Somogyi Néplap, 1968. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
1968-05-28 / 123. szám
Kedd, 1968. május 38. 3 SOMOGYI NÉPLAí SZIGETI ISTVÁN ELŐADÁSA A KÖZGAZDÁSZOK KLUBJÁBAN a* lij g:ai<laság;i meHianizmus bevezetésének tapasztalatairól A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat megyei szervezetének kebelében működő közgazdászklubban Szigeti István, az MSZMP Somogy megyei Bizottságának titkára előadást tartott Az új gazdasági mechanizmus bevezetésének tapasztalatai megyénkben címmel. A témáról az alábbiakban adunk részletes ismertetőt. Nem egészen öt hónap telt el azóta, hogy áttértünk a gazdaságirányítás új rendszerére. Ez az idő rövid ahhoz, hogy messzemenő következtetéseket vonjunk le, a reform bevezetésének fokozatossága és a közgazdasági szabályozók sajátosságai miatt a tapasztalatok nagy részét még nem lehet általánosítani, de az eltelt négy—öt hónap azt már mutatja, hogy hol milyen tendenciák kezdenek érvényesülni, és a gazdasági élet egészének áttekintése nyomán néhány, bennünket nagyon is érdeklő kérdésben máris világos kép bontakozik ki. Az átállás sikerült Az első és legfontosabb megállapítás az, hogy az áttérés országosan jól sikerült, a nagy csata első ütközetét megnyertük. Mi tanúskodik erről? Biztosítani tudtuk a termelésnek a tervekben meghatározott arányú fejlesztését, fenntartottuk a termékforgalmazás folyamatosságát, továbbá néhány cikktől eltekintve megfelelően alakult az ellátás. Általában nem volt semmiféle zavar ebben a tekintetben. Ez volt a fő célja az átállási időszaknak. Miben találhatjuk a zökkenőmentes áttérés magyarázatát? Elsősorban az alapos és gondos előkészítésben. Pártunk három teljes évet fordított a reform tudományos kidolgozására, illetve előkészítésére, s ebben az időszakban arra törekedtünk, hogy megértessük az emberekkel a változás lényegét, az irányítási rendszer megreformálásának szükségességét. Sokoldalú érveléssel magyaráztuk a várható intézkedéseknek mint a reform elengedhetetlen feltételeinek jelentőségét, célját, szerepét. Már az előkészítés időszakában számolnunk kellett a közvélemény, a társadalom egyes rétegeinek bizonyos aggályaival. Jól tudtuk, hogy ezeket végérvényesen csakis a gyakorlati tapasztalatok segítségével lehet leküzdeni. Fölvetették némelyek, hogy a változás nem jelent-e visszalépést a kapitalizmus irányába. Ma már mindenki láthatja, hogy népgazdaságunk természetesen megtartotta és tudatos törekvéseink eredményeként a jövőben tovább erősíti szocialista jellegét. Az szintén mindjobban közismertté válik, hogy a korábbi aggályokkal ellentétben, az üzemek, vállalatok nagyobb önállósága mellett is hatékonyan érvényesül az állami, központi akaiat. Vitatott kérdés volt az is, hogy a párt hogyan, milyen eszközök és módszerek alkalmazásával végzi gazdaságszervező tevékenységét. A reform gyakorlata erre is kedvező választ ad immár. Az egyszerű emberek mindennapi életükkel összefüggésben latolgatták az új irányítási rendszer kilátásait. Egy részüknek olyan kételye támadt, hogy nem lesz-e rosz- szabb a megélhetés, nem veszítik-e el kenyerüket, állásúidat. A szabadabb munkaerő- mozgás biztosításától némelyek a dolgozók biztonságát féltették, s némi szorongással kérdezték: a nagyobb felmondási lehetőséggel nem fog- nak-e majd visszaélni a munkahelyi vezetők. Olyan szociális vívmányokért is aggódtak némelyek, mint a bölcsődék rendszere, az üzemi étkeztetés, a