Somogyi Néplap, 1968. április (25. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-09 / 83. szám

Kedd, »«8. Aprffls 9. 3 SOMOGYI WÉPtAY A jövő követelménye: Korszerűen építkezni Növekvő feladatok Az olcsóbb, gazdaságosabb építkezés rendszerint korsze­rűbbet is jelent. A balatoni társasüdülőket azért tudja vi­szonylag olcsón fölépíteni a Somogy megyei Tanácsi Épí­tőipari Vállalat, mert létre­hozta a balatonlellei poligon- üzemet. A társasházak eddig hosszú kivitelezési idejét csak ilyen módon lehet rövidíteni. Bár a jobb munkaszervezés valamelyest már javított a helyzeten, megoldás csak a kaposvári poligonüzem meg­építésétől várható. Éppen ezért törekszik a vállalat ar­ra, hogy a mezőgazdasági lé­tesítményeknél is áttérjen az előregyártott elemek haszná­latára. KÉSZ TERVEK Erre már tettek lépéseket. Inke Sándor igazgató elmond­ta, hogy a vállalat dolgozói elkészítették az első, bárhol felépíthető, száznyolc férőhe­lyes szarvasmarha-istálló ter­vét Ezeket kiküldték a tsz- eknek, s várják a megrende­léseket — Mi azt tartjuk, hogy a panelé a jövő — mondta az igazgató. — Az építőipar tel­jesen átalakulóban van, hiszen elemekből könnyebb összesze­relni az épületet. A földön könnyebb elkészíteni az egyes alkatrészeket. Van még egy nagy előnye ennek az építke­zés formának: téglát takarí­tunk meg. A tégla a legkere­settebb cikk most az építőipar­ban. Kohóhabsalak viszont sok van az országban. Az épületek nagy részét eb­ben az évben még hagyomá­nyos anyagból készíti a válla­lat. Az új út keresését az év­ről évre növekvő igény tette szükségesség 1966 jelső negyed­évében 22 782 000 forint, az idei első negyedben pedig már 237 milliós szerződés a Tanácsi Építőipari Vállalatnál 31 500 000 forint értékű mun­kát végzett a vállalat SZÁZ MUNKAHELY A második negyedévben még nagyobb feladatok vár­nak a vállalatra: ahhoz, hogy a 237 millió forintos szerző­désüknek az év végéig eleget tegyenek, több mint 45 millió forint értékű munkát kell jú­liusig elvégezni. A kereken száz építkezés közül néhány­nak az elkészítése nagyon sürgős. A siófoki Delta Étte­rem hamarosan elkészül. A Balaton-part egyébként évről évre jelentősebb helyet fog­lal el a vállalat tevékenysé­gében. Az idén a munkák egyharmad részét itt végzik. Olyan jelentős beruházások szerepelnek a programban, mint a, siófoki ABC-áruház meg az AKÖV-telep. Delién ötvenkét részes társasüdülő építéséhez láttak hozzá, tár­gyalások folynak ilyen mun­káról Fonyódon is. A vállalat azonban nem­csak a nagy volumenű mun­kák elvégzését tekinti felada­tának. A megye fejlődése szempontjából fontos, viszony­lag kis költségű tervek is sze­repelnek a programban. Ilyen például a kaposvári posta át­alakítása. Ettől a munkától függ egyébként a telefonháló­zat fejlesztése. A kaposvári feladatok közül a Pamutfonó­ipari Vállalat új, ötszáz sze­mélyes munkásszállása és a hozzá kapcsolódó szociális lé­tesítmények a legjelentőseb­bek. GOND A MUNKAVÁNDORLÁS Az építkezéseken nem ke­vesebb mint ezeregyszázötven ember dolgozik. Bár ebben az évben .eddig még nem volt munkaerőhiány, az egyre nö­vekvő fluktuáció sok gondot okoz a vállalatnak. Február­ban kilencven, márciusban pe­dig kilencvenkét munkás lé­pett ki. Ez a múlt évihez vi­szonyítva nagyon magas szám. Pedig azt vallják, hogy csak gyakorlott, a feladatokat jól ismerő munkásokkal lehet eredményesen dolgozni. Ezért vizsgálják rendszeresen a vándorlás okát K. I. ABLAKON KISZÓRT PÉNZ A KÖZÖSSÉGI MAGA­TARTÁS erősödésének jele, hogy az emberek egyre job­ban megszólják azt a szom­szédjukat, ismerősüket, aki­nek kifolyik a pénz az ujjai között, nem osztja be rende­sen a fizetését hiábavalósá­gokra fecséreli a forintjait. Aki pedig a közpénzzel bánik meggondolatlanul és felelőt­lenül, számíthat a munkatár­sak felháborodására az ügy­ről tudomást szerzők elítélő megjegyzéseire. S ennek a közfelháborodásnak csak örül­nünk szabad, hiszen hosszú évek szívás felvilágosító mun­kájának a gyümölcse. Van azonban, amiért még igen sokat tehetnének minden megyei intézményünknél és vállalatunknál. Ez pedig az oktalan költekezés és pazar­lás előrejelzésének megszer­vezése. A tanácsi pénzügyi osztályok tavalyi ellenőrzései bizonyítják, mennyi pénzt szórnak még ki Somogybán hanyagság, felületesség, szak­mai hozzá nem értés miatt Amikor a megyei tanács Vb megtárgyalta a pénzügyi osz­tályok ellenőrző munkáját az egyik vb-tag megjegyezte: — Érdemes volt-e a felso­rolt példákban filléres ügyet is szerepeltetni? Feszült pillanatok — Ma rajtunk van a járás szeme — jegyezte meg valaki a mozi előtt álló nagy cso­portban. Ha azt kérték vol­na tőlem, hogy a várakozók közül válasszam ki, ki az, aki a Ki mit tud a mezőgazda­ságról? járási döntőjén ver­senyzőként indul, és ki az, aki csak érdeklődő — bizony nehéz helyzetben lettem vol­na. Az izgalom olyan egy­formán hatalmába kerített mindenkit. Húsvéti locsoló Virágillat kölni Puch kölni Opera kölni Alba Regia kölni Ábránd kölni Camea S. 62. Camea L. 63. Camea AP. 63. Do-dy Kék-Nárciss Figaró férfi kazetta Kék-Nárciss női kazetta Opera kölni női kazetta Kefekészlet (import) Kefékészlet (import) Ütikészlet női Ütikészlet férfi 5,20 Ft 7,80 Ft 14.00— 26,20 Ft-ig 6,30—26,20 Ft-ig 6.70— 20,50 Ft-ig 19.00— 32,80 Ft-ig 33,60 Ft 35.70 Ft 39,20 Ft 10,60—25,70 Ft-ig 9.70— 29,20 Ft-ig 36,— Ft 53.50 Ft 38.50 Ft 28.30 Ft 31.70 Ft 45.30 Ft 51,— Ft A SZÖVETKEZETI BOLTOKBAN (6961) A kaposvári járás körzeti döntőinek több mint 190 ver­senyzője közül huszonnyolcán jutottak el idáig. Köztük dől el, hogy ki lesz az a hat leg­jobb, aki a megyei nagy ve­télkedőn képviseli majd a járást. »Hány éves kortól foglal­koztatható dolgozó a növény- védelemben; Soroljon fel leg­alább négy lucernamagkár- tevőt; Ki találta fel a peni­cillint?« Elmélyült, gondolkodó ar­cok az asztaloknál, az első »futamban« írásban kell vá­laszolni. Aztán beérkeznek a feleletek, a zsűri értékel, pon­toz, eldönti, ki az első tizen­kettő. Kinn az utcán eszmecsere. — Te mit válaszoltál erre? A csuda vigye, sehogy sem jutott eszembe. Töredék mon­datok ütik meg a fülemet. Többnyire mind fiatalok, húsz-huszonöt évesek. Talán éppen ezért megható, hogy akad köztük egy deres hajú ember is, a somogysárdi Van- csura Andor. Hatvanöt éves. — Azt mondták az uno­káim, mikor eljöttem: szorí­tunk érted, papa! A'körzeti döntőn harmadik lett, egy karórát kapott jutal­mul. — Szeretek tanulni — csak ennyi a válasz a kérdésre és még néhány elejtett szó: ami­kor fiatal volt, nem tanulha­tott, ez az akarat valahol megrekedt, de most kikíván­kozik. — Nemcsak a szak- könyveket szeretem én, ha­nem a szépirodalmat is. Nem is annyira a helyezés a fon­tos, hanem az, hogy egy ilyen vetélkedőn igen sok újat, hasznosat hall az ember... Ott van a fiatalok között, és amikor átveszi könyvjutal­mát, az ember akaratlanul is jobban tapsol. A mozihelyiség a döntőre majdnem teljesen megtelik. A színpadon a tizenkettőből már csak hat versenyző ül. Márton István (Hedrehely), Eger szegi Dénes (Patalom), Vendel Gyula (Baté), Takács István (Mernye), Galambos István (Osztopáv) és Pintér György (Ráksi). Ok már « helyezésekért küzdenek. Kér­dés kérdés után hangzik el a mezőgazdaságnak szinte min­den ágazatával kapcsolatban. Ismerjük ezt az izgalmat, ami minden vetélkedő utolsó fél­órájában kialakul. No és hogy a feszültség egy kicsit oldód­jon, a közönség is bekapcso­lódik a játékba: egy-egy kér­désre önként vállalkozó fele­letet adhat — s a jutalom egy-egy könyv. Aztán elhang­zik a hetedik, az utolsó kér­déscsoport is. Mintha egyetlen nagy megkönnyebült sóhajban ol­dódna fel a több órás izga­lom. Csek József, a járási ta­nács elnöke adja át a jutal­makat. Az első helyezés és a vele járó Camping táska­rádió Márton Istvánt illeti meg. Mint legfiatalabb ver­senyző 6 kapta a KISZ-bi- zottság különdíját is. Máso­dik lett Takács István, har­madik Egerszegi Dénes, aki a növénytermesztési kérdé­sekre adott féléiéiért meg­kapta a járási tanács külön­díját. Negyedik helyen vég­zett és az állattenyésztésben való jártasságáért a járási pártbizottság különdíját kap­ta Galambos István. Ötödik lett Vendel Gyula, hatodik Pintér György. Ök hatan ju­tottak tovább és vesznek részt majd a megyei döntőn. S míg benn műsorral szó­rakoztatják a vendégeket, a sötét udvaron gratulálok gyűrűje veszi körül a kipi­rult arcú Márton Istvánt. Az elsők közt siet hozzá a hedrehelyi szövetkezet elnö­ke, Tarr György és föagro- nómusa, hotocki György. Verejtékes homlokukat tör­lik. Az q fiuk. Vele drukkol­tak. A szavak akadoznak, ne­hezen állnak össze mondattá. — Tavaly érettségiztem, előfelvételis vagyok Gödöl­lőn, az agráron ... Nem is tudom, mit mondjak ... Na­gyon örülök... A táskarádió antennája megcsillan a sötétben. Rá­néz, elmosolyodik... Vörös Mária Találó és szellemes választ adott erre a minisztérium je­lenlevő képviselője: — A horgászok visszadob­ják a vízbe a halat, ha kisebb az előírtnál... Mi, pénzügyi emberek, nem tehetjük meg ugyanezt. A kis ügyekre is föl kell figyelnünk, mert sok­szor ezek terebélyesednek nagy ügyekké. S AZ ELŐREJELZÉS HIÁ­NYA éppen ilyen kis ügyek­ben bosszantó, hiszen több­nyire sok ember előtt játszó­dik le, nemegyszer hosszú ideig. Mint például a somogy- vári Gyógypedagógiai Inté­zetben, ahol a kertben ter­melt káposztát takarmánynak használták, az ebédekhez pe­dig úgy vásárolták a káposz­tát a menü tervszerűtlen meg­választása miatt A megter­melt káposztából emiatt har­minchat mázsát a jószágok­kal etettek meg. A mosdós! szanatóriumban jóval túllép­ték a zsírszalonna olvasztása­kor a megengedett vesztesé­get, s nem tudtak elszámolni h árams zúzhat vanháram kiló zsirrúi és tepertőről. A me­gyei kórház mintegy százezer forintot takaríthatott volna meg, ha mindent a nagykeres­kedelemtől vásárol, s nem a boltokban veszi az élelmisze­rek majd tíz százalékát kis­kereskedelmi áron tavaly és tavalyelőtt A pénzszórásra mindenképpen a balatonbog­lári Mezőgazdasági Szakmun­kásképző Iskolában tették föl a koronát: háromszáztizenöt- ezer forintért olyan eszközö­ket és fölszerelési tárgyakat vettek, amelyek vagy szük­ségtelenek voltak, vagy a mennyiségük és minőségük volt túlzott Például négy eve­zős és két motorcsónakot, hét fényképezőgépet, huszonhá­rom olajfestményt, hét vetítő­gépet és három televíziót sze­reztek be! SZERENCSÉRE a közpénzt tékozlókat ilyen vagy olyan úton felelősségre vonták. Fennáll azonban a veszély, hogy mások máshol máskép­pen pazarolhatnak. S csak akkor kerülhető ei, hogy mun­kabéreket vegyenek föl a Ba­laton-partom kitalált szemé­lyek nevére; térítés nélkül ebédeljenek az alkalmazottak* jogtalanul vegyenek föl va­sárnapi túlóradijat a karácE öregek napközijében; hasz­náltra cserélje az iskola új mosógépét egy balatonkiliti nevelő; huszonnyolc és fél ezer forint kárt okozzon ha­nyagságból a csurgói gazdál­kodása előadó; ha idejében megszólal a pénzszórást jelző csengő. Csak akkor leihet csökken-, tend vagy teljesen megszün­tetni az efféle rossz gazdálko­dást, pazarlást, felelőtlensé­get, ha sokkal jobban és sok­kal gyorsabban működik a belső ellenőrzés. Lajos Géza „Sok hasznos dolgot tanultunk...“ Eredményesen zárult a polgári védelmi oktatás Kastélyosdombón Zsúfolásig megtelt a kastélyos- doiuboi általános iskola egyik tan­terme. Itt van szinte az egész fa­lu: a polgári védelmi oktatás tan­folyamának utolsó, záró előadá­sán. A részvevők nagy érdeklődés­sel hallgatják, jegyzetelik Han­gyái János százados, járási tűzren­dészet! parancsnok előadását. Fe­kete Károly, a Barcsi Járási Ta­nács ipari osztályának vezetője így foglalta össze a járásban szer­zett tapasztalatait. — Négy évvel ezelőtt kez­dődött járásunkban a polgári védelmi oktatás, az idén a Magyar Honvédelmi Szövet­séggel közösen végezzük ezt a munkát. Eddig 10—12 000 embert képeztünk ki Kasté­lyosdombón négy tanfolyam indult 200 hallgatóval Itt is, mint mindenütt, fegyelmezet­tek az emberek, megértették, miért tanulnak, hiányzás alig fordult elő, s így a tanfolya­mok elérték céljukat. A járási tűzrendészet! pa­rancsnok a tűzoltással kap­csolatos tennivalókról, az első­segélynyújtásról és a védőesz­közök használatáról beszél. Utána gyakorlati bemutató következik. Ez a bemutató egyben vizsga is: bizonyítja, hogy a hallgatók nemcsak megértették, hanem el is sa­játították a tanfolyam anya­gát. Ügyes kezű asszonyok, lá­nyok »fej- és kézsérüléseket-“ látnak el, a nehéz, munkától kérges férfiujjak, ha lassab­ban is, de kifogástalanul he­lyesük ed a szorítókötéseket egy »súlyos sérültön-«. Szak­szerűen öltik magukra a vé­dőeszközöket, veszik fel a gáz­álarcot is. A részvevők is elmondották* tudják, nem pazaroltak el idejüket, amikor meghallgat­ták az előadásokat, sok has» nos dolgot tanultak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom