Somogyi Néplap, 1968. április (25. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-28 / 99. szám

••MOOTIRtPLAP 4 Vasárnap. 196«. Április 28. Kihasználatlan művelődési lehetőségek LEGFIATALABB GYÁRUNKBAN A munkapadoknál tömegével dolgoznak általános iskolát végzett lányok, érettségizett fiúk, ezenkívül százötvenhét technikus vagy ilyen szintű képzettségű fiatal található a telepeken. S a húsz mérnök többsége szintén fiatal. Olyan ■►hajtóanyag« található ebben a gyárban, mint nagyon kevés helyen, s ez bőven elegendő ahhoz, hogy magasba emelje a művelődés rakétáját. Mert sem az Ü 2em, sem az e kérdést vizs­gáló nem lehet elégedett azzal, hogy mindössze hat ismeretter­jesztő előadás hangzott el ta­valy. S a három könyvtárban elhelyezett ezerötszáz kötetből csupán hatszázat kölcsönzött ki a beiratkozott kétszáz olvasó. Hogy miért? A szakszervezeti titkár szerint a könyvtárosokat a munkájuk nem engedi, hogy elmenjenek a műhelyekbe ajánlani az új politikai és iro­dalmi műveket. A könyvtári órákat ugyan rendszeresen megtartják, ez azonban kevés a hírveréshez. Szerintem na­gyon gyorsain változtatni lehet ezen a helyzeten más üzemek módszereinek és tapasztalatai­nak a felhasználásával. /Megszerettem/ a gyárat Műszaki könyvtár is talál­ható az üzemben, ezt azonban inkább csak azok használják, akiknek a mindennapi munká­jához szükséges. Az igazgató szerint is közkinccsé kell tenni az ott megtalálható műveket. Eddig nem volt, az ősszel már indul miínkásakadémia, ahol az ipari-műszaki ismeretter­jesztésen kívül a művészetről és más területekről is szó esik majd. S hogy a városban, sok­kal megközeiíthetőbb helyen is összejöhessenek művelődni és szórakozni a dolgozók, szeret­nének klubot nyitni a cseri te­lepen. S ha a jelenből így át-átcsa- punk a jövőbe, mindjárt meg­említeném a politikai oktatás szervezésének és látogatásának kapcsán, hogy a háromszáz hallgató fgen kevés a gyár összlétszámához viszonyítva, ezért az ősszel sokkal több dol­gozót szükséges megnyerni. No­ha ebben az évben gátolta a foglalkozások megtartását az állandó átszervezés és átcso­portosítás, még sem írható minden »kihagyás« ennek a számlájára a szakszervezet és a KISZ tanfolyamain. Ennek a gyárnak képzett műszakiakra és munkásokra van szüksége, hiszen egyre bonyolultabb ter­mékeket gyártanak a műhe­lyekben. Noha hatvanegyen ta­nulnak tovább közép- és felső­fokú iskolában, tízen pedig esti egyetemen, azt a száz dolgozót is serkenteni kellene tanulmá­nyai befejezésére, aki nem vé­gezte el az általános iskolát. A betanított munkásokat pe­dig, hogy jobban megismerked­jenek a gyár történetével, gyártmányaival és a szakmá­val. Talán ez a tájékozottság is köti őket ide, s kevesebben kí­vánkoznak él, mint eddig. Helyesen fogalmazta meg Bene Nándor, a pártszervezet csúcstitkára: csak altkor lehet megszerettetni a fiatalokkal a gyárat, ha az kohója lesz a szakmai ismereteik, politikai és általános műveltségük megszer­zésének. Ehhez azonban még nagyon sokat kell tenni. Lajos Géza Semmilyen statisztika, föl­mérés-, összegezés nem készült még arról, hogy a Villamos- sági Gyár három telepének dolgozói mennyit járnak mo­ziba, ki az, aki néha-néha vagy rendszeresen jár a szín­házba, a múzeumba, a megyei könyvtárba, hangversenyre, irodalmi estekre és ismeret- terjesztő előadásokra. Csak az altalános tapasztalat és érte­sülés alapján állapította meg nemrégen egy jelentés — ame­lyet a megyei tanács vb elé terjesztettek —, hogy a város művelődési intézményei elégí­tik ki a náluk dolgozók igé­nyeit. Ez az általános megál­lapítás azonban bármelyik üzemről elmondható, bennün­ket nem visz közelebb az álta­lános kép kialakításához. ‘ ÖRÖM ÜRÖMMEL! A Sallai utca befejezetlen szakasza. örültek a Sallai utca lakói, ami­kor végre megjelentek az útépí­tő vállalat emberei, és hozzálát­tak az elhanyagolt, a donneri vá­rosképet rontó út lekövczéséhez. A munka jó ütember haladt, örö­mükbe azonban üröm is vegyült, amikor azt tapasztalták, hogy a munkások do’gukvégezetlen tá­voztak, pedig csak néhány méte­res szakasz maradt vissza, éppen a Zrínyi utca közelében. Azóta több gépkocsivezető foglalta imá­jába a munka abbahagyására utasítást adókat, amikor kocsi­juk gumija az éles Kövek áldo­zata lett. A városi tanácstól meg­tudtuk, hogy az új út és a Zrí­nyi utca csatlakozása tervének Jóváhagyását nem kapták meg, v« ez gátolja az építkezés befeje­zését itt és a Mikszáth utcában Is. Vajon meddig kell erre várni, s bosszankodni a két utca lakói­nak? Sz. I» Szabályozzák az andocst vízfolyást. Somogyacsátöl Somogy eg résig 1« kilométer bosszúság­ban kiszélesítik és mélyítik a kis patakot. Egyenlőség vagy egyenlősdi? T ársadalmi rendszerünk egyik alapelvének: az egyenlő munkáért egyenlő bért elvnek merev, formális értelmezése helyen­ként gátja volt gazdasági és társadalmi életünk intenzí­vebb fejlődésének, valamiféle rosszul értelmezett egyenlősdi- szemléletet honosított meg. Ennek az elosztási elvnek csak egyetlen kritériuma volt: az azonos beosztás, az azonos feladat Így történhetett meg, hogy például két azonos mun­kahelyen dolgozó esztergályos­nak azonos volt a munkabére, Jóllehet az egyik elismerten Jobb szakember volt mint a másik. Az új gazdasági mecha­nizmus megköveteli a vállala­toktól az anyagi kapacitással való ésszerű gazdálkodást, de ugyanígy kell gazdálkodniuk szellemi kapacitásukkal is, vagyis a lehető legésszerűbben kell sáfárkodniuk a dolgozók képességeivel, és társadalmi haszonsságukhoz mérten meg Is kell becsülniük őket mind anyagilag, mind erkölcsileg. De mi is tulajdonképpen e tár­sadalmi hasznosság mértéke? Szűkszavúan megfogalmazva: teljesítmény, plusz »lehető­ség.« Az előbbi példánál ma­radva tételezzük föl, hogy mind a két esztergályos fogaskereke­ket esztergálvoz, és tegyük fel még azt is, hogv mind a ketten egyformán jól végzik mun­kájukat. A teljesítményük tehát azonos. Az egyik eszter­gályos azonban egy bonyolul­tabb munkadarab megmunká­lására ís képes, míg a másik nem, vagy csak Igen nehezen boldogulna vele. A lehetősé­gük tebát különböző. A na­gyobb lehetőség hordozóia le­het a nagyobb szakképzettség, szakmai gyakorlat, de nem szükségszerű velejárója és nem szükségszerűen kötődik ezekhez. A vállalat érdeke, hogy ezt te figyelembe vegye a bérezésnél, az anyagi és er­kölcsi ösztönzők alkalmazásá­nál Az elvárás fokának mértéké­nek megállapítására egyre több vállalat használja fel a kor­szerű üzemgazdasági módsze­reket, eszközöket. A Martfűi Tisza Cipőgyár például a kö­zelmúltban készített egy min­denre kiterjedő felmérést a dolgozók körében, és a beér­kezett adatokat elektromos számítógépek segítségével dol­gozták fel. Hasonló vizsgálatok alapján megállapított elvárási, hasznossági sorrend szerint differenciált bérezési rendszert lehet kialakítani. A legjobb természetesen az lenne, ha minden embert képességei, tel­jesítményei és lehetőségei sze­rint béreznének, ez azonban kivihetetlen, és a különbségek ilyen finom lemérésére nincs is mód. A nemrég életbe lé­pett *tól-ig-os« bérrendszer azonban lehetővé tette, hogy az előbbiek figyelembe véte­lével azonos munkaterületeken is különbségeket tegyenek em­berek között. N ézzük meg most egy kicsit részletesebben ilyen szempontból a Kaposvári Ruhagyár bérezési rendszerét. Itt minden dolgozó személyi órabérét képzettsége, készsége, szakmai gyakorlata, tehát lehetősége szerint álla­pították meg. A szalag telje­sítménye alapján kifizetett bért a személyi órabérek mér­tékében osztják el a dolgozók között. Havonta egy-egy sza­lag dolgozóinak (50—54 fő) körülbelül 3000 forint jut mi­nőségi premizálásra. Ezt is a személyi órabér mértékében osztják el, illetve a művezető javasolhatja egy dolgozó kizá­rását a jutalmazásból, vagy hogy nagyobb mértékben ré- , szesüljön belőle. A dolgozók A Somogy megyei Tanácsi Építőipari Vállalat fölvesz kőműves, belső villanyszerelő, vízvezeték-szerelő, központifűtés-szerelő, vasbetonszerelő szakmunká­sokat és betanított munkásokat, valamint építőipa­ri segédmunkásokat. Jelentkezés: Kaposvár, Májú» 1. utca 52. sz. alatt a munkaügyi osztályon. (8620) besorolását negyedévenként felülvizsgálják. Ez tehát azt jelent^ hogy a személyi óra­bér nem mindenkorra szóló merev skatulya, hanem szin­tén változó tényező. A bér­rendszer kiállta a próbát. Nem szült elégedetlenséget és fe­szültséget a munkatársak kö­zött a személyi órabérek kü­lönbözősége, sőt megértéssel ta­lálkozik, az emberek termé­szetesnek veszik, hogy a jobb szakemberek magasabb beso­rolást kapjanak. Az EVM Somogy megyei Ál­lami Építőipari Vállalatnál a személyi órabérek szintén kü­lönbözőek. Itt az egyes mun­kafolyamatokra is külön óra­bért állapítottak meg. Ha például egy brigád betonozást végez, a brigád a betonozásért járó órabér alapján kapja bé­rét, és ezt a személyi órabérek mértékében osztják fel egy­más között E két példából Is kitűnik, hogy csak differenciált bére­zéssel valósulhat meg valóban igazságosan az egyenlő ' mun­káért egyenlő bér elve. Ami, ha a valódi egyenlőséget szol­gálja, nem lehet az egyenlősdi alapja. Szándékosan a fizikai munka területéről hoztuk a példákat de az így értelme­zett egyenlőség érvényes a szellemi munkásokra is. Gondoljunk csak például a pe­dagógusok fizetési besorolá­sának szempontjaira. A társadalom nem azo­nos képességű embe­rek együttese, min­denképpen igazságos tehát, ha a társadalom által termelt javakból is társadalmi hasz­nosságuk mértéke szerint ré­szesülnek tagjai. Az elmon­dottak azonban nemcsak az anyagi, hanem az erkölcsi megbecsülésre is érvényesek. Gazdasági, társadalmi életünk­nek e két hatékony motorjá­val mindenkor ésszerűen, kö­rültekintően kell bánnunk, mert csak így lesznek igazán hatékonyak. Rideg Gábor Gazdátlan terület Vajon mit kapnak a villa­mossági gyáriak a telepek ka­puin belül? Képzik-e őket szakmai és politikai szempont­ból, gondoskodnak-e a műve­lésükről? Ezt vizsgáltam a kö­zelmúltban a gyárban. S rög­tön szembetaláltam magam egy olyan tényezővel, amelyet okvetlenül figyelembe kell venni. Ez a rakéta tempóban fejlődő üzem eddig átszerve­zésekkel és egyesüléssel, új termékek gyártásának meg­szervezésével, szakemberek le­telepítésével és az új csarnokok építésével volt elfoglalva. Ahogy Törekes László szak- szervezeti titkár nagyon őszin­tén megvallotta, a gondok és a problémák között valahogy’ elveszett a munkások művelé­séneik a szándéka, s különben sem volt gazdája egy személy­ben ennek a területnek. A Szakszervezetek Megyei Taná­csú függetlenített kultúrost- könyvtárost ígért a gyárnak, ám még mindig nem döntöttek róla. Pedig az ezerhétszáz em­bernek kenyeret adó üzemnek nagyon nagy szüksége volna erre a kul túrósra. A szétszórt­ság, a központi gyáregység tá­volsága a várostól megnehezít minden szervezést és mozgósí­tást. Noha óránként indulnak a buszok, minden rendezvény befejezését a menetrendhez igazítják a szervezők. Senkitől sem kívánhatják, hogy gyalog induljon a vasútállomásra vagy a Kalinyin lakótelepre. S eddig nem volt megfelelő terem sem a Toponári úton. Az irodaépü­let átadása ezt a gondot meg­szüntette, mert az ebédlő al­kalmas gyűlés és rendezvény megtartására, ismeretterjesz­tésre, kisebb csoportokat pedig az igazgató irodája melletti ta­nácskozóteremben lehet elhe­lyezni. Szerecz László igazgató szavait idézve, most már nem hivatkozhat a gyár terem- hiányra. A távolságra azonban még nagyon sokáig. Megvan a hajtóanyag Olyan fiatal ez a gyárunk, hogy szinte még kamasznak nevezhető, aki évenként kinövi a ruháját, még most van kiala­kulóban a formája, s majd most állapodik meg a belső vi­lága is. S hogy nem túlzás ez a hasonlat, bizonyíték rá az átlag életkor, amely harminc- három-harmincnégy év. Ha a gyár negyvenöt százalékát al­kotó nők átlag életkorát néz­zük, még fiatalabb a gyár. Ez ugyanis olyan huszonkét év. értesítjük Géplakatos, vízvezeték-szerelő szakmunkásokat, valamint segédmunkásokat AZONNAL FÖLVESZ a Balatonboglári Vas-műszaki és Hűtőipari Kis*, Balatonboglár, Szabadság *- 8. (5507) a város és különösen a cseri körzet lakosságál hogy a cseri tetőn levő zárt gyümölcsösünkben április 29-től szeptember 31-ig folyamatosain erős mérgekkel növényvédelmi munkát végzünk. A területre engedély nélkül belépni tilos és életveszélyes! A Kaposvári Állami Gazdaság (8858) A Pamutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyára (textilmű­vek) fölvesz általános Iskolát végzett 14—16 éves korú leányokat 6 órai nappali munkára, valamint FÉRFI SEGÉDMUNKÁSOKAT 18—40 éves korig. Szállást biztosítani nem tudunk. (6980)

Next

/
Oldalképek
Tartalom