Somogyi Néplap, 1968. április (25. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-25 / 96. szám
mtörtök, l.°58. április 35 3 SOMOGYIMÉPLAr TÓTH JÓZSEF (1930—1968) Harmincnyolc éves koráb an kedden este hirtelen el- lyt Tóth József elvtárs, az MSZMP Somogy megyei Hiúságának tagja, a Karádi Községi Tanács végrehajtó ottságának elnöke. A Somogy megyei Pártbizottság, a bi Járási Pártbizottság és a községi tanács saját halott- lak tekinti. Ma délután 4 órakor helyezik örök nyugi- ara a karádi temetőben. iatal, de munkában gaz- élet zárult le kedden es- űarádon. Tóth József elv- ; 1930. január 29-én szü- tt. Életútja azonos volt a ryar parasztság f elemeikéinek útjával. Szülei révén erte a cselédsorsot. A fel- ->adulás után azért tanult, y részese lehessen a falu énelmi átalakításának, éves mezőgazdasági szakját végzett, 1953-ban lett ja a pártnak. Hosszú ideig t a községi pártbizottság ára. 1954 óta tagja volt a. ii Járási Pártbizottságnak Ezt megelőzően évekig jozott az ifjúsági szerveden. 1966-ban elvégezte a rxizmus—Lemnizmus Esti letemet. Ebben az évben isztották meg a megyei tbizottság tagjának, a kö- kező tavaszon pedig szülö- íja rábízta a községi ta- s irányítását. Az ellenforradalom leverése után részt kért és vállalt a munkáshatalom megszilárdításában. Tíz évig volt tagja a munkásőrségnek. Tevékenységéért 1960-ban a Szocialista Munkáért Érdeméremmel tüntették ki. Menetidők lovográdeczékat híres etileknek mondják a csurgói zömben. — Hozzájuk iga- ák még a berzencei busz netidejét is — válaszolják Eásan annak, aki tovább értődik. Pedig a gatteros ?ád nemcsak erről híres, ituk, az ő igyekezetükön lőtt, hogy sok százezer fo- t értékű exportáru — üveg, ■celán, gyógyszer, konzerv idejében eljutott a meg- detőkhöz Svájcba, Pakisz- ba, a Szovjetunióba. Ügy goztak, hogy a ládaüzem r percig se álljon íéchiány itt — Tucatszám jöttek az ór- rlődő levelek, telefonok — ndja T ropsa Imre főműve- 6. — Üjabb és újabb megren- ések érkeztek. Tavaly 'éhként is szokatlan méretű t a ládahiány. — N ovográdeczék készitet- : a láda-alapanyag felét — ■ a fenyőcsamok műveze- e. — Amikor lemaradás It, fölkerestek bennünket, gy tízórás műszakot vállalti. Két hónapig dolgoztak újtott műszakban. A keretfűrészen éppen fűrészlapot cserélnek. Az ikerszéle- automata, a daraboló íél- tomaták szünet nélkül du- zsolnak. A hatalmas fanyő- aköket vékony lécekké szab- lják a fűrészgépek rohanó álpengéi. Ä levegőben tőin y gyantaillat. Amíg a fű- ízlapokat lecserélik, a csar- k udvarán beszélgetünk. tvográdecz József brigádve- tőzető szobor termetű, piros cú ember. Hozzászokott a héz munkához, kohóknál és tödében is dolgozott már. égsem azért hagyta ott. mert héz volt, hanem a családért, >gy közelebb kerüljön az ott- mához. — Mikor alakult a brigád? — Tavaly január óta dolgo- mk együtt. Az első napokban >lt selejtünk, de azóta — bal ;ze fejével megkocogtatja az tót —, hogy lekopogjam, fan nem volt. snyőcsarnok Kongresszus után Beszélgetés Tóka Lajosnéval, a kaposvári népfrontbizottság titkárával A ládaszegező gépeket nem lehet becsapni. _______________ Csak a milliméterre pontosan leszabott léceket fogadják be. Még az előre elkészített kézi szegelő sablonokhoz sem jók a hibás méretű lécek. Milankovics György és Szíjártó József úgy szedi le és osztályozza a feldarabolt faanyagot a gépekről, hogy külön meóra az ő kezük után már nincs szükség. P eti József »segédgépes«, Novográdeez helyettese négy éve dolgozik az üzemben, ugyancsak ebben a kollektívában találta meg a helyét. — Mindennél többre becsülöm. hogy a brigádtagok felelősséggel végzik munkájukat, és egymásért is felelősséget vállalnak. A bizalom lendületet, szárnyakat ad az embernek. A keresetre sem lehet panaszkodni. Én nemrégen nősültem, fiatal házasok vagyunk, havonta szép összeget tudunk félre termi. Nem keresnek rosszul a többiek sem. — Ha szükség van rá, társadalmi muinikát is _______________ végeznek rákapcsolnak, ha szorít a határidő, s nem lehet tőlük olyant kérni, amit ne teljesítenének — foglalja össze véleményét Dorogi Imre művezető. A fe- nyőcsamok gerince lett a No- vográdecz-brigád. A télen egyikük-másikuk tíz kilométert gyalogolt, hajnalban kelt, hogy műszaikkezdésre beérjen. Hazafelé ugyancsak két óra a hóban. Az utak járhatatlanok voltak, napokig nem' jött a busz. Ha igazolást hoznak elfogadtuk volna, de mindennap bejöttek mind a négyen. M aguk kérték a tízórás műszakot is. amikor baj volt a tervvel. Erről híres a faüzem Novográdecz-brigádja. Tréfán kívül igaz az is, hogy hozzájuk igazították a berzencei autóbusz menetidejét. Viszont ez volt a biztosíték arra, hogy az exportáru csomagolásához szükséges ládák kellő időben elkészüljenek, és hogy az ex-, portvaganok menetidejét nem kellett megváltoztatni. Nagy József Nemrég fejezte be munkáját a Hazafias Népfront negyedik kongresszusa. A küldettek hazatérve baráti körben már elmondták élményeiket Nemsokára azonban hivatalosain is beszámolnak küldőiknek a nagy tanácskozás munkájáról. Megyénk küldöttségének tagjai között vett részt a kongresszuson Tóka Lajosné, a Hazafias Népfront kaposvári bizottságának titkára is. Benyomásait, élményeit még ő is csak most összegezi, mégis azzal a kéréssel fordultunk hozzá, beszéljen a somogyi küldöttek munkájáról és arról, ami nem a plenáris üléseken zajlott le, hanem a kongresszus szünetedben, a folyosókon folytatott beszélgetések közben. — Somogy megyét az a nagy megtiszteltetés érte, hogy delegációnkból öt küldöttet beválasztottak az országos tanácsba: Horváth íászlót, a nagybajom! tsz elnökét, dr. Kanyar Józsefet, a Hazafias Népfront városi bizottságának elnökét, Papp Lajost, a tapsonyi tsz brigádvezetőjét, a községi népfront- bizottság elnökét, Varga Károlyt, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkárát és jómagámat — mondja Tóka Lajosné. — Ügy tudjuk, hogy a kongresszus elnökségében is volt somogyi küldött. — Igen, sőt kettő is, hiszen Losonczi Pál elvtárs is Somogy megye küldötte volt a kongresszuson, és az elnökségbe választották be Kővári Ferencet, a níklai községi bizottság elnökét is. Egy kicsit részlehajlóan külön is nagyon örülök annak, hogy Kaposvárról a bizottság elnöke és személyemben a titkára is tagja az országos tanácsnak. Már az önmagában nagy megtiszteltetés volt, hogy kongresszusi küldöttnek jelöltek, készültem rá próbáltam megfogalmazni azokat a gondolatokat, amelyeket szívesen elmondtam volna a kongresz- szuson, ha szót kaphatok. De bevallom, ahogy egyre közelebb került a naipja, egy kicsit szorongtam, izgultam is, hiszen nem mindegy, hogy mit mond az ember ilyen országos tanácskozáson. — Küldöttségünk milyen munkát végzett a kongresszusom ? — Sajnos idő hiányában csak egy Somogy megyei küldött, dr. Kanyar József szólalhatott fel a kongresszuson, és ami még sajnálatosabb, idő hiányában ő sem mondhatta el mindazt, amiről szeretett volna beszámolni. Felszólalása egyben a kollektív állásfoglalás tolmácsolása is volt. A különböző munkabizottságban is közreműködtek somogyi küldöttek. Az ifjúságunk és társadalmunk kapcsolatainak kérdéseiről tárgyaló bizottság munkájában vett részt Sándor Lajosné, a Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum igazgató-helyettese, az új gazdaságirányítási rendszer társadalmi és politikai kérdéseiről tárgyaló bizottságban Horváth László nagybajomi tsz-elmök; a társadalom struktúrája és a szocialista hazafiság kérdéseivel foglalkozó bizottságban pedig dr. Kanyar József vett részt, A bizottságok munkájáról a kongresszuson a bizottságok vezetői számoltak be. A tanácskozás szüneteiben, a folyosókon beszélgetve a küldöttek egybehangzóan elmondták, hogy valamennyi bizottságban alapos és nagyon elemző munka folyt, és ebből a somogyi küldöttek is kivették a részüket Természetesen küldötteink minden bizottságban egyúttal a küldöttség álláspontját is képviselték. — Megkérem, hogy most személyes élményeiről, benyomásairól is mondjon valamit — Nem szívesen beszélek erről, mert félek, hogy én is olyan szubjektív lennék, mint az a Szabolcs—Szatmár megyei küldött, egy egyszerű parasztasszony, aki a kongresz- szusi felszólalásában elfogó- dottan beszélt élményedről, és bizony a hallgatóság közül is sokan elérzékenyültek, amikor arról beszélt, hogy 5 most jár először Pesten, és hogy milyen nagy élmény neki, hogy részt vehet egy ilye« nagy tanácskozáson. Bár em már részt vettem a négy évvel ezelőtti kongresszuson is, elmondhatom, hogy\ nagy élményem volt most találkozni az ország minden részéről érkezett küldöttekkel, és különösen maradandó emlékem lesz az a meleg, baráti légkörben lefolyt fogadás, amelyet a kongresszus után a Parlament kupolatermében a kitüntetettek és az országos tanács tagjai, valamint a külföldi delegátusok tiszteletére rendeztek. — Mikor számol be tapasztalatairól hivatalosan? — Először május első napjaiban tartok beszámolót a Hazafias Népfront városi bizottságának ülésén, majd a körzeti bizottságok ülésein is beszámolok a kongresszus munkájáról. R. G. r \ Somogy megyei Húsipari Vállalat húsipari tanulóhat szerződtet Várja a fiatalok jelentkezését. Jelentkezni lehet az egész negye területéről. Vidéki tanulóknak kollégiumi elhelyezés lehetséges. Kérjük, hogy a jelentkezési lapokat Kaposvár. Vöröshadsereg u. 67. sz. alá szíveskedjenek beküldeni. (8337) Ott áUt a dűleúton, a föld szélén. Alit, és nézte a meg- cserepeseden, száraz földmorzsákat. Sapkája árnyékot vetett az arcára, fél vállára dobta kabátját, ingujját konyákig tűrte. Cipője poros volt, az ing háta fakult... (A balatoni műúton az autók nikkelén vakítóan csillog a napfény. A tóparti villák ablakai tárva Az erkélyen fürdőruhábanapoznak. És jönnek az autók. És fehér vitorlákat ringat a víz. — De csodálatos az idő.) O ott állt a föld szélén, háta kicsit görnyedt. Ügy nézte a kiszikkadt, megcsere- pesedett sárga földmorzsákat, mintha valami választ várna tőlük. Cipője orrával kissé. közéjük túrt, az apró rögök) gurultak, és alattuk lejjebb) csak árnyalatnyival volt sö-j tétebb a föld. — Ebből se lesz semmi... Sóhajtott, aztán elnézett arra messzebb, az erdő felé. (A rádió híreket közöl, (' hogy megindultak az embe-( rek. A város kőrengetegéből, aki csak teheti, igyekszik kiszabadulni. Mennek a hegyekbe, az erdőbe, a tópartra. És közben arra gondolnak: — Csak maradna ilyen az idő a jövő hét végére is. És már előre terveznek.) Neki az arca millió ráncba szalad, távolba néző tekintete, homloka mögött ott volt a kérdés: — Mi lesz, ha ilyen marad az idő, ha nem jön meg az eső? Arra messze a völgyben, ahol a kertészeti növények vannak, éjjel-nappal csattog az öntözőberendezés szórófeje, szüntelenül hull, hull a mesterséges csapadék. De itt? A határ nagy a földek messze nyúlnak. — Elvetettük egyszer a répát — kifogyott. Elvetettük újra. Es most fonnyadnak, száradnak a magvak a földben. Az idő múlik. Mi lesz? (— Gyerünk, öregem délután a strandra. Ez nem tavasz, ez kánikula. — Használjuk ki. Ha már egyszer ilyen jóságos az idő.) Lehajtott fejjel ballag a tábla szélén. A mélykék égen sárga tűzgolyó. Sehol egyetlen felhő, sehol egy picike ígéret. Szinte látni véli, ha megeredne az eső, a nagyon szomjas ember mohóságával inná az éltető vizet ez a cerepes, szikkadt, sápadt föld. És tán a sanyargatott magok élni kezdenének. Talán. Ha jönne hamarosan az eső. Homloka mögött aggódó gondolatok. — Mi lesz? ... És a sárga tűzgolyó vakítóan sziporkázik... (Vörös) Készül a május 1-i dekoráció A májusi seregszemlére sokféle dekorációt készítenek a boltok és a középületek számára a Kaposvár és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet krakatren- dező részlegének dolgozói. Képünkön is kirakati dekoráción dolgoznak a szakemberek. I ESTÉK A KOLLÉQIUMBAN (3) ELFOQLALT SZÉKEK — Kevés a kimenőnk, elég ritkán mehetünk haza, szerveztünk hát egy klubot. Ez csaknem mindent pótol — így fogalmazta meg legújabb vívmányuk, az ifjúsági klub megalakulásának történetét Boda Gyula másodéves Kőművestanuló, klubtitkár. A klub 1968. január 5-én alakult. Tagja lehet minden kollégiumi diák. A programot az előre elkészített munkaterv' tartalmazza. Mindezeket a buzsáki hímzéssel befedett, gondosan vezetett kiubnaplóban olvastam. — Nagyon jó, hogy van klubunk. A kötelezőktől viszont húzódoznak. Van elég kötelező az iskolában és itt az otthonban is. Kezdetben ezért nem volt egészen jó, de most már mindenki várja a klubesteket, az előadásokat. Szívesen jövünk tanulni, felfrissülni — mondja Péter László másodéves köművestanuló, az évfolyam kultúrfelelőse. — A programot a diákok kívánságára állítottuk össze — veszi át a szót Vermes Vilmos, az otthon vezetője. A már megtartott klubestekről forgó faliújságon tudósítjuk azokat, akik nem vehettek részt rajta. Eddig egy-két időbeli eltéréssel sikerült megvalósítani, amit terveztünk. A klub a Latinka Művelődési Háztól kap anyagi támogatást, és előadóik is szívesen jönnek a fiúk közé előadást, foglalkozást tartani. A programról: Ismerkedés a magyar irodalommal — az ifjúsági irodalmi színpad közreműködésével, könyvkiállítással egybekötve. Előadás az élet keletkezéséről, a repülő csészealjakról, a somogyi népművészetről és népszokásokról. Zenei ismeretterjesztő sorozat a Latinka Művelődési Ház kamaraegyüttesének közreműködésével. Foglalkozásaikra bármikor elmehet látogató, mert pontosan az előírt időben tartják meg őket. — A klub a mindenünk. Talán beat-zenekari hangversenyre szeretnénk többet járni, az hiányzik. A pro#« ramon kívül még járunk moziba, színházba. Különösen tetszett mindnyájuknak az idén a Mirandolina, az Akkor, egyetlenegyszer és a Három tavasz című darab. Jó lenne, ha kapnánk egy vetítőgépet. Több filmet szeretnénk látni és többet vitázni. A nehéz munka és a tanulás mellett úgy eljárni moziba, hogy a kollégiumi rendet is megtarthassuk, bizony nem könnyű. Néha úgy érezzük, minden kevés, ami van — mondja Boda Gyula. Ez a biztosíték arra, hogy nemcsak a kiváló kollégiumi címet, hanem a megbecsülést, a rangot is kivívják a szakmunkásképző intézet diákjai. Most még önmagukban hordják azt, ami fáj nekik, de ha kell, el is mondják majd mindenkinek. Érzik magukban ehhez az erőt. Jobbat akarnak. Az üres székeket önként foglalják el a színházban, a mozikban és otthonuk színvonalas előadói vagy zenekari estjein. Bán Zsuzsa (Vége)
