Somogyi Néplap, 1968. április (25. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-21 / 93. szám
SOMOGYI N«PLAF 4 Vasárnap, 1968. Aprffl» SL A SOMOGYI MŰTRÁGYAKÍSÉRLETEK TAPASZTALATAI Ki jegyzett meg többet? KRESZ-VETÉLKEDŐ Április 25-én tartja befejező élőadását a KRESZ-szabad- egyetem tanácsa. Ezen a napon osztják ki mintegy 150 hallgatónak az okleveleket és igazolásokat is. A Baleset-elhárítási Tanács, az Állami Biztosító megyei igazgatósága, valamint a Magyar Autóklub Somogy megyei szervezete pedig KRESZ-vetélkedőt rendez. A legjobb eredményt elért hallgatók három ezer forintig részesülnek pénzjutalomban. Hallgatók napja A Tanítóképző Intézet KISZ- Mervezete május 1-án és 4-én rendezi meg immár hagyományosan a hallgatók napját. Kiállítás, vetélkedő, »legjobb tenít>ó~-verseny szerepel többek között a programban. nagy része nem bizonyult igaznak, vagy túlzott volt — mondja. Egy- egy revíziókor inkább az ellenőr homloka gyöngyözött a sok munkától, mint a vállalatvezetőké. Tételesen át kellett néznie ugyanis a kosár- nyi bizonylatot, nehogy elmarasztalják fölöttesei, ha netán a vizsgálat után bejelentés érkezne az irányító hatósághoz hogy éppen abban az időszakban, amikor az aktákat átvizsgálta szabálytalanságokat követtek el a vállalatnál. Mert ilyesmi már történt — teszi hozzá. — A tételes vizsgálat fölfedte a hiányosságokat? — Időnként, rendszerint olyankor, ha alakilag nem volt valamelyik bizonylat rendben. Egyszer az egyik vizsgálat előtt jelentették, hogy annál a vállalatnál, ahová indulok, túllépték a reprezentációs költségeket. A revízió megkezdésekor közöltem az értesülésemet a főkönyvelővel. Azl felelte: »Keresd meg a szabálytalanságot, . Lacikám!* Sajnos nem találtam meg. Nem volt alaki hiba. Arra éppen nem gondoltam, ami később kiderült, hogy a pálinkát ipari szeszként számolták el... — Az új mechanizmusban nagyobb önállóságot kaptak az üzemek, még lehetőségük van esetleges manipulációkra — vetem közbe. Mit csinálnak a revizorok? Üj módszerekkel dolgoznak, hogy elejét vegyék a hibáknak, s idejekorán fölfedezzék a helytelen intézkedéseket? — Nem. A vállalatok vezetőinek kell a részletes ellenőrzést elvégezni, illetve a belső ellenőrrel elvégeztetni. Ha megkárosítják a közvagyont, önmagukat csapják be, hiszen a nyereség rovására megy a »játék-. Tehát a belső ellenőrnek és egyáltalán min— ats Igazgatóiéi a A mezőgazdasággal foglalkozók előtt nem ismeretlen, hogy világviszonylatban a termésnövelés egyik fontos eszköze az okszerű műtrágyázás. Az utóbbi évtizedben a világon, így hazánkban is, sokszorosára nőtt a műtrá-: gyatermelés és -felhasználás. Nem mindegy azonban, hogy hogyan használjuk fel a különféle műtrágyákat. A legcélravezetőbb, leggazdaságosabb módszerek megállapítása, kidolgozása a tudomány, a kutatók feladata. A műtrágya egymagában nem csodaszer A több évi ktoparcellás kísérletek után dr. Nyéki Jenó egyetemi docens tavaly megyénkben végzett nagyüzemi viszonyok között igen figyermmkáslg — érdeke feltárni a visszásságokat — Ez az ellenőrzés új rendszere? — Alapjában véve ez. A mi szerepünk most más, mint régen volt: Elém tesz egy gépelt papírt: — Nemrég a tőzegüzemnél jártuník, ott próbaszámítást végeztünk. Mintegy előkalku- láció-szerűen papírra vetettük, mi várható a vállalatnál az év végéig; mekkora bevételre számíthat az üzem, s mekkorára a megyei tanács. Minden vállalatot fölkeresünk, ■ mindenütt elkészítjük ezt a próbaszámítást Ha beavatkozásra van szükség, beavatkozunk. De most már nem utasítgatunk, hanem tanácsokkal segítjük a vállalatvezetőket. Ma tehát csak a lemreméltó kísérleteket Ez a íaér le tsorozat is azt kutatta, hogy milyen körülmények körött és milyen adagban fejti ki legkedvezőbb hatását -a műtrágya. 1956 és 1966 között országosan 466 százalékkal emelkedett a felhasznált műtrágya mennyisége, az átlagtermések azonban csak 40-50 százalékkal nőttek. Ebből az következik, hogy a műtrágyázás egymagában nem hoz kiugró eredményeket, meg kell teremteni a termelést növelő tényezők harmonikus összhangját ahhoz, hogy a nép- gazdasági céloknak megfelelően fokozódjon a mezőgazdasági termelés. Dr. Nyéki Jenő három különböző talajtípuson gazdálkodó termelőszövetkezetben — Balatonszabadiban, Ka- pospulám és Kadarkú ton —, olyan nagyüzemekben folytatott kísérleteket, ahol már legfontosabb területekre kiterjedő ellenőrzést folytatunk a régi aprólékos, dokumentációs vizsgálat helyett Most van idő arra, hogy elemezzük, átfogóan vizsgáljuk a vállalatok gazdálkodását, és hasznos tanácsokat adjunk. Különösen nagy feladat hárul ránk a fejlesztés terén. Segítenünk kell megtalálni azt az utat a vállalatoknak, amelyen haladva a jelenlegi hitelpolitikával is fejleszthetjük az ipart anélkül, hogy hátrányos helyzetbe kerülnének. Antal László most is szinte egyetlen mosoly nélkül beszélget Nem természete a dicsekvés sem. Amikor arról kérdeztem, hogyan tart lépést a mai követelményekkel, elsorolt egy csomó szaklapot, folyóiratot, amelyeket elolvasott Elmondta, hogy Műdig István osztályvezető benne volt egy országos mechanizmus-bizottságban, s Idejekorán tájékoztatta öt és munkatársait a feladatokról. Szót se ejtett azonban arról, hogy megszerezte az okleveles könyvvizsgálói képesítést Ezt a vállalati és pénzgazdálkodási csoportvezetőtől tudtam meg. Vajmi keveset szólt arról is, hogy az elmúlt években sokat tett azért, hogy a kalkulációs, elemző munka tért hódítson a tanácsi ipar ban. Pedig az az igazság, hogy élharcosa volt a közgazdasági szemlélet kialakításának. Sok tanácsot adott, és ezt mindig közvetlenül tette, amint mondták nekem a vállalatoknál, kedves volt a dolgozókhoz. Kért tőlük, és nem utasította őket. megvannak a nagyobb adagú műtrágyázás bevezetésének feltételei. Üzemi átlagban mind a három helyen négy mázsa műtrágyát használtak fel holdanként. Ezenkívül meghatároztak egy kísérleti vetésforgót olyan növényekből, amelyeket termel a szövetkezet. Ezeknek a tábláknak egyik felére holdanként hat, a másik felére nyolc mázsa műtrágyát szórtak ki. Ezzel a módszerrel arra kívántak választ kapni, hogy milyen mér- tékben gazdaságos emelni a műtrágyaadagokat. A hárem ^szövetkezet szomszédságában összehasonlító gazdaságnak Balatonkilitit, Attalát és Héricsét jelölték meg, ezek a szövetkezetek az országos átlagnak megfelelő műtrágya- mennyiséget használtak fel. Érdekes megállapítások Az Agrártudományi Egyesület megyei szervezeténei: legutóbbi tanácskozásán dr. Nyéki Jenő kijelentette, hogy a kísérletsorozat igen érdekes, újszerű összefüggések megállapításához segítette hozzá a kutatókat Nem igazolódott be például az a régi felfogás, hogy aszályos időben a műtrágya sem vált ki jó hatást. A múlt év rendkívül száraz volt, Kapospulán mégis kiváló eredményeket értek el. Bebizonyosodott, ha tápanyagokban gazdag a talaj, a szárazság sem okozhat nagy károkat. Kapospulai tapasztalat az is, hogy a szerves anyag, a szerves trágya okszerű felhasználásával a műtrágya is hatékonyabban érvényesül. Mint a kísértet k bizonyította,' az időjárási viszonyok a talajerő, a talajmunka, az elővetemény mind-mind befolyásolja a termésátlagok alakulását, de igen fontce tényező az irányítás gondossága, a jó munkaszervezés is. Kadarkúton például az irányítás, a szervezés hibái miatt a kísérleteket nem is értékelhették. A növénytermesztési hozamokat az említett gazdaságok gabonaegységben fejezték ki. Eszerint Balatonszabadiban a növénytermesztés holdanként! átlaga 14,4, az összehasonlító balatonkiliti termelő- szövetkezetben pedig 13,2 mázsa volt Itt minden mázsa többlet műtrágya 2,1 mázsa többlettermést hozott Kapós- pulán 21,8 mázsa holdanként1 átlagot értek el. Attala átlaga viszont csak 15.6 mázsa. Igen figyelemreméltó, hogy Kapospulán egy mázsa műtrágyával — hatóanyagban számítva — 15,9 mázsa többlettermést értek el. Mint már említettük, a kadarkúti kísérletet ivem lehetett értékelni. Meddig gazdaságos? Bebizonyosodott, hogy a műtrágyaadagok növelése optimális feltételek esetén is csak bizonyos határig gazdaságos. Balatoniszabadiban — mezőségi talajon — a holdanként! négvmázsás műtrágya- felhasználással egy forint árú műtrágya 1,30 forint értékű többlet termést eredménye- -ett. A hatmázsás átlagnál a termésérték 8,30 forint, viszont a nyolcmázsás adagnál már csak 1,81 forint. Kapospulán — erdőtalajon — a négymázsás adagnál 1 forint értékű műtrágya 9.70 forint értékű terméstöbbletet hozott, a hatmázsás adagnál már nem volt kimutatható többlet, és a nyolcmázsás adaggal is mindössze 1.93 forint értékű terméstöbbletet értek el. Meg kell jegyezni, hogy a kísérlet egy év tapasztalatait összegezte, és — főként adatszolgáltatási fogyatékosságok miatt — nem egészen hibamentes. Ennek ellenére olyan tanulságokat adott, amelyek a gyakorlat a szakemberek számára igen fontosak, hasznosak. Y. M. Szegedi Nándor A Magyar Cukoripar Kaposvári Cukorgyára ülepítő rendszert épít a Kapos folyótól délre fekvő területen. FELHÍVJA a 412S, 4126, 4127, 6769, 6779, 6771 helyrajzi számok tulajdonosait, hogy 1968. április 26. (péntek) napján reggel 9 órakor jelenjenek meg a Kaposvárt Cukorgyár főportáján as lg coy beveendő terület kijelölése végett MAGYAR CUKORIPAR KAPOSVÁRI CUKORGYÁRA A FŐREVIZOR Itdk volna ki, bogy vizsgálat folyik, s akinek bejelentése van, tegye meg; ^k-fcnr- )■ sokan tudták volna a vállalatok dolgozói közül, hogy revizor tartózkodik náluk. Antal Lászlót, a megyei tanács pénzügyi osztályának főrevizorát ugyanis szinte minden helyi ipart vállalatnál Inat éve látogatja az üzemeket — Kevesen keresték föl panaszukkal, s . __, Antal László a mérlegfeiOtvIzssálás tapasztalataamit elmond- beszélget Tóth Istvánnal, a Somogy megyei tak, annak Finommechanikai Vállalat (őkönyveUjéveJ. KÉTHELY Ú] ARCA Készül az új emeletes épület, a rendelő. Aki évek óta járja az országutakat, tudja, hogy minden falunak megvan a maga sajátos arca, még akkor ú, ha a dombok között húzódó települések vagy a vízparti községek között jócskán találni hasonlóságot. Böhönye szelíd diófasorait, a csurgói öreg vadgesztenyéket nem lehet eltéveszteni. Kéthely a marcali járásban a gyorsan épülő, fejlődő községek közé tartozik. A legutóbbi években a község lakói különösen nagy gondot fordítottak a falu csinosítására. Az ország másik féléből, az Alföldről hozattak gömbakácot, díszfákat, hogy a terjeszkedő falu sajátos jellegét kialakítsák. Ami a legszembetűnőbb, Kéthelyen mindenütt építkeznek. A község központjában bármerre néz az ember, mindenfelé felhalmozott épületanyag, állványok jelzik a szinte egymásba érő építkezéseket. Az emeletes orvosi rendelőt a Marcali Községi Tanács épitőbrígádja készíti. A szomszédos telken a fogyasztási szövetkezet kisvendéglőpresszója épül föl — még az idén szeretnék átadni Az orvosi rendelő épületén jobbára már csak a belső munkák vannak hátra. A művelődési otthon táncteremmel bővül, ami kétszázezer forintba kerül, és az avatását szeptemberre tervezik. Az elmúlt években átadott emeletes iskola járulékos épületeit ii az idén szeretnék elkészíteni Mivel a községi tanács a tervezett járdaépítéssel sem akar lemaradni, a közeljövőben saját épt- tőbrigádot alakítanak. Három utcában ültettek az idei tavaszon hárs- és juharfákat, három utca pedig járdát kap. A most készülő középületekkel gazdagodó falu új arcának 'alakulásához hozzájárul az a nyolc családi ház is, amelyet az idén építenek és az a tizenöt lakóépület, melyet az idén tataroznak Kéthelyen. (Nagy) Korszerűsítik a tűzoltó-laktanyát 1704-ben épült, elavult az épület — Jobban beleilleszkedik a városképbe — 5,5 millió forint az átalakítására Sokan bírálták, hogy a város központjában levő régi stílusban épült tűzoltó-laktanya rontja a városképet. Kevesen tudják azonban, hogy az 1704- ben emelt épületet eredetileg más célra készítették: magtárnak, s csak később lett némi átalakítással tűzoltó-laktanya. Azt már csak a bent lakók tudják, hogy repedezettek a faiak, s a fa födém meghajol a cserepek súlya alatt. Egyszóval: az épület elavult, nem felelt meg céljának. Atalakítá- ■a< már elkezdődött, s a befejezésig — 1969 októberéig — az AKÖV volt telephelyén, a Berzsenyi utcában kapott helyet az ideiglenes tűzoltólaktanya. A BÁÍ Tűzrendészet megyei vezetői elmondták, hogy a régi laktanya átalakítása 5,5 millió forintba kerül. Az épület egy részét teljesen lebontják, a másikat csak az első emeletig. Modern, lapos tetős, a városképbe jobban bele illeszkedő, üvegfalú laktanyát építenek. A fa födémzetet vasbeton- elemekkel cserélik ki, korszerű kocsimosót, földbe süllyesztett üzemanyag-tárolót építenek, növelik a szerállásúk számát A készenléti szolgálatot ellátó tűzoltók számára pedig 3—4 ágyas pihenőszobákat készítenek. KIEMELT BUDAPESTI MUNKÁRA, Kiemelt bérrel keresünk KŐMŰVESEKET, FÉRFI és NŐI segédmunkásokat kőműves mellé, KUBIKOSOKAT, Ácsokat, ASZTALOSOKAT, TETŐFEDŐKET budapesti állandó munkára. Jelentkezés: Budapest, VIII., Aurára u. 23. Munkaügy. (5151)
