Somogyi Néplap, 1968. április (25. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-18 / 90. szám
Csütörtök, 19ö8. április 18. 3 SOMOGYI SíftSY A Hazafias Népfront Országos Tanácsának beszámolója (Folytatás a 2. oldalról) van, mert milyen kérdésekről van szó? Mindenekelőtt arról, hogy mi a szocialista demokrácia lényege, s miben különbözik a polgári demokráciától. A célok különbség? világos, de nyilvánvaló, hogy a módszerek sem hanyagolhatok eL A szocialista demokrácia egyik alapvonása, hogy a társadalmi tevékenységben és az állami életben nemcsak a cselekvés formáit szabja meg, hanem céljait és tartalmát is meghatározza. Nemcsak a »játékszabályokat« írja elő, amelyek szerint egyének, csoportok és osztályok cselekedhetnek. hanem kizárja a »mezőnyből« az elnyomó és kizsákmányoló osztályokat, a társadalmi tulajdon és a nép- hatalom alapján megnyitja a lehetőségét annak, hogy a két nagy termelő osztály egymással és a többi dolgozó réteggel szövetségben demokratikus formák között szervezze és alakítsa a szocialista társadalmat A szocialista demokrácia másik alapvonása, hogy meghatározott társadalmi és gazdasági feltételekhez kötött A szocialista demokrácia múlhatatlan feltételei: a munkáshatalom, a munkásosztály szervezett ereje és vezető szerepének érvényesülése, és szövetsége a parasztsággal és a többi dolgozó rétegekkel. A mi demokráciánk tehát szervezett demokrácia, amelyben alapvető szerepe van a szocialista munkáspártnak, fontos hivatása a társadalmi szervezeteknek és megkülönböztetett feladatai a nemzeti összefogás legszélesebb keretének, a népfrontmozga! ómnak. Különösen figyelmesen kell keresnünk a gyakorlati cselekvés minden olyan útját- módját, ami a népfrontmozgalom feladata lehet szocialista demokráciánk teljes kibontakoztatásában. A lehetőségek elvileg korlátlanok. Többek között ilyenekre gondolhatunk: az állampolgári egyenlőség és az emberi egyenrangúság érvényre juttatása minden vonatkozásban; a törvények tiszteletére és az állampolgári fegyelemre való társadalmi nevelés; a társadalmi akitivitás fokozása; demokratikus közélet moráljának és illemszabályainak a betartása, a bürokratikus jelenségek elleni társadalmi fellépés, a dolgozók bevonása a gazdaságirányításba, a társadalmi ellenőrzés hatékonyabb gyakorlata stb. E vázlatos példázás is mutatja, hogy milyen jellegű és milyen súlyú kérdésekről van szó. Ezért az országos tanács és az elnökség arra kér felhatalmazást a kongresszustól, hogy a kongresszus után is folytassuk a bizottsági megvitatást, és kellő értékelés után alakítsuk ki állásfoglalásunkat az e téren kitűzendő népfrontfeladatok tekintetében. Tisztelt kongresszus! Ha valaha összekapcsolódott belső társadalmi fejlődésünk és nemzeti előrehaladásunk ügye a nemzetközi viszonyokkal, úgy most ez különösképpen így van. Ez indokolja. hogy a Hazafias Népfront sokoldalúan és mind nagyobb mértékben foglalkozik nemzetközi kérdésekkel. Az egymást követő imperialista agressziók szükségessé tették, hogy kifejezést adjunk a tiltakozásnak az agresszió ellen és a szolidaritásnak a megtámadott és függetlenségükért harcoló népek mellett. A legnagyobb méreteket a Vietnam elleni agresszióval szembeni tiltakozás és a hős vietnami nén megsegítéséért folytatott akcióink öltötték. Emellett azonban más kérdésekben is nagyarányú és hatásos volt békemozglami« tevékenységünk és többféle szolidaritási akciónk. Kiemelkedő jelentőségű a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatunk, Ez külpolitikánk és nemzetközi helyzetünk alapkérdése és ellenségeink állandó támadásának célpontja. Megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy a Magyar- Szovjet Baráti Társasággal létrehozott szorosabb szervezeti kapcsolat eredményesnek bizonyult A magyar—szovjet baráti kapcsolatok ápolása szélesebb körre terjed ki és az együttműködésnek új meg új lehetőségei tárulnak fel Nemzetközi kapcsolataink a többi baráti szocialista országgal is intenzívek. A kölcsönös látogatások, tájékoztatások és eszmecserék mind kevésbé formálisak, és kölcsönösen mind több tapasztalatszerzést és ösztönzést nyújtanak. Az utóbbi években gyümölcsöző kapcsolatok létesültek kapitalista országok népfrontvagy hasonló jellegű mozgalmaival, pártjaival is. Nemzetközi tevékenységünk elválaszthatatlan a szocialista nemzeti egység politikájától. A Hazafias Népfront kapcsolata más országok hasonló haladó mozgalmaival, más népekhez fűződő szolidaritási kapcsolataink, az ENSZ-társa- ság tevékenysége, a kétoldalú baráti kapcsolatok ápolása — elsősorban a szocialista országokkal — mind olyan szálak, amelyek erősítésével a béke és a haladás ügyét mozdítjuk elő, s egyben nemzeti ügyünket is szolgáljuk. « II. A Hazafias Népfront mozgalmi tevékenysége A Hazafias Népfront mindennapi mozgalmi tevékenysége szilárd politikai alapokra támaszkodva — tisztázott szocialista és nemzeti céljaink szolgálatában — fejlődött Erősödtek a népfront szervei, kialakultak főbb munkaterületeink és szélesedett mozgalmunk hatósugara. Országos testületeink rendszeresen működnek. Az országos tanács és az elnökség több ízben vitatott meg olyan nagy jelentőségű politikai dokumentumokat, amelyeket az MSZMP Központi Bizottsága bocsátott vitára és amelyekkel kapcsolatban a Hazafias Népfront véleményét kérte. Ilyenek voltak — időrendi felsorolásban —: A KISZ kongresszusi irányelvei, a Központi Bizottság ideológiai irányelvei, a gazdasági reform kérdései és az MSZMP IX. kongresszusának irányelvei. Ezenkívül minden esetben megvitatták országos testületeink a Népköz- társaság Elnöki Tanácsa és a forradalmi munkás-paraszt kormány összetételére vonatkozó személyi javaslatokat. A területi népfrontbizottságok is aktívak voltak, rend- leeresen foglalkoztak a soron lévő országos és helyi kérdésekkel. A maguk körében is hasznos politikai munkát végeztek, és sok esetben kezdeményeztek kereteiken túlmenő, többé-kevésbé sikeres akciókat. A népfrontmozgalom mindennapi munkájában — az örvendetes fejlődés ellenére — bizonyos torzulásokkal is szembe kell nézni. Egyik ilyen a tömegszervezeti munkamódszerek eluralkodása egy-egy területen. Sok népfrontbdzott- ság és népfronttitkár akkor elégedett, ha a népfront olyan operativ hatáskörökre tesz szert, amik folyamatos rutinmunkával járnak. Az ilyen tevékenység ütközik a népfront mozgalmi jellegével és párhuzamosságokat szül. Másik ilyen torzulás, hogy sok helyen a társadalmi erők szűk körét vonják be a munkába, örvendetes tényként állapíthatjuk meg, hogy a mostani népfrontválasztásokon növekedett a népfront társadalmi erőinek gárdája. A népfront munkaterületei most már hagyományosan kialakultak, bár a fejlődés során változnak i*. Erdei Ferenc ezután a Hazafias Népfront alkotmányjogi funkcióiról, község- és várospolitikai, gazdaságpolitikai és t művelődéspolitikai tevékeny- ( »égéről beszélt III. A népfrontmozgalom történeti fejlődése és továbbfejlesztése Három évtized egy faluban A népfront jellege, helye és szerepe kialakult Mégis vannak nem egészen tisztázott kérdések, amelyekben — különösen a továbbfejlesztés szempontjából — állást kell foglalnunk. Hazánkban a népfrontmozgalom szervezetten 1941-ben kezdett kibontakozni. A főbb események és megnyilvánulási formák a következők voltak: a Népszava karácsonyi száma 1941- ben, a Magyar Történelmi Emlékbizottság megalakulása 1942- ben, a Magyar Front megalakulása 1944-ben, majd ugyanakkor a Nemzeti Felszabadító Bizottság létrehozása. Mindezeket a fasizmus elleni harcban a kommunisták kezdeményezték és szervezték, de részt vettek benne a baloldali szociáldemokraták, a Kisgazdapárt haladó tagjai és a Parasztpárt képviselői is. Ezek az első népfront-tömörülések részben pártszövetségként, részben a haladó erők mozgalmi szövetkezése formájában jöttek létre. A felszabadult területeken 1944 decemberében alakult meg a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front, mint a Magyar Kommunista Párt, a Szociáldemokrata Párt, a Kisgazdapárt és a Nemzeti Parasztpárt népfrontjellegű koalíciós pártszövetsége — a szakszervezetek csatlakozásával —, amelyből Budapest felszabadulása után fejlődött ld felszabadult országunk népírontmoz- galma. A két munkáspárt egyesülésével és a szocialista átszervezés programjának napirendre kerülésével azonban az az álláspont jutott érvényre, amely túlhaladottnak ítélte ezt a pártkoalíciót, és 1949-ben megalakult a Magyar Függetlenségi Népfront. Ez a népfrontjellegű politikai szövetség már lényegében elvesztette a pártkoalíció jellegét, és a munkásparaszt szövetség lett politikai bázisa abban a formában, hogy az egyesült munkáspárt vezetésével szövetkeztek benne a szocialista átszervezéssel egyetértő politikai erők. Ez a népfronttömörülés azonban a személyi kultusz viszonyai között teljesen formálissá vált. 1953-ban a politikai hibák és a törvénysértések feltárása nyomán állott elő ismét olyan helyzet, amikor a népfrontmozgalom újjászerveződhetett. 1954-ben alakult meg a Hazafias Népfront, s ez év októberében tartotta első kongresszusát Ez szintén nem pártkoalíció volt, hanem a különféle társadalmi szervezetek és egyes személyek tömörülése a Magyar Dolgozók Pártja köré a szocialista építés programja alapján. Az akkori hatalmi harcok eredményeként azonban a nép- frontmozgalom nem tudott konszolidálódni, s olyan irányzat is érvényre jutott benne, hogy váljék a pártonkívüliek szervezetévé, lényegében a párt ellenzékévé 1957-ben — az ellenforradalom leverése után — teremtett tiszta helyzetet a Magyar Szocialista Munkáspárt határozott állásfoglalása: a népfront nem a pártonkívüliek szervezete, nem is tömeg» zer- vezet, hanem széles demokratikus társadalmi, politikai tömegmozgalom, amely mint a népi-nemzeti egység kifejezője, összekapcsolja a tömegszervezeteket, társadalmi és kulturális szervezeteket; de legyen szélesebb e szerveknél, hogy hatása terjedjen ki a szervezetlen hazafias tömegekre is. Ebben az állásfoglalásban a párt népfrontpolitikája, szövetségi politikája jutott kifejezésre, s/ egyben a népfront létjogosultságának elismerése a szocializmus felépítésének időszakában. Ez a politika vetette meg az alap- mm rénfrontmozgalmunk- toaak. Ilyen jellegében vált szocialista társadalmunk állandósult intézményévé A Hazafias Népfront nem tömegiszervezet, hanem politikai tömegmozgalom, amelynek eszmei és politikai vezetője a párt, s amely a szocialista társadalmat alkotó, lényegében azonos érdekű osztályok és rétegek, párttagok és pártonkívüliek, a szocializmus építésében részt vevő erők együttműködésének legtágabb mozgalmi kerete. A népfrontmozgalom programja a szocializmus teljes felépíté- sf’. a Párt népfrontpolitikáján alapszik, ás célja minden hazafias alkotó erő bevonása a szocialista építésbe A népfrontmozgalom állandó szervezeti keretei a népfrontbizottságok, amelyekben képviselve vannak a párt és a társadalmi szervezetek, továbbá a pártonkívüli tömegek, tehát keretükben szervezetileg is a nemzeti egységfront valósul meg. Tisztelt kongresszus! Alapvető kérdés, milyen jellegében fejlesszük tovább népfrontmozgalmunkat? Elnökségünk is, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága is mélyrehatóan megvitatta ezt a kérdést és arra az egyértelmű következtetésre jutott, hogy nincs szükség változtatásra: 1957 óta kialakult jellegében és szerepében kell továbbfejleszteni népfrontmozgalmunkat. Mit jelent a továbbfejlesztés? Az eddigi tapasztalatok helyes megítélését, a fejlődő társadalmi viszonyainknak megfelelő új feladatok felismerését és tevékenységünk módszereinek javítását, hatékonyabbá tételét. Mindenekelőtt tovább kell fejlesztenünk a népfront mozgalmi jellegét Ez azt is jelenti, hogy tovább csökkentsük munkánk tömegszervezeti vonásait és azt is, hogy növeljük mozgalmunk nyíltságát, kiterjedését Népfrontunknak nincsenek kollektív táv iái, de részesei a népnépfrontban megtestesülő nemzeti összefogásnak a különféle társadalmi szervezetek és mozgalmak. Erősítenünk kell tehát részvételüket a népfront mozgalmi tevékenységében úgy is, hogy minél több közös akciót szervezzünk. Gazdagítani kell és lehet mozgalmi módszereinket is, megőrizve a bevált hagyományos módszereket, újakat is kell kifejlesztenünk, s ebben bátorítani kell a helyi területi népfrontbizottságokat is. Népfrontmozgalrmmk továbbfejlesztése nem teszi szükségessé, hogy politikai programunk alapelvein és fő irányán változtassunk. Szükséges azonban, hogy társadalmi fejlődésünknek, a szocializmus teljes felépítése követelményeinek megfelelően bővítsük és gazdagítsuk feladatainkat. A népfrontmozgalom tevékenysége többirányú: a tisztánlátást segíti elő, Via megkülönböztetjük a következőket: — a választások során betöltendő alkotmányos funkciók; — a párt és állami vezetőszervek által kezdeményezett akciók, nagyobb országos politikai és gazdaságpolitikai feladatok megoldásában segítő közreműködés és minél több társadalmi erő mozgósítása; — ezek mellett a Hazafias Népfrontnak saját kezdeményezései és akciói is vannak; — végül, különféle egyéb tevékenységet is kell végeznie a népfrontnak, vagy azért, mert más nem végzi el, vagy azért, mert széles körű, sokakat érintő dologról van szó. Bizonyos, hogy feladataink a iövőben is ilyen irányúak lesznek. s egyik területet sem hanyagolhatjuk el. Azonban minden fajta működésünkben törekedni kell arra. hogy hatékonyabban, állandóan növekNikla kis község Somogybán, de jelentős helységnév a magyar irodalomtörténetben, hiszen itt élt a magyar Horatius, Berzsenyi Dániel Az iskolától nem messze van a nagy költő emlékmúzeuma. E közelség lehet szimbólum is. Egymás mellett sor- jádzik itt a tudásban gyarapodó jövő, és a megbecsült múlt. Kővári Ferenc, az iskola igazgató tanítója már csaknem három évtizede tanít ebben a községben. Tanítványai voltak a mai .35— 40 évesek is. Ismeri és szereti az egész község. Ö a Hazafias Népfront községi bizottságának elnöke is. Tagja annak a küldöttségnek, amely Somogy megyét képviseli a népfrontkongresszuson; elutazása előtt beszélgettem vele. — Amióta van népfrontmozgalom, részt veszek benne. Az alatt a huszonkilenc év alatt, amit Niklán töltöttem, megismertem az itt élő embereket. Tudom becsülni őket, tudom, hogy mit érnek. — Nagy megtiszteltetés, hogy kongresszusi küldöttnek választottak, a kitüntetésre meg igazán nem számítottam. Pénteken értesültem róla, s mondhatom, kimondhatatlanul boldoggá tesz — mondja. — Ha felszólalna a kongresszuson, miről számolna be? — Készültem, bár nem hiszem, hogy felszólalhatok, de magamnak följegyeztem, hogy mit is mondanék — agy gépelt papírlapot mutat, rövid beszámoló ez, községe népfrontbizottságának tevékenységéről. — Helyi dolog, de nekünk nagyon fontos a Berzsenyihagyomány ápolása. A népfrontmozgalom segítségével tudtuk méltóképpen föleleveníteni a nagy költő emlékét községünkben. A mozgalom erkölcsi és anyagi támogatásával sikerült 1966- ban Zala megyében, Egyhá- zashetyén, majd 1967-ben Somogybán, Niklán is megrendezni a Berzsenyi-napokat. Ezzel a két járás, a két község is közel került egymáshoz, ápoljuk a kapcsolatot. R. G. Kitüntetések a Hazafias népfront IV. kongresszusa alkalmából A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Hazafias Népfront IV. kongresszusa alkalmából a népfrontmozgalomban kifejtett tevékenységük elismeréséül százegy népfrontaktívát tüntetett ki. Somogy megyéből Kanyar József, a Hazafias Népfront megyei bizottságának elnökségi tagja, a Hazafias Népfront kaposvári bizottságának elnöke és Kővári Ferenc igazgató-tanító, a Hazafias Népfront niklai községi bizottságának elnöke a Munka Érdemrend ezüst fokozatát kapta; a Munka Érdemrend bronz fokozatával tüntették ki Tóth Sándor at- talai, Horváth István bedeg- kéri, valamint Gáspár József csokonyavisontai községi népfrontbizottsági elnököt. A kitüntetéseket szerdán a Parlament kupolacsarnokában Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke adta át Beszédében meleg szavakkal méltatta a kitüntetettek érdemeit, és jó munkájukért a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, valamint a forradalmi munkás-paraszt kormány köszönetét tolmácsolta az ünnepeiteknek. Jelen voltak a kitüntetések átadásánál Biszku Béla, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Gáspár Sándor, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai; Dobi István, nemzetközi Lenin-békedíjas, az Elnöki Tanács nyugalmazott elnöke, Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke, dr. Harrer Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának alelnöke, Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkárává eredménnyel fejtsük ki tevékenységünket. Különösen szükséges, hogy mind a helyi népfrontbizottságok, mind az országos testületek bátrabban és többet kezdeményezzenek, s az eddiginél több munkát vállaljanak a társadalmi munka- megosztásban. Az országos tanács nevében kérem, hogy a kongresszus mélyrehatóan vitassa meg előterjesztéseinket, s ennek eredményeként — fogadja el az országos tanács előadott beszámolóját; — tegye magáévá a Hazafias Népfront helyzetéről és feladatairól szóló állásfoglalását, amit írásban megküldtünk kongresszusi küldötteinknek; — fogadja el a működési szabályzat szintén írásban előterjesztett módosított új szövegét. Végül a szocialista nemzeti egység politikája főbb kérdéseire vonatkozóan kidolgozott és szintén írásban előterjesztett három vitaanyag tekintetében úgy foglaljon állást a kongresszus, hogy azokat, a vitában kialakult módosításokkal, tanulmányi anyagként elfogadja és megbízza a megválasztandó országos tanácsot, illetőleg elnökséget, hogy bocsássa a népfrontbizottságok rendelkezésére a munkájukban való felhasználás végett. Tisztelt kongresszus! Tapasztalatokban gazdag és eredményekben is bővelkedő időszakról számolhattunk be a Hazafias Népfront IV. kongresszusa előtt. Tevékenységünk szilárd politikai alapokra 'támaszkodik. A jövőben is lényegében ugyanazt kell tennünk, amit a Hazafias Népfront újjászervezése óta eltelt évtizedben tettünk, de mindig jobban és hatékonyabban. Szilárd meggyőződésünk, hogy mozgalmunk munkája értékes, sőt nélkülözhetetlen hozzájárulás nemzeti céljaink eléréséhez, a szocializmus teljes felépítéséhez hazánkban. Nagy tapssal fogadták a küldöttek Erdei Ferenc beszédét, s ezzel véget ért a kongresszus szerdai tanácskozása. Ma reggel fél 9 órától folytatódik a kongresszus munkája. Megkezdődik a vita a Hazafias Népfront Országos Tanácsának beszámolója, és javaslatai felett, továbbá véleménycserére bocsátják az írásos vitaanyagokat is. A szocialista nemzeti egység egyes kérdéseinek megvitatására megválasztott kongresszusi bizottságok ugyancsak ma reggel látnak munkához. (MTI)