Somogyi Néplap, 1968. április (25. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-11 / 85. szám
Csütörtök, 1968. április It. 3 SOMOGYIKÉPtíf A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIÁRÓL Napjainkban a napi sajtó és a folyóiratok hasábjain és különböző tanácskozásokon egyre több szó esik a szocialista demokráciáról, fejlesztésének szükségességéről. A szocialista demokrácia tartalmilag olyan szerteágazó, sokoldalú, annyira összetett, hogy azt csak sok oldalról és sok vonatkozásban lehet megközelíteni Mivel magyarázható, hogy e kérdés napjainkban ennyire előtérbe került.? Mivel magyarázható, hogy a felsőbb pártós államvezetés s vele egy időben a dolgozó emberek részéről is oly nagy az érdeklődés e kérdéssel kapcsolatban? Igény alulról és felülről Hazánkban leraktuk a szocializmus alapjait. Ez többek közt azt is jelenti, hogy a társadalom átalakítása, a belső osztályharc terén befejeződött a nagy osztály-összeütközések és megrázkódtatások időszaka. Társadalmi és gazdasági életünk mélyrehajtó változásokon ment át Most fejlődésünk olyan szakaszába érkeztünk, amikor a szocialista építés folytatásának súlypontjává és fő területévé a gazdasági szervező és kulturális nevelő munka vált. Fejlődésünk jelenlegi szakasza megköveteli a szocialista demokrácia fejlesztését Ezt kellő időben fölismerte a felsőbb párt- és állami vezetés, s ezért minden eszközzel segíti annak kibontakoztatását Ezzel egy időben a fejlesztés igénye jelentkezik mindazoknál, akik a szocialista építés gyorsításáért tudatosan tenni akarnak. Egyszóval úgy is megfogalmazhatnánk, hogy a szocialista demokrácia fejlesztését helyeslik és szorgalmazzák felülről, és ezzel egy időben igénylik alulról is. E szükségszerűség fölismerését az új gazdasági mechanizmus bevezetése még csak meggyorsította fent is, lent is. Mind többen ismerik föl, hogy a szocialista demokrácia továbbfejlesztése, kiterjesztése olyan alkotó erőket állíthat a szocialista építés szolgálatába, melyek enélkül elvesznének vagy legalábbis sokkal csekélyebb hatásúak volnának. Mindannyiunk, az ország egészének érdeke tehát a szocialista demokrácia fejlesztése. Ez a magyarázata annak, hogy mostanában egyre több szó esik róla. A közelmúltban részt vettem egy vitán, aho\ ez a téma volt napirenden. A vitában részt vevők sokoldalúan fejtették ki véleményüket, de érthető okokból főként a szocialista demokrácia gyakorlati élettel összefüggő vonatkozásaival foglalkoztak. Hogyan lehetne gyümölcsözőbben érvényesíteni, mit lehetne és kellene tenni a lehetőségek jobb kihasználásáért? — ebben foglalható össze a vita fő tartalma. S ez nem gyengéje, hanem erőssége volt a vitának. Hiszen az emberek többségét elsősorban nem a szocialista demokrácia általános filozófiai vonatkozásai érdeklik, hanem azok, melyek nap mint nap így vagy úgy érintik. Ez annál is inkább így van, mert történelme folyamán a magyar népet nem halmozták el a demokrácia gyakorlásának lehetőségével. Nincsenek olyan tradícióink ebben a vonatkozásban, mint sok más népnek. Meg kell tehát ezt is tanulnunk csakúgy, mint sok mást. Meg kell tanulni élni a demokratikus jogokkal, és meg kell találni azokat a módokat, ki kell alakítani azolcat a legmegfelelőbb formákat, amelyek segítségével gyakorolni lehet és kell a szocialista demokráciát. Ezen a téren az utóbbi évtizedben jelentős lépéseket tettünk előre, de ez még csak kezdetnek tekinthető. Mit tehetünk a közéleti aktivitásért? A szocialista demokrácia ki- szélesítésének egyik legfontosabb feltétele: a dolgozó tömegek fokozottabb bevonása a közügyek intézésébe. A közügyekben való részvétel, az ügyek intézésébe való beleszólási jog és lehetőség útján nagy lépést tehetünk afelé, hogy a dolgozók mind jobban megismerjék és megértsék pártunk politikáját, még inkább fölismerjék, hogy a párt célkitűzései hogyan szolgálják a köz és az egyén érdekét. Ahhoz, hogy a közéleti aktivitás növekedjen, többek között két fő területen kellene gyorsabban előbbre jutnunk: O a dolgozók tájékoztatásának további javításában, hogy még jobban, még mélyebben megismerkedjenek a kitűzött célokkal és feladatokkal; O a különböző tanácskozásokon elhangzott okos, jó ötleteket, javaslatokat, észrevételeket jobban figyelembe kellene venni, megvalósításukra és hasznosításukra nagyobb gondot kellene fordítani. Ha e két területen előbbre jutunk, ez a közéleti „aktivitás növekedését vonhatja maga után, a figyelmetlenség viszont visszaszoríthat sok hasznos kezdeményezést, és pasz- szivitást okozhat Még jobb tájékoztatást! 1 A dolgozók tájékoztatása az utóbbi években jelentősen javult. Az emberek ma többet tudnak nemzetközi kérdésekről vagy hazai eseményekről, a vállalatok, ipari és mező- gazdasági üzemek életéről, céljairól és terveiről. A községekben vitára bocsátják a községfejlesztéssel kapcsolatos terveket, elképzeléseket. Az üzemekben és a termelőszövetkezetekben termelési értekezleteken, közgyűléseken vitatják meg a terveket és az azok teljesítésével kapcsolatos kérdéseket a dolgozókkal. De valljuk be, hogy nem egy helyen és nem egy esetben a formalitás és felszínesség jellemzi ezeket a vitákat, tájékoztatókat. Ennek okát abban látom, hogy a hallgatóságra igen sok esetben olyan tömegével zúdul a különböző statisztikai és más számadat, hogy azt megjegyezni sem tudják, még kevésbé az egészet átgondolni és érdemben megvitatni. Hogy a tanácskozásokon érdemi vita bontakozhasson ki, s hogy az emberek megfelelő javaslatokat tehessenek, talán két tanácsot kellene megfogadni: O az előadóknak óvakodniuk kellene attól, hogy a számok tömegével dobálózzanak. Csak a legfontosabbakat és legjellemzőbbeket kellene elmondaniuk. Ne akarjunk a munkánk egészével összefüggő, minden részproblémát elmondani, csak a leg- íoníosabbpkat, leglényegesebbeket; © vagy ha ezt nem tehetjük meg, akkor a hallgatóságnak 1—2 lapon összesürítve írásban, néhány nappal a tanácskozás előtt osszuk ki a legfontosabb számokat, statisztikákat, tervezeteket, így a részvevők érdemben szólhatnak hozzá a kérdésekhez, mert lesz idejük gondolkodni, nem kapásból, első hallás után kell véleményt nyilvánítaniuk, javaslatot tenniük vagy állást foglalniuk. Nem kis szerepet játszik a tájékoztatásban a sajtó, a rádió, a televízió és a film. A hírközlésben és tájékoztatáshoz ma már olyan eszközök állnak rendelkezésre, hogy a világ bármely részén történő jelentős eseményről néhány órán belül az egész világ értesül. Ha a tájékoztatás további javításáról beszélünk, nem gondolhatunk, arra, hogy mindenről mindenki tájékoztatva legyen. Mindig voltak és lesznek olyan kérdések, amelyekről nem kell mindenkinek tudni. Ám ha azt akarjuk, hogy a dolgozók aktívabban vegyenek részt a közéletben, tájé- kozottabbaknak kell lenniük, mert anélkül, ha akarnak sem tudnak hatékonyan tevékenykedni. Figyeljünk oda jobban az emberek véleményére Igen fontos az is, hogy a különféle tanácskozásokon elhangzott okos és megvalósítható, hasznos javaslatokat, kezdeményezéseket és figyelmeztetéseket jobban figyelembe vegyük. Az előterjesztések, tervek fölött általában élénk és szenvedélyes viták folynak, javaslatok, módosító indítványok hangzanak el. Nemegyszer előfordul azonban, hogy nem figyelünk oda alaposan vagy nem vesszük eléggé komolyan az elhangzott javaslatokat. Pedig kell-e külön bizonyítani, hogy az olyan ember, aki úgy érzi, nem figyelnek a szavára, hogy hasznos javaslatait figyelembe sem veszik *— az ilyen ember máskor nemigen fog véleményt nyilvánítani, a közéletben tevékenykedni. Viszont ba azt tapasztalja, hogy szavára oda figyelnek, ez ösztönzi a cselekvésre, növeld a felelősségérzetét és aktivitását. Vita közben természetesen nemegyszer olyan javaslatok is elhangzanak, melyeket ilyen vagy olyan oknál fogva nem lehet megvalósítani. Ilyen esetekben nyíltan és őszintén meg kell mondani a javaslattevőnek, hogy javaslata hasznosságához kétség sem fér, ám azt nem lehet megvalósítani. Megfelelő és ésszerű érveket és indokokat minden ember megért, ugyanakkor pedig érzi, hogy szavára, javaslatára fölfigyelnek., reagálnak rá. Az új gazdasági mechanize musban, a vállalatok önálló gazdálkodásának bevezetésével a dolgozók kollektívájának az eddiginél mind nagyobb lesz a szerepe és felelőssége. Növekszik az üzem gazdaságos, eredményes munkájáért, a meglevő anyagi, és technikai eszközök racionálisabb kihasználásáért érzett felelősségük. Bizonyos, hogy a vállalatok, a mezőgazdasági üzemek vezetői az eddiginél jobban igényeim is fogják a dolgozók javaslatait, mert ettől, a közös munkától, az ösz- szefogástól függnek kereseti lehetőségeik. Az érdekek jobban kapcsolódnák és összefonódnak. Az új gazdasági mechanizmus megteremti a szocialista demokrácia fejleszté ■ sének lehetőségét, s az eddiginél jobban biztosítja a dolgozók. beleszólási és kezdeményezési jogát. Minden kérdésen nem szükséges, de nem is lehet igényelni, hogy széles körű vitát indítsunk, és csak azután történjen döntés. Ez nem kis mértékben lassítaná és elnyújtaná a döntések 'meghozatalát. De amit demokratikusan kell eldönteni, az úgy kerüljön vitára, hogy azt érdemben lehessen megtárgyalni, s az elhangzott véleményeket a döntésnél vegyék is figyelembe. Kézfogás Jog nincs kötelesség nélkül Nemegyszer hallani olyan egyoldalú véleményt is, mintha a szocialista demokrácia csak jogot jelentene. Pedig a jog a szocialista demokráciának csak az egyik oldala. A szocialista demokráciát úgy kell értelmeznie mindenkinek, mint a jogok és kötelességek egységét. Kötelesség és felelősség mindazért, ami a szocializmus építését gyorsíthatja, rendszerünket erősítheti. Ezzel kapcsolatosan mondotta pártunk IX. kongresszusán Kádár János elvtárs a következőket: »Ha minden állampolgárunk mindenütt szocialista vívmányaink birtokosaként védi rendszerünket és eredményeit, szembeszáll rosszindulatú bírálóival é,s csorbítóival, a visszaélőkkel, ha mindenki saját példás magatartásával és munkájával bizonyítja, hogy nálunk a hatalom és minden jog a dolgozó népé, de a jog és az igazság a helytállás és a kötelességteljesítés révén valósul meg — akkor ez hatalmas lendületet ad a demokrácia fejlődésének.« A szocialista demokrácia fejlesztése hasznos és szükséges is. Fejlesztésének lehetőségei adva vannak. Előrelátható, hogy a fejlesztés módozatairól és formáiról még sok vita lesz. Ez természetes is, hiszen e szerteágazó kérdést epv-egy vita vagy cikk nem is képes átfogni és megvilágítani. Annyi viszont bizonyos, hogy ezeken a vitákon sok olyan kérdés jöhet szóba, amely a további fejlődést segítheti és előbbre viheti. És ez nem lebecsülendő. Dr. Nagy Lajos — Annyira vártuk a választ, hogy a levelünk feladását kővető második napon már megnéztük, nem jött-e számunkra valami a Kaposvári Ruhagyár Egyetértés brigádjától — mondta Kálmán Sándorné, a Nagyatádi Konzervgyár Egyetértés brigádjának vezetője, és mosolyogva hozzáfűzte:— Nem jött válasz. A levél históriája akkor kezdődött, amikor lapunkban megjelent Csoportkép az Egyetértésről című, a Kaposvári Ruhagyár kollektívájáról szóló írás. Az említett konzervgyári kis közösség elolvasta a riportot, és elhatározta, hogy fölveszi a kapcsolatot ruhagyári névrokonával. Levelükre azt írták a kaposváriak, hogy örömmel ki- al aki tjük velük a barátságot. F. Horváth Józsefné és Kálmán Sándorné brigádvezetők egy ízben találkoztak is. Abban egyeztek nveg, hogy mihelyt lehet, a kaposvári Egyetértés fölkerekedik és megkeresi a konzervgyáriakat. Lehet, hogy a ruhagyári vendégek a látogatás napján is olyan szétszórtan találják majd konzervgyári névrokonukat. mint én. Egyik üzemrészből a másikba, kell vándorolniuk, hogy a kis közösség mindéin tagjával találkozhassanak. S talán majd csak az út végén mondhatják el, ismerik valamennyit: Tóka Józsefiét, Gelencsér Józsefnét, Horváth Pélernét, Varga Jánosnét, Tráznyek Lászlónét, Sipos Bélánál, Csikai Sándornét, Tara- szenkó Margitot, Mátyás Jánosnét, Stoff Zoltánnét, Üst Ferencnét, Magyar Károlynét és Falusi Gyulánét. Meglepheti őket az is, hogy ebben a gyárban egészein, mások — sokkal mostohábbak a körülmények, mint a megye egyik legkorszerűbb üzemében, a Kaposvári Ruhagyárban. Ma még az ellentétek üzeme a nagyatádi, hiszen a konzervgyár rekonst- rukcióia még folyik. .Hatalmas új épület néz az emberre, homlokzatán neonfelírással, ez a jövő gyára, s rozoga kócerájFölveszík a nycreségrészeseöést a brigád tagjai. nak tűnő üzemrészt lát másfelől Ám e különbségek ellenére is egyben azonos a konzervgyári kis csoport a ruhagyárival: a célban. Abba n, hogy ők is, akárcsak testvér- kollektívájuk tagjai, küzdenek üzemük felvirágoztatásáért, harcolnak emberi hibák ellen, és szeretnének szélesebb látókörre szert tenni. Miután megismertem a konzervgyáriakat és környezetüket, munkájukat, mondhatom, hogy az elmúlt években nem mindent csináltak a legjobban, jóllehet elnyerték a szocialista brigád címet, s tavaly* mint a gyár legjobb csoportja, ötezer forint pénzjutalmat is kaptak. Talán éppen azért, mert érezték, hogy van még jócskáin fogyatékosság náluk is, vették be vállalásaik közé, hogy mindenféle szóbeszédnek azonnal, melegében elejét veszik. És tanulni akarnak, mert szükségük van a tapasztaltabbak segítségére — A ruhagyáriak bizonyára sok olyant mondanak el rrajd nekünk, amit felhasználhatunk munkánkban — mondta Kálmán Sándorné A kézfogásban benne van egymás segítésének garanciája is. És még sok minden. Erre, az egymást segítő kézfogásra ma is nagy szükség van mindenütt Csak az elismerés hangján említhetem azok nevét, akik példát mutatnak abban, hogyan kell egymást tisztelni és becsülni Szegedi Nándor lei kielégítő a mifrágyaeilátás ÚJ VEGYSZER A BURGONYABOGÁR ELLEN Itt a tavasz, s a mostani munkaiatok nagy mértékben befolyásolják az idei terméseredményeket. Nemcsak arra van szükség, bogy idejében elkészüljenek az időszerű tennivalókkal a gazdaságok, több műtrágya is kell a hozamok növelése végett. Klausz Róberttól, az AGROKEB osztályvezetőjétől a műtrágyaellátásról beszélgettünk. Foszfortartalmú műtrágyából 6177 vagon az idei árualap, ennek több mint 41 százaléka már megérkezett. A kálisó- mennyiségnek 38 százaléka áll rendelkezésre. E két műtrágyából kielégíthetik az igényeket. Nem mondható el ugyanez a nitrogéntartalmú műtrágyáról. Ebből 6836 vagon az egész évi árualap — a gazdaságok igénye ezzel szemben kereken 7700 vagon — s noha a négy negyedévből az elsőben érkezett meg a legtöbb (37 százalék), az évi összes mennyiség mellett az évi bontás sem kielégítő. Tavaly például az első negyedben a nitrogénműtrágyának csaknem a felét megkaphatták a gazdaságok. Némi enyhülést ugyan hozhat a 400 vagonos pótkeret, de erre korábban lett volna szükség. A probléma magyarázata — és ezt nekünk is s a gyakran reklamáló gazdaságoknak is el kell fogadniuk — az, hogy az igények meghaladják a hazai gyárak kapacitását, s emiatt egyelőre nincs mód a kívánságok teljesítésére. Legutóbb a MÉK közgyűlésén hangzott el: a burgonya termelési eredményeit nagyban visszaveti az, hogy nem kapják meg idejében a szükséges műtrágyát, és nem védekezhetnek hatásosan a bur- gonyabogár ellen. A tájékoztatás szerint növényvédő refeből csaknem valamennyi igényt kielégítheti az AGRO KER. A burgonyabogár ellen, eddig használt vegyszerekből néhányat ugyan kivontak a forgalomból, de ezek egy részét már tavaly pótolták. így például kapható lesz a múlt évben alkalmazott Hungária DL—10 és az újdonságnak számító DL 30 elnevezésű paszta. Ezek, valamint a régebbről ismert vegyszerek azonban csak akkor használhatók eredménynyel az egyébként súlyos kárt okozó burgonyabogarak ellen, ha az előírásnak megfelelő időben és módon adagolják. S talán az idei természeti körülmények is kedvezőbbek lesznek, tavaly ugyanis az időjárás nem tette lehetővé, hogy a vegyszerek kellő hatást fejtsenek Id. Az egész család részére kedves, hasznos ajándék Kukta gyorsfőző 2,5 1-es 139,— Ft „ „4 1-es 157.— Ft „ „ 6 1-es 185,— Ft I nna kávéfőző 286,— Ft Dupla falú tejforraló 79,— Ft Szaküzleteink háztartási cikkek és műanyag áruk további gazdag választékával várják vásárlóikat. SOMOGY MEGYEI IPARCIKK-KISKERESKEDELMI VÁLLALAT.
