Somogyi Néplap, 1968. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-22 / 118. szám

Szerda, 1968. május 22. 3 SOMOGYI NÉPLAP VÁSÁRVÁROS — 1968 VILÁG KIRAKAT Pillantás a vásár főterére. Ismét él a vásárváros. A főbejárattal szemben, a zászlófalon harminchat ország lobogója köszönti a látogatót. A főtér az idén is új arccal várja a vendégeket: neon ra­gyog a napsütésben a BNV emblémájával. Valahogyan szebb, ünnepibb az idei vásár, mint a tavalyi. És zsúfoltabb is. A kiállítók minden talpalat­nyi földet elfoglaltak, hogy bemutathassák termékeiket. A vásár növekvő szerepét bizo­nyítja az is, hogy az idén — különösen az egyes nemzetek kiállítói — teljességre töreked­tek: a pavilonokban az egész ipar keresztmetszetét igyekez­tek bemutatni. Ennek köszön­hető az is, hogy a vásárváros 260 000 négyzetméternyi terü­letéből százhétezer négyzet- métert foglalnak el a pavilo­nok és a szabadtéri bemuta­tók. A szakemberek szerint ez már a telítettséget jelenti. A zsúfoltság veszélye nélkül már nem lehet tovább növelni a kiállítás területét. A számok másról is valla­nak: ebben az évben tulaj­donképpen világtalálkozóvá lépett elő a Budapesti Nem­zetközi Vásár: földünk vala­mennyi kontinense képvisel­teti magát. Első ízben jött el hozzánk iparának termékeivel Ausztrália, Algéria és Argen­tína. És meg kell mondani azt is, hogy a kiállítási anyaguk — gazdag. Érdemes itt megjegyezni a fejlődés számait is: tíz évvel ezelőtt mindössze hetvenhá- rom külföldi kiállító vett részt az akkori BNV-n. Ebben az évben a részvevők száma meg­haladja az ezernégyszázat. A szocialista országok közül a legnagyobb területen a Szov­jetunió mutatja be termékeit. Ezután következik Lengyelor­szág, az NDK és Csehszlová­kia. A többi országok sorrend­jét Anglia nyitja meg, majd Ausztria, az Egyesült Álla­mok, Franciaország, az NSZK és Olaszország következik. Az évről évre növekvő ér­deklődés a magyar külkeres­kedelem fejlődését is mutat­ja: jelenleg a világ több mint száz országával tartunk fenn rendszeres üzleti kapcsolatot. A vásár jelentőségét ez már önmagában is mutatja. A BNV megnyitása óta eltelt rövid idő alatt napvilágot látott nyilat­kozatok azonban mindig arra hívják föl a figyelmet, hogy az új gazdaságirányítási rend­szerben jelentősen megnőtt a vásár szerepe, hiszen számos termelővállalat kapott önálló külkereskedelmi jogot: jelen­leg 86 magyar vállalat foglal­kozik külkereskedelmi tevé­kenységgel. Hazánk iparát ágazatok sze­rint csoportosították a kiállí­táson, függetlenül attól, valamely minisztérium fel­ügyelete alá tartozó vállalat vagy szövetkezet-e. A legna­gyobb területet a kohó- és gépipar tizenöt szakkiállítása foglalja el, majd sorrendben a könnyűipar, a nehézipar, a vegyipar, az építőipar és az élelmiszeripar következik. Ter­mészetesen a hazai pavilonok­ban kiállított több tízezer ter­mék közül az idén is a legtöbb újdonság. Sok újdonságot talál a vá­sárlátogató a pavilonokon kí­vül is. A virágágyak építése, a pázsitosítás több mint egy­millió forintba került Az új hangoszlopok premierje jól si­került, s erre sem kevés pénzt költöttek. A bemutatott ter­mékbőség jellemzésére még egy érdekes számadat: tíz év­vel ezelőtt a kiállított gépek energiaellátására a tizenegy nap alatt elég volt 65 000 kilo­wattóra energia, az idén a (MTI-fotó Kovács Sándor felv.) BNV megközelítően egymillió