Somogyi Néplap, 1968. április (25. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-13 / 87. szám

Szombat, 1968. április IS. 3 SOMOGYINÉPIAP /*■ Uj piacokat hódított a ssikvísipa Kém a hírverés, hanem a minősége tette ismertté csak­nem az egész országban a fo- nyódi ásványvizet. Kevesen gondolnák, hogy a kék címkés palackok az eddigi dunántúli piacon kívül Szegeden, Kecs­keméten, Miskolcon, .Egerben és Gyöngyösön is barátokat szereztek maguknak. A fővá­ros Európa-hírű szállodáiban és vendéglőiben ma már szán­tén ismerik. Mi sem bizonyít­ja ezt jobban, mint az, hogy az idei év első három hónap­jában háromezer-háromsaáz- kilencvennégy hektolitert adott el belőle a Somogy me­gyei Ásványvíz és Szákvízipari Vállalat, összehasonlításul: a múlt év első negyedében két- ezernkétszázhuszonhat hektó ásványvizet vásárolt a keres­kedelem. A pécsiek isszák a fonyódi víz egy harmadát Nemcsak országosan terjed az ásványvíz, hiszen Kapos­váron március végéig hetven­négy hektoliterrel többet ad­tak el belőle, mint tavaly ugyanebben az időben, pedig január elsejétől megváltozott az ára. Horváth Zoltán igaz­gató összehasonlító tábláza­ton mutatja, hogy az ország­ban forgalomba hozott ás­ványvizek közül a fonyódiét állapították meg a legmaga­sabb induló áron éppen a jó minősége miatt A vállalat a másfél litereset két forint öt­venöt fillérért, a féllitereset pedig egy-hetvenért adja át a kereskedelemnek. A boltok­ban és a vendéglátóhelyeken azonban egyrészt az osztály- basorolás, másrészt mived ez a termék a szabadár-kategó- riába tartozik, más-más fo­gyasztói áron kapható. A már említett hivatalosan megálla­pított induló ár a másfél lite­res palacknál három, a félli­teresnél pedig két forint. Hogy valójában mennyiért adják egyik vagy másik boltban, vendéglőben — ez a kiskeres­kedelmi és a vendéglátó vál­lalatoktól függ. A szikvíziper nemcsak a piackutatást vállalta magára, hanem a szállítást is. Az or­szág másik sarkiban fekvő városokba éppúgy maga fu­varozza termékeit, mint a közeli boltokba. Gyakran for­dulnak a saját és a bérelt gépkocsik Kaposvár és Pécs között, mivel Baranya szék­helyén fogyasztják a Fonyó­don palackozott ásványvíz egyharmadát. Új üdítő: a feketeribizli A vállalat múlt évi mérle­gét vizsgálva szembetűnik, hogy a tavalyelőttihez képest csökkent az üdítő italok ter­melése. Elsősorban a fogyasz­tók megváltozott igényét em­líthetjük okként, hogy keve­sebb szintetikus alapanyagú üdítőt palackoztak. Többet gyártottak viszont különféle gyümölcsökből. Legjobban a szamócát, az őszibarackot és a szilvát keresték a hagyomá­nyos málnán kívül. Amíg 1966-ban mindössze háromféle üdítő italt palackoztak, ta­valy már tízfélét kínáltak a kereskedelemnek. Sajnos a narancsital jelentkezése óta a ■többiről eléggé megfeledke­zett a kereskedelem és a ven­déglátóipar, pedig a fogyasztó nagyobb választékot igényel­ne. Az üzemek a lehetőségek­hez képest törekszenek rá, hogy bő választékot ajánlja­nak, az üzletek és a vendég­látóhelyek azonban még az időn sem kötnek kötelező ér­vényű szerződést a vállalat­tal, megrendeléseiket alkal­manként juttatják ed. S ha közben rosszra fordul az idő, csökken a vendégjeik száma, akkor még a megrendelt árut sem veszik ál Ez gondot okoz a vállalatnak, mivel a nagy­kereskedelemtől hónapokkal előbb meg kell rendelnie az alapanyagot Mégis az idén ugyancsak jelentkeznek új termékkel: feketeribizli bői ké­szített üdítő itallal. Egy ba­ranyai termelőszövetkezettel is tárgyalnak, amely különféle gyengén alkoholos gyümölcs­alapanyagokkal kísérletezik. Ha ez beválik, koktélokat sze­retnének készíteni. — Mérhető-e, hogy mit kedvelnek a fogyasztók? — Sajnos ez a legnehezebb, mert a kereskedelem idegen­kedik az újtól, hiába ajánlunk ennyiféle üdítőt, főképpen a narancsitalt rendelik. Amikor kevés volt a Jaffa-alapanya­gunk, még akkor is csak ne­hezen tudtuk eljuttatni a fo­gyasztókhoz a többi üdítő ita­lainkat. — Nem lehetne kísérletezni a vendéglőkben? — Gondoltunk rá, szeret­nénk egy-két balatoni üdülő­helyen bemutatná választé­kunkat Huszonöt nép nyereségrészesedés Múlt évi munkája alapján huszonöt napi keresettel fel­érő nyereségrészesedést fize­tett dolgozóinak a vállalat. Mi a véleménye a megyei tanács pénzügyi osztályának a tava­lyi gazdálkodásról? Páli Ernő közgazdasági csoportvezető így összegezte a múlt évi ta­pasztalatokat — Elsősorban a fonyódi ás­ványvíz palackozásának nagy­arányú növelésével, a gépek, a szállító eszközök jobb ki­használásával, a termékössze­tétel megváltoztatásával érte el ezt az eredményt a válla­lat. Csak csekély mértékben nőttek az állandó költségek. Élt a lehetőséggel a szikvíz- ipar: viszonylag olcsón vásá­rolt elfekvő üvegkészleteket s — mivel ezt biztosítják az előírások — betéti áron hozta forgalomba. A különbözet ugyancsak növelte a bevételt Mindennek köszönhető, hogy több mint egymillió-kétszáz­ezer forint nyereséget értek d, hétszázotvenegyezer fo­rinttal többet a tervezettnél. Ez azt bizonyítja, hogy o vál­lalat vezetői a régi mechaniz­mus keretei között is megta­lálták a törvényes lehetőséget arra, hogy rugalmasan gaz­dálkodjanak. Az új gazdaságirányítási rendszer még több lehetőséget adott a Somogy megy« Ás­ványvíz és Szik vízi pari Vál­lalat kezébe Is: az elmúlt évek jó tapasztalatainak felhasz­nálásával tovább szilárdíthat­ja helyét a hazai piacon. Kercza I.—Lajos G.-rnsytiTt er» -aje - • , —e— -r » a kukoricát Megkezdték a kukorica ve­tését a Iábodi Állami Gazda­ság nagybaráii kerületében. As új típusú román gyárt­mányú váku­umos vetőgép szemenként rakja fészekbe a vetőmagot. A sortávolság 36, a tőtávolság 22 centimeter; holdanként 4,6 kg magot hasz­nálnak fel. Fiatalok a jubileum A KISZ Somogy megyei vég­rehajtó bizottsága csütörtöki ülésén a KISZ központi bizott­ságának a szocialista immka- versesnnyel s az ifjúsági terme­lési mozgalommal kapcsolatos határozata tükrében megtár­gyalta megyénk fiataljainak ebtoeli tevékenységét Az említett határozatban és az ülésen is hangsúlyt kapott, hogy a fiatalok versenyének, termelési mozgalmadnak ma nagyobb létjogosultsága van, mint eddig bármikor. Az üze­mek önállóságának növekedé­se ugyanis tág teret nyújt a vetélkedésre. Az ifjúság neve­lése is megköveteli, hogy job­ban gyümölcsöztessék a fiata­lok alkotásvágyát. Szükség van a versenypropaganda javításá­ra, meg kell teremteni a ne­velési követelmények és a termelési igények még jobb összhangját A Szakszerveze­tek Országos Tanácsának és a KISZ központi bizottságának április 3-án közzé tett fellú­r A puiztakeresik lázadása SZÁZ ÉVE DÖRDÜLT EL A KISKUNFÉLEGYHÁZI SORTŰZ a z elbukott 1848—í9-es /J forradalom után, minthogy a jobbágy­felszabadítás elmaradt, a szegényparasztság korábbi sorsa mitsem változott. Ami­kor az abszolutizmus rém­uralma elcsendesült, újra ébredezni kezdtek a remé­nyek A falusi szegénység vissza akart térni az 1848- as »teljes alkotmány« védő­sáncaihoz, szembefordult « kiegyezéssel, és örömmel fo­gadta Kossuth legelszántabb itthoni híveinek — az úgy­Poliészter hullámlemez zöld, piros, sárga színben kapható a TÜZÉP- telepen. Kaposvár, Berzsenyi utca 2L 669771 A Pamutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyára (textilmű­vek) fölvesz általános iskolát végzett 14- 16 éves korú leányokat 6 órai nappali munkára valamint FÉRFI SEGÉDMUNKÁSOKAT 18—40 éves korig, szállást biztosítani nem tudunk. (69b0) A CUKORGYÁR azonnali felvételre keres autó-motorszerelő, autóvillamossági és rakodógép-kezelő szakmunkásokat