Somogyi Néplap, 1968. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
1968-05-29 / 124. szám
Szerda, 1968. május 29. 3 SOMOGYI NÉPLAP TAPASZTALATOK ES TERVEK A csornaiak, szabadiak, nagyberkiek, mosdósiak és kercseligetiek az idén már egyetlen nagy közös gazdaságban, az összesen csaknem 10 000 holdas Egyesült Kapós- völgye Termelőszövetkezetben gazdálkodnak. A közösség tagjainak száma megközelíti az ezernégyszázat. A nagy család négy tagja — Csorna és Szabadi termelőszövetkezetei már korábban egyesültek — a múlt év zárszámadását még önállóan készítette el, az idei évben láttak közösen munkához. 140 küldött képviseli a korábbi négy tsz-t az egyesült gazdaságban, de időnként részközgyűlést is tartanak az öt üzemegységben, ugyanis a négy növénytermesztő egységen kívül' szőlészeti-kertészeti üzemegységük is van. Gondoskodtak hozzáértő termelési irányítókról: négy mérnököt és hét technikust alkalmaznak. Lassan féléves múltja lesz az egyesülésnek, tehát vannak már tapasztalatok, de méginkább tervek a Kapós- völgye Tsz-ben. Ezekről érdeklődtünk Herczeg Józseftől, a szövetkezet függetlenített elnökhelyettesétől és Gróf Lajostól, a csaknem 130 kommunistát tömörítő alapszervezetek csúcstitkárától. Új mnnkadíjazás A szervezeti változással egy időben lépett életbe a korábbinál korszerűbb munkadíjazási forma: a készpénzben garantált, tízórás munkaidőn alapuló munkadíjazás. Ez kiterjed minden üzemegységre, a kidolgozott normákra állapították meg a díjtételeket, s a járandóság 80 százalékát havonta kifizetik. Negyvennégymillió forint a szövetkezet idei bevételi terve, ebből a mun Ica béralap tizenhétmillió forint. Az üzemegységeknek nincs önálló béralapja, csak termelési terve, ez adja végül az egész gazdaság termelési előirányzatait. Akik tavaly teljesítették a 2500 munkaórát, azok 12 nap alapszabadságot kapnak, és erre jár még a tsz-ben eltöltött minden második év után egy-egy nap. A szövetkezet belső ellenőrzésére azt a megoldást választották, hogy Frech József személyében függetlenítették az ellenőrző bizottság elnökét, tevékenységét pontosan meghatározták. Az egyesült termelőszövetkezetek mintegy hárommillió forintot adtak össze, hogy legyen indulási alap a készpénzben garantált munkadíjazás bevezetéséhez, s úgy látszik, akkori elgondolásuk e tekintetben is célravezető volt. A járási párt- bizottság és tanács nemcsak az egyesülés idején adott hathatós támogatást, hanem most is segíti a megnövekedett gazdaság vezetőit, s a területi tsz-szövetség is megkülönböztetett módon foglalkozik ezzel a szövetkezettel. Á11 a tten j és® tési központok A mostani időjárás a Ka- posvölgyében is tetemes károkat okoz. — Ez az aszály rosszabb, mint három jégverés — hallottam a tsz nagyberki központjában. A több mint ezer szarvasma rha, a hatvan pár ló és az ezerkétszáz juh takarmánnyal való ellátását megnehezíti a szárazság. S mert veszélyben a nyári takarmány egy része, a szövetkezet vezetői áthidaló megoldásként úgy határoztak, hogy az egyik villanypászto- ros legelőn karámot építenek 150—200 növendékmarhának. A háztáji állatállomány takarmányozásáról sem feledkeznek meg. Bár a gondok nagyok, ezek sem szoríthatják háttérbe a jövőre való felkészülést. A Kaposvári Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum tervei alapján, egy francia cég kozreműA gabonabetakarításhoz készítik elő a kombájnokat. A kilenc arató-cséplő az idén már öt község határában dolgozik majd. ködösével 1970-ig tízezer sertés hizlalására alkalmas sertéskombinátot építenek harmincmillió forintos költséggel Csoma-Szabadiban. Itt lesz a sertésztenyósztés és a növendékmarha-nevelés központja, Nagyberkiben és Mosdóson a tehenészet, Kereseti- geten pedig a marhahizlalás központja. Ehhez részben megvannak a szükséges épületek, részben pedig a technikum készíti a fejlesztési terveket, s ugyanitt dolgozzák ki az állattenyésztés központosításának megfelelő növénytermesztési javaslatokat is. A. távlati tervek Az elképzelések, a papíron formát öltött tervek szerint a négy kaposvölgyi termelőszövetkezet egyesülésével létrejött, gazdaságilag erős, céljaiban is határozott közös gazdaság igyekszik a lehető legkorszerűbben termelni. A Kaposvölgye Tsz-ben ehhez megteremtették, illetve fokozatosan megteremtik az alapokat Hern esz Ferenc A GAZDASÁGPOLITIKAI AGITÁCIÓRÓL Nevelő és tettre serkentő tevékenység Mind nagyobb rangot kap a tájékoztatás, a felvilágosítás, a meggyőző és tettre serkentő szó a vállalatoknál és a mezőgazdasági üzemekben a gazdaságirányítás új rendszerének bevezetése óta. Csak a munkásokkal, a tsz-tagok- kal együtt valósítható meg az országos és a helyi elképzelés, terv, hajható végre bármely feladat. A tömegek állandó nevelése, irányítása és mozgósítása nélkül pedig mindez elképzelhetetlen. Többszörösan megtérül Ezért került mindenhol reflektorfénybe a gazdaságpolitikai agitáció, amelynek éppen az emberek szemléletének formálása, a tömegek cselekvésre való mozgósítása a feladata. Ezután még nagyobb buzgalommal kell végezni ezt a tevékenységet. A közvélemény rendszeres alakítása, a közgazdasági gondolkodás mind nagyobb körökben való terjesztése nem képzelhető el a jobb és gyorsabb tájékoztatás és a közhangulat tanulmányozása nélkül. S szögezzük le mindjárt, csak akkor érhetünk el eredményt a gazdaságpolitikai agi- tációval, ha napról napra választ adunk az üzemek és tsz-ek közösségét, kisebb és nagyobb csoportjait foglalkoztató kérdésekre, eloszlatjuk kételyeiket, megmagyarázzuk a még meg nem értett törvényeket, határozatokat, rendeleteket és intézkedéseket Némely helyen — sajnos — kézlegyintéssel intézik el az egészséges érdeklődést, s nem ismerik föl a válaszadásban rejlő felhajtó erőt. A munkások a világ, az ország és a megye dolgaihan tájékozottak ugyan, a saját üzemük helyzetét, gondjait azonban kevésbé ismerik. Pedig a tájékoztatásra, a vélemények összegyűjtésére fordított idő és erő többszörösen megtérül a közösség lelkesebb és tudatosabb munkájában. Akár új gép vásárlására, akár új üzemrész építésére készül a gazdasági vezetés, megnyugtató, ha ott van fedezetként az emberek értő támogatása. Egyre fontosabb szerepet játszik Széles skálán mozognak a gazdaságpolitikai agitáció formái. A módszerek gazdagodását elsősorban azzal magyarázhatjuk, hogy a gazdaságpolitikai agitáció egyre fontosabb szerepet játszik a megyénk gazdasági erősödését, a somogyi emberek életszínvonalának emelkedését szolgáló törekvésekben. Leggyakrabban a csoportos beszélgetéseket, a brigádértekezleteket, a a termelési tanácskozásokat és a tsz-közgyűléseket használják fel a szóbeli agitáció fórumaként. A hatékonyabb nevelés és meggyőzés eszközévé váltak a termelési tanácskozások azóta, hogy a dolgozók kisebb csoportjaival tanácskoznak az üzemekben. Az emberek nyíltabban elmondják a véleményüket, javaslatukat, s gyorsabban megértik az előttük álló feladatokat. Bőven van azonban tartalék a termelési tanácskozóKŐMŰVESEK VETÉLKEDŐJE — Az első sort kirakták már — mondja Erdős Zoltán, a megyei tanács építési, közlekedési és vízügyi osztályának vezetője —, ezt ne tekintsék mértékadónak. A kőművesek normában rakták. Mivel megyei versenyen vagyunk, maguktól többet, jobb minőségű munkát várunk ... A helyszínen, a kaposvári Patyolat építkezésén hangzottak el ezek a szavak, ahol a kőműves szakmában megrendezett Ki minek mestere? megyei vetélkedő részvevői két csoportban láttak munkához. Az elődöntők után tízen vehettek részt a megyei vetélkedőn; a kaposvári két építőipari vállalat, valamint a csokonyavisontai és a somogyvári ktsz képviseletében. Á gyakorlati feladat egy kis meglepetést hozott valamennyiünknek. A pillérfalazás nem volt ismeretlen, ám a második feladatot, a gipszből való párkánykészítést kissé idegenkedve fogadták, 6oha nem csináltak még ilyet. — Nem tudom, jó lesz-e — szemlélte a lesimitott, legömbölyített végű párkányt Semberger István, az Állami Építőipari Vállalat versenyzője —, egy kicsit gyakorolni kellett volna. Először csinálom, s azt hiszem, utoljára is, mert manapság már senki sem rendel ilyet a házára. Az Állami Építőipari Vállalat három kőművese vesz részt a versenyben. Semberger Istvánon kívül Stark Sebestyén és József Jenő. Valamennyien a legjobbak közé tartoznak, az első kettő brigádvezető a vállalatnál. A Tanácsi Építőipari Vállalat fiatal kőművesei nem maradnak le tőlük. A versenyzők közül Tengerdi Zoltán és Cserép József végezte el legjobban a gyakorlati feladatot Érthető, hogy ezek 11 t X : T A gipszpárkány készítése valamennyiünknek új feladat volt. után a két vidéki ktsz munkásai kissé borongósan jegyezték meg: — Nemigen terem nekünk itt babér, sajnos, magasan nyernek a városiak. Mi más épületeken dolgoztunk . .. A szakemberekből álló zsűri Erdős Zoltán elnökletével elbírálta, pontozta a gyakorlati munkát. Az eredményt csak a verseny végén hirdetik ki. Délután az Ifjúsági Házban elméleti versennyel folytatódott a vetélkedő. Valameny- nyien azonos feladatokat kaptak, anyag- és gyártásismereti, intelligenciavizsgálat jellegű, matematikai, politikai és munkavédelmi kérdéseket. Két órán keresztül dolgozhattak a feladatokon. Közben a tapasztalatokról beszélgettünk a zsűri elnökével. — Az akarással és a meny- nyiségi munkával nem volt baj. Viszont a minőségben találtunk néhány kifogást. Erre azért van szükség, hogy a megyék közötti vetélkedőn megállják a helyüket a somogyiak. A pillérezésnél jobban kell ügyelniük a hé- zagkitöltésekre, t a segédeszközökre is nagyobb figyelmet kell fordítaniuk. Pontozásunk alapján nyolcvanszázalékos hatásfokkal dolgoztak a fiúk, azaz a megszerezhető maximális 1200 pont helyett 969-et értek el. Közben beteltek a papírlapok. Cseh Sándor, a csokonyavisontai ktsz kőművese összehúzott szemmel méregette a lapját. — Nehéz? — Már mindennel készen vagyok, csak az általános kérdésekkel nem. Itt ilyen kérdések vannak: mikor és milyen stílusban készült a megyei tanács székháza? Mi a különbség az erkély és a loggia között? Nem tudom, hogyan fogok ezekre válaszolni ... Letelt az idő, a zsűri munkához látott Ám hamarosan kiderült, hogy nincs vége a versenynek, a második és az ötödik helyért holtverseny miatt ismét meg kellett mérkőzni. Sőt a második helyért — ismét azonos pontszám miatt — harmadszor is. Végül tiszta a kép: az első helyet és a külföldi utazást Cserép József nyerte. Második Stark Sebestyén lett, tranzisztoros rádiót kapott jutalmuL A harmadik Semberger István, a jutalma borotválkozókészlet. Az ötödik József Jenő és a hatodik Cseh Sándor egy-egy vázát kapott. Az első öt versenyző arany, a második öt ezüst fokozatát kapta meg a Szakma ifjú mestere-mozgalom- nak. A megyei döntővel nem ért véget a versenyzés. Somogy, Tolna, Baranya megye fiataljai Szekszárdon mérik össze tudásukat a kőműves szakmában. Somogyot az első négy helyezett képviseli majd. Reméljük, hasonló jó eredménnyeL StrnW Márta sokban, mivel év közben nem olyan aktívak, mint a gazdasági év eredményeinek számbavételekor. Érdemes megemlíteni, hogy a pártnapokon ugyancsak sok szó esett mostanában gazdasági kérdésekről. A közgazda- sági alapismeretekkel, gazdaságpolitikával, a társadalom időszerű kérdéseivel foglalkozó politikai tanfolyamokon igyekeztek egy-egy téma megvitatásakor az üzem előtt álló tennivalókról is beszélni például a Kefeanyag-kikészítő Vállalatnál, a textilművekben. Ennek a hatása aztán megmutatkozott a munkapadoknál. Gazdag arzenál Fontos területe a gazdaság- politikai agitációnak a szocialista munkaverseny, a szocialista brigádmozgalom. A termelési feladatok megoldásán kívül előrelendíti a munkások politikai, szakmai, kulturális képzését és nevelését, egyszóval ernberformáló műhely. A brigádtagok ragyogó példájának szónál többet mondó, híveket és követőket to- borzó ereje van a munkásság és a parasztság soraiban. A Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának ötvenedik évfordulója tiszteletére kibontakozott verseny arra ösztönzi a termelőszövetkezetekben dolgozókat, hogy ugyanolyan széles körben elterjesszék a brigádmozgalmat, mint az üzemekben. A ruhagyár és a textilművek a hangosan beszélőtől a falitábláig mindent megragad arra, hogy népszerűsítse a brigádokat, az eredményeket és a módszereket. Példájukat érdemes a megye más üzemeiben is követni. Hatalmas közvélemény-formáló ereje van napjaimé—. :: rádiónak és a televíziónak. Ugyancsak a textilművek módszerét ajánlanánk mások figyelmébe: előre felhívják az emberek figyelmét a fontos gazdaságpolitikai műsorokra, mert tapasztalatuk szerint ez elősegíti az országos és a helyi feladatokra való fölkészítést. A jövő feladatai közül az elmondottakon kívül csupán két dolgot emelnénk még ki. Mindenhol többet lehetne beszélgetni egy-egy munkással, tsz-taggal, értelmiségivel. Az új körülmények megkívánják az alkotó gondolatok egybegyűjtését, a jobb munkára buzdítást, az esetleg homályos ismeretek megvilágítását és tisztázását. Ezt a módszert és a többit is érdemes az eddiginél hatékonyabban kiterjeszteni az iparban és a mezőgazdaságban dolgozó fiatalokra. Ha mindenhol jól sáfárkodnak a gazdaságpolitikai agitáció gazdag arzenáljával, akkor a megye gyorsabb fejlődését célul tűző tömegmozgalom eredményességéhez járulnak hozzá. Lajos Géza Mintatárgyalások titkároknak a szabálysértési kódexre a csurgói Az új szabálysértési kódex hatékonyabbá teszi az állam- igazgatási munkát, ugyanakkor nagy felelősséget ró a községi tanácsokra, mert az ő hatáskörükbe kerül az ügyek mintegy ötven-hatvan százaléka. Mivel a községi tanácstitkárok számára új feladat a hatósági jogkör, minden járásban fölkészítik őket A Csurgói Járási Tanács igazgatási osztálya körzetenként ismerteti a vb-titkárok- nak az új kódexet, magyarázza a jogelveket. Nagyon érdekesnek ígérkezik, hogy minden tanfolyamon minta szabálysértési tárgyalásokat tartanak. Ezeken a formaságokat, a szabályok alkalmazását gyakorolhatják a járás tanácstitkárai.