munkába járó dolgozók utazási kedvezménye stb. Elmondhatjuk, aogy mindezekre és más, nyugtalanító kérdésekre a társadalom különböző rétegei alapjában véve megnyugtató választ kaptak. A termelés és az értékesítés alakulása A megyei pártbizottság ez év február 10-én tárgyalta meg az előkészítés tapasztalatait, áttekintette a kialakult helyzetet, és az idei feladatokra határozott, világos programot fogadott el. Figyelembe vette pártbizottságunk, hogy a gazdasági reform minden ember életkörülményeit érinti, hatással van a társadalmi és kulturális életre, tehát nagy horderejű, elsőrendűen fontos politikai kérdés. Ezért megyebizottságunk úgy határozott, hogy rendszeresen és folyamatosan vizsgálni kell szektoronként a reform érvényesülését, az új irányítási rendszer működését azért, hogy a keletkező problémákat haladéktalanul megoldjuk, vagy ha ez hatáskörünket meghaladja, akkor az országos szerveknek jelezzük. A végrehajtó bizottság már ösz- szegezte a múlt évi zárszámadással együtt a termelőszövetkezetek tervkészítésének főbb tanulságait, legutóbb pedig az új mechanizmus bevezetésének a minisztériumi és a tanácsi iparban szerzett tapasztalatait tárgyaltuk meg testületi ülésen. Ami a mezőgazdaságot illeti: termelőszövetkezeteink terveikben a népgazdaság érdekeivel összhangban álló, azokat kielégítő termelési feladatokat irányoztak elő. Terveik és immár tetteik azt is mutatják, hogy a termelés folytatására ebben az igen mostoha időjárásban nagy erőfeszítéseket tesznek. Mit mutat az első negyedévi felvásárlás? A hosszú évekig tartó húshiány megszüntetése, lényegében a sertéshúsellátás megjavítása azáltal vált lehetővé, hogy a sertés felvásárlási árának tavaly októberben történt fölemelése és más intézkedések eredményeként jelentősen nőtt a tenyésztési kedv. A vállalat lényegesen több hízott sertést vett át, mint a múlt év első negyedében. Még a felvásárlásnak ezzel a jelentős felfutásával sem sikerült az összes átvételt lebonyolítani. Hízott marhából például a tavaly ilyen- kori mennyiségnél 10 százalékkal kevesebbet tudott átvenni a vállalat. Tejből 10,8, tojásból 4,5 százalékkal nőtt a felvásárlás az elmúlt időszakban, A megye iparának termelése az év első negyedében az országosat meghaladó mértékben, 8.5 százalékkal emelkedett, s növekedésének üteme 70 százalékkal meghaladja a tavalyi első negyedévit. A leggyorsabban a Húsipari Vállalat, a Délmagyarországi Fűrészek, a Nagyatádi Konzervgyár és a Finommechanikai és Gépjavító Vállalat, valamint a Híradástechnikai Vállalat termelése nőtt. Ezzel szemben egyes vállalatok — mint például a Kaposvári Villamossági Gyár és a Tanácsi Textilipari Vállalat — anyagbeszerzési és értékesítési gondok miatt nem tudta teljesíteni termelési programját. Az állami iparvállalatok az év első negyedében termelésüknek 97,8 százalékát tudták értékesíteni, termékük egy része tehát a raktárba került. A készletek elsősorban a konfekcióiparban nőttek. A Kaposvári Ruhagyár készárukészlete az előző évek három-négymillió forintjával szemben tizenötmilliós nagyságrendű, a Tanácsi Textilipari Vállalatnál értékesítési nehézségek miatt két és fél millió forintos készletnövekedés mutatkozott. Az értékesítésnek ez a termeléshez viszonyított lemaradása arra kötelezi az érdekelteket, hogy fokozottabban kísérjék fi-< gyelemmel a piac igényeinek, • az áraknak az alakulását, for-: dítsanak nagyobb gondot a | termékösszetétel felülvizsgá-1 latára. Beruházási célok Végrehajtó bizottságunk megállapította, hogy a vállalatok anyagellátása jobb, mint a korábbi években. Beszerzési nehézség csak egy-két feldolgozandó anyagféleségnél jelentkezett, főként olyan cikkeknél, amelyeknek forgalmazása egyes nagykereskedelmi vállalatok monopóliuma. Nehezíti a termelést az is, hogy például a Ferroglobus a nagyobb megrendeléseket is elaprózza. Helyes módszernek tartjuk, amit a KISZÖV és a MÉSZÖV alkalmaz: megszervezte több szövetkezet együttműködését az anyagbeszerzésben. Milyen tapasztalatokat szereztünk a munkaerő-gazdálkodásban? A mozgás a vártnál és bizonyos értelemben az indokoltnál is kisebb. A cserélődött munkások aránya az összes munkások létszámához viszonyítva az év első negyedében tavaly az állami iparban 9,3, az idén pedig 8,7 százalék; a tanácsi iparban 7,6 százalék volt, most pedig 9,2 százalékra emelkedett. Ezzel egyidejűleg 8,1 százalékkal nőtt az ipari foglalkoztatottak száma. Beruházási programunk megvalósítása az idén nagyfokú szervezettséget és az erők összefogását követeli meg. A megye termelőszövetkezetei háromszáznyolcvan- egymilliós beruházási tervet készítettek. Ebben száznegyvenhatmillió forint a saját erő, száznyolcvannégymillió az állami ártámogatás, hiteligényük meghaladta a százmilliót, de ennek csupán a fele, pontosan ötvenegymillió forint áll rendelkezésre. Ezekkel a lehetőségekkel kell számolnunk, ezzel az anyagi gazdálkodhaerőforr ásókkal tunk 1968-ban. Ami az ipart illeti: a je-j lenlegi állapot arra enged következtetni, hogy a harmadik1 ötéves tervben meghatáro-\ zott fejlesztési ütemet tartanij lehet. Ebben az időszakbani mintegy 70—80 millió forint: iparfejlesztési alapot kap Somogy, mivel az iparilag leg- • inkább elmaradt nyolc me-; gye közé tartozik. A megyei! fölmérés szerint 1970-ig 14 ! ipari vállalat 250 milliósx újopnan induló beruházást! tervez. Az elsődleges gond aj folyamatban levő beruházd-» sok finanszírozásának megöl-1 dása volt. Ezek összértéke! meghaladja a 680 milliót, a| befejezetlen program 420 mii- < liós, aminek több mint 80 szá-: zalékát költségvetési juttatás- • ból finanszírozhatjuk, így: egyetlen beruházás leállitásá- i ra sem került sor. ♦ Az iparban csakúgy, mint! a mezőgazdaságban, igen nagy» erőfeszítéseket követel meg az! 1968. évi beruházási tervek! teljesítése. Későn jelentek j meg a beruházásokat sza-í bályozó rendelkezések, a vál-1 Lalátoknak nem jutott elegen- j dő idejük hitelképességük kö- J rültekintő felmérésére. Hitel-! kérelmeik — egyrészt járat-1 lanság, a rendeletek nem j elégséges ismerete miatt — j nem felelnek meg a követel-! menyeknek, másrészt a hitel- ♦ igényeknél óvatosság is ta-! pasztaiható a reális fejlesz-! tési igények felmérésének ne- ! hézségei, a kockázattól való* félelem miatt. Az a tapaszta- í lat, hogy a beruházási hitele-1 kért nagy a verseny, s ez aj jövőben várhatóan tovább fo- j kozódik. í Növekvő bizalommal Megyénkben az új gazdasági mechanizmus bevezetése után tovább erősödött a párt és az állami szervek iránti bizalom. A társadalmi, gazdasági és állami vezetők állásfoglalása helyes, hangulata jó; nekik nagy szerepük van a reform kibontakoztatásában, ezért kedvező, hogy a megye gazdasági helyzetét, ipari vállalataink fejlődési lehetőségeit alapvetően kielégítőnek ítélik meg. Ugyan csal? kedvező a megye lakosságának hangulata is. Ebben nagy szerepe van eddig elért gazdasági eredményeinknek, a reform bevezetése nyomán szerzett megnyugtató személyes tapasztalatoknak, amelyeket kivált a fogyasztói árrendezés összességében vett előnyös hatása alakított ki. A takarékbetétállomány megyénkben az idén 86 millióval növekedett, s ez több, mint korábban jóval hosszabb időszaknak a betétgyarapodása. Nincs felvásárlási láz, folyamatos és kielégítő az áruforgalom a főbb cikkek tekintetében. Néhány termékből, például építőanyagokból viszont olyan nagymértékben megnővekedett a kereslet, hogy ezt még a fokozódó termeléssel sem tudjuk egyelőre kielégíteni. Mindez a lakosság biztonság- érzetének és bizalmának csalhatatlan fokmérője. Erre az időszakra a párt éppen azt tűzte ki célul, hogy biztosítsa a gazdasági élet nyugodt folytatását, megfelelő ellátással megnyugtassa a közvéleményt. Így a társadalom minden rétege megismerheti, elfogadhatja, magáévá teheti az új mechanizmusnak immár a gyakorlatban érvényesülő alapelveit; ez a feltétele annak, hogy saját meggyőződése és érdekei alapján ki-ki megtegyen minden tőle telhetőt a reform teljes kibontakoztatásáért. A megyei pártvégrehajtóbizottság számításba vette a reform kapcsán itt-ott tapasztalható kedvezőtlen jelenségeket, feljigyelt szemléleti hibákra, és határozatával igyekszik biztosítani a helyes gyakorlatot. Ennek érdekében többet kell foglalkozni a reform további várható kihatásaival mind a politikai, mind a propaganda- munkában. Erősödő szocialista kapcsolatok A vállalatok egymáshoz fűződő gazdasági kapcsolatának rendezésében, átrendezésében a reform jelentős eredményeket hozott. Szükséges ezt az irányzatot tovább erősíteni. Ami külön a termeltető vállalatok és a mezőgazdasági üzemek kapcsolatát illeti, az csakis a szocialista szervezetekhez méltó, tisztességes elveken alapulhat ezután is, és egyik fél sem húzhat a rendkívüli körülményekből meg nem engedhető hasznot. A hosszan tartó szárazság miatti terméskiesések nem adnak jogcímet arra, hogy a termelők a szerződésben foglalt kölcsönös megállapodásoktól egyoldalúan és önkényesen függetlenítsék magukat, hiszen minden ilyen törekvésnek a fogyasztó látná kárát. Megállapításaink szerint a vállalatok mindeddig a partnerekkel való kapcsolat kiépítésével, tartásával voltak leginkább elfoglalva. Kevesebb idejük és energiájuk maradt saját belső dolgaik teljes elrendezésére, a vállalaton belüli új összefüggések sokoldalú tanulmányozására, a szükséges változtatások végrehajtására. Mindez még hátralevő feladat. Arra buzdítjuk őket, hogy egyrészt bátran kezdeményezzenek, ne féljenek vállalni az ésszerű kockázatot, másrészt legyen türelmük a reform kedvező hatásának kivárására. FORRADALMI ÉVFORDULÓK k A ég frissen él emlékezetünkben a Nagy Októberi I\f\ Szocialista Forradalom 50. évfordulójával kapcsolatos ünnepi megmozdulás. Az érdeklődés szinte a társadalom minden rétegét magával ragadta. Talán nem fölösleges, ha ezúttal a forradalmi évfordulók közelgő hazai eseményeire hívjuk fel már jó előre a figyelmet. A pártszervezetek, társadalmi- és tömegszervezetek tervszerűen készülnek a méltó megemlékezésre, de a szélesebb körű tájékoztatás még nem kezdődött meg. Sok más esemény és a napi tennivalók közepette korainak is tűnhet ez még, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy ha nem akarunk formális ünnepségeket, rendezvényeket, kellő időben hozzá kell látnunk a munkához. Ezek az ünnepek, a most következő magyarországi forradalmi évfordulók a hazafias nevelés nagyszerű alkalmait teremthetik meg, s tovább mélyíthetik valamennyiünkben a szocialista múlt, e gazdag örökség iránti tiszteletet és szeretetet. Mindezt természetesen csak akkor, ha sikerül igazi tömegmozgalommá tenni az 1918—19-es forradalmakra való emlékezést; megmutatni az összefüggést a szovjetoroszországi Nagy Október és a Magyar Tanácsköztársaság forradalmi vívmányai közt, érzékeltetni a folytonosságot, amely összeköti napjainkat is az akkori eseményekkel. H a valaki néhány órát eltölt a levéltárakban, s belelapoz a még fellelhető korabeli újságokba, egykori iratokba, jegyzőkönyvekbe, megdöbben attól a felismeréstől, hogy milyen hézagosak az ismereteink ezekről az időkről. S ha akad is ennek egy-egy tudományos igényű feldolgozása, ritka, mint a fehér holló a népszerű, a közvéleményt is formálni tudó, egyszerű és közérthető kiadvány. A kortárs visszaemlékezők pedig egyre fogynak. Némelyiküknek végső távoztával döbbenünk csak rá: mit mulasztottunk, mit vesztettünk, hogy nem mondattuk velük tollba, magnószalagra mindazt, amit emlékezetükben megőriztek. De így kallódnak el értékes képek, fotográfiák, újságpéldányok is a ládafiában és szekrények mélyén, az irattárak selejtezésekor. Mentsük meg, ami menthető, kutassuk fel, ami felkutatható! — ezzel a jelmondattal kellene útnak indítani a kellően felvilágosított, hozzáértő aktivisták százait a következő hetekben, hónapokban. Ha mindenütt igazán méltó ünnepségeket, kiállításokat akarunk rendezni,, akkor már most el kell kezdeni a feltáró munkát. Az 1918-as polgári demokratikus forradalom, a Kommunisták Magyarországi Pártjának megalakulása és a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 50. évfordulója így válik majd személyes élményünkké, ismereteinket, tudásunkat gazdagító kiemelkedő eseménnyé. A Magyar Tanácsköztársaság évfordulója nemzetközi szempontból is jelentős esemény lesz. Megünneplésében osztozni fognak a testvérpártok szerte a világon. Ránk figyelnek, velünk örülnek, mérlegre teszik sikereinket, eredményeinket. Az évfordulókra való készülődés feladata sokrétű tehát: feltárni a múltat, s bemutatni a szocializmust építő ország mai valóságát, hazánk új arcát is. a történelem távlatainak tükrében. P ersze, történt már egy és más ezen a téren. De érdemes még több erőt koncentrálnunk a közelgő évfordulók méltó megünneplésére, hogy azok így a szocialista építés újabb erőforrásai legyenek egész népünk számára. Gagarin hőerőmű Másfél éve a KISZ védnökségével épül Gyöngyösvisonta határában a Gyöngyösi Hőerőmű. Az üzemóriás területén május 29-én, szerdán délután névadó ünnepségre sereglenek össze az építkezés dolgozói, segítői, KlSZ-'küidöttei: a hőerőművet Jurij Gagarinról, az űrkutatás nagy mártírjáról nevezik el. Az ünnepségen Méhes Lajos, az MSZMP KB tagja, a KISZ központi bizottságának első titkára mond beszédet. A Kaposvári Cukorgyár állandó munkára felvesz autóvillamossági szerelőt, auté-motorszerelót, karosszéria-lakatost és fényezőt, rakodógép-kezelő szakmunkásokat, tetőfedő, esztergályos és hegesztő szakmunkásokat, valamint férfi segédmunkásokat Jelentkezni lehet a gyár munkaügyi osztályán. (7102) Kiváló minőség, divatos modellek biztosítják az ifjúság igényének kielégítését: Vásárlásainál figyelje címkénket és kérje mindenütt gyártmányainkat. Kérjük közölje termékeinkkel kapcsolatos észrevételét gyárunkkal. Címünk: RUHAGYÁR, KAPOSVÁR. (7095)