továbbá FÉRFI SEGÉDMUNKÁSOKAT állandó munkára. Jelentkezni lehet a gyár munkaügyi osztályán. (6981) nevezett »-szó lséből« ellenzék — felhívását, hogy csatlakoz­zék a megalakuló Demokra­ta Körökhöz. A szabadság, egyenlőség, testvériség jel­szavával gyülekeztek az al­földi mezővárosok mezítlá­basai, és a plebejus értelmi­ség vezetésével programba foglalták követeléseiket. Ter­jedt a pusztakereső szegé­nyek mozgalma: tt nincste­lenek és a szegényparasztok a legelők igazságos megosz­tását, a helyi kiskirályok ál­tal okozott sérelmek orvos­lását követelték. THsza Kál­mán kormányát nyugtalaní­totta a mind erőteljesebbé váló szervezkedések híre. Növelte nyugtalanságát, ami­kor 1868. április másodikán a legforradalmibb erők Negy­vennyolcas Párt néven új szervezetbe tömörültek, or­szágos programot tettek köz­zé, amely teljes állami füg­getlenséget követelt, meghir­dette a jogegyenlőség, a de­mokrácia elvét, s a negy­vennyolcas törvények vissza­állításáért szállt síkra. a kormány ekkor elha- /t lározta, hogy felosz­x latja a Demokrata Köröket. Ezek egyik kezde­ményezője és szervezője, Asztalos János pécsi születé­sű ügyvéd volt, akit Ferenc József rendőrsége mint ve­szedelmes izgatót tartott szá­mon, s többször letartózta­tott. Asztalos ez idő tájt Kecs­keméten jogászkodott. írás­ban és szóban bátran kép­viselte negyvennyolc esz­méit. a falusi szegények ér­dekeit. ,\ kormány intézke­dése elleni tiltakozásul röp­cédulát sokszorosittatott, azt megbízottai a Kiskunságban kézről kézre adták. Felszólí­totta a jmsztakeresőket, a továbbra is jobbágysorban élő elnyomott nincstelene­ket, a kiegyezés ellenzőit., hogy április tizenharmadi­kán találkozzanak Kiskunfél­egyházán, a városháza előtti téren. A lázadó gyülekezetre Asz­talos János beszéde közben csendőrök sortüze zúdult. A golyók és a lovasroham nagy rendet vágtak a tömegben. Vér patakzott a félegyházi vásártéren. A Habsburg csá­szár és király fegyveresei a városháza pincéjébe hurcol­ták Asztalost és Madarász Vilmos nevű társát. Más fog­lyokkal együtt a váci bör­tönbe szállították őket. A feloszlatott Demokrata Kö­rök mintegy hatvan vezető jét fogták el az Alföldön és a Dunántúlon. Asztalos, a száz évvel ezelőtti »balszél« kiemelkedő képviselője, aki később menekülni kénysze­rült az országból, hosszú tö­rökországi, szerbiai bújdosás, nyomorúság, üldöztetés után, önkezével vetett véget életé­nek. ' a z 1868. április 13-án yj eldördült kiskúnfél­^X egyházi sortűz riasz­tó jel volt, véres figyelmez­tetés. Az elnyomottak nem nyugodtak bele sorsukba: a népjogok követelése újra és újra fellángolt, a harcra kész erők öntudata és szer­vezettsége az utána követke­ző években, évtizedekben csak nőtt és erősödött. V. P. versenye tiszteletére vasa a szakszervezetek és a KISZ tisztségviselőinek figyel­mébe ajánlja, hogy segítsék « KMP megalakulásának 50. év­fordulója tiszteletére kibonta­kozó szocialista munkaver­senyt. Megyénkben ebben az évben is sok fiatal versenyez. A gaz­daságirányítás új rendszeréből, célkitűzéseinkből következik, hogy a versenyző fiataloknak főként a minőség javítására, takarékoskodásra, a korszerű technológiák bevezetésére, az új tudományos, műszaki ered­mények gyors alkalmazására kell törekedniük. Az a célsze­rű, ha a vállalások elkészíté­sekor a fiatalok figyelembe ve­szik vállalatuk helyzetét, sa­játosságait, és olyan feladato­kat tűznek ki, amelyeknek el­végzése hasznára válik a kö­zösségnek. Ahol a korszerű technológia hiányzik, ott első­sorban annak bevezetését kell szorgalmazni, ahol a minőség­gel van baj, ott a fő erőt en­nek a javítására kell összpon­tosítani, ahol pedig az ipar fejlesztése van napirenden, ott az ebből adódó tennivalók sze­repeljenek a felajánlásban. A verseny így válik igazán élő­vé, így sarkallja leginkább tet­tekre a fiatalokat, s így mér­hető legjobban a megtett út is. Ha megyénk fiataljai ily mó­don vetélkednek, akkor a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 50. évfordulója tiszteletére indí­tott verseny nagymértékben elő fogja mozdítani az idei gazdasági feladatok megvaló­sítását. Munkásórtalálkozó a VBKM ben ötven munkásőr dolgozik a Villamos Berendezés és Ké­szülék Müvek kaposvári gyá­raiban. Őket meg azokat a munkásóröket hívta meg ba­ráti találkozóra a gyár párt­szervezete, akik már leszerel­tek, tartalékállományban van­nak, illetve olyanokat, akik most járnak előképzésre, és csak az ősszel teszik le a mun- kásőresküt. Berte Nándor, a csües-párt­vezetőség titkára tájékoztató­jában elmondotta, miként tel­jesítik pártmegbízatásukat a munkásőrök, s elismeréssel szólt önzetlen munkájukról. Ugyancsak elégedetten szólt a VBKM munkásőreinek tevé­kenységéről Zsók Ferenc, a munkásőrség megyei parancs­noka is. Szereez László igazgató fel­szólalásában elmondotta, hogy a munkásórök a gyárban is példát mutatnak társaiknak. Szahálycatminfa a tsz-eknek Az év közepére elkészülnek a termelőszövetkezetek belső működési szabályzatai. A TOT titkársága eddig négy szabály­zatmintát dolgozott ki: még januárban a szövetkezetek ren­delkezésére bocsátotta az alap­szabály-. a munkarend- és az ügyrendmintát, április első napjaiban pedig a termelőszö­vetkezeti közös vállalkozások működési szabályzatmintáját is átadták az érdekelt gazda­ságoknak. A csupán ajánlás­ként kidolgozott szabályzat­minták alapján a közös gaz­daságok — saját viszonyaik­nak megfelelően — június 30- ig mindenütt elkészítik műkö­dési szabályzataikat. Öt országos mezőgazdasági szakmai bemutatót rendeznek Az idén nem nyitja meg kapuit az Országos Mezőgaz­dasági Kiállítás és Vásár. A Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium a társszer­vek közreműködésével így is gondoskodik arról, hogy a szakemberek figyelemmel kí­sérhessék a tudomány ás a kutatás fejlődését, gyakorlati bemutatókon való részvéte­lükkel gyarapíthassák isme­reteiket A szakmai ismeret- terjesztésnek és a szervezett tapasztalatcserének ebben a rendszerében a tájjelleg mel­lett egy-egy ágazat kimagas­ló eredménye és népgazdasá­gi jelentősége határozza meg a tanulmányozandó témát. Elsőként a legelőgazdálko­dási bemutatóra kerül sor. Ezt a szomszédos Baranya megyében rendezik a Pannó­nia mezőgazdasági napok idei eseménysorozatának kereté­ben. A részvevők jelentkezé­sét április 25-ig fogadják el. Ez a rendezvény kivált a tomb vidéki legelők hasznosí- ♦ásának korszerű módszereit zemlélteti. Dokumentációs ó állítás is nyílik a gyakor­lati bemutató helyén a min­talegelők országos eredmé­nyeinek, a legelőgazdálkodás­ban hasznosítandó anyagok és a témával foglalkozó leg­újabb szakkönyvek ismerteté­se céljából. Drégelypalánk és vidéke a bogyós gyümölcsűek körzeté­nek számít. Országos érdek­lődésre tarthatnak számot a málna, a szamóca és a feke­teribizli termesztésének itteni tapasztalatai. A bevált mód­szerek tanulmányozására jú­nius végén rendeznek orszá­gos méretű látogatást. A nyá­ri gyümölcsök és zöldségfélék bemutatóját júliusban Nagy­kőrösön. Cegléden és Kecs­keméten tartják meg. a cse­megeszőlő termesztésének idő­szerű kérdéseiről Egér, Ddkf, Domoszló vidékének bejárása után szentemberben tanács­koznak. A látogatók népes seregét vár iák októberben Szabolcs megvébe, a téli al­ma. hazáiáhan. A Mezőgazdasági és Élel- űri Minisztérium Ki- ■'’1ítási Irodája űgv szervert •vee a bemutatókat, hogv az adott ágazat kiváló ismerői- ári triálknzhassana's. és tőlük -ízletes felvilágosítást kap­hassanak a részvevők.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom