Somogyi Néplap, 1968. április (25. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-18 / 90. szám

Csütörtök, 19ö8. április 18. 3 SOMOGYI SíftSY A Hazafias Népfront Országos Tanácsának beszámolója (Folytatás a 2. oldalról) van, mert milyen kérdésekről van szó? Mindenekelőtt arról, hogy mi a szocialista demokrácia lényege, s miben különbözik a polgári demokráciától. A cé­lok különbség? világos, de nyilvánvaló, hogy a módsze­rek sem hanyagolhatok eL A szocialista demokrácia egyik alapvonása, hogy a tár­sadalmi tevékenységben és az állami életben nemcsak a cselekvés formáit szabja meg, hanem céljait és tartalmát is meghatározza. Nemcsak a »játékszabályokat« írja elő, amelyek szerint egyének, cso­portok és osztályok cseleked­hetnek. hanem kizárja a »me­zőnyből« az elnyomó és ki­zsákmányoló osztályokat, a társadalmi tulajdon és a nép- hatalom alapján megnyitja a lehetőségét annak, hogy a két nagy termelő osztály egymás­sal és a többi dolgozó réteg­gel szövetségben demokrati­kus formák között szervezze és alakítsa a szocialista társa­dalmat A szocialista demokrácia másik alapvonása, hogy meg­határozott társadalmi és gaz­dasági feltételekhez kötött A szocialista demokrácia múlha­tatlan feltételei: a munkásha­talom, a munkásosztály szer­vezett ereje és vezető szere­pének érvényesülése, és szö­vetsége a parasztsággal és a többi dolgozó rétegekkel. A mi demokráciánk tehát szer­vezett demokrácia, amelyben alapvető szerepe van a szo­cialista munkáspártnak, fon­tos hivatása a társadalmi szervezeteknek és megkülön­böztetett feladatai a nemzeti összefogás legszélesebb kereté­nek, a népfrontmozga! ómnak. Különösen figyelmesen kell keresnünk a gyakorlati cse­lekvés minden olyan útját- módját, ami a népfrontmoz­galom feladata lehet szocia­lista demokráciánk teljes ki­bontakoztatásában. A lehető­ségek elvileg korlátlanok. Többek között ilyenekre gon­dolhatunk: az állampolgári egyenlőség és az emberi egyenrangúság érvényre jut­tatása minden vonatkozás­ban; a törvények tiszteletére és az állampolgári fegyelem­re való társadalmi nevelés; a társadalmi akitivitás fokozása; demokratikus közélet morál­jának és illemszabályainak a betartása, a bürokratikus je­lenségek elleni társadalmi fellépés, a dolgozók bevonása a gazdaságirányításba, a tár­sadalmi ellenőrzés hatéko­nyabb gyakorlata stb. E vázlatos példázás is mu­tatja, hogy milyen jellegű és milyen súlyú kérdésekről van szó. Ezért az országos tanács és az elnökség arra kér fel­hatalmazást a kongresszustól, hogy a kongresszus után is folytassuk a bizottsági meg­vitatást, és kellő értékelés után alakítsuk ki állásfogla­lásunkat az e téren kitűzen­dő népfrontfeladatok tekinte­tében. Tisztelt kongresszus! Ha valaha összekapcsoló­dott belső társadalmi fejlődé­sünk és nemzeti előrehaladá­sunk ügye a nemzetközi vi­szonyokkal, úgy most ez kü­lönösképpen így van. Ez in­dokolja. hogy a Hazafias Népfront sokoldalúan és mind nagyobb mértékben foglalko­zik nemzetközi kérdésekkel. Az egymást követő impe­rialista agressziók szükségessé tették, hogy kifejezést adjunk a tiltakozásnak az agresszió ellen és a szolidaritásnak a megtámadott és függetlensé­gükért harcoló népek mellett. A legnagyobb méreteket a Vietnam elleni agresszióval szembeni tiltakozás és a hős vietnami nén megsegítéséért folytatott akcióink öltötték. Emellett azonban más kérdé­sekben is nagyarányú és ha­tásos volt békemozglami« te­vékenységünk és többféle szo­lidaritási akciónk. Kiemelkedő jelentőségű a Szovjetunióhoz fűződő kap­csolatunk, Ez külpolitikánk és nemzetközi helyzetünk alapkérdése és ellenségeink állandó támadásának célpont­ja. Megelégedéssel állapíthat­juk meg, hogy a Magyar- Szovjet Baráti Társasággal létrehozott szorosabb szerve­zeti kapcsolat eredményesnek bizonyult A magyar—szovjet baráti kapcsolatok ápolása szélesebb körre terjed ki és az együttműködésnek új meg új lehetőségei tárulnak fel Nemzetközi kapcsolataink a többi baráti szocialista or­szággal is intenzívek. A köl­csönös látogatások, tájékozta­tások és eszmecserék mind kevésbé formálisak, és köl­csönösen mind több tapasz­talatszerzést és ösztönzést nyújtanak. Az utóbbi években gyümöl­csöző kapcsolatok létesültek kapitalista országok népfront­vagy hasonló jellegű mozgal­maival, pártjaival is. Nemzetközi tevékenységünk elválaszthatatlan a szocialista nemzeti egység politikájától. A Hazafias Népfront kapcso­lata más országok hasonló haladó mozgalmaival, más né­pekhez fűződő szolidaritási kapcsolataink, az ENSZ-társa- ság tevékenysége, a kétoldalú baráti kapcsolatok ápolása — elsősorban a szocialista or­szágokkal — mind olyan szá­lak, amelyek erősítésével a béke és a haladás ügyét moz­dítjuk elő, s egyben nemzeti ügyünket is szolgáljuk. « II. A Hazafias Népfront mozgalmi tevékenysége A Hazafias Népfront min­dennapi mozgalmi tevékenysé­ge szilárd politikai alapokra támaszkodva — tisztázott szo­cialista és nemzeti céljaink szolgálatában — fejlődött Erő­södtek a népfront szervei, ki­alakultak főbb munkaterüle­teink és szélesedett mozgal­munk hatósugara. Országos testületeink rend­szeresen működnek. Az orszá­gos tanács és az elnökség több ízben vitatott meg olyan nagy jelentőségű politikai doku­mentumokat, amelyeket az MSZMP Központi Bizottsága bocsátott vitára és amelyekkel kapcsolatban a Hazafias Nép­front véleményét kérte. Ilye­nek voltak — időrendi felso­rolásban —: A KISZ kong­resszusi irányelvei, a Központi Bizottság ideológiai irányelvei, a gazdasági reform kérdései és az MSZMP IX. kongresszusá­nak irányelvei. Ezenkívül min­den esetben megvitatták or­szágos testületeink a Népköz- társaság Elnöki Tanácsa és a forradalmi munkás-paraszt kormány összetételére vonat­kozó személyi javaslatokat. A területi népfrontbizottsá­gok is aktívak voltak, rend- leeresen foglalkoztak a soron lévő országos és helyi kérdé­sekkel. A maguk körében is hasznos politikai munkát vé­geztek, és sok esetben kezde­ményeztek kereteiken túlmenő, többé-kevésbé sikeres akció­kat. A népfrontmozgalom min­dennapi munkájában — az örvendetes fejlődés ellenére — bizonyos torzulásokkal is szembe kell nézni. Egyik ilyen a tömegszervezeti munkamód­szerek eluralkodása egy-egy területen. Sok népfrontbdzott- ság és népfronttitkár akkor elégedett, ha a népfront olyan operativ hatáskörökre tesz szert, amik folyamatos rutin­munkával járnak. Az ilyen te­vékenység ütközik a népfront mozgalmi jellegével és párhu­zamosságokat szül. Másik ilyen torzulás, hogy sok helyen a társadalmi erők szűk körét vonják be a munkába, örven­detes tényként állapíthatjuk meg, hogy a mostani népfront­választásokon növekedett a népfront társadalmi erőinek gárdája. A népfront munkaterületei most már hagyományosan ki­alakultak, bár a fejlődés so­rán változnak i*. Erdei Ferenc ezután a Haza­fias Népfront alkotmányjogi funkcióiról, község- és város­politikai, gazdaságpolitikai és t művelődéspolitikai tevékeny- ( »égéről beszélt III. A népfrontmozgalom történeti fejlődése és továbbfejlesztése Három évtized egy faluban A népfront jellege, helye és szerepe kialakult Mégis van­nak nem egészen tisztázott kérdések, amelyekben — külö­nösen a továbbfejlesztés szem­pontjából — állást kell foglal­nunk. Hazánkban a népfrontmoz­galom szervezetten 1941-ben kezdett kibontakozni. A főbb események és megnyilvánulási formák a következők voltak: a Népszava karácsonyi száma 1941- ben, a Magyar Történelmi Emlékbizottság megalakulása 1942- ben, a Magyar Front meg­alakulása 1944-ben, majd ugyanakkor a Nemzeti Felsza­badító Bizottság létrehozása. Mindezeket a fasizmus elleni harcban a kommunisták kez­deményezték és szervezték, de részt vettek benne a baloldali szociáldemokraták, a Kisgaz­dapárt haladó tagjai és a Pa­rasztpárt képviselői is. Ezek az első népfront-tömörülések részben pártszövetségként, részben a haladó erők moz­galmi szövetkezése formájában jöttek létre. A felszabadult területeken 1944 decemberében alakult meg a Magyar Nemzeti Füg­getlenségi Front, mint a Ma­gyar Kommunista Párt, a Szo­ciáldemokrata Párt, a Kisgaz­dapárt és a Nemzeti Paraszt­párt népfrontjellegű koalíciós pártszövetsége — a szakszerve­zetek csatlakozásával —, amelyből Budapest felszabadu­lása után fejlődött ld felszaba­dult országunk népírontmoz- galma. A két munkáspárt egyesülé­sével és a szocialista átszerve­zés programjának napirendre kerülésével azonban az az ál­láspont jutott érvényre, amely túlhaladottnak ítélte ezt a pártkoalíciót, és 1949-ben meg­alakult a Magyar Függetlensé­gi Népfront. Ez a népfrontjel­legű politikai szövetség már lényegében elvesztette a párt­koalíció jellegét, és a munkás­paraszt szövetség lett politikai bázisa abban a formában, hogy az egyesült munkáspárt veze­tésével szövetkeztek benne a szocialista átszervezéssel egyet­értő politikai erők. Ez a nép­fronttömörülés azonban a sze­mélyi kultusz viszonyai között teljesen formálissá vált. 1953-ban a politikai hibák és a törvénysértések feltárása nyomán állott elő ismét olyan helyzet, amikor a népfront­mozgalom újjászerveződhetett. 1954-ben alakult meg a Ha­zafias Népfront, s ez év októ­berében tartotta első kong­resszusát Ez szintén nem pártkoalíció volt, hanem a különféle társadalmi szerveze­tek és egyes személyek tömö­rülése a Magyar Dolgozók Pártja köré a szocialista épí­tés programja alapján. Az akkori hatalmi harcok ered­ményeként azonban a nép- frontmozgalom nem tudott konszolidálódni, s olyan irány­zat is érvényre jutott benne, hogy váljék a pártonkívüliek szervezetévé, lényegében a párt ellenzékévé 1957-ben — az ellenforrada­lom leverése után — terem­tett tiszta helyzetet a Magyar Szocialista Munkáspárt hatá­rozott állásfoglalása: a nép­front nem a pártonkívüliek szervezete, nem is tömeg» zer- vezet, hanem széles demokra­tikus társadalmi, politikai tö­megmozgalom, amely mint a népi-nemzeti egység kifejező­je, összekapcsolja a tömeg­szervezeteket, társadalmi és kulturális szervezeteket; de legyen szélesebb e szerveknél, hogy hatása terjedjen ki a szervezetlen hazafias töme­gekre is. Ebben az állásfogla­lásban a párt népfrontpoliti­kája, szövetségi politikája jutott kifejezésre, s/ egyben a népfront létjogosultságának elismerése a szocializmus fel­építésének időszakában. Ez a politika vetette meg az alap- mm rénfrontmozgalmunk- toaak. Ilyen jellegében vált szocialista társadalmunk ál­landósult intézményévé A Hazafias Népfront nem tömegiszervezet, hanem politi­kai tömegmozgalom, amely­nek eszmei és politikai veze­tője a párt, s amely a szocia­lista társadalmat alkotó, lé­nyegében azonos érdekű osz­tályok és rétegek, párttagok és pártonkívüliek, a szocia­lizmus építésében részt vevő erők együttműködésének leg­tágabb mozgalmi kerete. A népfrontmozgalom programja a szocializmus teljes felépíté- sf’. a Párt népfrontpo­litikáján alapszik, ás célja minden hazafias alkotó erő bevonása a szocialista építés­be A népfrontmozgalom ál­landó szervezeti keretei a népfrontbizottságok, amelyek­ben képviselve vannak a párt és a társadalmi szervezetek, továbbá a pártonkívüli töme­gek, tehát keretükben szerve­zetileg is a nemzeti egység­front valósul meg. Tisztelt kongresszus! Alapvető kérdés, milyen jellegében fejlesszük tovább népfrontmozgalmunkat? El­nökségünk is, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Politikai Bizottsága is mélyrehatóan megvitatta ezt a kérdést és arra az egyértelmű következ­tetésre jutott, hogy nincs szükség változtatásra: 1957 óta kialakult jellegében és szerepében kell