kilowattórát fogyaszt. Ez az energiamennyiség — az össze­hasonlítás kedvéért — tízezer nagyon jól gépesített háztar­tás egyhónapi szükséglete. A vásár így együtt színes, érdekes. Részleteiben is az. Az újságíró azonban nem vál­lalkozhat arra, hogy pavilon­ról pavilonra bemutassa a vá­sár slágereit, hiszen tulajdon­képpen maga a vásár is — slá­ger. Mindenképpen érdemes azonban — a teljesség igénye nélkül — beszélni azokról a kiállított termékekről, ame­lyek a megnyitást követő na­pokban már a látogatók ked­vencei lettek. Nem csupán ter­mékekről van szó, hanem pa­vilonokról is. Erről szólunk V ­majd holnapi riportunkban. Kercza Imre V. TSZ-TAG VAGY ALKALMAZOTT? A baiatonleliei Balaton- gyöngye Termelőszövetkezet­ben jegyeztem föl ezeket az adatokat: az év első negye­dében a 211 nyilvántartott tsz-tag közül 129 kapott, il­letve kért munkalehetőséget, ugyanakkor 162 alkalmazot­tat foglalkoztattak. A gazda­ság segéd- és melléküzem- ágaiban szinte kizárólag al­kalmazottak, vagyis nem tsz- tagok dolgoztak. Mindez en­nek a tsz-nek a sajátos hely­zetéből adódik, abból ugyan­is, hogy bevételeik növelése végett egy sor, a mezőgazda­sághoz csak részben kapcso­lódó üzemágat indítottak, s ezek fenntartásához nincs elég tsz-tag. Am ez az arány mégis meghökkentő. Annál is inkább, mivel másutt ép­pen az tapasztalható, hogy a sok előnyös elbírálást, ked­vezményt nyújtó legutóbbi rendelkezések hatására egy­re több alkalmazott kéri föl­vételét tagnak a termelőszö­vetkezetekbe. Egyet, azt hiszem, világo­san kell látni: a termelőszö­vetkezet a szövetkezeti gaz­dák közösségéé, s a hitel­mentes közös vagyon kizáró­lag a tsz-tagok tulajdonában van. Az a törekvés lenne te­hát ésszerű, ha az alkalma­zottak azon túl, hogy segíte­nek a gazdaság .termelési problémáinak megoldásában, belépésükkel igyekeznének a tsz-tagokéval azonos jogokat is megszerezni. Érdemes megemlíteni a nagyberki Egyesült Kaposvölgye Tsz példáját, ahol az alkalmazot­tak nem kaplak háztáji föl­det — ilyen föltétellel kötött velük szerződést a szövetke­zet. Márpedig a háztáji föld jelentős kiegészítő jövede­lemhez juttathatja művelő­jét. Vajon a baiatonleliei tsz- alkalmazottaknak miért nem éri meg belépni a tsz-be? H. F. MÁJUS 26-TÓL Menetrendváltozás az autóbusz-közlekedésben Gálosfa is kap autóbuszt — Átszállás nélkül Szentborbástól Nagyatádra — Nyolc csuklósbuszt kap a harmadik negyedévben Kaposvár vasárnap 7 órakor indul ezen­túl autóbusz az Iharos—Csur­gó—Csokonyavisonta útvona­lon, s vissza 16.30 órakor megy Visontáról. Ugyancsak vasárnap átszállás nélküli, közvetlen járat megy Somogy- sárdról Igalba, s Tab is kap Igái felé új utazási lehetősé­get. Május 26-án megváltozik a menetrend az autóbuszokon is. A változással kapcsolatban a 13. sz. AKÖV vezetői el­mondták, hogy május 26-tói a kaposvári—hajmási járat Gá- losfára is bejár, a 3-as autó­busz érinti a községet. So- mogysziltöl a megyeszékhely­re közlekedő kocsik menet­rendjét pedig úgy egyeztették, hogy minden müszakkezdésre beérjenek az utasok. Az új menetrend szerint az első já­rat 4 30 órakor indul Somogy- gesztibe, az utolsó pedig 22.40- kor megy vissza Kaposvárról. Teljesül az eddeiek kérése is: ezentúl lesz buszuk Somogy- jádra a hajnali motorvonat­hoz. Kaposvárról reggel 8 óra­kor indítanak közvetlen buszt a Koppányvölgyébe. (Miklósig megy ez a kocsi.) Eddig nem közlekedtek buszok a bares— görgeteg—nagyatádi vonalon. Most a Szentborbás felől Barcsra érkező kocsi vonat­mentes időben Nagyatádig megy. Így a Nagykanizsa és Pécs felől 8.30 óra körül Barcsra érkezők azonnal to­vábbutazhatnak Csokonyavi- sontára, mert a busz 8.4Ö-kor indul. Az őrtilosiak é6 záká- nyiak kívánságát is figyelem­be vették a menetrendkészí­tők, s most vasárnap is lesz buszuk a gyékényesi állomás­ra. Csurgóról ugyancsak va­sárnap dél körül indul járat Nagykanizsára, s igy a kór­házlátogatók könnyebben el­juthatnak betegeikhez. Ugyan­csak indul kocsi vasárnap is Sávoly—Somogysámson—So- mogyzsitfa környékéről Mar­cali felé. Az új menetrendet úgy állí­tották össze, hogy könnyebb legyen megközelíteni a somo­gyi gyógyfürdőket. Minden SZABAD SZÉLBEN A szentgáloskéri IX. Párt- kongresszus Termelőszövetke­zet évről évre küld fiatalokat szakmunkásképző' iskolákba. Mint azt Vonyó József tsz-el- nök és Tóth György párttitkár elmondta, tudatosan törekszik a szövetkezet vezetősége arra, hogy hozzáértő emberek dol­gozzanak a különböző termelé­si területeken, a fiatalok pedig szívesen vállalkoznak arra, hogy szakmát tanuljanak. 1964-ben vett igazán nagy len­dületet a szakmunkásképzés: a tsz vezetői ellátogattak a helyi általános iskolába, s elmond­ták, milyen szakterületre lehet s érdemes tanulónak jelentkez­ni a nyolcadik osztály elvégzé­se után. Eleinte az állatte­nyésztés, majd a traktorveze­tés iránt volt nagyobb az ér­deklődés, de aztán jelentkeztek a fiatalok, hogy megtanulják a zöldség- és gyümölcskertész, a magtáros, a gépész, a gép­lakatos, a villanyszerelő, a ko­vács szakmát. Ez idő szerint hat gyümölcs- és zöldségker­tész, két magtáros és öt mező- gazdasági gépszerelő szakmun­kása van a szövetkezetnek, ezenkívül hárman a tsz javas­latára végezték el az általános gépészképző szakiskolát. S most kötött ismét szerződést a szövetkezet négy lánnyal, ők a zöldség-gyümöloskertósz szakmát tanulják majd... Ketten dolgoznak a kerté­szetben a Kaponya családból, a két lány: Zsuzsa és Erzsi. Mindketten szakmunkások, s ezért a szokásos munkadijnál tíz százalékkal többet kapnak. A szövetkezet vezetői elisme­réssel szólnak a két lány mun­kájáról, igyekezetéről, szak­mai hozzáértéséről, ök maguk azt mondják, nem kellett kü­lönösebb biztatás ahhoz, hogy ezt a szakmát válasszák. — Szeretem a friss levegőt, a munkatársaimat, s jól érzem itt magam — mondja Zsuzsa. (Alig több mint egy év a kor­különbség köz­te és nővére, Erzsi között.) — Általában megkeressük naponta az egy munkaegységet, s ha ezt átszá­molom forint­ra, olyan 1500 forint körül le­het keresni ha­vonta ... Paprikát ül­tetnek, s a gép mögött ülő lá­nyok, asszo­nyok haját ösz- szeborzólja a szél. A mozdu­latok ütemesek, kimértek. A palánták zöld sora messzire kígyózik a gép után. Zsuzsával arról beszélgetünk, hányán maradtak itthon akkor, amikor ő a nyolcadik osztályt elvégezte. , — Körülbelül öten vagyunk. Nem egy helyen dolgozunk, de itthon maradtunk. Mehettem volna én is máshova, de én ezt szeretem... Erzsi egyelőre betegállo­mányban van. Még egy-két he­ti pihenésre van szükség ah­hoz, hogy ismét munkába áll­hasson. ö öreglakon tette le zöldségtermesztésből a szak­munkásvizsgát. — Nem véletlen, hogy Zsu­zsával együtt a kertészkedést választottuk. Még általános is­kolába jártam, amikor néha el­mentem édesanyámnak segí­teni a kertészetbe. Olyan mun­ka ez, amit nem lehet nem sze­retni. Igaz, néha vannak elszá­molási problémák, és olykor Balatonfenyves és ■ Fonyód között sűrítik a járatokat. Ba- la ton világosról közvetlen busz indul Hévízre. Balatonföldvár —Balatonszabadi között növe­lik az éjszakai járatok szá­mát, az utolsó kocsi most éj­félkor indul Balatonszabadi felé. Fonyódról eddig 23 óra­kor indult az utolsó busz Bela- telepre, most éjfélkor megy el ez a kocsi. Több busz közle­kedik a megyeszékhely né­hány útvonalán is. A 8-as vo­nalon a Patyolat körny jki gyárak külön, úgynevezett műszakos buszokat kapnak. Két járatpárral több kocsi köz­lekedik a 10-es vonalán. Ka- posfüredre eggyel, az AKÖV- telepre pedig öttel több kocsi közlekedik. Négy kocsipárral több közlekedik vasárnap Ka- posfüred és Szentjakab között. Változás lesz a 2-es menet­rendjében. Ezentúl 8.21-től minden óra 21 perckor indul kocsi a Rokkanttelepről a bel­városba. Az AKÖV vezetői elmond­ták, hogy az idén tovább ja­vul a város közlekedése, mert a harmadik negyedévben nyolc csűrük buszt kap Kaposvár. Érdekli a lakosságot az is, hogy a vasúti megállókat át­helyezik a Budai Nagy Antal, illetve a Zalka Máté utcc jére. A 10-es és a 11-es busz pedig a gomba elől indul. Az állomás közelében nagyméretű felvilágosító táblát helyeznek el. Ezen a helyi járatok uta­zási lehetőségeiről tájékoztat­ják a városunkba érkezőket Egyébként mind az autóbusz­menetrend, mind pedig a he­lyi járatok menetrendje né­hány nap múlva forgalomba kerül. fFonai) Zsuzsa, a fiatalabb kertész, nem is könnyű a mi munkánk, mégis itt érzem magam legjob­ban. Négy éve dolgozom a szö­vetkezetben, mindketten belé­pési nyilatkozatot irtunk alá. A munkánk után tízszázalé­kos díjpótlékot kapunk ... Én szeretem ezt a munkát, és ezért végzem szívesen. Zsuzsa ezt mondta, amikor elbúcsúzunk tőle a kertészet­ben: — Én őszintén ajánlom min­denkinek, különösen a fiata­loknak ezt a szakmát és a szakmunkás-bizonyítvány meg­szerzését. Meglátják, megéri. A szél egyre erősödik, a pa­lántaültetők napbarnította ar­cán meglátszik az idei verő­fényes tavasz nyoma Zsuzsa, a kertész mosolyogva néz szembe a széllel. Nemsokára Erzsi is velük töltheti majd a napját, ismét együtt dolgozhat­nak ... Hernes* Ferenc Egymillió forint többletnyereség A Fonyódi Tőzegkitermelő Vállalat munkájának idei mérlege igen jó. Időarányos tervét 130 százalékra teljesí­tette, a tervezett 1800 helyett 2600 vagon trágyát adott a me­zőgazdaságnak. A jó munka eredményeként kedvezően ala­kult a gazdaságossági mutató is: egymillió-ötszáz forint többletnyereségre tettek szert. A kedvező eredmény eléré­sében nagy része van annak, hogy a vállalat vezetői bátran kezdeményeznek: nem restek új területeket feltárni, kiak­názni. Hosszú évekig a Bala­ton környéki berkekben dol­goztak. Ma már Nagyatádon, Somogytarnócán is tevékeny­kednek, sőt a magyar tenger­től távol eső újabb tőzegme­zőket is feltárnak: Toponár, Barcs, Bolhó környékén igye­keznek megvetni lábukat. A fejlesztéshez hitelt is vesznelj föl, ezt a nyereségből fogjáK majd visszafizetni. A második negyedévben a fő erőt a tőzegkitermelésre, valamint a szolgáltatásokra (szennyvíztisztítás stb.) össz­pontosítják. Különösen nagy feladatot ró a vállalatra a Ba­laton környéki szolgáltató te­vékenység.

Next

/
Oldalképek
Tartalom