Somogyi Néplap, 1968. április (25. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-30 / 100. szám

Kedd, 1968. április 30. 3 SOMOGYI NÉPLAP Nem csupán játék A Ki mit tud a mezőgazdaságról? megyei döntője Campdjng táskarádió, egy li­LÁTOGATÁS a gyékényesi vámhivatali n Növekvő áruforgalom — Jó kapcsolatok — Nem töltik ki a vám- és a devizanyilatkozatot — Házalás a szállásért lyen eredményeket el? értek — Kapcsolatainkról — há­la a párt- és a szakmai ve­zetés összefogásának — csak jót mondhatok. A hatékony együttműködés érdekében kö­zös értekezleteket tartottunk a határőrséggel, a tanáccsal, a MÁV-val, a növényvédelmi ás az állategészségügyi szer­vekkel stb. Ennek az együtt­működésnek köszönhető, hogy munkánkban még nem adó­dott fennakadás. — Ezekben a napokban mekkora az utasforga­lom? — Az utasok száma nyolc­van és százhúsz között mo­zog, nyáron ez a szám meg-, tízszereződik. — Milyen jelenségek hátráltatják az utasfor­galom gyors ellenőrzését? — Sokan tájékozatlanság­ból vagy szándékosan hiányo­san. esetleg egyáltalán nem töltik ki a vám- és a deviza- nyilatkozatot, s míg ennek a kötelezettségnek eleget tesz­nek, bizony múlik az idő. Még napjainkban is prob­lémát okoz, hogy sokan nenn veszik , tudomásul: nem lehet az országba behozni tiszta szeszt. A gyékényest vámhi­vatal dolgozói tavaly július­tól ezidáig mintegy ötszáz li­ter tiszta szesz jogosulatlan forgalomba hozását akadá­lyozták meg. Hogy kulturáltabbá tegyék az utasforgalom ellenőrzését, a vámhivatal dolgozói közö­sen német nyelvoktatáson vesznek részt, amelyet a pa­rancsnok vezet. Merész Ist­ván főhadnagy különben a németen kívül angol nyelv­vizsgával is rendelkezik. Beszélgetésünkön dr. Hor­váth Sándor elmondta, hogy szeretnének a vámhivatal dolgozóinak sorába fölvenni szerb-horvát nyelvtudásúnkat, egyelőre még csak egy dol­gozó beszéli a szerb-horvát nyelvet — Milyen problémák­kal küzdenek? — Gyakran megesik, hogy több utas valamilyen oknál fogva nem utazhat tovább, s elég hosszú időt — esetleg egy napot is — Gyékényesen keli töltenie. Mivel szálloda itt nincs, egyetlen megoldás a szállás utáni házalás. Fel- télien szükség lenne tehát szállodára, úgyszintén egy kulturált étteremre vagy presszóra is, mivel ez sincs — válaszol Merész elvtárs. — S végül: milyen ta­nácsokkal látják el a kül­földre utazni szándékozó­kat? — A készülődéskor ne mu­lasszanak el minden apró részletét megérdeklődni, ez elkerülhetetlen a biztonságos utazáshoz. A vám- és pénz­ügyőrség dolgozói mindenütt szívesen állnak az érdeklődők ren delkezésére. Pintér Dezső w Uj tanácsrendeletek előkészítése Sok munka, sok izgalom, sok fáradozás tetőzött ezen a napon a Ki mit tud a mező- s=-’daságról? megyei döntőjén. vvel ezelőtt kezdődött a i ilom, több megyei szerv összefogásával született meg a kezdeményezés, hogy az ér­deklődés felkeltésének ezt a módszerét választva így is a mezőgazdaságra irányuljon a figyelem. Nem csupán játék volt ez. Vágy ha annak nevezzük, igen hasznos, sokat jelentő játék. Ezekről a gondolatokról be­szélt megnyitójában Fábri Ist­ván, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályvezetője, amikor köszöntötte a küzdelem előtt álló versenyzőket, a je­lenlevő dr. Soós Gábor mező- gazdasági és élelmezésügyi mi­niszterhelyettest, Tobak Ist­vánt, a Központi Bizottság gazdaságpolitikai osztályának munkatársát, György Károlyt, az Agrártudományi Egyesület főtitkárát és Böhm Józsefet, a megyei tanács elnökét, s mind­azokat, akiket elhozott az ér­deklődés a Latinka Művelődé­si Házba. Megkezdődött a játék. A me­gyei döntőn huszonheten in­dultak, s a helyezésekért az elődöntő nyolc legjobbja mér­te össze tudását. Ott ültek egymás mellett a színpadon a hedrehelyi Márton István, a batéi Vendel György, a Bala- tonújhelyi Állami Gazdaság­tól Vőneki Gyula, a ráksi Pin­tér György, a szentai Bunesák Sándor, a berzencei Horváth Erika, a Balatonnagybereki Ál­lami Gazdaságtól Kelemen István és az osztopáni Galam­bos István. A vetélkedő fe­szültségét olykor hangulatos műsorszám oldotta fel. Egy-egy szép, .kerek válasz hallatán felcsattant a taps. De volt úgy is, hogy derültség hul­lámzott végig a termán, mikor a versenyzőnek sehogy sem jutott eszébe a helyes válasz, és a zsűri valamelyik tagja is­mertette a pontos feleletet. Voltak növénytermesztési, állattenyésztési, növényvédel­mi, gépesítési, kertészeti gya korlati és egyéb kérdések. »Milyen esetben engedhető meg a tavaszi szántás; milyen tényezők hatnak a tehén tej­termelésére: milyen burgonya­fajtákat nemesítettek Somogy­bán; mire alkalmazható a Ra- pidtox II; jár-e fizetett sza­badság a szövetkezeti tagok­nak« — és sorolhatnám még az elhangzott kérdéseket. A verseny közben játszott a közönség is. Mezőgazdasági to­tószelvényeket osztottak ki, s ahogy a sportban szokás, a ve­télkedő végén értékelték és jutalmazták ezeket is. Az utolsó forduló, a gyakor­lati feladatok előtt tetőpontjá­ra ért az izgalom. A lezárt cso­magból különböző gépalkatré­szek, eszközök, növénybetegse- geket mutató rajzok, preparált kártevők kerültek elő. Ezek voltak azok a percek, amikor kialakult a végső sorrend. Az értékes díjak gazdát ta­láltaik. Az első helyezéssel já­ró Delta televízió, könyv- és borcsomag, mintegy 6300 forint érték, Vendel Györgyé lett. A második és a harmadik helye­zéssel járó fő díj, két kéthe­tes külföldi út a Mezőgazda- s_ági és Élelmezésügyi Minisz­térium ajándéka. Ezt kapta és mellé egy táskarádiót, könyv- és borcsomagot a második he­lyen végző Márton István. Harmadik lett és a külföldi út mellé villanyborotvát, könyv- és borcsomagot kapott Bun- csák Sándor. Negyedik lett Ga­lambos István; jutalma egy koröskeszlet, valamint könyv- és borcsomag'. Az egyetlen női versenyző, Horváth Erika az ötödik helyen végzett. Derült­ség közepette vette át jutal­mát, mert a táskarádió, az asz­tali lámpa, a könyv- és borcso­mag mellett ebben a díjban is volt egy villanyborotva. A ha­todik díj: a villanyborotva, a kávéfőző, az autószifon, a han­gulatlámpa. a könyv- és bor­csomag Vőneki Gyuláé lett. Hetedik helyen végzett és dí­szes olvasólámpát, kávéfőzőt, autószifont, könyv- és borcso­magot kapott Pintér György. A nyolcadik díjat, az autoszifont, a kávéfőzőt, az olvasólámpát, a könyv- és borcsomagot Ke­lemen István kapta. A vetélkedő után a megyei tanács vezetői fogadást adtak a versenyzők, a versenyt szer­vező bizottság és azoknak az üzemeknek, vállalatoknak a vezetői részére, akik anyagi­lag hozzájárultak a vetélkedő sikeréhez. 168 községből hatszázhárom versenyző indult el a negyven körzeti vetélkedőn. Csaknem tízezer ember hallgatta, druk­kolta végig a járási döntőket. Azt hiszem, szabad így mon­dani, hogy ezreket és ezreket, fiatalokat és öregeket mozga­tott meg ez a vetélkedősorozat, ezrek és ezrek figyeltek fel így is a mezőigazdaságra. — E na karcsú íveket óhajtom és a jóságot. Fölfelé emelkedni könnyedén, szé­pen, esztétikusán, és szeretni az embereket. Hazám Gui­nea. Már hatodik éve va­gyok távol a trópusi földtől. De olyan itt is, mintha ott­hon lennék. Csak mikor egyedül kószálok a Duna- parton vagy Budán, jut eszembe a hazai levegő, szü­lőföldem virágai, vagy Gui­nea gyümölcseinek íze. Itt emberek között vagyok — gyermek bennem a honvágy is. Camara Mohamed huszon­négy éves diák. A Buda­pesti Műszaki Egyelem hír­adástechnikai karán tanul. — Otthon fővárosunkban, Conacryban erősáramú tech­nikumot végeztem jeles ered­ménnyel. Mar középiskolá­ban minden vágyam az volt, hogy továbbtanulhassak. Je­lentkeztem, megjött a ■pa­pír. Három ország nevét kel­lett a papírra írni. En első­nek Magyarországot jegyez­tem rá, aztán Jugoszláviát és Algériát. — Vágyam teljesült. — Nem szokatlan itt Ma­gyarországon? — Már nem. Egyáltalán. De nagyon is az volt először. Párizsban U voltam egy Az idegenforgalmi idény közeledtével egyre több kül­földi utas érkezik országunk­ba, s nagy azoknak a magyar turistáknak a száma is, akik niár most idegen földre utaz­nak. Az áruforgalom pedig állandóan nagy. Dr. Horváth Sándor alez­redesnek, a Somogy megyei Vám- és Pénzügyői'ség pa­rancsnokának kíséretében el­látogattunk a gyékény esi vám­hivatalba, hogy az eddigi munkáról és az idényre való felkészülésről tájékozódjunk. — Milyen változásokat hozott az új vámeljárás? — Lényegesen kevesebb lett az adminisztrációs mun­ka, így meggyorsult a vám­áruk továbbítása a határál­lomásról. Talán mondanom sem kell, milyen sokat jelent ez, hiszen az áruforgalom egyre nagyobb. A múlt év e - só negyedében 21 057 vasúti kocsirakomány érkezett a gyékényesi határállomásra, az Idei év azonos időszakában pedig a vasúti koasirakomá- nyok száma már 24 994 volt. Tehát az emelkedés elérte a tizennyolc százalékot! — hangzik Merész István fő­hadnagynak, a gyékényesi vámhivatal parancsokának válasza. Természetesen ahhoz, hogy a vámhivatal dolgozói meg­felelőképp helyt tudjanak állni a megnövekedett mun­kában, alaposan fel kellett készülniük a változásokra. Az új vámeljárásról a múlt év utolsó hónapjaiban igen sok előadást hallgattak, a felké­szülésben a megyei parancs­nokságon kívül sokat’ segített a csurgói járási pártbizottság is. A gyékényesi vámhivatal pártalapszervezete 1986-ban alakult, s a parancsnok tájé­koztatása szerint az alapszer­vezetnek nagy szerepe van abban, hogy fejlődött a vám­hivatal dolgozóinak politikai és szakképzése. A párttagok példamutatása alaposaob munkavégzésre serkentette a pértonkívülieket is, ezt a kis közösség eredményei bizo­nyítják. No, meg a megyei parancsnokság parancsba fog­lalt dicsérete is. — A vámhivatal mun­kájához elkerülhetetlen a jó kapcsolat a különböző szervekkel. E téren mi­ideig, az öcsém ott orvos- tanhallgató, már megismer­tem az európai éghajlatot, szokásokat. Ide 1962 őszén jöttem egy szál ingben, mert olyan hűvösre, mint amilyen itt fogadott, mégsem számí­tottam. — Es a magyar nyelvvel hogy birkóztál meg ? — Ne is mondd. En erede­tileg két nyelvet beszélek, a franciát, aztán törzsünk nyelvét, a szuszut. Kicsit angolul is tudóit. Na és jött a magyar. Alanyi és tárgyas ragozás, C-hangok, mással­hangzók. Egy évig előkészí­tőnk volt, de azt hiszem, az a legnagyobb segítség, hogy itt csak magyar szót hallunk. Most már jól beszé­lem a nyelvet. — S a tanulás? — Először nehéz volt. Többszöri fordítással kellett elsajátítani az anyagot. Rend­szeresen és szorgalmasan kell tanulnunk, különben ha­zahív kormányunk. — Mikor voltál otthon? — Még csak egyszer. Édesapám a közlekedésügyi minisztériumban dolgozik, a mamám állami áruházban, van egy öcsém és egy hú­gom. — Hiányzik az otthon, ugye? Április 25-i ülésén a soron következő tanácsülés anyagát tárgyalta a Kaposvári Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. Többek között két új tanács- rendelet tervezetét is megtár­gyalták. Az egyik a közterüle­tek hasznosításáról szóló ren­delet, amely szabályozza a közterületek felhasználását, és intézkedik az új használati díj­szabásról. A rendelet, ha a ta­nácsülés elfogadja, július 1-én lép hatályba, megszüntetve a tanács erre vonatkozó két ko­rábbi rendeletét. Ugyancsak a közterületek­kel kapcsolatos a másik taná­csi rendelettervezet. Ez a köz­területek tisztántartásáról és a — Ez természetes. De én mégis ooiaog vagyok, mert van két igazi barátom. Év­folyamtársaim. Imre és Gá­bor. Ikrek. Szegeden lak­nak, és hozzájuk szoktam lemenni nyáron. Oh, az nem is igaz, milyen kedvesek. Mit eszel, mit iszol, mit kí­vánsz? — kérdezik. Sétálni visznek... — Es a lányok? — Komolyabb dolgokat kérdezz, mint a lányok . .. Pesten nagyképűek, és még barátot se igen talál köztük az ember. Jobb, ha csak ta­nulok ... — Meddig tanulsz még? — Ebben az évben talán már utazok haza. Postán fo­gok dolgozni, és televíziókat, i rádiókat szerelek otthon. Szüksége van rám a hazam­nak. Taníttatott, hogy telje­síthessem kötelességemet, dolgozzak a jobb életért. Sok szeretettel és nagy-nagy há­lával gondolok mindig Ma­gyarországra. Egyik legmeg- hatóbb és legszebb .estém Bábodon az ifjúsági találko­zón volt. Úgy éreztem, nem volt kötelezve senki a ven­dégszeretetre. Ónként, a szí­vükből adták. S éreztem, ne­künk már nem kell bocsá­natot kérni azért. hogy élünk. Bán Zsuzsa szemét kezeléséről, elszállítá­sáról intézkedik. Az ingatlan­tulajdonosok, illetve az Ingat­lanokat használó intézmények, üzemek, üzletek erre vonatko­zó kötelezettségeit is szabá­lyozza. Kimondja például, hogy a járdák tisztítását minden reggel fél hétig el kell vé­gezniük az ingatlantulajdono­soknak, illetve az IKV eseté­ben a házkezelőknek, de ha ez szükséges, napközben is több­ször kötelesek letisztítani a gyalogutat. Ez a rendelet min­denképpen a tiszta Kaposvár megvalósításának érdekeit szolgálja. Remélhető, hogy életbe lépése után a város fő­utcáiról is eltűnik a sok hul­ladék, a boltok előtt felhalmo­zódott papírszemét, csikk vé­gek és az áruszállítás után lát­ható göngyöleghalmazoík. A rendelet megszegői ellen sza­bálysértési eljárást indíthat­nak. A tanácsülés anyagának megtárgyalása után a végre­hajtó bizottság, intézkedett a városgazdálkodási üzem meg­szervezéséről, amely lényegé­ben az építési és közlekedési osztály kertészeti, útkarban­tartó, köztisztasági, építőipari részlegéből, valamint gépjaví­tó műhelyéből alakul, és a to­vábbiakban ezeknek a funk­cióit látja el. Az új üzem vál­lalati gazdálkodást folytat. Megszervezésének határideje 1968. június 30-a. A PAMUTFONO-IFARI VÁLLALAT KAPOSVÁRI GYÄRA (TEXTILMOVEK) fölvesz 16—36 éves korig női átképzős tanulókat Naponta háromszori étkezést térítés ellenében és szállást női munkásszállásunkon biztosítunk. Megbízható he­lyen albérletet is tudunk javasplni. (6979) Kérdés kérdést követ a vetél kedön. Vörös Márta Szülőföldem Guinea

Next

/
Oldalképek
Tartalom