Somogyi Néplap, 1968. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-03 / 102. szám

Péntek, 1968. május 3. 3 SOMOGYI NÉPLAP Színpompás és ötletgazdag felvonulás Kaposváron (Folytatás az 1. oldalról) gyi május elsejék történetét Andrássy Antal írta, a köny­vet a 24. szabad május 1-e tisz­teletére társadalmi munkában készítették el a nyomdászok. Az autóközlekedésiek után a jövő vállalatának, a Híradás­ipari Vállalatot a májusiak er­dejét hozó ruhagyáriak követ­ték. A szocialista brigádok kü­lön csoportban vonultak fel, élükön a győztes kilences sza­laggal. Nagy tetszést váltott ki, hogy a szocialista szerződést kötött Tanácsi Építőipari Vál­lalat, a Tervező Iroda és a cekkel, a húsipariak szalámik­kal integettek a nézőknek. Ga­lambok röppentek az égbe, amikor az Ingatlankezelő Vál­lalat a tribünhöz ért. Hajó- és repülőmodelleket, rádió adó­vevőket hoztak az MHSZ fia­taljai. A Kossuth téren óriási honvédzenekar, s megindult a Május 1. utcából az erőt cs fe­gyelmet sugárzó katonaoszlop. Vastapsot kaptak a menetben és állva pontosan összehangolt fegyvergyakorlatot végző hon­védek. S a tribün előtt, mint­egy köszöntve a huszonnegye­dik májjust, díszelgő sorozatot lőttek a levegőbe. A színpompás felvonulást a Felső- és Középfokú Mezőgaz­dasági Technikum zárta be. Traktor, magyar ruhás lova­sok, hintók, szekerek, kanósz- táncot járó fiatalok színesítet­ték a menetet. Amikor az utol­só sor is elvonult a tribün előtt, a Májús 1. utca két ol­dalán állók elözönlötték a Kossuth teret. Hosszú sorokban mentők a kaposváriak közvetlen a felvo­nulás után a cseri vidámpark­ba. Térzenével kezdődött a majális, majd délután vidám gyermekműsorral folytatódott Forgott a körhinta, puffogtak a légpuskák a céllövöldében, megteltek az erdei csárdák, ezrek ettek, ittak, vásároltak a sátrakban. Magasra csapott a jókedv, s a gyönyörű időben igazi majáüshangulat uralko­dott Kirándult szinte az egész város, a dombokon és a völgy­ben, állva és ülve, több ezren nézték a város öntevékeny mű­vészeti együtteseinek g mű­sorát. S amikor alkonyodott, megszólalt a tánczene, egymás után perdültek táncra a fiata­lok. Villanyszerelők ötletes oszlopa. Soha nem láttak még ilyen boldog és vidám majálist a technikának a menete követ- I Beruházási Vállalat három ősz- [ gömbbé dagasztotta a májusi I Cseri erdő fái, mint amilyen kezett A nagykereskedelmi lopban együtt vonult fel. A szél az ejtőernyői 1968. május elsejen volt. vállalatot és az Állami Építő- | sütőipar dolgozói óriás pere- | Pattogó indulóra gyújtott a | Lajos Géza • Vv* * V \ V Vonul a Munkácsy Gimnázív m. Felvonulások, nagygyűlések, íttörőavatások a megyéken Barcs Gazdag programról számol­tak be lapunk vidéki tudósitói is. Minden járási székhelyen és a legtöbb somogyi község­ben megemlékeztek május el­sejéről. Színpompás felvonulással ünnepelte meg a járási székhely a 24. szabad május elsejét. Az ünnepi menet élén a három­szoros élüzem lakatosüzem munkásai vonultak. A felvonulás után helybeli együttesek és a kaposvári Vi- kár Béla Kórus adott műsort. Délután különféle sportrendez­vényeken, este pedig a műve­lődési házban megrendezett könnyűzenei bemutatón szóra­kozhattak a barcsiak. Zenés ébresz­tő köszöntöt­te szerdán reggel a csur­____________ góiakat. Tíz ó rakor úttörökürtösök és do­bosok nyitották meg a járási székhely négyezer felvonuló­jának a menetét. A csurgóiak tiltakoztak az amerikai agresz- szorok vietnami háborúja el­len. Az ipar fejlődéséről adott számat a Dél-magyarországi Fűrészek telepének menete. A munkások bemutatták