Somogyi Néplap, 1968. április (25. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-24 / 95. szám

Szerda, 1968. április 24, 3 SOMOGYI NÉPLAP — Tíz hó­napig tart, ha­vonta egy-egy (kiemelkedő katoinahős éle­tével, tetteivel ismerkedünk meg. A Ta­nácsköztársa­ság vöröskato- náinak, az el­lenállás parti­zánjainak s az 1956-os ellen- forradalom mártírjainak tevékenységé­vel foglalko­zunk. Olyan hősökével, .mint Stromfeld Aurél, Aszta­los János és mások. Elol­vassuk a róluk szóló könyve­ket, ifjúsági napokon be­Ml szélgetüpk pél- daj ükről, tab­/í határőrlaktanya ud- lókat állítunk ö^sze,. amelyek fi varán virágokkal példaképeink hősi tetteit mél- / Jf körülültetett em- tátják... L^lékmű áll. Raita Ebben a mozgalomban nemcsak az őrs KISZ-istái, hanem a KISZ-en kívüli fia­talok is részt vesznek. Csak azok kaphatják meg a hősök képével díszített bélyegeket, akik vállalásaiknak eleget tet­tek, és a szolgálatot is fegyel­mezetten látták el. Havonta ünnepélyes KISZ-gyűlésen ad­juk át a bélyegeket. Legutóbb^ amikor március 21-én a Ta­nácsköztársaság hőseiről volt szó, meghívták maguk közé Varga János 1919-es vöröska- SsAlvási József százados, az tonát is. határőrlaktanya ud­varán virágokkal körülültetett em- ' iélcmű áll. Rajta felirat: »Színák István határőr, szolgálatának teljesítése közben hősi halált halt, 1957-ben.-* Tíz éve elmúlt, hogy az alig tötob mint húszéves fiatalem­ber határaink védelmében éle­tét áldozta, de emléke, hősi példája, ma is frissen él az őrs katonáiban. T| III. A kultúrterem KlSZ-klub- bá alakul át, otthompsabbá, ba­rátságosabbá válik Félegyházi József őrvezető keze nyomán, őrs párttitkára ezeket mondja, erről: — Hagyománnyá vált őr­sünkön a katonahősök tiszte­lete, az ő nyomdokaikon ha­ladunk. Tavaly a tizedik év­forduló alkalmából rendezett ünnepségre meghívtuk Szivák határőr szüleit is. Örsünk minden kato­nája olyan sze­retettel, tiszte­lettel fogadta őket, mintha együtt szolgált volna hósii ha­lált halt fiúk­kal. Pedig tet­tét, példamu­tatását csak az emlékét őrző naplóból, az egykori kato­natársak elbe­széléséből is­merik. A nap­lót minden év­ben továbbad­ják a bevorm- lókngk, A had­seregben ja­nuárban »Vö­rös vándor- zászló"-mozga- lom indult a szovjet hadse­reg, illetve a KMP és a KIMSZ meg­alakulásának 50., valamint Tabtót készIt Biba Tibor hatór5r- hazánk felsza­nulnalc közösen a szomszédos falu fiataljaival, s mutatják be majd hamarosan. Rendsze­ressé vált a KISZ-islák között az »egy + kettő« mozgalom. A kiképzésben élenjáró, tapasz­taltabb katonák segítik — KISZ-megbízatásként, illetve a mozgalom kapcsán tett vál­lalásként — a fiatal, képzet­lenebb katonákat. Április 4-én többen kaptak kiemelkedő munkájukért ju­talmat, dicséretet: Szalavári Vendel őrvezetőt tizedessé lép­tették elő,"Giacintó Viktor ha­tárőr és Perényi László tize­des pedig jutalmakat vettek át a parancsnoktól. A parancsnok — Székely Sándor őrnagy — így foglalja Össze a Katonahősök nyomdo­kain mozgalom eddigi tapasz­talatait: — A mozgalom segítségével jobban megértik határőreink a szocialista hazafiság eszmé­jének jelentőségét, s hozzáse­gíti őket, hogy a katonai es­kü szellemében éljenek. Fe­gyelmezetten, készségesen lát­ják el a szolgálatot, méltóak az őrs hősi halottjának, Szi­vák István határőrnek emlé­kéhez ... Szálai László • • Üzemi kapcsolatok A PARTTITKAROK SZEMSZÖGÉBŐL TANÚJA VOLTAM a télen olyan tanácskozásoknak, amelyeken a termelőszövet­kezetek területi szövetségei­nek vezetői a közös gazdasá­gokkal üzleti — termeltető, szolgáltató — kapcsolatban álló üzemek, vállalatok veze­tőivel arról beszélgettek (oly­kor vitatkoztak is), hogyan javíthatnák kapcsolataikat. Megváltozott körülmények között folyik az idén a tér-“ meltetés, jobban hallathatja szavát a szerződések megkö­tésénél a termelő, s hogy mindkét fél eredményesen gazdálkodhasson, szót kell érteniük egymással. Milyen lehetőségeket látnak a jobb együttműködésre — a párt­titkárok? A megyei pártbizottság mezőgazdasági osztálya a kö­zelmúltban néhány termel­tető üzem, vállalat párttitká­rát hívta meg azzal a céllal, Verseny van itt is badu lásának 23. évfordulója tiszteletére. Ez a mozgalom a határőrségnél a Katonahősök aki vasból virágtartókat, köny­vespolcot készít. Riba Tibor — polgári foglalkozása műszaki Xí •' • Acs Attila KISZ titkár vezetésével értékelik uyeit. mozgalom eredmé­nyomdokain kapta. — elnevezést II. A kultúrteremben találom Acs Attila tizedest, a KISZ- szervezet titkárát. Ö tájékoz­tat a mozgalom céljáról és eredményeiről: rajzoló —— a tablók, ifjúsági híradók készítését vállalta és végzi nagy szorgalommal. A hősök életével foglalkozó könyveket pedig Gregus Vince határőr szerzi be és adja át olvasásra társainak... Szinte valamennyien részt vesznek az irpdalmi színpad munkájában: forradalmi dalo­kat, indulókat, jeleneteket ta­Papírok fölé hajolva talá­lom Agócs Györgyöt, azÉVM Somogy megyei Állami Építő­ipari Vállalat építésvezetőjét. Nemcsoda, hogy elfoglalt, hi­szen hat nagy kaposvári épít­kezést irányít. A Villamossági Gyár is hozzá tartozik. Itt beszélgetünk az építőipar új mechanizmusáról. — Vgrseny van nálunk is — mondja. — Hogyan nyilvánul meg a vetélkedés a munkahelyen? — Még nem telt el sok idő a gazdaságirányítás új rend­szerének bevezetése óta. Mi is kísérletezünk. Egy sor el­képzelés még nem forrott ki, de már látunk eredménye­ket is. Jobban ügyelünk a mi­nőségre, és gazdaságosabban dolgozunk, mint eddig. Az el- fnúlt években, emlékszem, gyakran előfordult, hogy az építoianyagot beletapostuk a sárba, törtük, zúztuk a tég­lát. Nem nagyon törődtünk a takarékossággal. Most nincs ilyen. A gazdaságosságra való törekvést, azt hiszem, jól ki­fejezi a gépek alapos kihasz­nálása. Megszüntettük pél­dául a dömperek fölösleges »sétáigattatását«. Ügy szer­vezzük meg a szállítást, hogy a legkevesebb mozgással jus­sanak a kívánt helyre az anyagok. Azt szeretnénk, ha a beruházó a minőséggel min­dig elégedett lenne. A pót­munkák többletköltséget, okoznak s rontják a hírne­vünket Az utóbbi különösen elgondolkoztató, hiszen csak akkor fognak velünk dolgoz­tatni, ha jó munkát végzünk. Ezért ellenőrizzük egymás munkáját, a hibák mellett nem megyünk el szó nélkül. Gyakori volt nálunk, hogy a már bevakolt falat kivésték a villanyszerelők. Most úgy szervezzük meg a munkát, hogy ilyen ne fordulhasson elő. — Hallottam, hogy a beru-3 házók az átvételkor sokkal * igényesebbek, mint régen vol­tak, nem nézik el a hibákat ] — vetem közbe. — Így igaz. Nagyobb köve­telményeket állítanak velünk szemben. De mi is ezt tesz- Szűk azokkal, akik velünk dolgoznak együtt. Egy példát erre. A múlt évben még nem nagyon csináltunk ügyet ab­ból, ha elromlott a daru. Most nyomban kötbérezzük a gépkölcsönző • vállalatot a da- 4 ru kiesése miatt. Éppen nem­rég került ilyesmire sor. Na­gyon ráfizetnénk, ha a drága pénzért kölcsönzött gépet ki­használatlanul hagynánk. — Tudvalevő, hogy az épí­tőiparban igen sok vállalkozó,) s a vállalaton belül sok rész-( leg együttes munkájával ké-1 szül el egy-egy létesítmény.) Sokszor abból van baj, hogyi a vállalkozók és részlegek) nem működnek jól együtt.) Hogyan próbálja kiküszöbölni) ezeket a kellemetlenségeket? I — Nálunk is nagyobb az önállóság, mint korábban volt. A központ dolgozói ab­ba nem szólnak bele, hogyan szervezzük meg a munkát, azt teljesen ránk bízzák. Mi pedig egyáltalán nem avatko­zunk bele abba, hogy válla­latunk kivel milyen szerző­dést köt Kizárólag a ránk­bízott munkahelyekkel kell törődnünk, s ez lehetővé te­szi, hogy energiánkat a mun­ka jó megszervezésére fordít­suk. Maximálisan összehan­goljuk a különböző részle­gekkel, vállalkozókkal a ten­nivalókat. Olyan persze elő­fordul, hogy valamelyik rész­legnek váratlanul valahol másutt akad sürgős dolga, s nem tud a kijelölt időben hozzánk jönni. Ilyenkor mi úgy csoportosítjuk az embe­reket, hogy lemaradás ne kö­vetkezzen be. Ehhez persze nagy rugalmasságra van szükség. De művezetőink, fi­zikai dolgozóink mindannyian megértik, hogy miről van szó, és odaadóan végrehajtják a megváltozott feladatokat is. — Anyagi hasznát is látják ennek? —■ Igen. Az építésvezetők, művezetők nyereségrészese­dése attól függ, hogy a rájuk bízott munkahelyeken milyen eredményt érteik el. A fizikai dolgozókat ugyan nem tud­juk a más építésvezetőségek­hez való gyakori átcsoporto­sítás miatt eszerint dotálni, ám nekik is érdekük a jó munka: bárhol dolgoznak, a vállalati nyereség, a nyere­ségrészesedés növelését moz­dítják elő, ha derekasan helytállnak. Sz. N. hogy választ kapjon erre a kérdésre, s tájékoztatást kér­jen arról, hogy hogyan segí­tik a vállalati célok elérését a pártszervezetek. Egyúttal arra is jó volt ez az összejö­vetel, hegy a meghívottak jobban megismerkedjenek a megye agrárpolitikai célkitű­zéseivel. Mint azt a korábbi, válla­latvezetők részére rendezett tanácskozások bizonyították, g termeltető és a termelő kö­zötti közeledés első lépésein eredményesen túljutott mind­két fél, a kölcsönös előnyök fejeződnek ki a szerződések­ben. A pártszervezetek fi­gyelmét nem kerülheti el a továbbiakban, hogy a válla­lat miként teljesíti megálla­podásba foglalt kötelezettsé­geit Solymossy Dezső, a me­gyed pártbizottság mezőgaz­dasági osztályának munka­társa mondta a meghívott párttitkároknak: »Ügyeljenek arra, hogy munkahelyükön a szocialista kereskedelmi etika érvényesüljön.« MIRŐL BESZÉLTEK A MEGHÍVOTTAK? Rózsa György (Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat) elmond­ta, hogy vállalata a termelő- szövetkezeteket mindig egyen­rangú partnernek tekintette, s most is ilyen szellemben kö­tötték meg velük a’szerződé­seket. A vállalat gazdasági és pártvezetése között teljes az összhang, egyetértésben mun­kálkodnak feladataik megva­lósításán. Czmerk István (So­mogy megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat) arról szá­molt be, hogy náluk az át­szervezés sok és nehéz fel­adat elé állította a gazdasági vezetőket, az anyagárak hosz- szadalmas rendezése például hátráltatta a szerződésköté­seket. A vállalat gazdasági vezetői igénylik a pártszer­vezet segítségét: szükség is van rá, hogy az előre vivő dolgokban mindenekelőtt a kommunisták hallassák sza­vukat. Erre most főként a le­hetőségek keresésénél mutat­kozik igény: piac után kell kutatni, mert a vállalat kapa­citásának csak nyolcvan szá­zalékát kötötték le eddig. A Nagyatádi Konzervgyár­ban csaknem száz kommu­nista dolgozik, s az ő egyet­értésükkel segít a gyár kör­zetébe tartozó termelőszövet­kezetnek: a nehezebb körül­mények között levő közös gazdaságoknak hollandi ágya­kat juttattak, palántát hajtat­tak nekik, takarmányozásra alkalmas gyári melléktermé­ket, sőt még szalmát is adtak el ezeknek a tsz-eknek. A se­gítés persze kölcsönös, hi­szen a termelőszövetkezetek például tároló teret adtak a gyárnak. Most itt is piac után kutatnak, a csomagológépe­ket akarják korszerűsíteni, s minden ilyen elképzelést elő­ször a pártszervezettel, a szakszervezettel beszél meg a gazdasági vezetés. Az új gaz­daságirányítási rendszerből adódó feladatok sikeres meg­valósításához megfelelő poli­tikai alapot igyekeznek biz­tosítani: sorra alakulnak a szocialista brigád cím elnye­résén munkálkodó munkás- kollektívák, szélesedik a ver­senymozgalom. Á közelmúlt­ban az eddigi egy alapszer­vezetből három al akult, egy a műszaki és egy a termelési osztályon, egy pedig az anyag- és forgalmi főosztályon. így még konkrétabban segíthet­nek, kezdeményezhetnek egy- egy munkaterületen a gyár kommunistái. AZ ÜZEMI PÄRTTITKÄ­ROK szavaiból kitűnt, hogy az alapszervezetek is,merik az adott terület minden gomdját- baját. Így van ez a Kapos­vári Cukorgyárnál, az AGRO- KER-nél, a Vetőmagtermel­tető és Ellátó Vállalat dom­bóvári kirendeltségénél, a Tejipari Vállalatnál, a Ba­romfiipari Országos Vállalat kaposvári egységénél, az Ál­latforgalmi Vállalatnál, a MÉK-nél. S ha itt-ott még '.an is véleménykülönbség a gazdasági és a pártvezetés kö­zött, ez a tennivalók tisztá­zásával megszűnik — egyebek között ezt célozta a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályán rendezett összejö­vetel is. A vállalatok, üzemek a termeltető egységek és a termelőszövetkezetek mint termelőüzemek között a ko­rábbinál jobb kapcsolatok alakultak ki máris, s ez biz­tató előjele az árutermelés növekedésének, az ellátás ja­vulásának. S hogy ezek a kapcsolatok tartósak, mindig tiszták maradjanak és tovább erősödjenek, ezért fáradoznak az üzemi pártszervezetek is. H. F. Világjáró öltönyök Hetente &üíd új kollekciókat a külkereskedelmi vállalatok címé­re a Kaposvári Ruhagyár. A be­mutatásra szánt modellek nagy ré­sze aztán elindul a világ minden tájára. A HÜNGAROTEX és a HUNGAROCOOP külkereskedelmi vállalatok ezek alapján szerzik a megrendeléseket a gyárnak. Az üzem varrógépein a kettőtől tizen­hat éves korú gyermekeknek sok­féle ruha készül. 3bbői a nagy választékból vásárolt a Szovjet­unió az idén több százezer dara­bot. A kabátok és öltönyök elju­tottak Mongóliába, és tárgyalá­sokat folytatnak a külkereskedők a gyár megbízásából a közel-ke­leti államokban is. Szabó József, a kereskedelmi osztály vezetője azt is elmond­ta, hogy külföldön éppen úgy, mint hazánkban, a hagyományos alapanyagokat kiszorítják a mű­szálas szövetek. A külkereskedelmi vállalatok­nak hetente átadott modellek is azért indulnak el a világ csaknem minden részére, hogy a gyárnak hírnevet és vásárlót szerezzenek. ESTÉK A KOLLÉQIUMBAN (2) a közösséq — Az én fői célom az volt, amikor ide jöttem, hogy job­ban tanuljak, mint otthon, az általános iskolában. És ezt a célt elérteim. A tanulószobá­ban lehet tanulni. Most már én segítem az egyik társamat kémiából. Harangozó László első éves kőművestanulótól hallottam ezeket a szavakat. A kollégium 180 tanulónak ad otthont Az építőipar szin­te minden ágazatát képvise­lik a fiatalok. Van köztük kőműves, villany- és .vízveze­ték-szerelő, festő. Kollégiumi gondjaik azonban közösek. A KlSZ-munikáról, az öntevé­kenységről Tör öcsik Ferenc másodéves villanyszereló-ta- nulóval, a kollégiumi diákta­nács titkárával beszélgettem. — Mindenki KISZ-tag a kollégiumban. Négy alapszer­vezet van, munkájukat a hét­tagú csúcsvezetőség fogja ösz- sze. Bevallom őszintén, van elég bajom. Az elsősöknek még szokatlan egynéhány munka, a harmadéveseket meg már nehéz bevonat — Adódhat ez helytelen szervezésből is. Nem? — Lehet De ha a KI3Z- vezetőt egy húszperces ké­sésért a nagy nyilvánosság előtt leszúrják a tanárok, va­lahogy odavesz a tekintély. — Ez gyakori? — Nem. Nem is akarok pa­naszkodni. Csak ebben a kor­ban mindent megjegyeznek a társaink. Természetesen mi is tudjuik, nem mindig hibátlan a munkánk. Az önkormány­zat nem könnyű. Sok fiúnak szokatlan is... A kollégium KISZ-eseinek munkájával elégedettek a megyei KISZ-bizottságon Is. Mindem pályázaton részt vesz­nek, bekapcsolódnak a nal gyobb társadalmi munkaak- ciókba. Az idén beneveztek a kiváló kollégium mozgalom­ba. — Szeretnénk jó eredményt elérni. Nagy gondot okoz azonban az iskola és a kollé­gium viszonya. Mi vagyunk itt magunknak, bizony nem nagyon érdeklődnek utánunk az iskolából Legföljebb, ha valamilyen szép eredményt elérünk, akkor hivatkoznak arra, hogy »a mi kollégistá­ink". így látják a diákok. Eddigi eredményeik azonban azt bi­zonyítják, hogy ha néha alábbhagy is a kedv, a len­dület csak megmarad. Nem olyan régen még a kollégiumi címért küzdöttek, most már a kiváló kollégiumok közé szeretnének emelkedni. Di­cséretre méltó a kollégium­ban most rendezett kiállítá­suk is. A tavaszi évforduló eseményed bélyegsorozaton. Tablók és néprajzi gyűjte­mény. Helyet kaptak a kiál­lításon a képzőművészeti szakkör tagjainak munkái is. — Szívesen készítettük ezt a kiállítást is. És minden vá­gyunk, hogy szorosabb kap­csolatot építsünk ki az isko­lával. Járjanak el hozzánk,, szórakozzunk, dolgozzunk közösen. Bán Tisuzs* (Folytatjuk.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom