egyre több megrendelés érkezik Bokor József ktsz-el nőkhöz, aki ja­nuár 1. óta (ekkor vette át az elnöki tisztet) különösen nagy ambícióval veti be magát a szövetkezet föllendítéséért folytatott küzdelembe. Nem­rég egy újítás nyomán új, a hagyományosnál is jobb anyagból sikerült labdát elő­állítani. E termék iránt is rendkívül nagy az érdeklődés nyugaton. Mindennek ellenére se gond­talanok * szövetkeze* veze­tői, dolgozói. Sok problémai, okoz nekik a további fejlesz­tés. Különösen az épület hiá­nya nehezíti az előrehaladást. Továbbra is az az elvük, hogy lehetőleg beruházás nélkül fokozzák a termelést (ezért szorgalmazzák a bedolgozó­rendszert). Kiszolgáló helye­ket, raktárakat azonban kell építeniük. Labdából például a korábbi havi hatezer helyett tizen négyezret készítenek. Felfújva ezek igen nagy he­lyet foglalnak el. Raktárak nélkül tehát elképzelhetetlen a létszám s a termelési érték növelése. Nagy gondjuk a szakember- hiány. Erre jellemző, hogy az elnök idejének nyolcvan szá­zalékát a műszaki vezetés emészti fel. (ö ugyanis elsa­játította a szakmát, s egy idő­ben a főkönyvelői posztot a műszaki vezetői poszttal cse­rélte fel.) Ha három lakást kap­nának, meg­oldhatnák a ___________ szakember­problémát. Egy kis pénz is jdl jönne nekik. Garantálják, hogy két—hárommillió forint támogatással annyi embert foglalkoztatnának, mint más vállalatok öt-hatminió forin­tos befektetéssel. F igyelemre méltó, hogy a létszámot elsősorban vidéken — főként a fonyódi járásban — növelnék. Érdemes elgon­dolkodni ajánlatukon. Bizo­nyára hasznos lenne a megyé­nek, ha a szövetkezet erejével párosulna a tanácsoké. Szegedi Nándor Lakáé kellene A PAMUTFONO-IPARI VÁLLALAT KAPOSVÁRI GYARA (TEXTTLMOVEK) fölvesz 16—36 éves korig női atkepzos tanulókat Naponta háromszori étkezést térítés ellenében és szállást női munkásszállásunkon biztosítunk. Megbízható he­lyen albérletet is tudunk Javasolni. (7057)

Next

/
Oldalképek
Tartalom