Somogyi Néplap, 1968. április (25. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-28 / 99. szám
••MOOTIRtPLAP 4 Vasárnap. 196«. Április 28. Kihasználatlan művelődési lehetőségek LEGFIATALABB GYÁRUNKBAN A munkapadoknál tömegével dolgoznak általános iskolát végzett lányok, érettségizett fiúk, ezenkívül százötvenhét technikus vagy ilyen szintű képzettségű fiatal található a telepeken. S a húsz mérnök többsége szintén fiatal. Olyan ■►hajtóanyag« található ebben a gyárban, mint nagyon kevés helyen, s ez bőven elegendő ahhoz, hogy magasba emelje a művelődés rakétáját. Mert sem az Ü 2em, sem az e kérdést vizsgáló nem lehet elégedett azzal, hogy mindössze hat ismeretterjesztő előadás hangzott el tavaly. S a három könyvtárban elhelyezett ezerötszáz kötetből csupán hatszázat kölcsönzött ki a beiratkozott kétszáz olvasó. Hogy miért? A szakszervezeti titkár szerint a könyvtárosokat a munkájuk nem engedi, hogy elmenjenek a műhelyekbe ajánlani az új politikai és irodalmi műveket. A könyvtári órákat ugyan rendszeresen megtartják, ez azonban kevés a hírveréshez. Szerintem nagyon gyorsain változtatni lehet ezen a helyzeten más üzemek módszereinek és tapasztalatainak a felhasználásával. /Megszerettem/ a gyárat Műszaki könyvtár is található az üzemben, ezt azonban inkább csak azok használják, akiknek a mindennapi munkájához szükséges. Az igazgató szerint is közkinccsé kell tenni az ott megtalálható műveket. Eddig nem volt, az ősszel már indul miínkásakadémia, ahol az ipari-műszaki ismeretterjesztésen kívül a művészetről és más területekről is szó esik majd. S hogy a városban, sokkal megközeiíthetőbb helyen is összejöhessenek művelődni és szórakozni a dolgozók, szeretnének klubot nyitni a cseri telepen. S ha a jelenből így át-átcsa- punk a jövőbe, mindjárt megemlíteném a politikai oktatás szervezésének és látogatásának kapcsán, hogy a háromszáz hallgató fgen kevés a gyár összlétszámához viszonyítva, ezért az ősszel sokkal több dolgozót szükséges megnyerni. Noha ebben az évben gátolta a foglalkozások megtartását az állandó átszervezés és átcsoportosítás, még sem írható minden »kihagyás« ennek a számlájára a szakszervezet és a KISZ tanfolyamain. Ennek a gyárnak képzett műszakiakra és munkásokra van szüksége, hiszen egyre bonyolultabb termékeket gyártanak a műhelyekben. Noha hatvanegyen tanulnak tovább közép- és felsőfokú iskolában, tízen pedig esti egyetemen, azt a száz dolgozót is serkenteni kellene tanulmányai befejezésére, aki nem végezte el az általános iskolát. A betanított munkásokat pedig, hogy jobban megismerkedjenek a gyár történetével, gyártmányaival és a szakmával. Talán ez a tájékozottság is köti őket ide, s kevesebben kívánkoznak él, mint eddig. Helyesen fogalmazta meg Bene Nándor, a pártszervezet csúcstitkára: csak altkor lehet megszerettetni a fiatalokkal a gyárat, ha az kohója lesz a szakmai ismereteik, politikai és általános műveltségük megszerzésének. Ehhez azonban még nagyon sokat kell tenni. Lajos Géza Semmilyen statisztika, fölmérés-, összegezés nem készült még arról, hogy a Villamos- sági Gyár három telepének dolgozói mennyit járnak moziba, ki az, aki néha-néha vagy rendszeresen jár a színházba, a múzeumba, a megyei könyvtárba, hangversenyre, irodalmi estekre és ismeret- terjesztő előadásokra. Csak az altalános tapasztalat és értesülés alapján állapította meg nemrégen egy jelentés — amelyet a megyei tanács vb elé terjesztettek —, hogy a város művelődési intézményei elégítik ki a náluk dolgozók igényeit. Ez az általános megállapítás azonban bármelyik üzemről elmondható, bennünket nem visz közelebb az általános kép kialakításához. ‘ ÖRÖM ÜRÖMMEL! A Sallai utca befejezetlen szakasza. örültek a Sallai utca lakói, amikor végre megjelentek az útépítő vállalat emberei, és hozzáláttak az elhanyagolt, a donneri városképet rontó út lekövczéséhez. A munka jó ütember haladt, örömükbe azonban üröm is vegyült, amikor azt tapasztalták, hogy a munkások do’gukvégezetlen távoztak, pedig csak néhány méteres szakasz maradt vissza, éppen a Zrínyi utca közelében. Azóta több gépkocsivezető foglalta imájába a munka abbahagyására utasítást adókat, amikor kocsijuk gumija az éles Kövek áldozata lett. A városi tanácstól megtudtuk, hogy az új út és a Zrínyi utca csatlakozása tervének Jóváhagyását nem kapták meg, v« ez gátolja az építkezés befejezését itt és a Mikszáth utcában Is. Vajon meddig kell erre várni, s bosszankodni a két utca lakóinak? Sz. I» Szabályozzák az andocst vízfolyást. Somogyacsátöl Somogy eg résig 1« kilométer bosszúságban kiszélesítik és mélyítik a kis patakot. Egyenlőség vagy egyenlősdi? T ársadalmi rendszerünk egyik alapelvének: az egyenlő munkáért egyenlő bért elvnek merev, formális értelmezése helyenként gátja volt gazdasági és társadalmi életünk intenzívebb fejlődésének, valamiféle rosszul értelmezett egyenlősdi- szemléletet honosított meg. Ennek az elosztási elvnek csak egyetlen kritériuma volt: az azonos beosztás, az azonos feladat Így történhetett meg, hogy például két azonos munkahelyen dolgozó esztergályosnak azonos volt a munkabére, Jóllehet az egyik elismerten Jobb szakember volt mint a másik. Az új gazdasági mechanizmus megköveteli a vállalatoktól az anyagi kapacitással való ésszerű gazdálkodást, de ugyanígy kell gazdálkodniuk szellemi kapacitásukkal is, vagyis a lehető legésszerűbben kell sáfárkodniuk a dolgozók képességeivel, és társadalmi haszonsságukhoz mérten meg Is kell becsülniük őket mind anyagilag, mind erkölcsileg. De mi is tulajdonképpen e társadalmi hasznosság mértéke? Szűkszavúan megfogalmazva: teljesítmény, plusz »lehetőség.« Az előbbi példánál maradva tételezzük föl, hogy mind a két esztergályos fogaskerekeket esztergálvoz, és tegyük fel még azt is, hogv mind a ketten egyformán jól végzik munkájukat. A teljesítményük tehát azonos. Az egyik esztergályos azonban egy bonyolultabb munkadarab megmunkálására ís képes, míg a másik nem, vagy csak Igen nehezen boldogulna vele. A lehetőségük tebát különböző. A nagyobb lehetőség hordozóia lehet a nagyobb szakképzettség, szakmai gyakorlat, de nem szükségszerű velejárója és nem szükségszerűen kötődik ezekhez. A vállalat érdeke, hogy ezt te figyelembe vegye a bérezésnél, az anyagi és erkölcsi ösztönzők alkalmazásánál Az elvárás fokának mértékének megállapítására egyre több vállalat használja fel a korszerű üzemgazdasági módszereket, eszközöket. A Martfűi Tisza Cipőgyár például a közelmúltban készített egy mindenre kiterjedő felmérést a dolgozók körében, és a beérkezett adatokat elektromos számítógépek segítségével dolgozták fel. Hasonló vizsgálatok alapján megállapított elvárási, hasznossági sorrend szerint differenciált bérezési rendszert lehet kialakítani. A legjobb természetesen az lenne, ha minden embert képességei, teljesítményei és lehetőségei szerint béreznének, ez azonban kivihetetlen, és a különbségek ilyen finom lemérésére nincs is mód. A nemrég életbe lépett *tól-ig-os« bérrendszer azonban lehetővé tette, hogy az előbbiek figyelembe vételével azonos munkaterületeken is különbségeket tegyenek emberek között. N ézzük meg most egy kicsit részletesebben ilyen szempontból a Kaposvári Ruhagyár bérezési rendszerét. Itt minden dolgozó személyi órabérét képzettsége, készsége, szakmai gyakorlata, tehát lehetősége szerint állapították meg. A szalag teljesítménye alapján kifizetett bért a személyi órabérek mértékében osztják el a dolgozók között. Havonta egy-egy szalag dolgozóinak (50—54 fő) körülbelül 3000 forint jut minőségi premizálásra. Ezt is a személyi órabér mértékében osztják el, illetve a művezető javasolhatja egy dolgozó kizárását a jutalmazásból, vagy hogy nagyobb mértékben ré- , szesüljön belőle. A dolgozók A Somogy megyei Tanácsi Építőipari Vállalat fölvesz kőműves, belső villanyszerelő, vízvezeték-szerelő, központifűtés-szerelő, vasbetonszerelő szakmunkásokat és betanított munkásokat, valamint építőipari segédmunkásokat. Jelentkezés: Kaposvár, Májú» 1. utca 52. sz. alatt a munkaügyi osztályon. (8620) besorolását negyedévenként felülvizsgálják. Ez tehát azt jelent^ hogy a személyi órabér nem mindenkorra szóló merev skatulya, hanem szintén változó tényező. A bérrendszer kiállta a próbát. Nem szült elégedetlenséget és feszültséget a munkatársak között a személyi órabérek különbözősége, sőt megértéssel találkozik, az emberek természetesnek veszik, hogy a jobb szakemberek magasabb besorolást kapjanak. Az EVM Somogy megyei Állami Építőipari Vállalatnál a személyi órabérek szintén különbözőek. Itt az egyes munkafolyamatokra is külön órabért állapítottak meg. Ha például egy brigád betonozást végez, a brigád a betonozásért járó órabér alapján kapja bérét, és ezt a személyi órabérek mértékében osztják fel egymás között E két példából Is kitűnik, hogy csak differenciált bérezéssel valósulhat meg valóban igazságosan az egyenlő ' munkáért egyenlő bér elve. Ami, ha a valódi egyenlőséget szolgálja, nem lehet az egyenlősdi alapja. Szándékosan a fizikai munka területéről hoztuk a példákat de az így értelmezett egyenlőség érvényes a szellemi munkásokra is. Gondoljunk csak például a pedagógusok fizetési besorolásának szempontjaira. A társadalom nem azonos képességű emberek együttese, mindenképpen igazságos tehát, ha a társadalom által termelt javakból is társadalmi hasznosságuk mértéke szerint részesülnek tagjai. Az elmondottak azonban nemcsak az anyagi, hanem az erkölcsi megbecsülésre is érvényesek. Gazdasági, társadalmi életünknek e két hatékony motorjával mindenkor ésszerűen, körültekintően kell bánnunk, mert csak így lesznek igazán hatékonyak. Rideg Gábor Gazdátlan terület Vajon mit kapnak a villamossági gyáriak a telepek kapuin belül? Képzik-e őket szakmai és politikai szempontból, gondoskodnak-e a művelésükről? Ezt vizsgáltam a közelmúltban a gyárban. S rögtön szembetaláltam magam egy olyan tényezővel, amelyet okvetlenül figyelembe kell venni. Ez a rakéta tempóban fejlődő üzem eddig átszervezésekkel és egyesüléssel, új termékek gyártásának megszervezésével, szakemberek letelepítésével és az új csarnokok építésével volt elfoglalva. Ahogy Törekes László szak- szervezeti titkár nagyon őszintén megvallotta, a gondok és a problémák között valahogy’ elveszett a munkások műveléséneik a szándéka, s különben sem volt gazdája egy személyben ennek a területnek. A Szakszervezetek Megyei Tanácsú függetlenített kultúrost- könyvtárost ígért a gyárnak, ám még mindig nem döntöttek róla. Pedig az ezerhétszáz embernek kenyeret adó üzemnek nagyon nagy szüksége volna erre a kul túrósra. A szétszórtság, a központi gyáregység távolsága a várostól megnehezít minden szervezést és mozgósítást. Noha óránként indulnak a buszok, minden rendezvény befejezését a menetrendhez igazítják a szervezők. Senkitől sem kívánhatják, hogy gyalog induljon a vasútállomásra vagy a Kalinyin lakótelepre. S eddig nem volt megfelelő terem sem a Toponári úton. Az irodaépület átadása ezt a gondot megszüntette, mert az ebédlő alkalmas gyűlés és rendezvény megtartására, ismeretterjesztésre, kisebb csoportokat pedig az igazgató irodája melletti tanácskozóteremben lehet elhelyezni. Szerecz László igazgató szavait idézve, most már nem hivatkozhat a gyár terem- hiányra. A távolságra azonban még nagyon sokáig. Megvan a hajtóanyag Olyan fiatal ez a gyárunk, hogy szinte még kamasznak nevezhető, aki évenként kinövi a ruháját, még most van kialakulóban a formája, s majd most állapodik meg a belső világa is. S hogy nem túlzás ez a hasonlat, bizonyíték rá az átlag életkor, amely harminc- három-harmincnégy év. Ha a gyár negyvenöt százalékát alkotó nők átlag életkorát nézzük, még fiatalabb a gyár. Ez ugyanis olyan huszonkét év. értesítjük Géplakatos, vízvezeték-szerelő szakmunkásokat, valamint segédmunkásokat AZONNAL FÖLVESZ a Balatonboglári Vas-műszaki és Hűtőipari Kis*, Balatonboglár, Szabadság *- 8. (5507) a város és különösen a cseri körzet lakosságál hogy a cseri tetőn levő zárt gyümölcsösünkben április 29-től szeptember 31-ig folyamatosain erős mérgekkel növényvédelmi munkát végzünk. A területre engedély nélkül belépni tilos és életveszélyes! A Kaposvári Állami Gazdaság (8858) A Pamutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyára (textilművek) fölvesz általános Iskolát végzett 14—16 éves korú leányokat 6 órai nappali munkára, valamint FÉRFI SEGÉDMUNKÁSOKAT 18—40 éves korig. Szállást biztosítani nem tudunk. (6980)
