Somogyi Néplap, 1968. április (25. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-27 / 98. szám

XXV. évfolyam, 98. szám. Szombat, 1968. április 27 NÍVÓS BEMUTATÓK - EREDMÉNYES VITÁK Befejeződött a dunántúli színházak II. találkozója A dunántúli színházak találkozójának ötö­dik napján, tegnap délelőtt folytatódott a vitaso­rozat. Az eszmecserék első jelen­tő» mozzanataként Vészi Endre Kettévált mennyezet című színművét vitatták meg a Latinka Művelődési Ház klubjában. A felszólalók többsége elmarasztalta Vészi darabját. A bírálatokra az író megbántottan reagált, jól­lehet ezek nem személyében és főleg nem írói életművé­nek teljességében érintették őt. Ezzel kapcsolatban a vita legfőbb tanulságaként a bírá­lat őszinteségének, elvi tar­tósának fontosságát hangsú­lyozta a tanácskozás aznapi elnöke, Czimmer József, a Színházművészeti Szövetség elnökségi tagja. Az ilyen al­kotó légkört megteremteni szükségszerű, és — ahogy a kaposvári példa bizonyltja — lehetséges is: még az esetle­ges sértődések ódiumát is vállalva. Az udvariaskodással, a dédelgetéssel szemben csak az őszinte kritikai légkör se­gíthet tovább a célhoz, a mai magyar dráma fejlődéséhez. Gosztonyi János A sziget című darabjának vitáján két különösen érdekes csomó­ponton ütköztek össze a vé­lemények. Egy néző és a szer­ző az émigráció-disszidáció fogalmának bizonyos mérték­ben közös asszociatív hatá­sairól vitatkozott. A tartal­mas, érdekes véleménycse­rék középpontjában az ab­szurd elemek arányának és alkalmazásuk módszereinek kérdése állt Tegnap délelőtt Révész Gy. István darabjának a megvi­tatása nemkevésbé sokrétű, hasznos véleménycserét ered­ményezett. Abban, hogy Az első 36 óra csütörtök esti elő­adása egy igen értékes mű igényes, élménygazdag pro­dukciója volt, talán kettő ki­vételével valamennyi felszó­laló értékelése megegyezett. Vitatták azonban többen is a mű eszmeileg nem teljesen vi - lágos pontjait: az író drama­turgiájában a narrátor funk­cióját, »direkt« közléseit, a mű didaktikus törekvéseit. A kialakult szokástól eltérően az író imponáló felelősségtu­dattal fogadta a drámáját érintő bírálatokat. Néhányat maga is elismert közülük, má­sokkal vitatkozott. A felszólaló színházi szak­emberek elismeréssel nyilat­koztak a mű ötlebességéröl, a A vit« részvevőinek egy csoportja. Az előtérben Malonyai De­zső, a minisztérium Színházi Főosztályának helyettes vezetője és Hubay Miklós íré. produkció élményszerűségé­ről a szereplők nagyszerű mú- vészd teljesítményéről. Zárszavában Cizmmer Jó­zsef az első nap fontos ta­nulságára emlékeztetett. Ki­emelte: »Sok mindent el kell sajátítanunk még. Meg kell tanulnunk emberségesen és vészét. Ennek és a mai ma­gyar művek előadásának tá­mogatása megtisztelő feladat, nekünk pedig külön kitekin­tést is jelent a találkozó me­gyénk határain túlra — mon­dotta a többi között, majd át­nyújtotta a megyei tanács mvódíjait: a pécsi és a ka­Kazirair Karoly átadja az emlék posvári Csiky Gergely Színház nagyon őszintén bírálni; s az egyenes, őszinte bírálat elfo­gadását is meg kell tanul­nunk színházi—írói berkek­ben.« A házigazda, a megyei tanács és a kaposvári szín­ház múlhatatlan érdemeként méltatta azt, hogy ezek a színháztörténetünk szempont­jából is eredményes találko­zók valamennyi részvevő szakembert segítik fontos ta­pasztalatok megszerzésében. A Színházművészeti Szö­vetség nevében Kazimir Ká­roly, a Thália Színház főren­dezője emlékserleget adott át a négy színház vezetőinek. Majd a színházi találkozó be­fejező aktusaként dr. Várko- nyi Imre, a megyei tanács vb-elnökhelyettese mondott rövid beszédet. — Öl öm és büszkeség volt a házigazda tisztét vállalni. Nemzeti kultúránk igen ran­gos részterülete a szinházmü­sertegef Larina Lászlónak, igazgatójának. posvári együttesnek 7500— 7500, a győrieknek 5000 forin­tot. Sikert, alkotókedvet kí­vánva búcsúzott dr. Várko- nyi Imre vb-elnökhelyettes a dunántúli színházak II. talál­kozójának részvevőitől — a jövő évi viszontlátásig. W. E. KÖNNYŰ TESTI SÉRTÉS. BECSÜLETSÉRTÉS, RÁGALMAZÁS A mapnvádas perekre! A Kaposvári Járásbíróságon fölkerestük dr. Balajlliy Sándor tanácsvezelö bírót, hogy interjút kérjünk a magán- vádas perekről. rmm — Mint ismeretes, a magán- vádas perek — ellentétben a közvádasokkal — csak csekély mértékben veszélyeztetik a társadalom érdekeit, tehát aránylag kisebb jelentőségű bűncselekmények. Többször a sértett fél megítélésétől és a bűncselekményre való reagálá­sától függ, hogy valójában tör- tént-e bűntett — például a be­csületsértéseknél. Ezenkívül le­hetőség van arra is, hogy a sér­tett fél indítványa nélkül bün­tetőeljárást ne indítsanak. O Emelkedik-e a magán- vadas ügyek száma? — A múlt évhez viszonyítva csekély mértékben ugyan, de emelkedik. 1967 első negyed­évében 75, az idei év első ne­gyedében 93 magánvádas úgy érkezett a Kaposvári Járásbí­róságra. O Melyek a leggyakrab­ban előforduló magán­vádas perek? — A könnyű testi sértés, a becsületsértés és a rágalmazás. O A testi sértés meddig számít »könnyűnek?« — A törvónyikönyv megfo­galmazása szerint abban az esetben számít könnyűnek, ha az okozott sérülés vagy beteg­ség nyolc napon belül gyógyul. O Van-e valamilyen jel­legzetessége ennek a bűncselekmények? — Mint annyi más bűncse­lekményt, a könnyű testi sér­tést is égen gyakran követik el alkoholos állapotban. Sajnos a házastársak civakodásábói is sokszor adódik testi sértés, és ilyenkor általában a feleség húzza a rövidebbef. De meg­esik, hogy a gátlástalan apa minden ok nélkül durván bán­talmazza gyermekeit. Gyakori­ak a féltékenységből elkövetett bűncselekmények is. © Mit tart a jog becsü­letsértésnek? — Mondhatnánk, hogy a be­csület az emberről, tulajdonsá­gairól, magatartásáról a kör­nyezetében kialakult kedvező ítélet. A becsület megtámadása így az emberek tudatában ki­alakult kedvező ítéletnek a megtámadása. Aki tehát más­sal szemben olyan kifejezést használ, vagy olyan cselek­ményt követ el, amely a be­csületet csorbítja, az becsület- sértés bűntettét követi el. Per­sze az ítélet meghozásánál sú­lyosbító körülmény, ha ezt a bűntettet aljas indokból, feltű­nően durván követték el, s ez a sértett félnek súlyos hátrányt okozott. A tipi kus forma az élő szóval vagy az írásban elköve­tett sértés. © léstől? Miben különbözik a rá­galmazás a becsülctsé,’­— A rágalmazó mások előtt eseményt, történetet mond el, természetesen hamisan. A be­csületsértés elkövetője rendsze­rint sértő jelzőket használ, de az eseményt elmondó rágalma­zó már komolyabb hatást ér el, mivel a tényeknek általában nagyobb a meggyőző erejük, mint a szavaknak. Ezek a ha­zugul állított »lények« kedve­zőtlen megvilágításba helyezik a sértett magatartását, rombol­ják az iránta tanúsított bizal­mat. Tehát mindenképpen sú­lyosabb bűncselekmény a rá­galmazás a becsületsértésnél, ezért az érte járó büntetés is súlyosabb. O Az említett bűncselek­mények ismeretében milyen általános következteté­seket lehet levonni? — Általában ezeknél a bűn­tetteknél is hiteles fokmérő az intelligencia mértéke. A mű­veltség magasabb fokán álló ember jóval ritkábban kerül testi sértés, becsületsértés, rá­galmazás s hasonlók elköveté­se miatt bíróság elé — mondta végül dr. Balajthy Sándor, a Kaposvári Járásbíróság tanács­vezető bírója. P. D. Fonónők mozija Jobb műsor, több néző — Az első filmvita Szélesvásznú mozi épül Állandóan emelkedik a né­zők száma a textilművek le­ányotthonának a mozijában, amióta normálfilmet vetíte­nek. Másfél éve sokkal jobb az itt pergetett filmek kép­minősége, s javult a műsor is. A százszemélyes moziterem ta­valy még félig volt tele egy- egy előadás átlagát vizsgálva, ebben az évben azonban már ötvenhat százalékos a látoga­tottság. A szakszervezeti mozik között első helyen áll a leány­otthon ezzel az eredménnyel. Legtöbben ősszel és tavasszal, legkevesebben pedig nyáron néznek filmet a leányotthon­ban. Nagy sikerekről és nagy bukásokról tanúskodik a gon­dosan összeállított statisztika. Legtöbb nézőt sorrendben a francia Királylány a feleségem, az angol Vadul vagy engedéke­nyen, a szovjet Szállnak a dur­vák, az olasz Cicababák, az amerikai Egy krumpli, két krumpli, Van, aki forrón sze­reti. és a magyar Első esztendő vonzotta. Felvételt hirdet az Állami Balett Intézet Az Állami Balett Intézetben megkezdődtek az 1968/69-es tanév előkészületei. Az intézmény felvételt hirdet olyan 10— 12 éves leány- és 10—14 éves fiúgyermekek részére, akik a tánchoz kedvet éreznek, és elvégezték az általános iskola első négy osztályát. Az intézet keretében általános és közép­iskola működik, amelynek elvégzése után a tanulók érettségi vizsgát tesznek. Az Állami Balett Intézet szakmailag sokol­dalúan képzett, hivatásos táncművészeket nevel. A felvételi vizsgára jelentkezések ideje: május 2-től 15-ig tart. A vidékiek írásban, a budapestiek személyesen jelentkezzenek az Állami Balett Intézetnél (Budapest, VI., Népköztársaság útja 25.) A felvételi vizsga időpontjáról a jelentkezőket értesítik. Nagyon kedveltek a szovjet filmek. Ezt bizonyítja a telt házat hozó Szállnak a darva- kon kívül az Emberi sors, A jegbalett csillaga, az Autót loptam és a Rómeó a csataté­ren sikere is. A magyar fil­mek látogatottsága már jóval elmarad ettől. A művészfilmek közül az Aranysárkánynak, a zenés filmek közül az EzeJc a fiataloknak, volt nagy sikere. Megbukott viszont a Biidösviz (az első előadáson huszonhe­ten, a másodikon tizenketten látták) és az . Utószezon. Az utóbbit két előadáson mindösz- sze huszonötén nézték meg. Műsoron kívül ingyen elő­adáson vetítették a Hideg na­pok, a Tegnap, a Halálkanyar című filmeket. A jövő héten rendezik meg a leányotthonban az első filmvitát Kovács And­rás Hideg napok című művé­ről. A tervek szerint a jövőben sokkal nagyobb gondot fordíta­nak a munkásnők filmesztéti­kai nevelésére, hogy sokkal na­gyobb, s értő közönsége legyen a hazai és a külföldi művész- filmeknek is. A textilművek új leányotthonában már széles­vásznú moziterem lesz, ahova egyszerre kétszázötven mun­kásnő fér be. Jövőre már film­múzeuma is lesz a textilmű­veknek, s a bemutatott régi filmek előtt mindig tartamai esztétikai előadásokat is. (L. G.) # TUDOMÁNYOS ÜLÉS. Ma 11 órakor tartja soron levő tu­dományos ülését a kórház és a rendelőintézet., lliev Ilia dr. fő­orvos. Mezöfi László dr., Fe rcnczy Mihály dr. és Pozsgai Kálmán dr. tartanak előadáso­kat, Magától értetődik... Egy üzletember belépett egy szállodába. Az elő­csarnokban egy csinos fiatal hölgy üldögélt, és kedvesen rámosolygott. A férfi visszamosolygott, oda­ment hozzá és bemutat­kozott. Alig 10 perccel ké­sőbb a portástól kétágyas szobát kért, és a nővel együtt bejelentkezett mint férj és feleség. Két nappal később kérte a számlát. Az majdnem 900 márkát tett ki... Bi­zonyára tévedett — je­gyezte meg a vendég cso­dálkozva —, hiszen csak két napig laktam önök­nél ... ... Magától értetődik — válaszolt a portás —, d? a kedves felesége már egy hónapja lakik nálunk ... Mi árulja el a hűtlen férjet? Valamikor a no csak abból tudta meg, hogy térje hüllen hozzá, hogy az inggallérján vagy a zsebkendőjén ruzsnyo- mokat fedezett föl. A ravasz férfiak azonban hamar rá- jötek erre, s idejében eltün­tették az áruló nyomokat. Az amerikai nőknek azon­ban nem kell csüggedniük, egy jótékony társaság ugyan­is könyvet adott ki »Hogyan tudjuk meg, hogy hűllen-e a férjünk?« címmel, s ez gazdag anyaggal szolgál a detektives- dit játszó hölgyek számára. Íme egypár a riasztó jelek­ből: — Ha sűrűn felcseng a lakásban a telefon, de va- hányszor az asszony veszi fel a kagylót, kiderül, hogy téves kapcsolás volt. — Ha frissebben és ápoltabban jön haza a munkából, mint ahogy el­ment. — Ha egy olyan fűm melódiáját fütyörészi, amelyet felesége már ré­gen meg szeretett volna nézni, de nem vitte el rá. — Ha arcán karmotkások vannak, s tragikus hangon bejelenti, hogy közlekedé­si szerencsétlensége volt. — S végül, ha otthon mindig elviselhetetlenül fáradt. A könyv írója egy bizo­nyos Sapersteim úr. Ter­mészetesen álnéven irta alá. különben a bosszúál­ló férfiak leszámolnának vele. Megfelelő érv — Miért adtad a há­gódnak a kisebb darab csokoládét? Nézd meg a tyúkot: a legnagyobb gi­lisztát adja a legkisebb csibének. — Én is igy lennék, ka gilisztáról volna szó. — Nem tudod, kié ez a tehén és ez a borjú? — A tehenet nem tu­dom, de hogy a borjú kié, azt igen! — Na kié? — A tehéné. Somogyi Néplap Az MSZMP Somosra megye» Bizottsága és a Somogy megvet Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon: 11-510, 11-511. Kiadja a Somogy megye! Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon: 11-516. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem örzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 18 Ft. Index: 250R7 Készült a Somogy megyei Nyomdá ipari Vállalat kaposvári üzemébe?*» Kaposvár. Latin ka Sándor utca 6. Nyomdáért felel; Mautner József.

Next

/
Oldalképek
Tartalom