továbbfejlesz­teni népfrontmozgalmunkat. Mit jelent a továbbfejlesz­tés? Az eddigi tapasztalatok helyes megítélését, a fejlődő társadalmi viszonyainknak megfelelő új feladatok felis­merését és tevékenységünk módszereinek javítását, haté­konyabbá tételét. Mindenekelőtt tovább kell fejlesztenünk a népfront moz­galmi jellegét Ez azt is je­lenti, hogy tovább csökkent­sük munkánk tömegszervezeti vonásait és azt is, hogy nö­veljük mozgalmunk nyíltsá­gát, kiterjedését Népfron­tunknak nincsenek kollektív táv iái, de részesei a nép­népfrontban megtestesülő nemzeti összefogásnak a kü­lönféle társadalmi szerveze­tek és mozgalmak. Erősíte­nünk kell tehát részvételüket a népfront mozgalmi tevé­kenységében úgy is, hogy mi­nél több közös akciót szer­vezzünk. Gazdagítani kell és lehet mozgalmi módszereinket is, megőrizve a bevált hagyomá­nyos módszereket, újakat is kell kifejlesztenünk, s ebben bátorítani kell a helyi terüle­ti népfrontbizottságokat is. Népfrontmozgalrmmk to­vábbfejlesztése nem teszi szük­ségessé, hogy politikai progra­munk alapelvein és fő irányán változtassunk. Szükséges azon­ban, hogy társadalmi fejlődé­sünknek, a szocializmus teljes felépítése követelményeinek megfelelően bővítsük és gazda­gítsuk feladatainkat. A nép­frontmozgalom tevékenysége többirányú: a tisztánlátást se­gíti elő, Via megkülönböztetjük a következőket: — a választások során be­töltendő alkotmányos funk­ciók; — a párt és állami vezető­szervek által kezdeményezett akciók, nagyobb országos poli­tikai és gazdaságpolitikai fel­adatok megoldásában segítő közreműködés és minél több társadalmi erő mozgósítása; — ezek mellett a Hazafias Népfrontnak saját kezdemé­nyezései és akciói is vannak; — végül, különféle egyéb te­vékenységet is kell végeznie a népfrontnak, vagy azért, mert más nem végzi el, vagy azért, mert széles körű, soka­kat érintő dologról van szó. Bizonyos, hogy feladataink a iövőben is ilyen irányúak lesz­nek. s egyik területet sem ha­nyagolhatjuk el. Azonban min­den fajta működésünkben tö­rekedni kell arra. hogy haté­konyabban, állandóan növek­Nikla kis község Somogy­bán, de jelentős helységnév a magyar irodalomtörténet­ben, hiszen itt élt a magyar Horatius, Berzsenyi Dániel Az iskolától nem messze van a nagy költő emlékmúzeuma. E közelség lehet szimbó­lum is. Egymás mellett sor- jádzik itt a tudásban gyara­podó jövő, és a megbecsült múlt. Kővári Ferenc, az is­kola igazgató tanítója már csaknem három évtizede ta­nít ebben a községben. Ta­nítványai voltak a mai .35— 40 évesek is. Ismeri és szere­ti az egész község. Ö a Ha­zafias Népfront községi bi­zottságának elnöke is. Tagja annak a küldöttség­nek, amely Somogy megyét képviseli a népfrontkong­resszuson; elutazása előtt beszélgettem vele. — Amióta van népfront­mozgalom, részt veszek ben­ne. Az alatt a huszonkilenc év alatt, amit Niklán töltöt­tem, megismertem az itt élő embereket. Tudom becsülni őket, tudom, hogy mit ér­nek. — Nagy megtiszteltetés, hogy kongresszusi küldött­nek választottak, a kitünte­tésre meg igazán nem szá­mítottam. Pénteken értesül­tem róla, s mondhatom, ki­mondhatatlanul boldoggá tesz — mondja. — Ha felszólalna a kong­resszuson, miről számolna be? — Készültem, bár nem hi­szem, hogy felszólalhatok, de magamnak följegyeztem, hogy mit is mondanék — agy gépelt papírlapot mutat, rövid beszámoló ez, községe népfrontbizottságának tevé­kenységéről. — Helyi dolog, de nekünk nagyon fontos a Berzsenyi­hagyomány ápolása. A nép­frontmozgalom segítségével tudtuk méltóképpen fölele­veníteni a nagy költő emlé­két községünkben. A moz­galom erkölcsi és anyagi tá­mogatásával sikerült 1966- ban Zala megyében, Egyhá- zashetyén, majd 1967-ben Somogybán, Niklán is meg­rendezni a Berzsenyi-napo­kat. Ezzel a két járás, a két község is közel került egy­máshoz, ápoljuk a kapcsola­tot. R. G. Kitüntetések