a leg­újabb géi>eiket. A felvonulás után majálison szórakozott Csurgó népe. A járás több községében tartottak még nagygyűlést. Fonyódon is megünnepel­ték a szoli­daritás és a munka ünne­péi Több mint háromezer-öt­százán vonultak fel a járási Csurgó Fonyód székhelyen. A központi ün­nepség után színes és gazdag műsorral szórakoztatták a fo- nyódiakat az öntevékeny mű­vészeti csoportok. Csaknem minden nagyobb községben megemlékeztek má­jus elsejéről. Balatonbogláron fáklyás felvonulást rendeztek és tábortüzet gyújtottak. Már május elseje előes­téjén meg­kezdődtek az az ünnepsé­Kaposvári járás gek. Másfél ezren vonultak fel április 30-án este a nagybajo­mi művelődési ház előtt tar­tott nagygyűlésre. Az ünnep­ség gazdag műsorral fejező­dött be. Május 1-én hétszázan ünnepeltek Kadarkúton, hat- százan Göllében, négyszázan Kaposfőn. Hencsén és Topo- náron úttörőket avattak. So­kan érkeztek Őreiből és Zi- mányból is Toponárra az ün­nepélyre. ötletekben gazdag fel- yonulást tar­tottak a já­rási székhe­lyen. Először vonultak fel a Budapesti Bőrdíszmű Vállalat és az Óbudai Gépipari Ktsz telepeinek dolgozói. Büszkén emelték magasba az élüzem kitüntetés mását a Gabonafel­vásárló és Feldolgozó Vállalat kirendeltségének dolgozói. A felvonulás után megnyitották a hagyományos, immár tize­Marcali Nagyatád Siófok dik kézimunkakiállítás a mű­velődési házban. Délután sport- és kultúrműsor szóra­koztatta a marcaliakat. Gaz­dag műsorai ünnepeltek a já­rás községei is, Kcthelycn például borversenyt rendezett a Népfront. Zeneszóra ébredtek május else jén a nagy­atádiak. Ki­lenc órakor indult meg az ün­nepi menet a Széchenyi térre. Kedves színfoltja volt a fel­vonulásnak a cérna gyár egyen­ruhás KISZ-lányserege. Több százan megnézték ezen a na­pon az országos fotókiállítást, este pedig táncmulatságon szórakoztak a művelődési ház­ban és a Fegyveres Erők Klubjában. A Gépjavító Állo­más e napon rendezett ünnep­ségen mintegy kétszázötven­ezer forint jutalmat osztottak ki a dolgozóknak. Impozáns rendben, lor bogókkal és virágokkal vonultak a feldíszített szabadtéri színpad nézőterére a siófokiak. A ki­tüntetett vállalatok sorát a tej üzem, a villamosmű dolgozói nyitották meg és a dicsérő ok­levéllel jutalmazott Bányász Üdülő alkalmazottai zárták be. Részt vettek az ünnepségen a környező községek mezőgaz­dasági dolgozóinak küldöttsé­gei is. Az ünnepi nagygyűlés szónoka Tóth Mátyás, a Köz­ponti Bizottság Párt- és Tö- megszerveaetek Osztályának vezetője volt. Az ünnepség utam a legjobb művészeti együttesek műsort adtaik. \ járás több községében — Köt­ésén, Kőröshegyen, Balatonki- litiben, Ádándon, Balatonsza- hadihan — színpompás majá­list rendeztek május 1-e tisz­teletére. Máshol baráti talál­kozón vettek részt tsz-parasz- tok és munkások. A járás va­lamennyi községében megünnepel­ték a mun­kásosztály nemzetközi üa ís- péb Tabon a3 üzemek, a ral­Tab lalatok és az intézmények Kü­lön rendeztek ünnepséget. Ki­emelkedett ezek sorából a Campingcikk Vállalaté; szovjet vendégekkel együtt emlékei­tek meg a fiatal üzem dolgo­zói május elsejéről. Ezen a na­pon kapta meg a szocialista címet egy brigád —. hat dol­gozó pedig a kiváló oklevelet. Három brigád és tizennégy dolgozó pénzjutalmat kapott. Több száz tatai szórakozott a község határában megrende­zett vidám majálison. Nagy s'kcrük volt a kaposvári mezőgazdasági technikum lo­vasainak. ,, Gyógyuln i, pihen n i • 9 • AZ IDEI ÁPRILIS év­szakot meghazudtoló meleg­gel köszöntötte a tavaszt vá­rókat. A kirándulók a ta­vasz teljes pompájában gyö­nyörködhettek, a strandotok pedig szinte gyümölcsérlelő hőségben napozhattak or­szágszerte. Lehet, hogy az áprilisi »nyaralók« jártak a legjobban, s a nyár csupán a nevét tartja majd büsz­kén. A harkányi Baranya Szál­ló ablalcai is nyitva vannak. A vendégek nyári ruhákban pihennek a kényelmes fote­lokban. — Hát hallja, jó ez ne­künk, igen jó, de a határ, a vetés szomjúhozik. A fe­ne se látott még ilyen időt. Huszonhaton — termelő­szövetkezeti tagok — ülnek körülöttünk a szálló klub­termében. Üdülnek, örülnek a pihenésnek, de az eszük, a szivük mégis a földeken jár. — Sokat változott a világ — mondja Czibola -József, majd viccesen hozzáfűzi —, csak nézze az időjárást. Mi is csak voltunk az asszony­nyal otthon Somogyjádon, dolgoztunk látástól vakulá- sig, s bizony nem gondoltuk, hogy üdülni is eljutunk egy­szer ebben az életben. — Hogyan sikerült eljön­ni Harkányba? — Már néhány éve tagjai vagyunk az Állami Biztosí­tó megyei önsegélyező cso­portjának. A feleségem igen beteges. Megkérdeztem egy illetékes• embertől, hogy nem adnak-e ezután a biztosítás után valami kedvezményt? Adtak. Az asszony sokat ja­vult, kitűnő a fürdő és el­sőrendű a koszt. Tanyán lakunk, nyolc gyereket indí­tottunk útnak, nagy öröm ez nekünk ... — BIZONY ÖRÖM. A feleségem is meg én is reu­mások vagyunk. De hát azt elmondani sem lehet, milyen jót tesz a fürdő. Tudja, a fe­leségemet már kétszer el­küldték, de csak most ért ide, vagy nem akart jönni, vagy nem engedték. Ezután a tíz nap után bizony nem akarunk hazamenni. Keczeli János és felesége Őreiből jött a gyógyfürdőbe. Mindketten megalakulása óta tagjai az önsegélyező cso­portnak. — Hát a falu, a határ nem hiányzik? — Néha bizony húz haza a honvágy. Viszont most íz­leltük meg a pihenés, az üdülés izét. Nem tudhattuk eddig, hogy mi is hiányzott. Hát ez. Takács Józsefné és Pavlé- nyi Istvánná Zimányból jött Harkányba. — Csak hála jár ezért. Igaz, nekem otthon nincs senkim, a szomszédok gon­dozzák az állatokat, a házat, míg itt vagyok. Mégis nyu­godtan üdülök. Csak az a kár, hogy ilyen rövid időre jöhettünk — mondja Takács Józsefné. A csoport legfiatalabb tag­ja, a 18 éves Kurdi István Barcsról jött. Ügy is hívják szeretettel az idősebbek, hogy öcsi. »öcsi, tedd be az ajtót, te vagy itt a bizalmi-"' — szokták ugratni. — Olyan kedvesek, és nem is érezzük a korkülönbséget. — Te hogyan kerültél be az üdülöcsoportba? — önsegély ezőcsoport-tag vagyok én is. Egyik nap jött az agronómus, hogy nem akarok-e elmenni. Mondtam, dehogynem. A felszolgáló fiúkkal a Bányászba járok táncolni, vannak csinos lá­nyok is, csak a motorom hiányzik... Mindenki jól érzi magát, viccelődnek, vagy éppen a termésről beszélgetnek.- MEGÖREGEDTÜNK, de még ilyen üdülőben nem voltunk. Nem is mertünk volna bemenni ilypn fényes helyre. Jönnénk jövőre is, csak hát hadd jusson cl más is ... — fejezi be Keczeli bácsi. — Nagyon szeretem a tsz- tag üdülőket. Megtartják a házirendet, sőt néha a pihe­nésre kell rákényszeríteni őket. Rendszeretök. Kiasz t lorian, a tsaranya ozauo igazgatója a programról tá­jékoztat bennünket. — Feltalálják magukat, mi is visszük kirándulni őket Siklósra, Pécsre, de gyalog is elmennek a közeli érde­kesebb helyekre. Tévét néz­nek, könyveket olvasnak, de azt is tudják, hogy "hű, mi­lyen jó bort mérnek itt az egyik háznál■*. Otthonosak, családiasak. Most, az idei tavaszon ez az utolsó cso­port Somogybái. Ebben az évben 350 önsegélyező-tag üdült itt, a jövő évben még többen jönnek. Ezután nyá­ron is fogadunk tsz-tag üdü­lőket. Bán Zsuzsa

Next

/
Oldalképek
Tartalom