Somogyi Néplap, 1968. április (25. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-23 / 94. szám

XXV. évfolyam, 94. szám. Kedd, 1968. április 23. Ifjúsági találkozó Láásdea Ezekben a napokban ha­zánk városaiban és községei­ben felvonulásokat, nagygyű­léseket rendeznek a KISZ- fiatalok, hogy tiltakozzanak a neokolonializmus ellen, és' kifejezzék a gyarmati népek harca iránti szolidaritásukat. Vasárnap Lábod községben gyűltek össtze idősek és fia­talok, hogy nagygyűlésen em­lékezzenek a gyarmati or­szágok függetlenségi harcai­ra, és elítéljék az US/v em­bertelen agresszióját. A falu fiataljai meleg sze­retettel köszöntötték a ven­dégeket: Handini Djasimin indonéziai diáklányt es Ca­mara Mohamed guineaa diá­kat, akik hazánk egyetemein tanulnak. A vendégek dél­után Bakai Jánosnak, a nagy­atádi járási KlSZ-bizotteág titkárának, Futó Lajosnak, a lábodi KISZ-szervezet titká­rának, valamint a községi párt-, tanács és tömegszerve­zeti vezetők kíséretében meg­tekintették a községéi, be­szélgettek a falu fiataljaival. Vendégeinket különösen a falu KlSZ-fiataljainak éle­te, szórakozási és művelő­dési lehetőségei érdekelték. Hazájuk üdvözletét és a Ma­gyarországon tanuló diákok köszönetét bejegyezték a mű­velődési ház és az ifjúság: klub naplójába is. A délutáni program után a művelődési ház színházter­mében tartottak tiltakozó nagygyűlést a lábodiak. A gyarmati ifjúság napjának je­lentőségéről, a magyar fiata­lok segítőkészségéről és együttérzéséről Varga Teréz a Somogy megyei KI3Z-bi- zottság titkára beszélt ünnepi köszöntőjében. Ezután a két gyarmati fiatal szólt a Hall­gatósághoz, tolmácsolták a külföldi diákok háláját. Ked­ves műsorral zárult az est. A lábodi fiatalok és a nagy­atádi gimnázium ifjúsági klubjának műsorát láthatták a vendégek. Ezen a napon Somogyszil fiataljai is tiltakozó nagy­gyűlésen fejezték ki, hogy szolidárisaik a gyarmati né­pek harcával. Olvasás az ágyban A beteg, aJá olvasásnál képtelen a lapozásra, ezt az akadályt is elháríthatja an­nak a készüléknek segítségével, melyet a brit »Cambrigde Instruments-« konstruált. A villamos berendezés a leve­gő kihívása és beszívása se­gítségével működik. A mik­rokapcsoló útján lehelettel mozgásba hozott szerkezet végzi a lapozást. Váci Mihály irodalmi estje Kaposváron Évekkel ezelőtti költői es­ték emlékeit vittem magam­mal a Latinka Sándor Me­gyei Művelődési Házba szom­baton, Váci Mihály Kossuth- díjas költő irodalmi estjére. A bordó függöny rég »gör­dült föl« itt az irodalom, a költészet előtt. Megszoktuk már, hogy más foglalta el e ház nagy színpadát... Akik nagyon megszokták — sokan —, távol is maradtak. A dél­utáni diák- és az esti felnőtt­előadásokon nem voltak töb­ben összesen, mint ahányan egyszerre is megtöltenék a színháztermet És a délutáni előadáson nem is csak ka­posvári arcokat láttam. Félig üres volt a nézőtér. Nem! Fé­lig megtelt figyelő, értelmes, lelkes fiatalokkal. Váci Mi­hály és az est valamennyi szereplője csodát művelt, szavaik felnagyították a ma­roknyi sereget... Az irodalmi est bevezetője­ként Czine Mihály irodalom- történész Váci költészetének hátteréből szólott a költőről és költészetéről. Szándékából csak ezt érezhettük: — A fel­hangzó verseknél nincs fé­nyesebb bizonyság. A »százhúszat verő szívű« költő pulzusát kitapogatta a hallgatóság, s megértette, hogy neki minden óra az »utolsó«, és »Használni akart, nem tündökölni«, a felszólí­tását is: »Foglald el a hazá­dat« ... Váci Mihály költészetének és prózájának gazdag váloga­tását nyújtották át az előadó- művészek: Bodor Tibor, Jan- csó Adrienne, Palotai Erzsi, Settei Zoltán. A példátlan si­kerű est: a költészet hatalma es varazsa.— H. R. Bővíti szolgáltatását a Tabi Építő- és Vegyesipari Ktsz (Tudósítónktól.) A lakosság igényeinek jobb kielégítése végett tavaly csak­nem hárommillió forint érté­kű készterméket gyártott s adott át a kereskedelemnek, illetve közvetlenül a lakos­ságnak a Tabi Építő- és Ve­gyesipari Ktsz. A különféle betonáruk — mint például a kerítésoszlop, kútkáva, kút- és hídgyűrű, cementlap, vályú stb. — mel­lett mintegy 3000 pár férfi­cipőt, 160 tonna drótfonatot, nagy mennyiségű nyílászáró szerkezetet, továbbá üstháza­kat, munkástűzhelyet, ké- ménytoidót, horganyzott le­mezből készített fürdőkáda­kat, vaskaput, többféle sza­lagfűrészt, villanymeghajtású kukoricadarálót, ebédlőszéket, zsámolyokat és még számos egyéb terméket állítottak elő tavaly, s készítenek jelenleg s a ktsz különböző részlegei. A szövetkezet az idén 3 320 000 forint értékű kész­áru előállítását tervezi. Számítunk a társadalmi ellenőrök tevékenységére Nehéz leckét adott fel az új árrendszer a társadalmi ellenőröknek. Ezért is ka­pott lábra olyan nézet, hogy a megye háromszáz hatvan­hat választott kereskedelmi ellenőre a gazdaságirányítás • új rendszerében tulajdon­képpen tétlenségre van kár­hoztatva, hiszen nem képes eligazodni a különféle árak­ban. Azoknak, akik tavaly tár­sadalmi munkában kétszer ellenőrzést végeztek, s ala­pos vizsgálatuk nyomán csaknem kétszázkilencven esetben alkalmaztak felelős­ségre vonást, hetvenhét bír­ságot szabtak ki, és ötven­egy fegyelmit folytattak le — más a véleményük. Ma­gasabb színvonalon és fel­készülten szeretnék folytatni a társadalmi ellenőrzést. A Szakszervezetek Megyei Ta­nácsa a közeljövőben alapo­san tájékoztatja őket. meg­ismerteti velük az új felada­tokat, a most alkalmazható módszereket. Mert csak ak­kor kaphat rangot az új körülmények között a társa­dalmi ellenőrzés, ha sokkal hatékonyabb lesz, mint ami­lyen eddig volt. Hosszan sorolhatnánk, mennyi visszaélést tártak fel a múlt évben az ellenőrök. Jelezték a téves számoláso­kat, a súlycsonkításokat, a higiéniai vétségeket, az ud­variatlanságot S itt rögtön meg is állhatunk. Most is ugyanolyan feladatuk a mennyiség ellenőrzése, az egészségügyi szabályok meg­tartása, az udvariasság meg­követelése. Tájékoztató és tanfolyam nélkül végezhetik ezt a munkát az eddigi ta­pasztalatuk alapján. A hi­bák nem szűnnek meg egy csapásra, érdemes utánanéz­ni, hogy megszüntették-e a tavalyiakat? Van-e már ár­jelzés minden vendéglőben, hitelesítették-e a boltokban a súlymértékeket, a vendég­látóhelyeken az űrmértéke­ket? Gyors és udvarias-e a kiszolgálás, ajánlanak-e mást a vevőknek, ha nem találja a kívánt árut? Sok mindent felsorolhatnánk még, egyet emelnénk azonban még ki: a minőség védelmét Nagy szolgálatot tehetnének a fo- gasztóknak a társadalmi el­lenőrölt, ha az üzemükben kezdenék ezt a tevékenysé­get, s jeleznék, ha gyenge vagy rossz terméket szándé­koznak a boltokba küldeni. Nincsenek hát tétlensége kárhoztatva a társadalmi el­lenőrök. A korán kezdődött balatoni szezon nagy mun­kát ró a magyar tenger déli partján tevékenykedő társa­dalmi munkásokra. Se a me­gyeszékhelyen, se a közsé­gekben nem nélkülözhetjük az ő tevékenységüket. L. G. AZ ELSŐ SZÖVETKEZETI ILLATSZERBOLT Marcaliban a hónap elején nyitották meg az első szövet kezeti illatszerboltot. Eddig a piperecikkeket és az illatszert a többi iparcikküzlet ben árusították a járási székhe­ly en. A Marcali és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet a régi Pa­tyolat-fiók helyén kevés ráfordítással csinos üzletet rendezett be a község központjá­ban. A boltban két hét alatt több mint hetvenezer forint értékű illatszert adtak el. Ab új Ulatszerbolt nem sokkal az átadás után máris kicsinek bizonyul. S ajátunkat a széltől H óvjuk. De mennyi­re nehéz a más könyvére vigyázná!... A megyei könyvtár statiszti­kája, megfigyelései a meg­mondhatói ennek. Az ol­vasók egy része a másénak hiszi, nem érzi még eléggé sajátunknak a társadalmi tulajdont. Pedig a negyvenezer kö­tet a polcokon — vala­mennyiünké. Negyvenezer kötet. Az ország legnagyobb szabad- polcos állománya a kapos­vári Palmiro Togliatti Me­gyei Könyvtáré. Jelentős része mintegy hatezer kéz­be jutott el a múlt évben. Szám szerint 164 000 köte­tet forgalmaztak kölcsön­zéssel 1967-ben. A könyvek természetes elhasználódá­sát sajnos gyakran meg­gyorsítják az olvasók. A könyvek bepiszkolásával, rongálásával. Évente sok tízezer forint a kár. Ebből — az elveszett és megron­gált kötetek megtérítteté­KÖNYVEONGiLÓK sével — mindössze 5000 fo­rintot látott viszont a könyvtár tavaly. Ez anyagi kár. A köny­vekben és a folyóiratokban akozott erkölcsi kár azon­ban az esetek többségében pótolhatatlan. Egy kis ízelítő. A köte­tek belső borítóján ott az udvarias kérés: segítsenek megóvni a könyvet az olva­sók, hiszen azt sokan má­sok is elolvasnák még. Min­den új kötet drága valután szerzett mosható, fertőtle­níthető filmolux borítót kap. Ám sokan letépik ezt. A rongálásban a seröüló- korúak, a könyvek bepiisz- kolásában pedig a felnőt­tek járnak élen. Egy ipari tanuló pél­dául 8—10 Dekameron-kö- tetből tépkedte ki a lapo­kat. Kizárták, s 600 forint kártérítésre kötelezték. Egy Fradi-szurfcoló fiatal sport­könyvekből tépkedte ki a neki tetsző részeket 210 forintot kellett megtéríte­nie. Csak a jóindulaton múlt, hogy könyörgésére nem értesítették a kollé­giumot, ahonnan szintén kizárták volna. Az elveszett, megcsonkí­tott könyvek forgalmi érté­két kell megtéríteni. Ez olykor az eredetinek a tíz­szerese. Nem ritkán ■ évekig fáradoznak a könyvtárosok, hogy antikváriumokban be­szerezzenek egy-egy ritka­ságot. S ki tudja, hogy például azt a szakkönyvet, amelyből kitépte valaki a kötet nagy értékű csillagá­szati térképét, pótolhatják-e valaha?... Sok kárt okoznak a vizs­gára készülők is azzal, hogy tintával, golyós tollal vastagon aláhúzzák a nekik tetsző részeket. Olykor több féle színnel is __ K ülön problémát okoznak a folyóirattár rongálok Csaknem 400 kül- és bel­földi folyóirat, divatlap, ér­tékes magazin áll itt bár­ki rendelkezésére. Kb. egy­negyedüket »«kemény« va­lutáért küldik. Van olyan is köztük, amelyből össze­sen három jár az egész or­szágba. Az egyik Kapos­várra ... A könyvtár dolgozóinak szigorú felelőssége megóvni ezeket a folyóáratokat, ma­gazinokat. Gyakran kény­telenek körüljárni a terem­ben, és minden figyelmük­kel szemmel tartani egyik­másik olvasót. Ez kínos dolog a szolgálatosnak és az olvasóknak egyaránt. Mégis rákényszerülnek. Rongáláskor a kisfizetésű könyvtárosoknak, család­anyáknak kell megtéríte­niük a károkat. Ebben a helyiségben is főleg a tiz- zenévesek vágják, tépik ki a. leggyakrabban a külföldi szaklapok, magazinok sztár- és autófotóit Némelyik la­pot (pl. Filmvilág, Fotog­ráfia) nem merik a sza­badpolcos tárlókban elhe- helyzni. örvendetes, hogy mind többször maguk az olvasók leplezik le a ron- gálókat. S ez lenne a köny­vek jobb megóvásához ve­zető helyes út, hiszen az ol­vasóknak csupán néhány százalékáról van szó. A rongálókat le kell leplezni, meg kell szégyeníteni. Mindannyiunk érdeke ez. A negyvenezer kötet és a négyszáz folyóirat a sza­badpolcokon — valameny- nyiünké. Megóvásuk gondjaival együtt. W. E. TAttM Ragadozók Amikor a görög filozó­fustól, Diogeneszlól meg­kérdezték, melyik állat harapása a legveszélye­sebb, így válaszolt: . — A ragadozók közül a rágalmazóé, a szelídek közül pedig a hízelgőé. Házkezelőség — A lakók azt mond­ják, hogy amíg nem hoz­zák rendbe a házat, nem fizetnek lakbért! — De a mindenségét, hát életük végéig ingyen akarnak lakni? Bürokrácia — Itt elfelejtette az i betűre a pontot kitenni. — Legyen szíves pótol­ja a hiányt. — Sajnálom, nem tehe­tem. A nyomtatványt sa­ját kezével kell kitöltenie. Szó szerint érti Peti: — Pista, jó lenne levinni az ágyat a pincé­be. Pista: — Minek? Peti: — Mert mélyen szeretnék aludni. Fiatalasszony a cukrászdában — Nincs olyan tortá­juk, amely egyik oldalán egy kissé égett? Szeret­ném, ha a férjem azt hin- né, hogy én sütöttem. Kutyák — Az én kutyám olyan okos, hogy ha hazajön, maga nyomja meg a csen­gőt — Az enyémnek erre nincs szüksége: van kul­csa! Foszlányok Ez az író szen.vedcttyel ir, pedig van töltőtolla. » • • Egy nagy ember agyát, halála után át akarták ültetni egy másik ember koponyájába, s akkor de­rült ki, hogy nem is volt agya. • • • Egy tehén miniszoknyát csináltatott, s rövidesen felszarvazta a bikát. Kié a tehén, a borjú? — Nem tudod, kié ez a tehén és ez a borjú? — A tehenei nem tu­dom, de hogy a borjú kié, azt igen! — Na kié? — A tehéné. Tudomány Két kínai vitatkozott, hogy vajon a nagy Maót a társadalomtudományok klasszikusának lehet-e te­kinteni. — Sajnos, még nem — szól közbe egy harmadik. Semsggl Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megye* Tanács lapja. Főszerkesztő: WIKTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon: 11-510, 11-511. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon: 11-516. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem órzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 18 F* Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipart Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár. Latinka Sándor utca 6 Nyomdáért felel; Mautner József. MMMiH

Next

/
Oldalképek
Tartalom