a Hazafias népfront IV. kongresszusa alkalmából A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Hazafias Népfront IV. kongresszusa alkalmából a népfrontmozgalomban ki­fejtett tevékenységük elisme­réséül százegy népfrontaktívát tüntetett ki. Somogy megyé­ből Kanyar József, a Haza­fias Népfront megyei bizott­ságának elnökségi tagja, a Hazafias Népfront kaposvári bizottságának elnöke és Kő­vári Ferenc igazgató-tanító, a Hazafias Népfront niklai köz­ségi bizottságának elnöke a Munka Érdemrend ezüst fo­kozatát kapta; a Munka Ér­demrend bronz fokozatával tüntették ki Tóth Sándor at- talai, Horváth István bedeg- kéri, valamint Gáspár József csokonyavisontai községi nép­frontbizottsági elnököt. A kitüntetéseket szerdán a Parlament kupolacsarnokában Losonczi Pál, a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának elnö­ke adta át Beszédében meleg szavakkal méltatta a kitün­tetettek érdemeit, és jó mun­kájukért a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt Központi Bi­zottsága, valamint a forradal­mi munkás-paraszt kormány köszönetét tolmácsolta az ün­nepeiteknek. Jelen voltak a kitüntetések átadásánál Biszku Béla, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára, Gáspár Sándor, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagjai; Dobi István, nemzetközi Lenin-békedíjas, az Elnöki Tanács nyugalma­zott elnöke, Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Taná­csának elnöke, dr. Harrer Fe­renc, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának alelnöke, Erdei Ferenc, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának titkárá­vá eredménnyel fejtsük ki te­vékenységünket. Különösen szükséges, hogy mind a helyi népfrontbizottságok, mind az országos testületek bátrabban és többet kezdeményezzenek, s az eddiginél több munkát vál­laljanak a társadalmi munka- megosztásban. Az országos tanács nevében kérem, hogy a kongresszus mélyrehatóan vitassa meg elő­terjesztéseinket, s ennek ered­ményeként — fogadja el az országos ta­nács előadott beszámolóját; — tegye magáévá a Hazafias Népfront helyzetéről és fel­adatairól szóló állásfoglalását, amit írásban megküldtünk kongresszusi küldötteinknek; — fogadja el a működési szabályzat szintén írásban elő­terjesztett módosított új szö­vegét. Végül a szocialista nemzeti egység politikája főbb kérdé­seire vonatkozóan kidolgozott és szintén írásban előterjesz­tett három vitaanyag tekinte­tében úgy foglaljon állást a kongresszus, hogy azokat, a vitában kialakult módosítások­kal, tanulmányi anyagként el­fogadja és megbízza a megvá­lasztandó országos tanácsot, il­letőleg elnökséget, hogy bo­csássa a népfrontbizottságok rendelkezésére a munkájukban való felhasználás végett. Tisztelt kongresszus! Tapasztalatokban gazdag és eredményekben is bővelkedő időszakról számolhattunk be a Hazafias Népfront IV. kong­resszusa előtt. Tevékenységünk szilárd politikai alapokra 'tá­maszkodik. A jövőben is lé­nyegében ugyanazt kell ten­nünk, amit a Hazafias Nép­front újjászervezése óta eltelt évtizedben tettünk, de mindig jobban és hatékonyabban. Szi­lárd meggyőződésünk, hogy mozgalmunk munkája értékes, sőt nélkülözhetetlen hozzájá­rulás nemzeti céljaink elérésé­hez, a szocializmus teljes fel­építéséhez hazánkban. Nagy tapssal fogadták a kül­döttek Erdei Ferenc beszédét, s ezzel véget ért a kongresszus szerdai tanácskozása. Ma reggel fél 9 órától foly­tatódik a kongresszus munká­ja. Megkezdődik a vita a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsának beszámolója, és ja­vaslatai felett, továbbá véle­ménycserére bocsátják az írá­sos vitaanyagokat is. A szo­cialista nemzeti egység egyes kérdéseinek megvitatására megválasztott kongresszusi bi­zottságok ugyancsak ma reggel látnak munkához. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom