Somogyi Néplap, 1968. április (25. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-25 / 96. szám

AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYE I TAN A'Q S LAPJA XXV. évfolyam, 96. szám. Csütörtök, 1968. április 25. Kettévált BMßMmgezet A győri Kisfaludy Színház vendégjátéka „HOGY EBBŐL HOGY LESZ KELKÁPOSZTA ?“ — kérdi Vészi Endre színda­rabjának legelején a hős leánygyermeke. A kelkáposz­ta végiglengi a színdarab el­ső részét, hogy végiül odakoz- máljon, és helyette aranyga­luskát fogyasszon Nagy Ár­pád mérnök. Tojásrántotta, halpaprikás, mogyoróstorta és borsopüré jelzi a drámai fordulatokat és atz új kapcso­latok kialakulását Ebből a szűkre méretezett étlapból — korántsem soroltuk fel a da­rab valamennyi gasztronó­miai gyönyörét — világos, hogy Vészi naturalista tech­nikájú színművel próbálta megfogalmazni ... Mit is? ... zavarban vagyunk, ha erre választ kell adnunk. Egy polgári mérnök áll a cselekmény középpontjában. A koncepciós perek idején börtönt viselt Nyilván, ennek következtében — bár erről említés nem történik — nem leli helyét a társadalomban. Iszik, nőzik, és kapcsolattala- nul teng-leng, hogy az elő­adás végére tartalmatlan ma­gányba süppedjen. A cselekmény másik szálán egy, a mérnökre feltekintő munkáslány édeskés és nyú­lós szerelmi történetét kap­juk. Erzsi — feltehetőleg — szivében gazdagabb élet vá­gyával a mérnök és rendet­len családja mellé szegődik. A viszonzatlan szerelem, el- hagvatottsága, a kapcsolat tartalmatlansága őt is lezül- leszti emberileg, és egy írói- lag kimódolt betegség követ­keztében a színpadon kívül meghal, amint erről egy tele- fonbeszélgeté®ből értesülünk. Vészi munkája vajon a kü­lönböző társadalmi osztályok tagjainak kapcsolatkeresésé­ről szól? Vagy valóban — ahogy nyilatkozatában vallja — az elszalasztott lehetősé­gek drámáját akarta formába önteni? Ehhez az érzelmes- érzelgős történetecske nem nyújt alkalmat: hiszen a fő­szereplők közül egyik emberi arca, filozófiája sem rajzoló­dik ki előttünk, csupán sze­relmi siránkozásaikról, fajd- kakas-dürrgésükről van in­formációnk. Tehetséges em­ber-e Nagy Árpád? Tehetsé­ges asszony-e Erzsi? Ember­nek, asszonynak tehetsége- sek-e? Olyanok, akiknek sor­sát érdeklődéssel teli figyel­nünk? A budai villa falain kívül milyen életet élnék? Munkájuk közben ütköznek-e láthatatlan falakba? Vagy csak ágyproblómáik okán mennek tönkre? Sokkal valószínűbb, hogy mindössze egy szerelmi anek­dotát láttunk a színpadon, amit a szerző novellából dra­matizált, azt hívén, hogy ha egy név után kettőspont kö­vetkezik, és azután dialógu­sokban meséli el a történetet: az már szükségszerűen drá­ma. Műfaji megjelölésül azt írta darabja alá: Hétköznapi tragédia. Hétköznapinak az eset valóban köznapi. Tragé­diának azonban csak siral­mas. Szomorú és kínos tör­ténet, de nem dráma. És amikor nem tekintjük drámainak a színpadi cselek­ményt, még nem is a jelene- tezés ügyetlenségére, a pon­gyola mondatokra vagy az irodalmias, költőieskedő, holdvilágos fellengzésekre célzunk, hanem az egész tör­ténet dráma iságának hiányá­ra. Legfőképp pedig an-a, hogy hiányzik a szerelmes esetből a mélyebb tartalom és gondolat, az egyszerin túl­mutató, jelképessé emelhető morális-társadalmi tanulság. VÉSZI ELSŐ DRÁMÁJA, A titkárnő több mint tíz év­vel ezelőtt azzal aratott si­kert, hogy visszaadta a szín­háznak az emberi gyengédsé­get, a magánélet problémáit hozta vissza kedves Lírájával a csók közben is a termelésre gondoló színpadi álhősök, kétlábon járó publicisztikák helyére. A titkárnő bemutatá­sa jelentős fordulata és esemé­nye volt a magyar színpadi irodalomnak. Azóta sok min­den megváltozott, és ez az új — nyolcadik — Vészi-da­rab, úgy tűnik, az első színpadi siker előtt született Erre vall kelkáposzta-centri- kussága: naturalista dialógus- közhelybeidegződóse. Erre a felvetett, halvány konfliktus. Erre az illusztratív jelenete- zés, dialóguskezelés. Vészi ma sokkal ügyetlenebbnek mutatkozik a színpadon, mint tizenkét évvel ezelőtt, és ta­lán egyetlen jelenetet tudunk felemlíteni, amikor feszült­ség és emberi áramkörök iz­galma feszítette ki írott anya­gát a színpadon. Ez a jelenet egy rosszul sikerült születés­nap estéje, amikor a keserű hangulatban a széthullott kis család — jelképes szándékkal — lerombol egy nagy gonddal elkészített ünnepi tortát; szí­vük minden szeretetét szét­szabdalják, és vad groteszk- seggel, étvágytalanul hab­zsolják be mindazt a gyen­gédséget, amit apjuknak tar­togattak. Ez az egyetlen je­lenet vall arról, hogy ezt a színpadi' munkát író írta, mégpedig tehetséges író, aki­nek novellái annyit képesek markolni életígazságtoól, tár­sadalmi drámábóL ÉS ITT KAPOTT várady György rendező is olyan al­kalmat, hogy valódi szánhá­zat teremthetett a színpadra, élvezettel bontva ki a jele­netben rejlő többértelműsé­get. Pálfíy Gabi (Romána) is ebben a jelenetben ért el alakítása csúcsára, bizonysá­got téve kesernyés humora és kiváló ritmusérzéke értékei­ről. Ha leszámítjuk a záró- kép hangulatos groteszkségét, amikor családi tabló kereke­dik a színpadon, és a mér­nökapa átkarolva gyermekét sután kinyomja a szusszanó levegőt a költészetet jelképe­ző gumitörpéből (arra úgy hangzik, mint a Ványa bácsi híres »Pukk«-ja), a rendezés nem tehetett mást, mint il­lusztrációra szorítkozott ótt, ahol csak illusztráció van, és igyekezett korrigálni a darab balfogásait. A győri Kisfa­ludy Színház színészei is csak illusztrációkra szorítkoztak többségükben. Ha lehetett is volna több életet vinni a fi­gurákba, érthető, miért nem vittek mégsem. Tallós Endre felléptetése a főszerepben szereposztási fiaskó. Sem szívtipró voltát, sem mérnökségét nem teszi hihetővé fiziognómiá jónak meghatározottsága Hátrá­nyát azonban pótolni igyeke­zett komolysága és természe­tessége. Gamma Erzsit gya­korlatlansága, beszédtechni­kájának hiányossága és arc­játékának szenvtelensége nem teszik még alkalmassá fősze­rep eljátszására. Talán ki­sebb feladatokban kellene gyakorolnia magát. Színes alakítás volt Balogh Emese szenvelgő szépasszonya, Bí- lint György ügyvédje, Tftihók Éva süldőlánya, Bajka Pál és Erdélyi Ila népszínműves há­zaspára, Perédy László nép­nevelője, Vajay Erzsi sápítozó villanása. Túlszínezett volt Gárdonyi László modorosko- dasa. Nagyajtay Teréz jelmezei diszkrétek voltak, Baráth András díszlete kényszermeg­oldás. ÖSSZEGEZVE: vészi drámaírói képességei felett nyomtalanul múlt el az első bemutatója óta eltelt idő. Nem tanult semmit az új drá­mai irányzatoktól, és önmaga színpadi eszközeit sem fej­lesztette, mart eldöntetlen, hogy kellemesen pityeregtető színműveket kíván-e írni a magánélet drámai fordulatai­val, vagy közéleti fogantatásé gondolatokkal sokkolni kö­zönségét A Don Quijote utol­só kalandja óta Vészi egy­szerre kívánja mind a kettőt. De ez nem sikerült neki egyelőre, és darabjai kettévál­nak. Ha nem több felé. Molnár G. Péter Víkendház fa építőelemekből ■ ■■■Hi Az ÉRDÉRT Vállalat több különféle rendeltetésű faház csoportokat állít fel a Balaton mentén. Bővítik pl. a fo- nyód-bélatelepi kempinget. A tizenhárom iker faház mel­lé az idén még hatot építenek. A képen: két és fél szobás famodul ház. (MTI-fotó) (2.ffak licLtaiokjkol... Egy autóbusz-rakomány lány. Szőkék, barnák, feke­ték; csinosak, fiatalok. Bár­merre mennek, mindenütt megnézik őket, jókedvüek, ka­cagásuk mindenütt mosolyt varázsol az arcokra. Égy kis irigységet is a szivekbe: de jó nekik, kirándulók! Csaknem tíz éve a 13. sz. AKÖV dolgozója Kurucz László. Tíz év alatt nagyon sokszor vitt kiránduló diáko­kat az ország minden részé­re. Ha fárasztó is az út, ha hétköznapokra is esik, szá­mára ünnepnapnak számít. Szimfonikus est Kaposváron Nem volt zsúfolt ház az Országos Filharmónia leg­utóbbi bérleti hangversenyén a Latinka Művelődési Ház­ban, ám Kaposvár zeneszere­tő közönsége annál nagyobb tapssal köszöntötte a vendég- művészeket: Breitner Tamás karmestert és Petri Endre zongoraművészt. A műsort Balassa Imre ismertette. A kaposvári szimfonikus zenekar tolmácsolásában, Breitner Tamás vezényletével elsőként Schubert Rosamun- da nyitányát hallottuk. Ez­úttal lépett közönség elé Petri Endre zongoraművész: mély átéléssel és briliáns technikával Chopin f-moll zongoraversenyét játszotta el. A szimfonikus est utolsó mű­sorszáma Haydn G-dúr, kato­naszimfóniája volt A kaposvári szimfonikus zenekar jól felkészült a zene­kari estre. Művészi teljesít­ménye, a tehetséges és kitűnő karmester, Breitner Tamás irányításával dicséretet érde- meL Városunk zenerajongói egy élvezetes és szép este él­ményével távozhattak ahang- versenyrőL (B.) Tizenegy ország ebtenyésztői jönnek Kutyakiállítás Budapesten Május 4-én és 5-én nem­zetközi kutyakiállítást ren­deznek Budapesten. Ezúttal nem a Városligetben, hanem a mezőgazdasági kiállítás te­rületén lesz a bemutató. A kiállításra minden eddi­ginél nagyobb számban ne­veztek be kutyákat — össze­sen 1248-at. A fajtalista is igen változatos, 72 fajtát vo­nultatnak fel a zsűri előtt. A díjazásoknál csaknem 800 di­jat osztanak ki. A kiállításon a magyaro­kon kívül 11 ország ebte­nyésztői vesznek részt, 225 ebbek Beteg gépkocsik gyógyítói (Tudósítónktól.) Nem is hinné a járókelő, hogy a kívülről jelentéktelen­nek látszó műhelyekben mi­lyen jelentős munka folyik a Vasipari és Műszaki Ktsz autó- karosszéria-javító részlegében. Az üzemrész vezetője elmond­ta, hogy a gondatlanság, a könnyelműség, a műszaki hi­bák miatt évente 800—900 ko­csi kerül hozzájuk javításra. A tizennyolc dolgozó mind­egyike javított már fejtetőre állt, összeroncsolódott és szó szerint összegyűrt kocsikat. A munka zöme, azaz a csúcs- forgalom ősszel és tavasszal van. Ebben az évben már több mint 140 balesetes ma­gángépkocsit kellett megjaví­taniuk. A helyreállítási mun­kákon kívül rendszeres fel­újítást is vállalnának, ha nem venné igénybe minden erejüket a balesetes gépkocsik javítása. Nem ritka az olyan személyautó sem, amelyik egy évben többször is meg­fordul náluk. — Nincs jobb dolog, mint fiatalokkal utazni. Elfeledte­tik az emberrel a fáradságot. Énekéinek, viccelődnek, ilyen­kor szinte én is hasonló ko­rúnak érzem magam. A napokban tért vissza egy négynapos országjárásról. A húsvéti szünetben a kaposvá­ri Munkácsy Gimnázium har­madik E osztályos tanulóival járta a Dunántúlt. — Hamar összebarátkoz- tvnk a lányokkal. A nevüket nem tudom, csak így jegyez­tem meg őket, hogy Zsuzsi, Ági, Pötyi. Nagyon kellemes út volt, a kocsival sem volt semmi baj. Székesfehérváron, Budapes­ten, Komáromban jártak, Ku­rucz László már ismerte ezt az útvonalat. — Még így is érdekes volt. Gyakran jártam már csoport­tal Budapesten, de még egy­szer sem sikerült bejutni a Parlamentbe. Most végre lát­hattam én is. Magamban egy kicsit szégyenkeztem, hisz nem vagyok már gyerek, ugyanis a lányokkal együtt én is beültem a miniszteri székekbe. Hogy a gimnazisták meny­nyire voltak megelégedve a négy nap alatt »vezérükkel«, nem tudjuk, mert nem kér­deztük a véleményüket. De ahogy elbúcsúztak Kurucz Lászlótól, abból sok minden­re lehet következtetni: — Az ősszel megyünk az Északi hegyvidékre... Sze­retnénk, ha akkor is együtt utazhatnánk... S. M. — Megkezdte a 3(1 lakó­épület kivitelezését az ÉVM Somogy megyei Építőipari Vállalat a Kulinyin lakóte­lepen. Az épületben 53 csa­lád kap majd otthont — Balatonioglár és Rév­fülöp között április 30-tól megindítja a hajójáratot a MAHART Balatoni Üzem­igazgatósága. A nyáriasra fordult időben Boglárról is átrándulhatnak az északi partra a kirándulók. &6stáf*U&át Hűség a postástáskához Húsz évig, vállán a nehéz táskával, járta az utat Szől- lősgyörök és Gyugy között Komáromi László, a gyugyi posta kézbesítője, mindenki I*aci bácsija. Fáradságot nem ismerve, a legzordabb időben is szorgalmasan hordta a le­veleket, az újságokat. A falu lakói tisztelik, szeretik Laci bácsit lelkiismeretes munká­jáért. Komáromi László a napokban vett búcsút a mun­kahelyétől — nyugdíjba vo­nult. Sok kedves anekdotát, tör­ténetet tud, sok kedves élmé­nye van. Ezentúl még többet fog mesélni, és még többet fogja olvasni a Somogyi Nép­lapot, amelynek előfizetője. Kiss László vb-titkár, Gyugy TAMA Sírfelirat A franciák a legud­variasabb emberek. Ezt bizonyítja egy sírfelirat az egyik párizsi temető­ben: »Bocsássa meg, hogy nem üdvözölhetem, ami­kor megáll a sírom előtt. Inkább McCarthyt — Ismeri McCarthyt? — kérdezte egy kíváncsi új­ságíró Mr. Johnsontól. — Nem ismerem! — Hát Robert Kenne- dyt? Az elnök haragosan vá­laszolt: — Akkor már inkább a McCarthyt ismerem! Nők — Igaz, hogy tegnap váltál? — Igaz. — No és ki az a sze­rencsés? Két skót beszélget — Tegnap este a cir­kuszban szörnyű megráz­kódtatás érte a nézőket: az oroszlán produkció közben felfalta az idomí­tó j át! — És a közönségtől pótdíjat szedtek be a kü­lön látványosságért? — Nem. — Hát, akkor mi volt a szörnyű megrázkódta­tás? Misztifikáció — Anyu, mi az, hogy misztifikáció? — Amikor apád azt mondja neked, hogy édes »fiam«. Memória Borzasztóan romlik a memóriám. S ami a leg­érdekesebb: nagyszerűen emlékszem a húsz évvel ezelőtti dolgokra, de ar­ra nem, ami tegnap tör­tént. — Egyet se búsulj, húsz év múlva eszedbe jut. Ez is szempont Egy kisvárosi sportklub labdarúgóedzője első fog­lalkozását tartja: — Játék közben figyel­jétek az ellenfelet, de — s ez a legfontosabb — ne tévesszétek szem elől a labdát. — Meghiszem azt1 — mondja az egyik játékos. — Hiszen egy labda 2 font sterlingbe kerül. Lakásavatáson A skót új lakását mu­tatja barátainak: — Ez itt a hálószoba... ez a szalon... ez pedig az ebédlő. Ugye, milyen szép nagy? Itt — ne adj isten —, akár tíz vendég is ebédelhetne! Kabát — Ügy képzeled, hogy egész életemen át fogom hordani ezt a nyúlszőr kabátot? — Miért ne? Hiszen a nyúl is hordja! Sanaggj töéplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon: 11-510, 11-511. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon: 11-516. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem örzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 18 Ft. Index: 25067 Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaoosvár. Latinka Sándor utca 6 Nyomdáért felel: Mautner Józseí.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom